A sakk metafizikája

2015.07.04 21:00

 

Kiemelt..

Müller Péter – Sakk!

Gömbszimbolika - Sportok hierarchiája

Játék felnőtteknek – Maffiázás

Játékleírások-játékötletek - Minden hétre egy JÁTÉK!

Hírek.sk - Dunkel N. Norbert: szeretettel kell gyógyítani a világot!


 

Előzmény..

A köszönés metafizikája

Ember's-Ég - A-Mába

A Láthatatlan történet - Hamvas Béla - Summa Philosophiae Normalis

Önismeret tizenvalahány(kolódó-kallódó) pontja helyett csak az az Egy:

Molnár V József - A Nap arca - A gyermekrajzok üzenete - Ég és föld ölelésében

Hamvas Béla - A virágszedés lélektana

Zacc - Óvodai jelek üzenetei – ha azt hitted volna, hogy semmit nem jelent!

Magvallás - A kód neve magyar 3.

 

 

Kapcsolódó link..

Csillagszeme - AJTÓ, MELYNEK SZÁMA 42

Hajnalhasadás - 42 és a Mennyegző

Taisen Deshimaru - A zen és a harcművészetek

Negyedóra - Aleister Crowley

PI Klub - Ima

Tarot - "A csend gyönyörbe robban." 

Ember's-Ég

 

 

Tolsztoj azt írja egy helyen, hogy sajnál mindenkit, aki nem ismeri a sakkot… Nehéz lenne elképzelni, hogy csak arra gondolt volna, hogy a játék unaloműző, kellemes szórakozás. A sakk mesterei, de hétköznapi szerelmesei is vallják, hogy ez az ősi játék a gondolkodás igen hatásos formálója. Filozófiai szempontból elemezve, mint szimbólumot vizsgálva még nagyobb mélységek tárulnak fel.

 

Sakkfigurák 1A sakkot indiai bölcsek találták ki több mint 1500 éve, majd innen terjedt el az egész világon. Eredetileg tanítási segédeszköz volt, és időről időre újra betöltötte ezt a szerepet. Ahogy Indiában egykor harcosok oktatására szolgált, a középkori Európában fontos alapköve volt a lovagok képzésének. De nem pusztán a két csata közötti kikapcsolódásként szolgált, hanem segítségével – anélkül, hogy magát az éles helyzetet át kellett volna élni – alaposan ki lehetett ismerni a harc természetét.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a sakk a harc ideája, archetípusa, amelynek segítségével megtanulhatunk győzni. Szűkebben véve győzni az ellenfél, tágabb értelemben pedig a körülmények, a nehézségek, vagy éppen önmagunk felett, éppen ezért tanulhatunk belőle akkor is, ha az adott játszmát elvesztettük.

 

A sakk a leírások szerint egy hajdanvolt, korszakváltó háború tanulságait őrzi és idézi fel szimbolikus, letisztult formában. Erről a csatáról szól az ősi indiai mítosz, a Mahábhárata, amelyben a sakkhoz hasonlóan két hadsereg áll szemben egymással: az ember erényeit, erősségeit megtestesítő „világos” Pándavák és a hibákat, indulatos összetevőket, felszínes érzelmeket jelképező „sötét” Kauravák. Ebben az értelemben a sakk világos-sötét mezői mintha belső lelki térképünket jelenítenék meg, amelyen életutunkat járjuk. Egy-egy reakciónk vagy döntésünk egy-egy lépés ezen a különleges táblán.

 

A sakk központi figurája a király – a játék neve is ennek perzsa megfelelőjéből, a sah szóból származik. A király a cél, a lényeg, a végeredmény szempontjából csak ő számít. Ahogy az életben is, ha nincs cél, akkor csak lépkedünk az élet sakktábláján, és minden kicsi és nagyobb ellenfél vagy nehézség könnyűszerrel felülkerekedik rajtunk, hiszen csak sodródunk.

 

Sokat tanít a sakk arról is, hogy a cél elérését meg kell tervezni. Nincs esély a győzelemre, ha az embernek nincs hosszú távú (stratégia) és rövid távú terve (taktika), amelyek persze rugalmasan alakulnak az ellenfél lépéseitől, avagy a körülményektől függően. Taktika nélkül légvárakat építünk, stratégia nélkül pedig csupán spontán döntéseket hozunk.

 

Jó „játszma” lehet egy-egy sakktankönyvet akár abból a szempontból is áttanulmányozni, hogy a benne lévő taktikai-stratégiai tanácsokat megpróbáljuk általánosítani, azaz kivetíteni aktuális élethelyzeteinkre. Például mit jelenthet egy állóháborúban feláldozni egy bábut egy pozíciós előnyért cserébe, hogy közelebb kerüljünk a célhoz? Mit jelent a kettős támadás? Vagy mire fordítható át az, hogy a gyalog, a leggyengébb bábu, az utolsó sorba bejuttatva bármivé átváltozhat, ezzel legtöbbször eldöntve a csata sorsát?

 

Talán ezt a kulcsot használva közelíthető meg elektronikus hírlevelünk előző számának kérdése: az Indiából ismert ősi (eredeti) változat szerint a világos félnek mindenképpen győznie kell a játékban. A nem szokványos sakkfeladvány egyik megoldója szerint a sakk egyfajta belső játék, és hiába tudták, hogy ki kerekedik felül, mégis izgalmas lehetett végigkövetni, miként jut az út végéig. De felfoghatjuk – egy másik ötlet szerint – úgy is, hogy a játék nem a hétköznapi, érzékelt, hanem az ideális valóság tükre, és ebben nem lehet más a győztes, mint a jót, a fényt, a világosságot szimbolizáló oldal.

 

Ismét érdemes visszatérnünk a Mahábháratához, hogy jobban megvilágítsuk a kérdést. A történet kulcsfontosságú jelenetében a főhősnek, Ardzsunának kell megvívnia a döntő ütközetet – önmagával szemben. Tudja, mit kellene tennie, egyértelműnek tűnik a helyzet, mégis küzd a helyes döntésért, mert a kiélezett helyzetben eluralkodik rajta a kétely, a bizonytanság, rájön tudatlanságára és szembesül a letűnt dolgokhoz való ragaszkodásával. A cél tehát az ő számára is adott, tudja, hova kell eljutnia, tudja, hogy az igazság oldalán állóknak minden erejüket latba kell vetniük... A sakk ilyenformán azt a gyakran ismétlődő helyzetet idézi fel, amikor eluralkodik bennünk vagy a társadalomban a tudatlanság, igazságtalanság, harag, önzés... és ismét helyre kell állítani a helyes értékrendet.

 

Sakkfigurák 2Viszont felmerül a kérdés, hogy hogyan játsszon az, aki a sötét bábukat vezeti és tudja jól, hogy vereségre van ítélve. A győzelem és vereség, még ha sokszor is ismétlődik, ideiglenes, pillanatnyi állapot. Ebben az értelemben, indiai szemmel nézve, illuzórikus. Míg a tanulási lehetőség állandóan adott, a fejlődés folyamatos, így sokkal közelebb áll az élet valóságos oldalához. Ha a sakkban is a tanulási lehetőséget keressük, és felülemelkedünk a győzni vagy veszíteni beszűkült nézőponton, akkor nem okoz nehézséget a sötéttel játszónak az, hogy úgy segítse győzelemre a világosat, hogy minél többet tanulhassanak mindketten a játékból. Azaz nem adja fel könnyen, de nem is teszi lehetetlenné ellenfele diadalát.

 

Egy nemzetközi sakkversenyen egy alkalommal az utólagos elemzések során derült csak ki, hogy az indiai nagymester, aki győzelemre állt, alig észrevehetően ugyan, de a játék vége felé egy szándékos rossz lépéssel valójában feladta a küzdelmet. Legközelebbi találkozásukkor európai ellenfele kérdésére, hogy miért tette, amikor győzhetett volna, csak annyit felelt:

„Nem tehettem mást, a sötéttel voltam.”

 

Egy másik szimbolikus jellemzőt is felfedezhetünk: feltűnő, hogy a két főszereplő közül mennyire passzív a király, míg mellette mennyire aktív és cselekvő a királynő (vezér). Érthetőbbé válik ez a kettősség, ha a király és a királynő alakjában a lélek és test párosát látjuk. A király a testbe költözött elpusztíthatatlan, örökké létező lélek, a királynő, avagy tanácsadó, vezér pedig az a fizikai hordozó, amelyen keresztül a lélek hat és megnyilvánul. A stabil, maradandó elem a helyét alig változtató lélek, míg az anyagban való mozgást a királynő jeleníti meg, akinek ezért is olyan nagy a mozgásszabadsága. A kettőségnek ebben az értelmezésében nyilvánvaló, miért is ez a látszólag passzív, alig mozgó figura az egész játék célja.

 

Fellelhetjük a sakkban az ok-okozat egyetemes törvényét, hiszen ahogy az életben is, a sakkjátékos szabadon mozgatja bábuit, de minden mozgásnak meglesznek a következményei, amelyeket az adott lépésnél csak korlátozottan lehet előre látni. A világos és sötét bábuknak csak a legelső lépésére 400 megoldás kínálkozik. A világos második lépésére már 5362 lehetséges variáció használható, a sötét erre adott válaszával pedig 71850-re nő a változatok száma. Néhány lépés teljesen átfordíthatja a sorsot jóból rosszba vagy fordítva. Az ember tehát szabad akarattal cselekszik, de tettei matematikai pontosságú ellenhatásokat szülnek.

 
Mint látható, nehéz lenne „végigsakkozni” a játék teljes szimbolikáját. Maga a sakk nem változott az évszázadok alatt, legfeljebb mi emberek feledkeztünk meg mélyebb értelméről. Ha azonban az ókorban és a középkorban is alkalmazták mint tanító, fejlesztő eszközt, semmi nem zárja ki, hogy ma is betöltse számunkra ezt a szerepét. Egyszerre matematika, stratégia, logikai játék és egyúttal tanítás az ember saját élettáblájáról. Érdemes ezzel a szemmel is elmélyedni benne, már csak azért is, hogy ne érdemeljük ki Tolsztoj sajnálatát.


Apáti János, Havasi Ferenc

 

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A Sakk - A sakkjáték szimbolikájaA sakkjáték története a történelem homályába vész. Már az egyiptomi fáraók sírkamráiban is megtaláljuk, de az északi kultúráknál is számos művészi ábrázolás utal jelenlétére a különféle civilizációkban.

Azt mondják, hogy Balhait Rádzsa azt kérte a bölcs Sissa brahmintól, hogy alkosson meg egy játékot, amelyet az elme ereje domináljon és ne a szerencse. Sőt, azt is szerette volna, hogy fejlessze az intellektust és nevelő értékeket hordozzon. Sissa olyan játékok alkotott, amelyben egy 64 négyzetből álló táblán különböző bábukat kellet mozgatni – nyilvánvaló, hogy ez lett sakk ősi formája.

A „SAKK” szó a perzsa „SACH” szóból ered, amelynek jelentése Király; azt feltételezik, hogy a szó eredete az „ASHA” kifejezés (jelentése: Kozmikus Rend).


A legenda szerint Vištāspa perzsa király, amikor megvalósította minden vágyát, nagyon életunt lett: minden háborúban diadalmaskodott, megcsömörlött a vadászattól, belefáradt udvarának ármánykodásaiba és élvezeteibe. A királyt kínozta az unalom és végül határtalan jutalmat tűzött ki, hogyha valaki képes volna visszaadni életkedvét.
 
A sakkjáték az ősi Iránban
Zarathusztra próféta – az ősi Irán vallásának vezetője

Senki nem járt sikerrel egészen Zarathusztrának a sakktáblával való felbukkanásáig, amely azonban különbözött a napjainkban ismert sakkjátéktól. Ő tanította meg a királynak a szabályokat és a játékmódot, és ezen keresztül tanította meg a királynak a világegyetem és az élet valamennyi szabályát is. Ő maga magyarázta ezeket el, úgy, ahogyan napjaink egyetlen sakkjátékosa sem volna képes rá; a király nagyon elégedett volt, életkedve pedig újjászületett.

Ezután megengedte Zarathusztrának, hogy bármit kérjen, amit csak akar, és megígérte, hogy kívánságát teljesíti. Zarathusztra leckét akart adni a királynak, hogy megszabadítsa nagyzási hóbortjától, hogy ne képzelje, hogy ő maga tényleg bármit képes megadni valakinek. Zarathusztra azt mondta a királynak, hogy csak egy kis szerény és egyszerű dolgot kíván:

Egy búzaszemet a sakktábla első négyzetébe, kettőt a másodikba, négyet a harmadikba, és így tovább, addig duplázva a mennyiséget, ameddig mind a 64 négyzet megtelik búzaszemekkel. A király nevetett, megígérte, hogy pár napon belül elküldi Zarathusztrának a búzát, és azt gondolta, hogy milyen bolond is, hogy csak pár szem búzát kér, pedig aranyat és valódi kincseket is kérhetett volna.

A sakkjáték- Zarathusztra Parancsba adta az embereknek, hogy mérjék ki a búzát és küldjék el Zarathusztrának. Azonban meglepődött, amikor hetek múltán visszajöttek hozzá és azt mondták, hogy a teljes birodalom búzakészlete sem volna elégséges. A birodalom minden búzája is csupáncsak a Zarathusztrának ígért búza alig századát tette volna ki. Ezt meghallva a király elképedt, és rájött, hogy nem tudja megtartani ígéretét. Hívatta Zarathusztrát és elmondta mennyire szégyenkezik. Zarathusztra válasza az volt, hogy nem kéri a búzát, csupán leckét akart adni a királynak; ezt követően pedig visszavonult az erdőjébe.

Keleten sokféle sakkjáték található, de az alapelvek ugyanazok.

A sakk egy érdekes formáját találjuk Indiában. Az elefánt, amelyet szent állatnak tart a hindu kultúra, az Emberek járműveként, a sors irányítójaként jelenik meg. Ezáltal pedig mélyebb jelentésre tesz szert, mint egy közönséges játék.

 

Érdekes felfedezni – a Gnózis kulcsain keresztül –, hogy ebben a játékban kozmikus archetípusokat találunk, a beavatási út igazságait, és az önmagunkkal való hatékony harchoz szükséges feltételekről is beszél.

 

A sakktábla - a katedrálisok padlózata

 

Szintén kiemeli még a benső munka szintézisét, és képes fejleszteni az ahhoz szükséges képességeket.

 

A sakktábla a Szellem és az anyag közötti örökös harc szimbóluma; jó-rossz, értékek-egó, Lét-Nemlét.

 

A táblán egymást követő fehér-fekete négyzetek, amelyeken a bábuk mozognak, arra utalnak, hogy lépésről lépésre döntéseket kell hoznunk.

 

Minden pillanatban el kell döntenünk, hogy a Lényt választjuk, vagy megtagadjuk. Íme a függőleges út, amely keresztezi a vízszintest.

 

Ezáltal a teljes életünk a döntések és harcok mezejévé változik.

 

Az ősi katedrálisok és templomok a padló mintázatán keresztül adták át ezt a szimbólumot.
 
A sakktábla - az ezoterikus élet
A játék táblája az ezoterikus életre emlékeztet – minden egyes megtett lépés arra készteti az ellenfelet, hogy lépésünk függvényében lépjen, és fordítva, nekünk is figyelembe kell vennünk az ellenfél lépéseit. Pl.: amikor egy hibával dolgozunk, nagyon valószínű, hogy az fenyegetve érezze magát, és visszavonuljon egy időre. Amikor egy olyan időszakon megyünk keresztül, amelyben új aspektusok mozognak bennünk, a munkának arra az Én-re kell irányulnia.

 

Kabbalisztikus szemszögből tekintve a táblára, felfedezhetjük, hogy minden irányba nyolc négyszöget találunk, amelyek kabbalai összege 8×8=64, 6+4=10, amely a 10. arkánum , a „Sors Kereke”. A Számszára legyőzéséhez a 8. arkánum áll rendelkezésünkre – a kard és a mérleg, a beavatási próbák.

A sakktábla mezői

A Mester feltárja előttünk a beavatási lépcsőket, és elmondja, hogy az első szakaszban nyolc nagy próba van – hét tűzkígyó és Tipheret Beavatása.
 
Aztán a nyolc fénykígyó következik, feloldva ezzel a megteremtett járművekben levő gonoszt, később pedig a hibák gyökerének eltávolításáért kell átélni Jób nyolc évét. Ezáltal végleg megszabadulunk a lelkeket őrlő vasfogú Keréktől.
 


HARC A FEHÉR ÉS A FEKETE KÖZÖTT
 
A harc, amit meg kell vívnunk, belül és kívül is megtalálható – a fehér és a fekete állnak harcban.

 

A SAKKBÁBUK

 

1. GYALOGOK

A Sakkjáték- Gyalogok, az út neofitáiA nyolc gyalog a harcosok első vonala, ők teszik meg az első lépést (kivétel a huszár), ők érik el az első hódítást – a szent tűz felébresztéséhez megkövetelt nyolc erényre emlékeztetnek.

 

A gyalogok az út neofitái – férfiak és nők, akik a lélek visszahódítására indulnak.

 

Egyszerre csupán egyet léphetnek, előre vagy pedig átlóban, amikor hódítanak. Nem rendelkeznek erőkkel, azokat meg kell szerezniük.

 

Gyakran kerülnek feláldozásra egy-egy értékesebb bábu megszerzéséért vagy annak védelmében. Nincs veszteségek és áldozatok nélküli csata.

 

A második sor biztonságában pedig (ahogyan az értékesebb dolgokkal is van), az értékesebb bábuk állnak.

 

2. KIRÁLY

A király- a sakkjáték szimbolikájaA király a Lényünk jelképe, akiért harcolunk. Ennek ellenére ő is csak egyetlen lépésre képes bármely irányba. Ezzel arra mutatnak rá, hogy az út a Lényhez, aki erőit a különböző leágazásaiba osztotta szét, azok egyenkénti visszahódításán keresztül vezet.

A fekete király (a Fenevad) a fehér király (a Lény) ellentétpárja.

Az ellentétpár a Fenevad ereje és intelligenciája, amely mélységeinkbe van elrejtve – ezt jelképezi a fekete király.

 

3. KIRÁLYNŐ (VEZÉR)

A királynő - A sakkjáték szimbolizmusaA királynő (mindannyiunk Személyes és Benső Istenanyja) a legerősebb a táblán, teljes mozgási szabadsága van minden irányba, ő a legértékesebb – ahogyan az ezoterizmus is rámutat erre:
az Istenanya Tüze nélkül nem tudjuk elpusztítani a bennünk levő gonoszt.
 
A táblán a bábuk szimmetrikusan helyezkednek el – ez a benső munka rendjére utal. A bástya, huszár és futó az út nagyon fontos jellemzőire mutatnak rá.
 

4. BÁSTYA

A bástya sakkfigurájaA bástya az őrködésre utal, a belső világunk megfigyelésére (pl.: az ősi várakat olyan stratégiai helyekre építették, ahonnan be lehetett látni a környék minden részét).
 
Egyenes vonalban képes haladni – előre-hátra vagy jobbra-balra: ebben a megfigyelés két fajtáját láthatjuk meg – a kifelé irányulót és az önmegfigyelést (amelyik befelé irányul). Ez átható kell legyen, hogy a Lény hasznára válhasson.
 
SÁNCOLÁS
Az egyetlen olyan lépést, amelyben a Király több pozíciót is léphet, a sáncolás (rosálás) névvel illetik – rövid- vagy hosszúsánc; ilyenkor a király helycserét hajt végre a bástyával. Ez szimbolizálhatja a Lény és az Önmegfigyelés szoros együttműködését.

A bástya szintén jelképe még a hátgerincnek (a bölcsek botja).

 

5. HUSZÁR - "LÓ" (lex, ley, law, lav, lege)A huszár (ló)

A huszár az Isteni Törvény jelképe, amelyet mindig figyelembe kell vennünk a tetteink során.
„L” alakban léphet – ez az Isteni Törvény (lex), amely az egyetlen olyan bábu, amely képes más bábukat átugrani (ebben felismerhetjük az Isteni Törvény mindent átható jellegét, amely elől nem lehet elbújni).

Ennek az ellentétpárjai a gépies törvények és szabályok, amelyek annál jobban szabályoznak minket, minél inkább eltávolodunk az Atyától.

 

6. FUTÓA futó - A Sakkbábuk

A futó az erotikus erő jelképe. Átlósan mozoghat a teljes táblán, lehetséges lépései pedig az X szimbólumát írják le. A kereszt, avagy az X, az egoista vágyak keresztre feszítésére hív fel – ahogyan azt az Evangélium Apostolai is megírták (Szent Andrást X alakban feszítették meg).
 
A FEKETE BÁBUK

 

Egymással szemben állnak a fehér és fekete bábuk. A két ellentétes erő rajtunk kívül és mibennünk is harcot folytat. Szövetségeseink ellentéteit – a Nagy Fenevadat, a Kundartigátor Szervet, az egoista erőket –  megismerhetjük Samael Aun Weor Mester különböző műveiből; mindezek az erők a helytelenül irányított szexuális erőkkel táplálkoznak.

 
A SAKKBÁBUK – A JÁTÉK RÉSZTVEVŐI

 

A sakkbábuk - a sakkjáték szimbolikájaAz erők egyenlően vannak elosztva, a harc egyenlő – ez arra utal, hogy minden csakis rajtunk múlik, azon, hogy mit lépünk. Egy rossz lépés veszélyeztetheti akár a teljes munkát is.

 

PATT

 

Nyerhetünk, veszíthetünk, de van egy harmadik lehetőség is: a döntetlen neve a PATT. Mire akarnak ezzel utalni? Arra, hogy előfordulhat, hogy sem a Lény, sem a Fenevad nem képes győzni; ez történik, amikor involúcióba lépünk és leereszkedünk a Pokolba. Elveszítjük a lelkünket, a Lény lemond a Lélekről, mert már visszaszerezhetetlen, viszont a Fenevad is veszít, mert meg fog semmisülni a Pokolban. Az esszencia újabb evolúciója pedig nagyon távol lesz már az Atyától, és amikor ismét beléphet az emberi birodalomba, akkor a Fenevad lassanként ismét megjelenik az emberben.

 

Így pedig új játék kezdődik a táblán, és az új játék pedig ismét valamelyik fél győzelmi esélyét hordozza.
 

A GYALOG ÉS A KIRÁLYNŐ

Van egy érdekes vonatkozás a gyalogokat illetően: lassan és nehézkesen képesek eljutni az ellenfél alapsorába, viszont amikor ez sikerül, kiszabadítanak egy királynőt – átalakulnak a legértékesebb bábuvá. Ez így történik a belső világokban is: az erőfeszítéseket és a harcokat az Istenanya, a Szent Tűz meghálálja.

 

Összesen legfeljebb nyolc királynőt lehet kiszabadítani (a fény nyolc tüze).

 

SAKK-MATT

A jó és a rossz harca - a sakkjátékSakk a neve annak, amikor az ellenfél királyát támadjuk. Azonban ez még nem jelent győzelmet – ezen érdemes elgondolkodni: ezoterikus szemszögből, amikor például egy adott Énen dolgozunk, de a törvény még nem engedi meg az eltávolítását, mi mégis tovább dolgozhatunk a feltárásán és megértésén, és ezzel uraljuk, „sakkban” tartjuk. Mindeközben pedig tovább dolgozhatunk a stratégiánkon.
 
A különféle harcmodorok között van egy, amelyik különösen hatékonynak bizonyul: a tábla közepén kialakítani a bábuknak egy olyan felállását, amelyikben azok kölcsönösen védik egymást. Ezáltal az adott állást nehéz lesz megbontani. Így vannak a dolgok a belső munkában is – amikor megteremtettünk egy erős magot, és uralmunk van a fizikai és éteri anatómiánk középpontja felett (a szexuális központ), akkor ennek köszönhetően a belső munka hatékonnyá válik.

 

A 32 BÁBU – 2×16

A sakkjáték és a kabbala

16 bábu – a 32 bábura utal, ami = 5 – az önmegvalósítás; a transzfinit matematika szerint pedig ∞+∞=5 („Tarot és Kabbala”, 5. Arkánum).

Habár a szabályok, a tábla és a bábuk mindig ugyanazok, mégis minden játék más, mindegyik végtelen lehetőségeket rejt. Ez rámutat arra, hogy az út mindenki számára egyéni, még akkor is, ha mindannyian magunkban hordozzuk ugyanazokat a hibákat, ugyanazok a törvények uralnak stb.
 
A cél mégis egyetlen: GYŐZNI – ez minden.

 




Edzésekkel sokaknak sikerült a sakk valódi atlétáivá válniuk, és sportnak nevezik, mert valóban megdolgoztatja elménk „izmait”.

 
A sakkjáték mestereiA sakk segít fejleszteni a képességet, hogy előrelássuk az ellenfél lépéseit, és tanulmányozzuk a lehetséges variánsokat. Azonban az ezoterikus jelentés és a gnosztikus kulcsok hiányában ezt a képességet csupán kívül, egoista módon használjuk ki.
Kevesen ismerik fel ebben a játékban a valódi ezoterikus tanulmányi, elmélkedési lehetőséget, hogy ezeket az előbb említett képességeket a Lény szolgálatába állítva, ezzel segítsék a „PSZICHOLÓGIAI GONDOLKODÁST”.
 
Fontos megértenünk, hogy rendelkezünk egy rendkívüli eszközzel, a Sakkal, amelyet az emberiség ősi tanítói hagytak ránk, hogy kozmikus igazságokat, objektív, örök tanításokat adjanak át a felettünk és alattunk álló rendszerekről, olyan kulcsokkal, amelyeket a saját megmentésünk szolgálatába állíthatunk.
 
Fel kell ismernünk, hogy a jó és gonosz intelligens erőinek harca megvan a mi bensőnkben, a világban és a Kozmoszban egyaránt, és ezek szüntelen harcban állnak…

 

…ezért pedig meg kell értenünk, hogy nem vagyunk mások, mint egy-egy bábu az élet tábláján, és sürgető meghatároznunk, hogy melyik erőt szolgáljuk, kinek az oldalán munkálkodunk. Lenni vagy nem lenni.

 

 

http://www.ujakropolisz.hu/cikk/sakk-nem-csak-jatek

http://www.vopus.org/hu/gnozis/egyetemes-szimbolumok/a-sakkjatek-szimbolikaja.html

 

Téma: A sakk metafizikája

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása