Az Ikrek Egyéniség Varázsa

2014.07.04 22:00

 

Előzmények:

http://embers-eg.webnode.hu/news/a-kos-egyeniseg-magiaja/

http://embers-eg.webnode.hu/news/a-bika-egyeniseg-ereje/
 

Kapcsolódó:

Pap Gábor - Népmeséink és az évkör

Ember's-Ég - Tarot - "A csend gyönyörbe robban."

Pap Gábor - A Világ képe egy kerek tükörben

Az Atlantiszi Smaragdtábla

Asztrológiai szimbólumok időfizikai jelentése

A hermetikus írásokról – Hermész Triszmegisztosz és a Corpus Hermeticum

Vasslajosblogja szpesöl - avagy háromszor is Hermész (3 cikk egyben)

Miért vezet minden tudás THOT-hoz és miért is van "hermetikusan" elzárva - Thoth Smaragdtáblái

Kiemelt:

Hang az Időben

 

Az Ikrek Egyéniség Varázsa

 

 

Egy csepp lényecske az óriás, sokszínű világi káprázatban, minden csodás, minden izgalmas, minden ragyogó, minden fantasztikus! Egymásba olvadó színek szivárvány krémjében ő a kiválasztott, aki megismerheti az összes csillámpor szemcsét. Magas áramlatú intellektusában egyszerre figyeli meg a legpontosabban az épp figyelmébe csillanó részletet és tökéletes memóriájával az egészet is képes átlátni, mert tudja mindennek a megfelelő helyét. Azonban a rendszert nem győzi mérhetetlen egészében összeilleszteni, mert mindig elcsavarja fejét a kíváncsiságába érkező új fénypont.

 

A Bika biztonságvágyát az Ikrek is megkívánja, de beleun a szürkülő falakba. Arról álmodik, hogy a biztonság és az otthon a világ minden pontján jelen van, ahhoz csak ő kell, hogy jelen legyen. A végtelen terekre vágyik és nem várja meg, amíg a Bika fegyelmezettsége bejárja a terepet. Neki lódul az ismeretlennek és tudásában fanatikusan bízik. Szerinte a Bika élveteg, de lassú. Az élvezetek azonban szaporák és milliárdnyi lehetőség van. Nem szabad elszalasztani a kreatív hatalmat azzal, hogy az élet csendben elfolyik, öregecskedő, romló látással csak délibábok vibrálnak a Bika álmaiban. És így a májusi szirmok elhullnak, de ígéretes áramlatokban egyszer gyümölcsbe fognak robbani. Ez lesz a Bika egyéniség erejének öröksége is. Ehhez az Ikrek felszabadító és lelkesítő varázslata kell. Azonban az Ikrek is végigjárja a megváltás útját.

 

A legkedvesebb egyéniség, gyermeki és játékos lény, aki rácsodálkozik minden megismerhetőre. És csak sereg-forog a tündér lelkű kis fény lényecske, ikrek arcú, mind két oldalra egyensúlyban igenlő kedveske és fantasztikus felismeréseiben felépíti öntudatát. Minden színt és árnyékot megérintene, de azok az élet képlékeny, rengő hártyáján tovasiklanak és elragadott ujjongással téved elé a „véletlen” újabb csinos vagy sármos arcocskája, aki kihívja egy új partira.

 

Az egész világ kerek, gömbölyű játszótér.

Mindeközben gyors szikrájú felhevüléseiben sorra pukkannak ki a legendássá improvizált élettörténetei, mint szivárványos, szappanos buborékok. Az élet nagy válságai számára épp ennyire teljesek. Egy gömbölyű, de törékeny világban, minden csoda egy szempillantás alatt felhevíti lelkét és amikor arcába csapódik az eltűnt illúzió egy csepp folyadéka, meglepődik és ettől felkacag. Ezzel el is engedte annak drámáját, hiszen épp ez fröccsenés volt az ajándéka, a megélhető, legnagyszerűbb tanúság.

Az élet sodrás, és csak hagyni kell: él-vezet. Jó a kezdet és jó a vég is, minden színben, minden ízben, minden nemben, a lényeg, hogy új élmény legyen. Kacér, csábító, gyorsan feloldódik, hirtelen elélvez, de nem mélyed el a szenvedélyben. Szexi technikái vannak, kellemes szerető, de mégsem ismeri a szerelmeskedés csodáját, a Végzetes vonzerőt, elektromosságot és mágnesességet. Azt csak a fizika könyvekből és kisérletekből szerzett tudás alapján elképzeli és úgy meséli, már átélte...

 

Egyszer csak elfogynak a buborékok az örömmel teli pancsolásban és magára marad.

A kívülről visszatükröződő megismerésekben egyre nem jutott igazi figyelme: önmagára. Minden, amivel azt állította: „EZ Én vagyok”, a következő ellentmondásban már fel is őrlődik. Ismereteit megőrzi, de nem tudja melyik verzióból adja meg pontos ön-definiációját. Ars poeticáját büszkén hirdeti, de minden nap más a mottó. Így nincs örök igazsága, végül már szavahihetőnek sem nevezhető. Hangulatai hűtlenek a biztonsághoz. De olyan meggyőzően változtatja véleményét, hogy csak mosolyogni lehet zseniális magyarázatain. Bárhol képes egy varázsütésre kiskaput nyitni és azon hip-hop eltűnni egy új szférába, új kalandba.

 

Megijed attól, hogy talán őmaga is csak egy buborék, akinek remegő lényén a világ színei úsznak, belül mégis csak üres maradt. Kíváncsi, mindent érinteni akaró vágyával folyamatosan kívülre él, nagyon intenzív pörgésben, de közben belülre épp ilyen sebességben szűkül a tér. Ez a feszültség egyre jobban remegteti az élre húzódó szépséges membránt és az egyre intenzívebb hullámokban táncolnak, siklanak lényéből ki és be, képzelete pszichedelikus hologramjai. Öntudat vesztésé válik az egész élet és képtelen megmerevíteni akár egy valóságot is. Minél inkább többet akar magába szívni benső világába, annál nagyobb ovális ugrálásba, pulzálásba készteti a gömbölyűen tökéletes világot. Nagy erőt kell összpontosítania abba, hogy a vékonyodó valóságot látszatként fenntartsa.

 

Új és új elméleteket sző, de nincs türelme behálózni ezzel a szövevénnyel az egész mindenséget. Új és új mesével tapasztja a figyelmet magára. Színezi és újraírja a sztorikat, olyannyira képessé válik belelátni a variációk végtelenségébe, hogy már olyan történeteket is megéltnek vall, amiben még része nem volt soha. Olyan vakmerő önbizalom és szeszélyesség ez, hogy belül is csak hitegeti magát, folyamatosan versenyezni kényszerül csendesen vallató lelkiismeretével is. Tudja bármilyen élethelyzetbe kerül, biztosan a legzseniálisabban megoldja azt, ezért előre eldicsekszik a képzeletében már felvetített történettel. Amikor azonban a sors ösztönös rendezőelve átírja az irányokat, ő egyszerűen csak újratervez, a környezetét pedig új ötleteivel doppingolja. Mindenkit felszabadít és végül mindenkit felold, majd végül mindenkit elfelejt. Akit megjegyez, azt sem engedi, hogy felülmúlja őt. A legjobban súlytalanságban lebeg és ilyen utazásra hív másokat is. Ezért valóban ámulatba ejtő izgalmakat ígér.

 

Egyre csak fokozza a figyelmet, mintha az önérvényesítéssel és a visszabólogatásokkal vagy megszokott örömódákkal megszerezhetné az egy és örök Igazságot. A bólogatóknál pedig, semmit sem utál jobban. Akik azt mondják, értik, tudják és mégis tapasztalatlanok. Egy idő után mindent mindenkinél jobban tud, és a versenyszellem játékossága arra inspirál másokat, hogy példát vegyenek sistergő élet-igenléséről és optimizmusáról. Másokat lenyűgöz ezzel, de saját önértékelését nem tudja csúcsra járatni. Végül a legtöbb ajándékot megkapja és legtöbb ajándékot odaadja, mégis nem kímélt meg semmilyen értéket és elszórt mindent. A legfurcsább kalandja akkor kezdődik el, amikor keserűség ül a lelkére, mert a Leget (a legszebbet, a legjobbat, a legcsodálatosabbat stb) uralni nem képes.

 

A keserű ízt sokáig nem képes szeretni. 

De Ő ennél több, ezért az élet holtpontját is megkóstolja és akkor végre, az igazi mágiával való találkozásban, teljesen felvillan az egész lényében az az igazság, hogy létjogosultsága csak annak van, aki képes maradandót kell alkotni. És ekkor elkezd megkomolyodni. Teremtő inspirációkat, spirituális ideológiákat kutat és anyagi tevékenységbe kezd. Az időmilliomos egyszer csak elkezd az idejével gazdálkodni és a legpontosabb stratégiával építi fel a lépéseit, teljesítményre és eredményre koncentrál.

 

Az Ikrek a közösségek legvidámabb arca, és sosem uralkodik el rajta mélabú. Azonban nem is szívesen marad egyedül, vagy csak bebiztosított programmal. Végül talál magának egy életre szóló tevékenységet és örül, ha sok kiváló képességű egyéniséget bevonhat ebbe. A szürke, átlagos embereket addig fanatizálja, amíg észre nem veszi, hogy ők gyengék, akkor megunja őket és levegőnek tekinti őket. Végül azok az emberek kötik le az érdeklődését, akik szigorúak, de nem merevek, hanem őrzik a ragyogás okkult titkait. Őket hízelgő, rajongó és okoskodó utakon nem éri el. Amíg hozzájuk nem komolyodik meg, addig is csak a csillagokkal barátkozik. Velük ünnepel élete végéig és félszeg vágyakozással abban bízik, hogy amikor vége ennek a csodálatos utazásnak, őmaga nemcsak egy múló cseppnek megfeszült hártyája, amin az életesemények átkavarodtak egyikből a másikba, mint a szivárványos sávok az illékony legekben.

 

 

Amikor az élet lehetőségeit nem pazarolja tovább, hanem megtiszteli kiélezett figyelmével a „láthatatlan és halhatatlan” erőket is, Remetékhez zarándokol el, és kiegyezik ő is a remeteséggel, ellentmondásaival megbékél, paradoxait humorral felőrli, akkor képessé válik arra, hogy saját maga rivaldafénybe állított éltetése nélkül, a magányban, a csendben, egyszerűen szemlélődjön, akkor a LEGbékésebben és a legkönnyebben, ahogy csak egy cseppnyi lény teheti, őmaga válik a végtelen csillagos űrré, a LEGóriásibb úrrá.

Raven


 

Íme Szepes Mária Smaragdtábla c. könyvéből néhány részlet az Ikrek pszichomágiájáról:

 

„Valóságos, hazugság nélkül való,
biztos és teljességgel igaz!
hogy ami lent van, ugyanolyan,
mint ami fent van,
és ami fent van, ugyanolyan,
mint ami lent van
az Egyedülálló Dolog
csodájának véghezvitelére.

És amint minden dolog
Egyből lett
Az Egyedülálló közvetítésével:
úgy minden dolog
egy dologból születik
az alkalmazkodás által."

Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina

 


 

„Azok a minden vonatkozásban gyors és kellemes kapcsolatokat teremtő emberek, akikre gyakran azt mondjuk: „túl könnyen és korán, túl sokat kaptak az élettől” - igen gyakran Iker szülötte. Közöttük találjuk a társaság legfőbb mulattatóit, mert lényük színes, vénájuk könnyed és szellemes.
Intellektusuk olyan érzékenyen reagál minden hatásra, mint higany a hőre. Intuíciójuk, érzékenységük rögtön lángot fog mindentől, ami érdekes, új, különleges. A világ benyomásai: szerelmek, barátságok folyékony kaleidoszkópként ömlenek át rajtuk; valamennyit befogadják, egyiket sem rögzítik meg.

 

A leggyöngédebb, legszebb átmenetiségek között sodródva egy idő múlva megrettennek attól, mennyire nincs mibe kapaszkodniok. A sokfelé osztódó, lebegő mozgás, jótól-rossztól egyaránt elsodorja őket. Új partok, új tájak, új arcok tűnnek fel. Akármilyen vonzók, ígéretesek, a következő élmény felőrli őket. Így válnak az Iker szülöttek külön „bolygó idejük” rohanó elemében mindentől, főleg benső önmagukból kirekesztetté.

 

Tendenciájuk a teljes extraverzió, amely különös egyensúlytalanságra vezet, kirobbantja végletét. Szertelen vidámság, lángoló, sokszor naiv, lelkes hit mély depressziókká változik, heves idegkitöréseket vet fel. Ezek is gyorsan támadnak és elmúlnak, de a zaklató ingalengés, ég és föld közötti lebegés, a szellemi szomj fokozásával, egyre elviselhetetlenebbé válik. A jel az „ifjúságában”, vagyis alacsony formanívóján ez még alig érezhető. Később azonban az Iker is „megöregszik”.

 

Szeretné megtalálni önmagát és célját. Szeretne egészen odatartozni valahová. S akkor hirtelen ráébred, hogy lénye furcsa, nem mindig pozitív értelmű „súlytalanság” állapotában van. Ez jelenti fogságát egy olyan létformában, ahol csak mélységekbe merülve lehet eljutni végső magasságokba.

 

 

Döntő változások létrehozásához rendkívüli erőfeszítés, szívós kitartás, áldozatvállalás és összpontosítás szükséges. Ezt pedig az Iker szülött, saját inkarnációs grádusán, nem fejlesztette ki. Sok tehetsége, ragyogó értelme,vonzó egyénisége mellett, védtelen outsider maradt.

 

Ezen a ponton kezdődik az Ikrek evolúciója, ami a siker vonalát egyre nagyobb válságokkal szakítja meg. Sorsának belső alkímiája tartósabb tüzeket gyújt benne, nagyobb lelki-testi súlyokkal terheli meg. Talajra kell szállnia, tapasztalnia kell a szilárd földet a lába alatt; ahhoz szükségesek különféle homokzsákok. Egykori, fiktív együttlétei reakciójaképpen nyilvánvalóvá lesz benső magányossága. Számtalan irányban szétszórt erői hiányát alig kontrollálható pszichofizikai folyamatai jelzik.

 

A legnagyobb természetességgel, szinte öntudatlanul gyakorolt poligámiája óriási érzelmi krízisben támad rá. Itt azonban már segítségére sietnek jelének pozitívumai: értelme, intuíciója, különleges, merkúri „ dimenzióváltó” képessége, amellyel megtudja rövidíteni válságai idejét, és arra is képes, hogy annak, ami történik vele, elolvassa szimbólum-jelbeszédét.

 

Az Ikertipus legtöbbször igen vonzó külsejű. A magas, keskeny, jómozgású, finombőrű, nemileg feminin férfiak; az elegánsan, kissé túl díszesen öltözött nők, akik rögtön felkeltik a másik nem figyelmét, rendszerint az Iker-jel derűs emanációit árasztják.

Legjobb formájukban sohasem feszesek, rögtön asszimilálódnak, ösztönösen a legbizalmasabb tónust ütik meg, anélkül, hogy megbántanának vele valakit. Mikor azonban karmikus kríziseik és gátjaik bekerítik őket, erőtlenségük keserű duzzogásban, vagy kirobbanó indulatokban reagálják le.

 

A pszichomágia rendszerint a saját prehisztóriájába és utópiája között, szubjektív sikerekben zárult Iker-pozitúrával találkozik. E szubjektivitás annyit jelent, hogy nagy kvalitásai teljes hatással nyilvánulnak meg kifelé, és mindabban, ami nem érinti sebzett, személyes komplexumát. Egyéni vonatkozásban azonban egyenlőre nem működik ragyogó kritikai készsége.

 

Hajlamos rá, hogy a világon mindenkit felelőssé tegyen saját elégtelenségéért. Szerencsére, itt levegős, merkúri elem olyan törvénye siet segítségére, amely bizonyos relációban hátrányát is jelenti: az elnyugvás nélkül való, szüntelen mozgás. Az Iker-áram sohasem stagnál. Mindig alakul és történik. Ha ég, gyorsabban lángol, mint más jel.

Ha alámerül, zuhanásának lendülete mélyebbre veti, s utána magasabbra lendíti, mint kevésbé rugalmas egyéniséget. Az a bizonyos dimenzió-mozdulat tehát könnyebben következik be nála. A pszichomágia nehézsége nem is abban áll, hogy nem tud nála gyors, erős hatásokat előidézni. Az állag, amellyel dolgozik, rendkívül érzékeny és intelligens. Minden befolyást felvesz a legfinomabb árnyalatokig. Szuggesztibilis. S éppen ebben könnyed, határtalanul képlékeny jellegben van legnagyobb veszedelme.

 

A pszichomágus sokáig úgy érzi, felhőszobrászatot folytat. Semmit sem tud rögzíteni. A projekciót megjelennek médiumában, aztán szemfényvesztő módom átalakulnak, mint a képzelet és álom vetületei. A következő pillanatban már nem érvényes az előző élmény legintenzívebb megrázkódtatása sem.

A pszichomágusnak pedig a természetvarázslat alkímiai törvénye szerint: „előbb kötni kell, hogy oldani tudjon.” Olyan vonzó, szüntelenül variálódó érdeklődést kell ébresztenie páciensében, hogy az észrevétlenül megtanuljon koncentrálni, szívósan törekedni spirituális célja után. A játékos elemeket éppúgy fel kell használnia ebben, mint az inspiratív örömöt, amelyet a gondolkozás élvezete okoz egy gyorsfelfogású intellektusnak.

 

Ha az „isteni Művészet” atmoszférája, minden szórakozást túlszárnyaló érdekessége átalakítja az Iker egyéniséget, éppúgy rászokik, mint ahogy a kábítószerek vagy gyógyszerek rabjává tud lenni. Szükségletévé, nélkülözhetetlen élvezetévé válik. Kívánja, mint a szerelmet, zenét, szép formákat, derűs miliőt. S akkor a többit már elvégzi a szellemi aspirációk szervezetébe épült „rádiuma”. Az is „történni kezd”. Sorsában, lényében átszervez, átalakít mindent. Köt és old.

Az Iker-pozitúra ideálja mindaz, ami kellemes. S a pszichomágus reménytelen harcot folytat abban az estben, ha ezt az ösztönalkatába épült, elsődleges igényt figyelmen kívül hagyja. A negatív Iker-pozitúrát csak úgy lehet gyógyítani, konstruktív módon átformálni, ha antitoxinját kellemes, élvezetes módon adagolják.”

 

Téma: Az Ikrek Egyéniség Varázsa

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása