A Kárpát-haza területén lévő kegyhelyek

2012.08.02 18:09

 

Kapcsolódó link..

http://bucsujaras.hu/

 

Betűrendes gyűjtemény A-E
Betűrendes gyűjtemény F-L
Betűrendes gyűjtemény M-R
Betűrendes gyűjtemény S-Z

 

 

A Kárpát-haza területén lévő kegyhelyek szinte kivétel nélkül Boldogasszony, illetve a Szűzanya tiszteletén alapulnak. Az alábbi gyűjteményben előfordulnak olyan kegyhelyek, melyek ettől eltérnek (pl. Kács, Monok, Péliföldszentkereszt).
A római katolikus egyház „hivatalosan” két kegyhelyet ismer el nemzeti kegyhelyként: Máriapócsot, és Mátraverebélyt. A gyűjtemény fényes példája annak, hogy a hivatalos megítélés és szándék más alapokon nyugszik, mint a Jézusi-keresztény nemzeti lelkület.

A gyűjtemény összeállításakor az volt a cél, hogy a többféle forrásban különböző megjelenéssel és részletességgel található leírások egységesen jelenjenek meg. A leírások egyes szakaszai lexikon-szerű tömörítéssel bírnak, lévén, hogy részben onnan származnak. A gyűjtemény nyilvánvalóan tovább bővíthető, vagy adatai helyesbíthetők. A tájékozódás elősegítésére készült egy magyarországi megyék szerinti gyűjtőlista, valamint egy országonkénti gyűjtőlista is a szomszédos országokban található kegyhelyekről.

 

Betűrendes gyűjtemény A-E
 

Abos (Obisovce, Kassa-járás,Szlovákia) Búcsújáróhely, oltárképe az Olvasós Boldogasszony kegyképe. A falu K-i szélén áll az Olvasós Boldogasszony-tp. A legenda szerint a mezőn dolgozó embereknek megjelent a Szűzanya, s a jelenés helyére épült a tp. Fő búcsúja Rózsafüzér Királynőjének ünnepe (okt. 1. vasárnapja).

Almás (Aljmas, Horvátország) Sokác falu Eszék mellett, helyi búcsújáró hely. A kegyszobor a máriagyüdi-nek (Maika Judska) másolata, mely körül jelentéktelen búcsújáró kultusz alakult ki. A hagyomány szerint a szobrot a török kiűzése után, 1686: Horváth András OFM faragtatta Eszéken, s a baranyai Laskó kpnájában helyezte el. A reformátusok túlsúlyba kerülése miatt 1704. XI. 21:, Szűz Mária bemutatásának ünnepén a szobrot átvitték a nemrég újratelepített Almásra. 1800-tól búcsúja Sarlós Boldogassz. napja, majd pápai búcsúengedélyt kapott Nagyboldogasszony és Kisasszony napjára is. Kérő jellegű zarándoklatok, különösen járványok, veszélyek idején hozták a híveket a Folyamodás Anyjához (Mater Refugii). A kegyhelyet a környék, D-Baranya és Bácska magyar lakossága is látogatja. (Verőce vm., Hozzámenekülők Anyja-szobor).

(Fejér megye) Határában állott a török megszállás alatt elpusztult Zedreg falu, ősi szép Mária templomával. Ezen elpusztult templom alapfalainak faragott kövei 1864-ben még láthatók voltak: Ma már nem. 1946-ban a kastélyban rendezték be a Világ Királynőjének kápolnáját, és Alsószentiván önálló lelkészséggé vált. 1950-ben Fatimából kegyszobor másolatot küldtek a falu és kápolnája részére, mely ezek után látogatott kegyhellyé vált. 1954-ben a kegykápolnát Szúz Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el. Különösen a fatimai jelenések napjain, vagyis a hónapok 13-áin keresik föl nagy buzgósággal a hívek a kegyhelyet.

Alsószölnök (Vas megye) Késő barokk tp-át 1815: Gyümölcsoltó Boldogassz. tiszt. sztelték, tit-át ismeretlen időpontban Nagyboldogassz-ra változtatták.

Andocs (Somogy megye) Már 1643 előtt csodatevőnek ismerték a Mindszentek templomában található Mária szobrot. A nehéz időkben üressé váló templomban egyedül a szobort találták épen. Horváth Miklós jezsuita, az ország legjelentősebb búcsújáró helyévé tette az 1600-as évek második felére. Ma a szobrot öltöztetik. Az évszázodok óta öltöztetett kegyszobor ruhái közül körülbelül kétszázhetven köntöst őriz a plébánia. Az augusztusi Nagyboldogasszony napján több ezer hívő tart itt búcsút.

Bács (Bac, Vajdaság, Szerbia) Ferences templom A templom névadója Nagyboldogasszony. Régen a templomos lovagok temploma lehetett, a 13. századtól ferencesrendi templom. Ez a legrégibb templomépület egész Bácskában. Több ízben is újjá lett építve, de láthatóak a 13. században épült falmaradványok.

Bácskeresztúr (Russki Krstur, Bácska, Szerbia) A délvidék görögkatolikus kegyhelye. Lakosai északmagyarországi, nyírségi görögkatolikus ruszinok, akik a XVIII. században települtek ide. A község határában áll a kis kegykápolna, melyben az olajjal könnyező Istenanya ikonját tisztelik nemcsak a ruszinok, hanem a katolikus magyarok, svábok, bunyevácok, sőt a görögkeleti szerbek is. A kápolnát rengeteg olajnyomatos szentkép díszíti: a hívek fogadalmi ajándékai. Továbbá itt látható, a Krisztus sírbatételét, siratását ábrázoló olajfestményt is.

Bakonybél (Veszprém megye) A bencés apátság közelében található egy Mária kápolna. A hagyomány szerint Szent Günther és Szent Gellért itt élt remete életet. Szent Günther - úgy vélik - a forrásnál lakott. A kápolnát 1230-ban említi IX. Gergely pápa bullája, mint kápolna "Szent Gellért sziklája felett". A követ "Borostyán-kőnek" nevezik, de nem teljesen tisztázott melyik szent építette a kápolnát.

Barka (Borka, Rozsnyói járás, Szlovákia) Kármel-hegyi Boldogasszony búcsújáróhelye. Mai kegytemploma 1759-ben barokk-klasszicista stílusban, 1896-ban megújították. Főoltára és szószéke 18. századi barokk alkotás. A barkai templom főoltárképén nemcsak a Karmelhegyi Boldogasszony tipusa látható, hanem a legendás jelenet is, amikor Stock Szent Simon remete átveszi a szent vállruhát (skapulárét) a Szűzanyától. A XVIII. századi olajfestményt hagyomány szerint egy Kuchta nevű lucskai ember hozta Rómából.

Bélapátfalva (Heves megye) A Bélkő alatt, ahol az apátság áll, van az Áldozókő és a Hamuhegy. Az itteni három forrás vizének csodás gyógyító erőt tulajdonítottak. II. Kilit egri püspök 1232-ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti Nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát, amelynek kereszt alakú, román stílusú temploma, az altemplommal együtt máig fennáll. A hely kultuszában egymásra épül a Szentháromság és Mária tisztelete. Fő búcsúja Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15-én) van. A volt cisztercita apátsági templom a XIII. századi román kori építészet legszebb hazai emléke. Torony nélküli, latin kereszt alaprajzú építmény. Főoltárán Mária mennybevitelét ábrázoló kép látható. Szent Imre herceg fogadalmát bemutató barokk mellékoltár kép, két oldalán Szent István és Szent László szobrával.

Bodajk (Fejér megye) Bodajkot illeti meg a "legrégibb magyar búcsújáró hely" címe is. Már a 9. században vallásos tisztelet vette körül Bodajk szent kútját, és Szent István kezdeményezésére kápolnát is építettek a Kálvária-hegy tövében, a Szűzanya tiszteletére. Többször is elzarándokoltak ide Szent István és Szent Imre. Megjelent Bodajkon Szent Gellért, sőt Szent Lásztó király is, aki 1090-ben az AI-Duna felé igyekvő, Székesfehérvárt ostromló pogány-tatár csőcseléket egy keresztvetéssel futamította meg a legenda szerint. A kegyhelyen történt csodálatos gyógyulásokról hivatalos okmányok tanúskodnak. Szomorú tényként kell viszont említenűnk, hogy a balinkai bánya miatt a volt szent kút vize elapadt.

Boldogasszony (Frauenkirchen, Burgenland, Ausztria) Búcsújáró hely már 1335: Zenmaria néven. Tp-át Kisboldogassz. tiszt. szent. 1529: a török a falut és a tp-ot elpusztította, a kegykép azonban sértetlen maradt és a búcsújárás folytatódott. A főoltáron áll a hársfából készült, kora gótikus, öltöztetős Madonna-szobor. Talapzatán 1240-es évszám, fején barokk korona. A bal oldali mellékoltáron az ősi kegykép: fára festett, fekete-fehér szoptató Madonna. A kép alján olvashatatlan írás. - Fő búcsúja Nagy- és Kisboldogasssz. A több mint 500 csodás gyógyulásról a 17-18. sz: jegyzőkv-et vezettek. (mirákulumos könyv).

Boldogasszony (Alsódörgicse, Boldogasszony templom romjai. Régészeti feltártás: Éri István, Koppány Tibor)

Búcsúszentlászló (Zala megye) A község a Dunántúl egyik legnagyobb búcsújáró helye a göcseji dombok ölén. Egyetlen kegyhelyünk, amely nevében is viseli a „búcsú" megjelölést. A hely első kápolnája valószínűleg még Szent László király idejében épült. Búcsújárása, s maga a kegyszobor is azonban későbbi. (A Mária szobor a XVIII. századi provinciális barokk alkotása.) A török a XVI. században elfoglalta a vidéket. A legenda szerint foglyaikat Bucsuszentlászlóra hajtották, ahová vigasztalásukra az angyalok egy kis kápolnát hoztak. Amerre elhaladtak a kápolnával, a fák és a füvek is meghajoltak. A legendára utalva a kegykápolnát a nép Angyalok kápolnája, ritkábban Paradicsom néven említi. Az első csodás esemény a feljegyzések szerint egy komáromi asszony gyógyulása volt. Ezt követően azonban több száz csodás imameghallgatást jegyeztek fel. Ezért a betegek előszeretettel zarándokoltak Bucsuszentlászlóra, ahogyan ezt például a Zala megyei boszorkányperek aktái is jelzik (1740). A templomban őrzött emléktárgyak, ezüst offerek mind a csodásgyógyulások emlékei. Érdekes történet beszéli el annak az embernek az esetét, akibe belemászott egy kígyó, s csak a kegyhelyen tudott tőle megszabadulni. Hálából a kígyó csontvázát a templomban hagyta. A templom mögött van a Szentkút, Szent László kútja, amelynek vizével az először Bucsuszentlászlóra zarándoklókat idősebb társaik beavatják az ún. búcsúkeresztséggel. A kegyhely sajátossága a középkori eredetű Szent Vince áldás, a gyermekek és a felnőttek megáldása. Hogy ebben részesüljenek, sokan elhozzák gyermekeik, vagy ágyban fekvő, mozgásképtelen beteg hozzátartozóik ruháját. Ne mulasszuk el meglátogatni a temetői kápolnát, amelynek falán emléktábla utal a szabadságharc hős katonájára, Kerkápolyi ezredesre.

Budakeszi Makkosmária (Pest megye) Traub József 1731-ben Budakeszi szélén fekvő szőlősbe indult el. Útközben egy tölgyfánál megjelent neki a szenvedő Krisztus arca. később beteg lett, és csodálatos módon kigyógyult. Hálából egy olasz származású budai festőtől, Falconeritől vásárolt egy máriaképet, - mely a „tápláló Szűzanyát” ábrázolja -, és ezt kifüggesztette a tölgyfára. Mivel a képet sokan látogatták a veszprémi püspök Acsádi Ádám, engedélyt adott a nyilvános tiszteletre. A képre a Trinitátus óbudai szerzetesrend felfigyelt, és egy egytornyos templomot épített. A szentképet Fogolykiváltó Boldogasszonynak szentelték, valószínűleg a mára feloszlatott szerzetesrend főbb tevékenysége miatt. Makkosmária erről kapta nevét.

Budapest-Krisztinaváros Buda lakosságát a 17. század végén, 18. század elején pestisjárványok pusztították. Franczin Péter Pál itáliai származású kéményseprő mester, a Budai Várban lakó módos polgár 1694-ben fogadalmat tett, hogy ha ő és családja megmenekül, elzarándokol az észak-itáliai Vigezzo-völgy Mária kegyhelyére, Rébe, az ottani Vérehulló Szűzanya kegyképhez. A zarándoklatról a kegykép másolatával tért vissza Budára, és budai szőlejében fából fogadalmi kápolnát emeltetett. A kegyképet az akkor még Vérkápolnának nevezett épületben helyezte el. Az 1723-as tűzvészben a kápolna leégett, a kegykép azonban átvészelte azt. Az immár kőből újjáépített kápolna zarándokhely lett; eleinte jezsuiták, majd kármeliták gondozták. 1751-ben Mária Terézia is meglátogatta a kegyképet. 1757-ben XIV. Benedek pápa hozzájárult, hogy a Vérkápolna búcsúja Havas Boldogasszony ünnepén, augusztus 5-én legyen.

Budapest-Máriaremete Búcsújáró hely. Kegyképe álló Boldogasszony, bal karján a gyermek Jézussal, aki jobbját áldásra emeli. Mindkettőjük fején korona. Mária jobb kezében kormánypálca. Ősképe Einsiedeln kegyszobra. A mély keretben, üveg alatt lévő kép készítésének ritka technikájával (relief) az 1800 k. évek stílusjegyeit viseli. Alkotója ismeretlen. A 18. sz. közepén Thalwieser Katalin, egyszerű, jámbor svájci nő Pesthidegkúton telepedett le. Magával hozta otthonába annak az einsiedelni csodatevő Szűz Mária képnek egy másolatát, mely előtt hazájában sokat imádkozott. Hamarosan feleségül ment Linzenpold Györgyhöz, s boldog házasságát a Szűzanyának megköszönve, az einsiedelni képet 1763: a község határában egy tölgyfára erősítette, hogy mások is imádkozhassanak előtte. Mindennap, amikor munkába ment és munkából jött, férjével együtt imádkozott a kép előtt. A tölgyfán elhelyezett kép egyébként egész nap magányosan várta az imádkozókat. E magányáért nevezte el a környék népe Remete Máriának. Hamarosan egyre többen álltak meg a máriás tölgyfa előtt, az imameghallgatások híre gyorsan terjedt, s a városból egyre nagyobb számmal jöttek imádkozni a kép elé. Miután egy Forstmar nevű budai asszony a kép előtt visszanyerte a szemevilágát, tömegével jöttek a hívek. A mai tp-ot 1899. X. 1: szentelt föl Steiner Fülöp székesfehérvári pp. A szentélyben áll az ősi tölgyfa csonkja a Szűzanya kegyképével.

Budapest-Óbuda Szt Péter és Pál-tp. Szent Anna oltár. Szt. Kereszt oltár, "Altare privilegiatum", vagyis "kiváltságos oltár" volt a halottakért bemutatott szentmisékre. Az oromzati kis festmény erre emlékeztetve a haldokló Szt. Józsefet ábrázolja, akit halálos ágyán - a hagyomány szerit - maga Jézus és Szűz Mária vett körül. A feszület és a két szobor: Szűz Mária és Szt. János apostol, tiroli műhely alkotásai.

Budapest-Óbuda Kövi Mária-tp. 1811-ben a megáradt Duna mindenféle tárgyat sodort magával. Bauer Jakab óbudai kőfaragómester a megáradt Dunából kihalászott Mária képet a Szentendre felé vezető út mentén lévő, az egykori római kolóniáknak vizet szállító Aquaductus, vagyis vízvezetékrom egyik megmaradt pillérére helyezte. Innen származik a Máriakő elnevezés. Később a Máriakőre kitett képet megóvás céljából vasráccsal ellátott szekrénykébe helyezték. A kép ma a templomban az ambó mellett, az őt méltán megillető helyen található. Színeit a majd két évszázad elhalványította, felújítása 2007-ben történt meg, mely Tremmelné Hudik Katalin restauráror hozzáértő munkáját dícséri. A kegykép a Segítő Máriát ábrázolja és változata annak a Mária képnek, amelyet Lukas Cranach német festő a XVI. század elején festett és Innsbrucki Madonna néven vált ismertté. A kép megtalálásának 100 éves évfordulója alkalmával a kegykép (keretezve, üvegborítással) az időközben itt felépült kápolnába került s a "Máriakő" szekrénykéjében egy másolat maradt. A meghallgatott imádságokért a hálás hívek fogadalmi ajándékokat adtak a kápolnának (kegytárgyakat, márványtáblákat stb.), ezek ma is a régi idők emlékét őrzik.

Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-tp. A Budavári Nagyboldogasszony templom kezdettől fogva kiemelkedő helye a magyar Mária-tiszteletnek és történelmi nagyjaink hódolatának, de kegyhellyé csak az 1686-ban, Buda visszafoglalásakor történt csoda után vált. Ekkor Ulászló királynak a törökök által 145 évvel korábban elfalazott, és azóta elfelejtett fogadalmi Mária szobra napvilágra került: az ostrom közepén ledőlt a szobrot takaró fal, és a főmecsetjükben imádkozó törökök legnagyobb rémületére megjelent a templomban a Magyarok Nagyasszonya. A vár még aznap a keresztény seregek kezére került: a kortársak e csodának tulajdonították az ostrom sikerét. A templomot maga a Boldogasszony szabadította föl, kardcsapás nélkül.

Bükkszentkereszt (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Boldogasszony köve. A Boldogasszony kövének a legendája úgy keletkezett, hogy azon a helyen gyülekeztek a hívők a kácsi búcsúra, és ott várta vissza a rokonság a búcsújárókat. A búcsújárók oda-vissza kb. 20 km-t tettek meg egy nap alatt. Hazatérve a Boldogasszony kő köré letelepedtek pihenni és meglepően gyorsan pihenték ki magukat. A legenda szerint Mária Jézus halála után világgá indult bánatában. Mikor Újhutára ért, elfáradt és leült egy kőre, amely megpuhult alatta, és megőrizte az ülése nyomát. Ezért tartja a nép gyógyítónak azt a követ és környékét.

Celldömölk (Vas megye) Búcsújáró hely. A celli Szűzanya tiszt. 1950-ig a bencések gondozták. A hagyomány szerint a török idők előtt a pórdömölki bencések birtokában volt egy "tsudákkal tündöklő Boldog Asszony képe", amelyet a török pusztítás elől Dienesd (Pozsony vm.) faluba menekítettek, ahol a csallóköziek tisztelték. Az újrakezdés után 1739: Koptik Ottó apát a magával hozott mariazelli szobormásolatnak a határban kpnát, mellette remetelakot építtetett. Kútásás közben az egyik munkásra nehéz kő zuhant, de Szűz Mária közbenjárására megmenekült a haláltól. 1745: több csodás esemény (pl. a szobor mozgatta a fejét) miatt hivatalos egyh. vizsgálatot folytattak.

Csatár (Zala megye) Búcsújáró hely. A falu határában lévő Csatáripuszta szt kútjához már a török idők előtt zarándokoltak. Legendájának több változata van: a) A török elvonulása után a győri és a zágrábi pp. által vezetett zarándokok imádkoztak, hogy megtalálják a v. kegyszobrot. Egy fán megjelent a Szűzanya, s a fa tövében megtalálták a szobrot, mely azóta fatörzsön áll; b) A tp-ot más helyen kezdték alapozni, de a téglákat angyalok a mai helyre vitték; c) Egy jámbor embernek álmában megjelent a Szűzanya, s kérte, hogy a hegyoldalban ásson gödröt, s abban majd vizet talál. Így is történt, s a kútból a legnagyobb szárazság idején sem apadt ki a víz. A hagyomány szerint számos csodás gyógyulás történt. Főbb búcsúi: VIII. 15, IX. 8.

Csatka (Komárom-Esztergom megye) Búcsújáró hely. Vsz. a kk-ban épült a Szentkútnak nev. forrásnál lévő kpna, melynek romjai a 19. sz. végéig láthatóak voltak. A hagyomány szerint 1790 k. egy ácsmesternek jelent meg a Szűzanya. 1792: följegyezték a vak Meizler Vilmos csodálatos gyógyulását; csoportos zarándoklatról 1861 óta vannak írásos adatok. Kezdetben mind a világi, mind az egyh. hatóság ellenezte, a hivatalos elismerés 1862: kelt. A mai Irgalmasság Anyja-kpnát 1862: br. Fiáth Ferencné építtette Csöbönyei József harmadrendi testvér segítségével, aki ppi engedélyt kapott, hogy a kegyhely közelében remetéskedjék. A kegyhelyet mindig remeték gondozták. A Sztkút vize elsősorban lábfájásra, bénaság ellen jó. A zarándokok hazaviszik a forrás vizét az otthoniaknak. Fő búcsúja: IX. 8.

Csicsó puszta (Tolna megye) Szűz Mária- és Szentháromság-búcsújáró hely a Hőgyész és Szakály közötti szőlőhegyen. Sztkútját remeték őrizték, ezzel függ össze Remete Szt Antal helyi kultusza (szobra előtt gyertyát gyújtanak). 1731: említik először, amikor Szabados Fülöp miskei zarándok kis kpnát és cellát épített. A szentkutat 1890: átépítették, 1979: fölújították, s fülkéjében a Fájdalmas Anya szobrát helyezték el. - Legendája szerint a grófi konda egy Mária szobrot (v. képet) túrt ki a földből, melynek helyén forrás fakadt. (Más változat szerint a Szűzanya jegygyűrűjét, ill. a ma is látható kicsi Fájdalmas Anya szobrot túrta ki a disznó.)

Csíksomlyó (Románia) Búcsújáró hely a ferencesek gondozásában. A csíki kat-okat János Zsigmond erőszakkal unit. hitre akarta téríteni, de azok 1567. pünkösd szombatján a hargitai ütközetben legyőzték. A győzelmet Szűz Mária segítségének tulajdonították, s innen ered a csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. A győzelmet és a búcsú kezdetét a kegyhelyen több emléktábla idézi. A Szalvátor-kápolna előtti emlékkereszt szövege: Az első pünkösdi búcsújárat emlékére, melyet 1567-ik évben István gyergyóalfalui pap Csíksomlyóra vezetett. Hátoldalán: Isten tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben. Oldalán: Állították 1878. évben. a mai kegytp. 1802-79: épült. Sztélyében a Napbaöltözött asszony (mulier amicta sole) késő gótikus kegyszobra a 16. sz. elejéről. Nevei a nép ajkán: Segítő Mária, Csodákkal ékeskedő Mária, Csíki csodálatos Boldogasszony, Sok csodákkal jeleskedő Mária. Eredetét illetően az első biztos rendi adat 1661-ből származik. A moldovai m-ok egyik hagyomány-változata szerint a kalugári Baráthegyről került Csíksomlyóra, mert a tatárok össze akarták törni, ezért ingyen odaadták a pátereknek. A hagyomány szerint egy tatár lándzsával eltüntethetetlen sebet ejtett a szobor arcán. A szobrot a tatárok 6 ökörrel sem tudták elvinni, a csíksomlyói pátereknek 2 is elég volt. A kegyszobor jámbor magyarázat szerint együttérez a székely néppel: mosolyog, ha jól megy sora, szomorkodik, ha bajban van. A szobor előtti imameghallgatásokat, csodás gyógyulásokat a sztélyben lévő hálatáblák és a kegyszobor két oldalán lévő ezüst fogadalmi tárgyak jelzik. Néhány rendkívüli dolog az 1746-1931: kelt följegyzések szerint: a tp-ban a gyertyakorom mindent megfog, a szobor arcát azonban sohasem kellett takarítani, az idők folyamán faanyagának a színe sem változott: amikor 1941. VII. 14: egy Wolf nevű ginm. tanár Mária arcáról el akarta tüntetni a tatár vezér ejtette karcolásokat, a finom festék nem tapadt rá, jóllehet, előzőleg Dr. Avédik Félix törvényszéki elnök a sértett helyeket benzinnel is lemosta; Ali basa támadása előtt (1661) a tp-ot éjjel-nappal 3 csillag világította meg; a tolvajt, aki 1669: el akarta lopni Mária drága gyöngyökkel kirakott koronáját, a kegyszobor arcának rendkívüli ragyogása magábaszállásra késztette, a fényt a tp. melletti folyósóról az olvasójukat végző Pálfi Ferenc és Nagyboldogasszonyi Bonaventura is látta, Bonaventura atya a „Csillagkoszorú” c. kvében megörökítette.

Csobánka (Pest megye) Búcsújáró hely. Legendája szerint 1842: a Pilis erdőségében nyáját legeltető pásztornak egy forrástól vizenyős helyen megjelent a Szűzanya, karján a kis Jézussal. A látomás után a falubeliek ittak a forrásból, megmosdottak benne, és csodás gyógyulások történtek. Másik legenda szerint a favágók kivágtak egy fát, melyen Mária képe függött, s a fa vérezni kezdett. Ennek hatására indult a búcsújárás. A forrásnak azonban már a 19. sz. elején, a jelenés előtt is gyógyító híre volt, Lázkutacska, Fieberbründl volt a neve, később Máriakútnak, Szentkútnak nevezték. A búcsújárók a forrásból isznak, vizében fájó tagjaikat, főleg a szemüket megmossák. Ezután a környező fákra, bokrokra kötéseket, vászondarabokat tesznek, jelezvén az elért v. kívánt gyógyulást. 1844-45: egy budai és egy pesti asszony kpnát építtetett a forrás fölé, melyet Sarlós Boldogassz. ünnepén szteltek föl.

Csongrád (Csongrád megye) Nagyboldogasszony templom. Tary Lajos festette 1917-ben a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet, amely Tiziano Assuntájának másolata. A szentély jobb- és baloldali falán Szent István és Szent László szobra és képe található. A főhajó szentély felőli jobb oldalán van az aranyozott barokk szószék, a négy evangélistával. A mellékoltárok Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére emeltettek. 1885-ből való a lourds-i Mária-oltár. Az oldalkápolnák bejárata melletti oltárok, a fájdalmas Anya és Kereszt oltárképeit Pirosa István festette. A középsõ mennyezetfreskó Szent Istvánt ábrázolja, aki Máriának felajánlja az országot. A többi freskóval együtt Lohr Ferenc és Tary Lajos alkotása. Közvetlenül a főbejárat mellett áll a Kármel-hegyi boldogasszony kápolnája, melynek oltárképe a tisztítótűzben szenvedőket ábrázolja, falán pedig Szent Rita domborművét helyezték el. A templomtól jobbra áll az 1802-ben felállított szoborcsoport a halott fiát tartó Máriával, Szent Jánossal és Mária Magdolnával.

Csorna (Győr-Moson-Sopron megye) Búcsújáró hely. A prem. tp. Kegyképét, a Szerecsen Máriát 1757 k. Schrábl Tádé hozta magával Hradiskóból. 1761 és 1763: csodálatos gyógyulások történtek előtte, 1790: sértetlenül került ki a tűzvészből. Ezután megsokasodtak a zarándoklatok.

Dénes (Uhorná, Rozsnyó, Szlovákia) Kegyhely Gömör és Kis-Hont vármegyében. A zarándokok évente látogatták és mindig örömmel. 1990-ben még élt néhány jó ember, akik hordták az építési anyagokat a Havas Boldogasszony temploma melletti kápolnához, mely egyúttal a keresztutat zárja le, és ahol a zarándokok éjfélkor végzik gyertyafénynél a keresztúti ájtatosságot.

Dénesd (Jánosiková, Pozsony, Szlovákia) Búcsújáró hely. A hagyomány szerint a Szt Bertalan-plébtp. kegyszobrát a dunántúli Pórdömölkről a törökök elől a celldömölki bencések hozták Dénesdre, s 1749. VIII. 14: helyezték el a főoltáron. Ülő Boldogasszony, bal térdén áldást osztó gyermek Jézussal. Az 1300 k. körtefából faragott, festett, öltöztethető kegyszobrot később koronákkal és jogarral látták el. Alkotója ismeretlen. Fő búcsúja, Nagyboldogassz. napján a csallóközi falvak mellett Pozsonyból is jött a nép. 1900 u. a búcsújárás megritkult, 1945 u. a ném-ek és m-ok kitelepítése és más hatósági intézkedések miatt megszűnt.

Dobogókő (Pest megye) A kilátó alatti sziklafal aljában, jól járható úton közelíthető meg a Siketnémák Mária Kegyhelye. E helyet a Siketnémák Turista Egyesületének lelkes tagjai építették 1926-ban.

Doroszló (Doroslovo, Szerbia) Búcsújáró hely. Doroszló szomszédságában volt a kk-ban Bajkút község, melyet Nagy Lajos kir. 1382: a budai apácáknak adományozott. A törökök elpusztították. Emlékét csak kútja tartotta fenn, melynek neve (Bajkút) jelzi, hogy a kk-ban gyógyítóerejű sztkút volt. Amikor 1792: egy gombosi lakos vakságából meggyógyult, a búcsújárás újrakezdődött. A kk. tp. romjai ekkor még álltak. Az első fa kpnát a kút mellett 1796: Tordy Ferenc kincstári erdőhivatalnok építtette hálából gyógyulásáért. 1810: a sztkúttól távolabb szintén fából nagyobb kpna épült, ami 1859: a benne égetett gyertyáktól kigyulladt és elégett. 1861: Mária szobrot állítottak a helyére. Az első tégla kpnát 1865: építették, 1874: bőv., 2 tornyot emeltek mellé. Kegyképe Eleusza, Segítő Mária, ősképe a passaui kapucinusok kegyképe. Megkoronázott. 18. sz. eleji olajkép, festője ismeretlen. A sztkút vizét minden betegség ellen jónak tartják, ma is az ún. doroszlói korsókban hordják el. Viharfelhő elé Doroszlón nem a falusi, hanem a sztkuti tp. harangjával harangoztak. A doroszlói néphit szerint azért van náluk gyakran jégeső, mert a búcsúsok odaviszik és otthagyják a bűneiket. Az aszályos időt is ezzel magyarázzák.

Ecséd Szentkút-völgye, Szentlapos (Heves megye) A település területei közül ez az a hely, amelyik "laposabb", mint a többi felszíne, ami nem csoda, hiszen az 1890-es, majd az 1930-as években is füves legelők borították a tájat. Nevét megtalálhatjuk az újonnan felfedezett, részben 1845 részben 1853-ban készült osztrák katonai felderítő térképen "Szentkút-völgy" -ként (Országos Hadtérképészeti Intézet 1853.), valamint az 1885-ben készített ecsédi térképen is, ahol "Sënt-láposi-kút" –ként1 említik. A későbbi iratokban pedig a következő formában található: Szentlapos. Szentlapos zarándok által látogatott újabb nagy korszaka az 1861. év július hónapjában történt jelenéssel vette kezdetét. A jelenés napján a kegyhely szomszédságában lévő földeken dolgozó fiatalember arra lett figyelmes, hogy Szentlapos felett a délelőtti zavartalan napfényben egy erős fénycsóva tűnik fel az égbolton, amelynek közepében egy női alak bontakozott ki. Ahogy egyre ereszkedett lefelé, úgy formálódott meg a Szent Szűz alakja. Hófehér ruhában volt látható, derekán kék övvel. A fiatalember nagyon megrémült, s gyorsan haza sietett elmondani mit is látott. Ettől kezdve hamar híre ment a jelenésnek, egyre több zarándok látogatta meg a szentlaposi dűlőt. A fiatalembert Lisztyik Jánosnak hívták, s az ő neve is szerepel a későbbi 1898-as iraton, az ún. látnokok összeírásában, 1865-ben fiatalon hunyt el. Az elbeszélések szerint több alkalommal is megjelent a Szűzanya, de csak gyerekeknek, a forrás vize pedig több beteget is meggyógyított. A jelenések és a gyógyulások híre az egész országban elterjedt, több településről is érkeztek emberek, hogy meglátogassák a kegyhelyet.

Eger (Heves megye) Búcsújáró hely. Az egri szervita tp-ot a Fájdalmas Szűz kultusza avatta a bükki palóc és jász jámborság egyik tűzhelyévé. A kk-ban a klarisszák Boldogasszony tp-át a Bűnösök Menedéke kép híres kegyhellyé tette. Egy okl. szerint 1330: a feleséggyilkossággal vádolt Kéri Benedeket arra kötelezték, hogy a köv. év pünkösdjén Egerbe, majd Rómába zarándokoljon vezeklésül. A hagyomány szerint Mária képe előtt lehullottak bilincsei. A szerviták 1698: azon a helyen kezdtek építkezni, ahol a hagyomány a klarissza zárdát és a kegyteplomot tudta. Az új tp-ban 1734: fölállították a Hétfájdalmú Szűz szobrát, s fölélesztették a búcsújárást. gy-egy alkalommal több 10.000 ember megfordul itt. Az ünnep idejére a környező házak ablakait kivirágozzák és gyertyával kivilágítják.

Egerszalók (Heves megye) Búcsújáró hely. Kegyképe Pietà, a tabernákulum fölött. Ősképe a sasvári kegykép. Négyzet alakú, vászonra festett olajkép, festője ismeretlen. Krisztus és a Fájdalmas Anya feje fölött díszes ezüst korona, Mária koronája körül ezüst angyalok tartják a csillagkoszorút. A képre fogadalmi ajándékként láncot erősítettek érmekkel és kereszttel. Tört. 1600-as években hogy Esterházy Pál nádor Menynyei Korona c. munkájában ír Egerszalókról, ahol egy tölgyfán "tiszteltetett ősi időktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának ékesen írott képe, ölében tartva a keresztfáról letétetett Megváltónak szent testét.". Lendületet adott a kép tiszt-ének egy vak leány csodálatos gyógyulása. Fő búcsúja Mária Neve, IX. 12.

Ercsi (Fejér megye) Búcsújáró hely. Ercsi fölött, a Duna jobb partján volt egy forrás, ahol a dunai hajósok megpihentek. 1200 k. kpnát emeltek, s a mariazelli kegyszobor mását helyezték el benne. A hajósok búcsújáró helye lett. A szobrot a török elől elásták, 1945 u. találták meg, a pléb-n őrzik. Ercsi pecsétje 1638: BODOG ASON VAROS POCSETI felirattal. A törökök után a forrás újra kegyhely lett, a ferencesek újították fel. 1747: említik a Nagyboldogasszony-napi búcsút, melyre Adony, Érd, Ráckeresztúr, Thököl és Ujfalu népe zarándokol. 1756: Mészáros Lukács ercsi jobbágy, mert csodásan meggyógyult, festetett egy Madonna-képet, melynek őrzésére 1828: a forrás mellé kpnát építettek. 1800 k. a képet bevitték a plébtp-ba, a kpnában pedig a másolatát helyezték el. Búcsúnapja a Nagyboldogasszonyhoz közeli vasárnap. Az 1831. évi kolerajárvány után fogadalomból Székesfehérvár népe is eljárt Ercsibe. A kpna mellett nyugszik br. Eötvös József.

Esztergom Bakócz-kápolna (Komárom-Esztergom megye) 1696: Esterházy Pál tudósít, hogy a Bakócz-kápolnában a Bold. Szűz tiszt-e él. A fára festett kegyképet vsz. 1724-ben. találták a tp. romjai között, s a várparancsnok a ákpolna oltárára tétette. Sok imameghallgatás történt A Bakócz-kápolna kegyképét különleges bizalommal a kismamák keresik föl.
 

Betűrendes gyűjtemény A-E
Betűrendes gyűjtemény F-L
Betűrendes gyűjtemény M-R
Betűrendes gyűjtemény S-Z

 

Máriaremete

 

Magyarországi megyék szerinti lista


BARANYA MEGYE
Máriagyüd
Máriakéménd
Pécs-Havihegy
Szigetvár-Turbék

BÁCS-KISKUN MEGYE
Hajós
Hercegszántó
Pálosszentkút
Vodica

BÉKÉS MEGYE
Gyula

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Bükkszentkereszt
Kács
Miskolc
Monok
Sajópálfala

CSONGRÁD MEGYE
Csongrád
Szeged-Alsóváros

FEJÉR MEGYE
Alsószentiván
Bodajk
Ercsi

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Csorna
Fertőszentmiklós
Győr
Hédervár
Kópháza
Máriakálnok
Osli
Röjtökmuzsaj
Sopronbánfalva
Szany
Tétszentkút

HAJDÚ-BIHAR MEGYE

HEVES MEGYE
Bélapátfalva
Ecséd Szentkút-völgye, Szentlapos
Eger
Egerszalók
Gyöngyös-Alsóváros
Hanyi puszta

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Jászberény
Kunszentmárton
Törökszentmiklós

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Csatka
Esztergom Bakócz-kápolna
Péliföldszentkereszt
Vértessomló

NÓGRÁD MEGYE
Hasznos
Hont-Csitár
Karancsság-Szentkút
Mátraverebély

PEST MEGYE
Budakeszi Makkosmária
Csobánka
Dobogókő
Máriabesnyő
Máriakutacska
Márianosztra
Solymár
Vác-hétkápolna

SOMOGY MEGYE
Andocs
Segesd

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Máriapócs

TOLNA MEGYE
Csicsó puszta
Szekszárd-Szőlőhegy

VAS MEGYE
Alsószölnök
Celldömölk
Vasvár
Vát-Szentkút

VESZPRÉM MEGYE
Bakonybél
Jásd
Kolontár
Sümeg

ZALA MEGYE
Búcsúszentlászló
Csatár
Homokkomárom
 


Szomszédos országok szerinti lista


AUSZTRIA
Boldogasszony (Frauenkirchen)
Fraknó (Forchtenau)
Kisboldogasszony (Kleinfrauenhaid)
Kismarton (Eisenstadt)
Lajtaszék (Stocing)
Lorettom (Loretto, Ausztria)
Máriafalva (Mariasdorf)
Pinkakertes (Gaas, Monyorókerék településrésze, Németújvári járás)
Rőtfalva (Rattersdorf)

HORVÁTORSZÁG
Almás (Aljmas)
Máriabisztrica (Marija Bistrica)

ROMÁNIA
Csíksomlyó (Csíkszereda)
Kolozsvár
Máriafalva, (Larguca, Sărcutza (Lărguţa, Bacău [Bákó] m.), Moldva)
Máriafölde, (Nagyteremia, Teremia Mare)
Máriaradna (Radna)
Mikháza (Călugăreni, Maros megye)
Nyárádremete, (Remete, Eremitu, Maros megye)
Remete (Pálosremete, Remeti, Máramaros)
Szent Anna-tó (Hargita megye, Tusnádfürdő)

SZERBIA
Bács (Bac)
Bácskeresztúr (Russki Krstur, Bácska)
Doroszló (Dosolovo)
Pétervárad (Petrovaradin, ma Újvidék városrésze)
Töröktopolya (Banatska Topola, Vajdaság, észak-Bánság)

SZLOVÁKIA
Abos (Obisovce)
Barka (Borka)
Dénes (Uhorná, Rozsnyó)
Dénesd (Jánosiková)
Hárskút (Lipovnik)
Kassa (Kosice)
Királyfa (Králová pri Senci, Pozsony)
Kisfalu (Mala Vieska)
Kistapolcsány (Topolcianky, Nyitra,)
Klátóc (ma Hajagos, régen Klokocsó, Klokocov, Kassa)
Körtvélyes (Hrusov, Rozsnyó)
Krasznahorka (Krásna Horka, Rozsnyó)
Lőcse (Levoce, Eperjes)
Máriakút, (Rafajóc, Rafajovce)
Máriatölgyes (Dubnica, Dubnica nad Váhom)
Máriavölgy (Marianka)
Nagyszombat (Trnava)
Nyitra (Nitra)
Óhegy (Staré Hory, Zólyom)
Pozsony (Bratislava)
Privigye (Prievidza, Trencsén)
Radvány (Radvan, Zólyom)
Rudnok (Rudnik, Kassa)
Sasvár (Sastin, Nagyszombat)
Szentantal (Antol, Svaty Anton, Selmecbánya)
Szomolnok (Smolnik, Kassa)
Vágmagyarád (Modorfalva, Modranka, Pozsony)
Várhosszúrét-Buzgó forrás (Krasnohorska Dlhá Lúka, Rozsnyó)
Visnyó (Visnové, Trencsén)
Znióváralja (Klástor pod Znievom, Turóc)
Zólyom (Zvolen, Besztercebánya)

 

http://magyarevezredek.com/karpat-medencei-kegyhelyek.htm

 

 

Téma: A Kárpát-haza területén lévő kegyhelyek

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása