Betyársereg - Honnan is ered a betyárbecsület?

2014.08.03 12:42

 

Kiemelt..

Szelestey László emlékére - "Hírök, nevök fennmarad..."
'Betyáros..
A népi költészetről és a népmesékről

Előzmény..

Betyársereg - Ilyet sem olvasunk minden nap

Szelestey László emlékére - Rettegett bakonyi betyárok
Őseink hagyatékai - A büszke szürkemarháról

 
 

Kapcsolódó link..

Krúdy Gyula : Rózsa Sándor a betyárkirály
Negyedóra - A Teknyőkaparó
"Bolygók tánca" a viseleten, avagy a sujtás (zsinórminta) energetikai jelentősége (+ érdekességek)

Hagyományőrzés


 

Egy érdekes írást találtunk az egyik oldalon, amely a betyár becsületről szól. Rózsa Sándor felbukkanásával nyert igazi értelmet a betyárbecsület szó.

 

Rózsa Sándor

 

Valódi igazságosztó volt – nemcsak a nép, de a többi haramia között is. A korabeli források szerint csakis a gazdagoktól vett el, másokkal bőkezűen bánt: elismerését szívesen fejezte ki jutalmazással.

A zsákmányt mindig egyenlően porciózta ki zsiványcimborái között, magának sosem hagyva többet, mint másnak. Mi több: barátai családját is felkarolta, ha bajba jutottak. Rózsa eredeti mestersége szerint pásztor volt – és lám, később, betyárként sem lett hűtlen szakmájához: komoly karriert futott be mint „a nép pásztora”.

Alakját idealizálták védencei, mi több: emberfeletti képességek birtokosaként tartották számon. Egyes történetek szerint mérhetetlen varázsereje volt, amellyel boszorkányok ajándékozták meg. Ez a fajta bálványisztikus tisztelet nem ritka más népek betyármitológiájában sem: elég csak az angol folklór népszerű haramiájára, Robin Hoodra gondolnunk.

Ha hihetünk a szájhagyománynak, Rózsa Sándoron nem fogott a golyó sem, mert burokban jött világra. Mára elmondhatjuk, hogy az idő szintúgy nem hagyott nyomot rajta. Karizmatikus alakja rendre fölbukkant az évszázadok során irodalmi alkotásokban, ponyvafüzetekben, népszínművekben, nótaslágereket ihletett – de a Rózsa-legendárium visszaköszön csárdák, utcák és közterek neveiben is. A pandúrokat leleményesen kicselező betyárkirályt televíziós műsorokban is megörökítették. Az életéről készített tévésorozatnál talán csak Hofi Géza számtalan ismétlést megért paródiája emlékezetesebb.
Rózsa idejében az ún. „betyárfészken”, azaz Csongrád megyén túl is sokaknak szállt inába a bátorságuk, ha szárnyra kapott a hír, miszerint a nagy betyár „összevonta a szemöldökét”.

 

 

Hogy akkor vajon mi táplálta és táplálja mind a mai napig a Rózsa-kultuszt? Talán a betyárvezér szabadság- és igazságvágya, valamint embersége az, amivel oly könnyű manapság is azonosulni. Hiszen törvényellenes cselekedeteiért mindig is vezekelni kívánt, sőt: az 1848-as szabadságharc idején csapatával a forradalmárok nézeteiért küzdött. Bár a katonai fegyelemnek nehezen engedelmeskedő betyárok csapata meglehetősen kétes szerepet játszott (a felszabadított falvakat rögtön ki is fosztották), a nép már megőrizte a “szabadságharcos” Rózsa emlékét.

Rózsa szabadságról és becsületről alkotott fogalmai azonban a törvényeken kívül álltak. Az volt számára a biztos, ha maga módján szolgáltat igazságot és társaival egyénileg gondoskodik arról, hogy mindenki megkapja, ami kijár neki. Az igazságot csak a saját szemszögéből tudta értelmezni. Ezt jól mutatja az, hogy habozás nélkül megölte azokat, akik árulónak tartott, de ő mégis beállt volna csendbiztosnak.

Rózsa Sándor legendás alakjáról már mi is többször megemlékeztünk. Seres Istvánnal a „Karikással a szabadságért” című mű szerzőjével is készítettünk egy interjút, hogy mindenki közelebb kerüljön történelmünk eme harcos alakjáról.

 

Forrás:Szentesi Zöldi László

(Betyársereg)





 


http://betyarsereg.hu/honnan-is-ered-a-betyarbecsulet/http://betyarsereg.hu/honnan-is-ered-a-betyarbecsulet/

 

Téma: Betyársereg - Honnan is ered a betyárbecsület?

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása