Csíksomlyói Kegyszobor avagy a "csikimenyecske" története

2012.06.02 14:19

 

Kapcsolódó link..

http://embers-eg.webnode.hu/news/szantai-lajos-a-boldogasszony-csillagkoronaja-1-2/

http://embers-eg.webnode.hu/news/molnar-v-jozsef-csiksomlyo-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/szantai-lajos-a-garaboncias-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/ordoguzo-blogspot-horusz-kora-makovecz-az-epiteszet-lady-gagaja-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/gal-peter-jozsef-a-csiksomlyoi-korona/

http://embers-eg.webnode.hu/news/molnar-v-jozsef-trianoni-gondolatai/

http://embers-eg.webnode.hu/news/a-karpat-haza-teruleten-levo-kegyhelyek/

http://embers-eg.webnode.hu/news/az-eg-mennyezeti-altalanos-tudnivalok-a-festett-kazettas-templomi-mennyezetekrol/

http://embers-eg.webnode.hu/news/betyarsereg-ilyet-sem-olvasunk-minden-nap/

http://embers-eg.webnode.hu/news/az-utolso-taltos/

http://embers-eg.webnode.hu/products/hagyomanyorzes/

 

 

A Napbaöltözött asszony (mulier amicta sole) késő gótikus kegyszobra a 16. sz. elejéről. Nevei a nép ajkán: Segítő Mária, Csodákkal ékeskedő Mária, Csíki csodálatos Boldogasszony, Sok csodákkal jeleskedő Mária. Eredetét illetően az első biztos rendi adat 1661-ből származik. A moldovai magyarok egyik hagyomány-változata szerint a kalugári Baráthegyről került Csíksomlyóra, mert a tatárok össze akarták törni, ezért ingyen odaadták a pátereknek. A hagyomány szerint egy tatár lándzsával eltüntethetetlen sebet ejtett a szobor arcán. A szobrot a tatárok 6 ökörrel sem tudták elvinni, a csíksomlyói pátereknek 2 is elég volt. A kegyszobor jámbor magyarázat szerint együttérez a székely néppel: mosolyog, ha jól megy sora, szomorkodik, ha bajban van. A szobor előtti imameghallgatásokat, csodás gyógyulásokat a sztélyben lévő hálatáblák és a kegyszobor két oldalán lévő ezüst fogadalmi tárgyak jelzik. Néhány rendkívüli dolog az 1746-1931: kelt följegyzések szerint: a templomban a gyertyakorom mindent megfog, a szobor arcát azonban sohasem kellett takarítani, az idők folyamán faanyagának a színe sem változott: amikor 1941. VII. 14: egy Wolf nevű ginm. tanár Mária arcáról el akarta tüntetni a tatár vezér ejtette karcolásokat, a finom festék nem tapadt rá, jóllehet, előzőleg Dr. Avédik Félix törvényszéki elnök a sértett helyeket benzinnel is lemosta; Ali basa támadása előtt (1661) a templomot éjjel-nappal 3 csillag világította meg; a tolvajt, aki 1669: el akarta lopni Mária drága gyöngyökkel kirakott koronáját, a kegyszobor arcának rendkívüli ragyogása magábaszállásra késztette, a fényt a tp. melletti folyósóról az olvasójukat végző Pálfi Ferenc és Nagyboldogasszonyi Bonaventura is látta, Bonaventura atya a „Csillagkoszorú” c. könyvében megörökítette.

 

 

Napbaöltözött Asszony (lat. mulier amicta sole), Apokaliptikus Asszony, Holdsarlós Madonna: Szt János látomásában „egy nagy jel, kinek öltözete a nap, lába alatt a hold, fején 12 csillagból a korona” (Jel 12,1-2). Fiút szül, akit egy hétfejű sárkány el akar nyelni, de a gyermeket egy angyal Isten elé viszi, az asszony pedig sasszárnyakat kap, hogy a pusztába meneküljön 1260 napra. A sárkány vizet okád utána, de a föld elnyeli a vizet. Ezután a sárkány az asszony gyermekeire támad. Végül Mihály főangyal és angyalai legyőzik (vö. Jel 12,3-18). - 1. A ~ a Megváltó anyja, a →Boldogságos Szűz Mária, a →kígyótipró asszony (→ősevangélium), az →Egyház előképe. A nap Krisztus, „az igazság napja”. A holdsarló a világ mulandóságára (Alkuin), ill. az →iszlámra utal. A 12 csillag az egyházatyáknál egyszerre jelenti az ÓSz-et (12 pátriárka, Izr. 12 törzse) és az ÚSz-et (12 apostol); az →állatkör jegyeiként a megváltás kozmikus jellegére utal. Ny-on a 12. sz-tól a ~ a teljes Máriára vonatkozó tanítást tartalmazza: szeplőtelen fogantatás, megtestesülés, mennybevétel. - IV. Sixtus p. (ur. 1471-84) búcsút engedélyezett azoknak, akik a ~ valamely képe előtt a töröktől fenyegetett kereszténységért imádkoznak. -

2. Mo-on a ~ a törökellenes küzdelmek győzelmi jelévé vált (→Magyarok Nagyasszonya). Szinte mindenütt élő hagyomány a Mária-ünnepek hajnali virrasztása, mely a fölkelő →Napban megjelenő ~ra vár (→Kisboldogasszony). →Csíksomlyón a pünkösd hajnali virrasztók a felkelő napban Máriát, a „Szentlélek sátorát” látják meg. A hársfából faragott, embermagasságot meghaladó (2,27 m) szobor ~ának lába alatt a föld, azon a hold sarlója és az Istenanya méltóságát tagadó →Nesztoriosz feje látható. Mária jobbjában királyi pálcát, baljában a mezítelen Kis Jézust tartja (a csíksomlyói Mária-társulat tagjai az ünnepeknek megfelelő színes selyemruhácskába öltöztetik); a fején hármas korona (pápai →tiara) van; a Kis Jézus fejét is korona ékesíti, baljában rózsát tart, jobbjával áldást oszt. A kegyszobor a ker. Eu. egységének, a török elleni összefogásnak jelképe lett. - A csángó műv-ben az ún. „kerek Madonna” (feje) a napkorong kerekségét utánozza, és az élet forrására utal. - A ~ ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae ikgr-ja, ahol a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a →Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe országalma, Mária másik kezébe az ország jogara, kormánypálcája került. A lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungariam non est vita ('Magyarországon kívül nem élet az élet') jelképévé alakult, s megjelent céhzászlókon, pénzeken (1948-ig), postabélyegeken. A székesfehérvári jezsuita, később ciszt. tp. freskóján ~ az ég kirnéja (lába alatt a hold, ölében a Gyermek) fogadja Szt Istvántól az ország fölajánlását. A mennyei udvarból angyal ereszkedik le karddal, hogy megvédje a fölajánlott országot. A török mecsetre épült szigetvári plébtp. kupolafreskója és Szentgotthárd apátsági tp-ának freskói (Dorffmeister István, 1788) is ezt az eszmekört fejezik ki. →Szeged-Alsóváros kegyképe is ~. -

 

 

3. Ikgr. Máriát napsugarakból álló →mandorla veszi körül, lába alatt holdsarló, feje körül →tizenkét csillagból koszorú. - Az első ábrázolásokon (→Hortus deliciarum, 1175-85; Scheyerni matutinale, 1206-26) Mária egyedül, később a gyermek Jézussal látható (→Mária ábrázolása). A jellegzetes ~-képtípus a 14. sz: jelent meg (Szt Katalin-völgyi ktor graduáléja, iniciálé, 1312, Zürich, Landesmuseum; Szarvas-Madonna faszobor, Erfurt, Anger Museum, 1370 k.): Mária teleholdon áll, melynek arca van és angyalok tartják. A 15. sz-tól egyre gyakoribb a holdsarló, Mária ennek domborulatán v. homorulatán áll, a ~ gyertyatartókon és oltárokon is megjelent. Korábban készített Madonna-szobrokat is kiegészítettek holdsarlóval, napsugárral és csillagkoronával (Bad Doberan, ktortp.). A 16. sz-tól a képen megjelenik a →kígyó, melynek Mária széttiporja a fejét. A 17-18. sz: ez a képtípus lett a →Szeplőtelen Fogantatás leggyakoribb képe (Vincente Carducho, 1631, Bp., Szépműv. Múz.: Fraknó, Nagyboldogasszony szervita plébtp.). - A ~ ábrázolása a napkorongba foglalt →Mária-monogram is. **-V.J.

 

 

http://magyarevezredek.com/karpat-medencei-kegyhelyek.htm

 

 

 


http://www.magnificat.ro/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=7145%3Acsiksomlyoi-kegyszobor-&catid=178%3Akoezoes-ertekeink-&Itemid=367

 

 

 

 

http://lexikon.katolikus.hu/N/Napba%C3%B6lt%C3%B6z%C3%B6tt%20Asszony.html

 

 

Téma: Csíksomlyói Kegyszobor avagy a "csikimenyecske" története

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása