Amit a világ nagyjai mondtak rólunk, Magyarokról 6.rész

2012.08.13 21:14

 

Kapcsolódó link..

http://embers-eg.webnode.hu/news/amit-a-vilag-nagyjai-mondtak-rolunk-magyarokrol-5-resz/

 

 

Amit a magyarság szellemi értékekben a világnak adott, messze kimagaslik sok nagy nemzet teljesítményei közül is.

Elég ha csak a tudományban és sportban elért eredményekre utalunk.

Itt olvasható néhány idézet, hogyan vélekedtek rólunk az elmúlt századok­ban a világ kiemelkedő szellemiségei.

Légy büszke Magyarságodra!

 


GABRIELE D'ANNUNZIO
(1863-1938) olasz költő 1926-ban:

"Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni.
A háború igazi megcsonkítottja Magyarország."



ARCHIBALD CARY COOLIDGE professzor (1866-1928), aki politikailag és történelmileg jól ismerte Közép-Európát, 1919, január 19-én Woodrow Wilson amerikai elnöknek jelentve javasolta - a Trianoni békeparanccsal kapcsolatban - Magyarország gazdasági egységének megtartását, ellenezve Erdély elszakítását:
"Egy ezer éves egységes országra erőszakolni, elfogadtatni ilyen elrendezést, mint véglegest, a jövőt gyűlöletre, harcra és viszályra kárhoztatná, valószínűsítené egy katonai jellegű konfrontáció létrejöttét belátható időn belól." (Javaslatát a konferencia nem fogadta el.)

GUGLIELMO FERRERO (1871-1942) olasz történetíró:
"Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összefor­rasztva, és belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat."

JAMES LOUIS GARVIN (1868-1947) angol újságíró a trianoni békeparanccsal kapcsolatban írta 1925-ben:
"Valamennyi legyőzött nép közül a tehet­séges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors."

LORD SYDENHAM, az angol felsőház tagja 1927-ben kiadott könyvében írja:
"A legélénkebb részvéttel nézem ezt a dicsőséges múltú büszke népet, amely most a kisantant jól felfegyverzett népeinek gyűrűjébe van bezárva."

LORD ROTHERMERE
(1868-1940)

1927. június 27-én a Daily Mailben írja:

"Az új európai határok igazságtalansága
állandó veszedelme Európa békéjének
,
és azok a kezek, amelyek a mai politikai hely­zetet létrehozták,
a jövő háború magvait hintették el."


JEAN COCTEAU (1882-1963) francia költő, festő, akrobata, zenekritikus, színész írta "Hommage dés počtes français aux počtes hongrois" című könyvében (1957):
"Drága Magyarok ti csillagok az égitestek között - s mindannyian költők a tett tragikus lírája által."

ALBERT CAMUS (1913-1960) francia nobeldíjas író 1957. október 23-án tartott beszédéből részlet:
"A magyarok vére. Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe, - a nyugati világ szemeláttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal sem keresztényi könnyel, hanem hazamenne, felvenné házipapucsát, mint a futball szurkolók a vasárnapi kupamérkőzés után.
Túl sok a halott már a stadionban, s az ember csak saját vérével gavalléroskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.
A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön és a mindenünnen támadó kiáltásnak visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhángú bojkottját az elnyomókkal szemben.

És ha ez a közvélemény nagyon is erőtlen és önző ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg keleten az ellenforradalmi állam mindenütt összeomlik ellentmondásainak és hazugságainak súlya alatt.

A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz estendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhúllnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.

A magáramaradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat.

Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérlenünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában…
A magyar munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha szerencsétlenségükben osztoztunk, - miénk a reményük is. Nyomorúságuk, láncaik és száműzottségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadták nekünk!"

RAMON CUÉ ROMANO (1914-2001) spanyol jezsuita pap 1957-ben kiadott egy verses kötetet "Sangre de Hungaria" (Magyarország vére) címmel.
Itt olvasható egyik megrázó verse:

Magadra hagytunk Tégedet

Kicsi húgunk, te drága!
Magadra hagytunk Tégedet.
Míg fényes nappal Rád törtek gyalázva,
S Európa szívéről letéptek rőt kezek.
Keresztútján a művelt világnak
Magadra hagytunk Tégedet.

Hogy körülálltuk földre tiprott tested,
A hulló jaj és forró vér felett,
Melynek árjával bepermetezted
Ruháinkat, - mi csak szónokoltunk és vitatkoztunk,
De senki előre egy lépést se tett,
Csak kezeinket emeltük az égnek,
S magadra hagytunk Tégedet.

Szemünk láttára tapostak a sárba,
Nem távoli őserdők megett,
De Európa szívében, hol drága
Múltunk őre a Fórum és a Parthenon meredt
A dómokra, mely visszhangként hordta
A vádat, amit Dante emelt érted,
Hogy bölcsesség, jog széthullt darabokra
S Beethoven dala kilencszer zokogja:
Az életünk új barbár korba tévedt.
S bár vállainkon húsz évszázad súlya,
Elárultuk múltunkat és újra
Vak félelembe fúlt a tett,
S magadra hagytunk Tégedet.

Bűvölten néztük mozdulatlan
Hogy gázol át törvényen az ellen,
S a szörnyetegnek végső pillanatban
Hogy étvágya beteljen
Áldozatként a szörnyű lakomára
Kis húgunkat dobtuk oda s holnap
Új áldozatra vajon kit sorolnak?
Bűnöd csak az volt, hogy a szabadságot
Kívántad, mint a kék magas
Büszke királya a sas.
És annyi volt hős fiadnak vétke,
Hogy hitvesüket úgy hívták "enyém",
Hogy anyjukat is úgy hívták "enyém",
Hogy lányukat is úgy karták hívni,
S a földbe, melybe búzát s vért vetettek,
"enyém"-nek hívták a hazát, történelmet.
Óh Isten mondd hát vétek ez?
Ezért tiportak le, s mi szabadok
Magadra hagytunk Tégedet!

Kicsiny húgunk, te drága Magyarország!
A lelkünk mélye és a városok
Jazz-hangos éje, karikás-szemű hajnalok
A vádat hordják,
Hogy letiportak s friss véred kiált
A szabad ember foltatlan ruháján
A munkások olajos öltönyén
S a vasárnapi vasalt nadrágokon…
Nincs, ki lemossa véredet,
Mit vád-piros ajakkal égetett
A homlokunkra húszezer halott:
- "Világ porondján fényes nappalon
Megint magunkra hagytatok!" -

És üldözni fog majd e bűnnek árnya:
A béke szavát elfojtja a jaj,
A szabadság új árulást takar.
S ha ajkunk olykor igazságot hirdet
Saját vétkünkkel hazudtol meg minket,
Mert lelkük mélyén érzik már a népek,
Hogy bűneiknek súlyos agyaglába
Megindult és sár tapad nyomába
És árulásuk, árulásba hal,
És nincs nagy nemzet, addig míg e bélyeg
Rajtunk ég, - és homlokunk az égnek
Nem tárhatjuk, hisz láncban a magyar.
Mert Európa szívében előttünk
Fényes nappalon megtörténhetett,
Hogy meggyaláztak szép kicsi húgunk,
S mi magadra hagytunk Tégedet.
 

A Világunkban eluralkodó bizonytalanság és káosz csakis azért nőhetett ekkorára, mert mi emberek nem hiszünk önmagunkban és egymásban.
Nem hiszünk abban, hogy képesek vagyunk döntéseket hozni saját életünkkel kapcsolatban, elhitették velünk azt, hogy csupán egy csorda vagyunk, és szükségünk van egy erős irányításra ahhoz, hogy teljes életet élhessünk.

Az első lépés egy élhetőbb világ megépítésénél az, hogy először mindenkinek önmaga fejében kell rendet tennie. Észre kell vennünk azt, hogy mindaddig amíg megosztott társadalmakba szerveződünk, és úgy éljük az életünket, hogy mások kárán és nyomorán nyerészkedünk, addig nagyon nehéz bármiféle alternatívát is kidolgozni az emberiség jövőjét illetően.

A Rend-Őri Becsület



Pallag kultúra.
"Isten népeként a fényből születtünk, mint ahogy Jézus is a fényből jött..."



Ismeretterjesztő film, mely bemutatja, hogy a jelenleg meglévő társadalmi rendszer fenntarthatatlan. Ha nem változtat az emberiség irányt, annak feltétlen globális összeomlás lesz a következménye.
Aki pedig felfogja, hogy miről is van szó, az rájön, hogy teljesen meg kell változtatni az életünket, mert a délibáb nem tart örökké. A bégető birkák, meg csak menyjenek önként és dalolva a vágóhidra. Gondolkodjatok!

A második részt itt találja:
http://youtu.be/4Z9WVZddH9w
 
 

(A magyarság, a bukott forradalmak és szabadságharcok népe ezer esztendőn át egyedül s magárahagyottan nemcsak hazáját védte testével és életével, hanem Európát is. 1956 után a világ lelkiismeretének hangján a fegyvertelen költők hajtottak fejet az elnyomottak, a bebörtönözöttek, a halottak előtt s mondták: Gloria Victis, dicsőség a legyőzötteknek, kik győzhetetlenek.)


ISMAIL GALAAL (1914-1980) szomál (Afrika) költő 1962-ben arról számol be, hogy Kelet-Afrika pusztáin tevekaravánok tábortüzeinél a magyar szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, melyek Európáról sem igen hallottak.

HANS KUITERT holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július 31-én jelent meg a "De Telegraaf"-ban:
"A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és - néhány palesztin számára - Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön.
A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik nobeldíjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese - az emberiség krémje.

Isaac Asimov egy óvatlan pillanatban ezt mondta róluk:
"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Voltak, akik még ennél is messzebbre mentek, s azt állították, hogy a földöntúliak már valóban köztünk élnek, csak magyaroknak mondják magukat...

Az Európai Unió előre látása tehát, úgy tűnik, messze túlszárnyalta akár az ifjabb Bush, akár Putyin legmerészebb álmait. Az EU ugyanis Magyarországgal nem egy más államokkal körbevett sztyeppés országocskát hívott az európai népek nyikorgó szövetségének sorába, hanem egyenest a földöntúliak országát. Mert mi más is lehetne a magyar lelemény magyarázata, mint hogy a magyarok olyan briliáns elmék leszármazottai, akik a Marsról érkeztek?

Csak így eshetett meg, hogy ők adták az emberiségnek az internetet, a computernyelvet, a modern repülőket, az atomfegyvereket és egyéb találmányokat.
Én személy szerint nagy rokonszenvvel figyelem ezt a fajta ártatlan nacionalizmust, hisz nem akar más országokat meghódítani, nem vezet tömegsírokhoz és az ENSZ Büntető Törvényszéke elé kerülő vádakhoz. Csak arról szól, hogy hinnünk kell magunkban - még ha olykor azt gondolják is rólunk, s olykor mi magunk is akképp vélekedünk, hogy talán a Marsról jövünk."

ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954) - amikor Fermit megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta:
"Már itt vannak… magyaroknak nevezik őket!"

 

 

http://domonyi.aries.hu/velemenyek-rolunk-MAGyarokrol.html

 

 

 

Téma: Amit a világ nagyjai mondtak rólunk, Magyarokról 6.rész

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása