Dobos Csanád - Benedek Elek: PÉTER ÉS PÁL - Napút elemzése

2014.04.01 12:31

 

Előzmény..

Pap Gábor - Az ember tragédiája című Madách-mű csillagmítoszi értelmezése

http://embers-eg.webnode.hu/news/pap-gabor-a-magyar-irodalom-gyongyszemei-csillagmitoszi-foglalatban-a-ludas-matyi-elemzese-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/pap-gabor-a-bank-ban-elemzese-csillagmitoszi-keretek-kozott-nagyon-ajanlott-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/pap-gabor-asztralmitoszi-keretek/

http://embers-eg.webnode.hu/news/jankovics-marcell-az-ember-tragediaja-2011-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/szantai-lajos-a-halhatatlansagra-vagyo-kiralyfi-nepmeseelemzes-/

http://embers-eg.webnode.hu/products/pap-gabor/

 

Kapcsolódó témák.

http://embers-eg.webnode.hu/news/a-nepi-kolteszetrol-es-a-nepmesekrol-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/pap-gabor-a-vilag-kepe-egy-kerek-tukorben/

http://embers-eg.webnode.hu/news/az-eg-mennyezeti-altalanos-tudnivalok-a-festett-kazettas-templomi-mennyezetekrol/

http://embers-eg.webnode.hu/news/pap-gabor-mani-puspok-es-hagyateka-a-manicheizmus-azaz-az-erdeknelkuli-szeretetvallas-1-2/


 

1.  Előszó a meseelemzéshez. Mi köti össze az Iliászt  a Péter és Pál népmesével

Ahogy az Antigonéra, úgy az Iliászra is a Napút szerkesztés érvényes. Míg az elsőnél a színpadi beállítások igazodtak a Nap égi útjához, addig az Iliásznál az eltelt napok voltak kapcsolatban a Nap égi útjával. A két mű hasonló logikai alapokra épült, ezért tudták kölcsönösen segíteni egymást a Napút elemzésben, de így is maradtak továbbra is megválaszolatlan nyitott kérdések:

Lehet e időtorzulás? És ha igen, akkor követheti e a Halak világkorszakot a Nyilas közvetlenül átugorva két köztes világkorszakot is?

Mivel az Iliászról egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szkíta, manicheista rendezési elvet veszi alapul (azt a gondolkodás, világszemléleti módot, mely alapja a magyar szerves műveltségnek, kultúrának), így a felvetett kérdésekre a választ a magyar népmesékben érdemes megkeresni!

Bár látszólag semmi köze a magyar népmesé(k)nek a korábban elemzett két antik görög műhöz, de ez csak a felszínes látszat. Mivel az Iliász és a magyar népmesék forrásasa azonos, ezért érdemes a megkezdett úton továbbhaladni és belevágni a Benedek Elek népmeséjének Napút elemzésébe, hogy ezáltal mégtöbbet megértsünk az Iliász többlet üzenetéből.

Az első nyitott kérdés megválaszolása az egyszerűbb. Igen létezhet időtorzulás, hisz a Vízöntő-paradoxonnak pont ez a lényege. Ez az mely a művészetekben, népművészetben átöröklődött számunkra, csak mi nem akarunk tudomást venni erről, mivel nem része a közoktatásnak, és nem támogatott része a kultúrpolitikáknak, ezért említés sem történik róla. Legyen egy könnyen értelmezhető példa erre (Pap Gábor gondolataival):

Leonardo Da Vinci Utoló Vacsoráját szinte mindenki ismeri? De tényleg érti is?

 

d.png

 

Jézus mindkét oldalán 6-6 apostól látható 3-as csoportosulásban. Ülésrendjük megfelel a keresztény liturgiában a számukra kijelőlt évrendnek, azaz az eredeti nevük napjának, továbbá a hármas tagolásukkal utalnak az egyes évszakokra is. De nemcsak az apostolok ülésrendjében tudatos a Napút szerkesztés, ezt Leonardo az apostolók testbeszédével is megerősíti. Minden apostol a saját állatövi jegyére utaló testtartásban helyezkedik el, beszél vagy éppen vitatkozik. Legyen ennek bizonyítására pár példa a teljesség igénye nélkül: Az olvasó jobb keze irányából számított harmadik apostol, az IKREK jegyű Máté rézsutosan lefelé elnyúló, párhuzamos kéztartása utal az Ikrek csillagkép kapu formájára. Az őt követő Rák jegyű Fülöp áll a legmagasabban, hiszen pont az ő idejében van a fény maximum. A mellette lévő Oroszlán jegyű Jakab úgy trónol, mint egy uralkodó... Jézus másik oldalán a legszélső három jegy összekapcsolódik. A vízöntői-Jakab a vízöntő paradoxonnak megfelelően (ráhullámzik) átöleli, a szomszédos halak-Bertalant és a bak-Andrást. Az utolsó, a Halak jegyű Bertalan apostol az egyetlen akinek a teljes teste látható, csak az ővé, mivel az ő általa megszemélyesített világkorszakban élünk, a Halak világkorszakban... De a skorpió-Judás háta mögött lévő gazdátlan kéz (a késsel) szintén jellemző az adott jegyre, hisz a skorpiónak a háta mögött lévő farka az igazi fegyver...

Az időtorzulás, sőt az ember által létrehozott tudatos időtorzítás(ok) is közismertek sokak számára. Elég csak az első ilyen, nem megfelelően titkosított kísérletre utalni, mely elég régen, közel 70 éve történt. (II. világháború alatti Philadelphia kísérlet http://www.naput.hupont.hu/25/fuggelek-9-a-philadelphia-kiserlet). És azóta is szinte minden nagyobb ország végez ilyen kísérleteket – nem is eredménytelenül.

 

A második nyitott kérdés „Követheti e a Halak világkorszakot a Nyilas közvetlenül átugorva két köztes világkorszakot is?”  megválaszolása már nem ilyen egyszerű. Bár a magyar népmesék tele vannak időugrásra utaló jelekkel (táltos ló mely másik dimenzióba repíti a lovasát, vagy éppen az égigérő fa mesék, ahol a főhős nem öregszik, míg felmászik a fára, de mégis a leejtett baltájának a nyele kirohad, az éle elrozsdásodik mire földetér...) mégis ennek megválaszolása mélyett meseelemzéseket igényel.

 

Magyar Népmesék sorozat Péter és Pál része

 

2.  Benedek Elek: Péter és Pál

Volt egyszer egy szegény ember. Péternek hívták, s annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több, de aztán egész gazdasága egy árva kakas volt. A szomszédja, Pál meg erős gazda volt, s mégis mindig jajgatott.

Azt mondja egyszer Pál Péternek:

Szomszéd! A kend kakasa sokat kaparász az én kertemben, én tovább nem tűrhetem. Isten istenem ne legyen, hogyha megfoghatom, kitekerintem a nyakát.

Péter nem szólt semmit, de erősen gondolkodóba esett, hogy mitévő legyen azzal a szerencsétlen kakassal.

- Én bizony - gondolja magában - nem veszkődöm sokáig vele, hanem az uraságnak ajándékozom, hátha még meg is jutalmaz valamivel. Azzal megfogta a kakast, s elvitte az urasághoz.

 

A meseelemzést érdemes anak tisztázásával kezdeni, hogy hol van Péter és Pál helye a kalendáriumban.

 

Péteré június 29.én, a RÁK havában, Pálé január 25.-én a Jóraforduló Pál napján, azaz VíZÖNTŐ első dekanátusában. Csak az újkorban rakták őket össze egy napra, addig fél éves eltolódással követték egymást! Péter nemcsak a nevével utal a RÁK jegyre, hanem a sok gyermekével, a családjával is. Hasonlóan Pál is kétszeresen jelzi a helyét az égi-évi ciklusban, hiszen a jajgatása, sírása a vízöntő jegy egyik sajátossága.

PÉTER és PÁL kapcsolata a vízöntő paradoxon ismerete nélkül nehezen megérthető. A RÁK és VÍZÖNTŐ nem állnak tengelybe és nincs köztük semmi asztrológiai kapcsolat, nem hogy SZOMSZÉDSÁGi kapcsolat... De a vízöntő paradoxon mégis

 

szomszédságot teremt majd közöttük.o.png

 

Pap Gábor gondolatával röviden így lehet jellemzni a vízöntő paradoxont. A  vízöntő paradoxon alapján a nincs önálló VÍZÖNTŐ világkorszak. A hiányzó Vízöntő világkorszak helyén csak egy időszakadék tátong. A yízöntői hatás mégis érvényesül, mivel a Vízöntő precesszióban ráhullámzik a szomszédos BAK  és a HALAK jegyre.  A vízöntői „szétáramlás” legszemléletesebb példája, a nyitott könyv, melynek lapjai a könyv gerincétől kiindulva hullámoznak kétfelé, és így lefedik a könyv fedőlapjait.

Mivel egyes világkorszak (kb 2160 év) dekádokra harmadolható (3x720 év), ezért a Vízöntői ráhullámzás, „a nyitott könyv lapjai” is feloszthatók dekádokra. A Vízöntő dekádjai a „könyv gerincétől” szétáramolva követik egymást a precessziós mozgásnak megfelelően Mérleg, Ikrek, Vízöntő sorrendben. A Halak és a Bak világkorszak dekádjai viszont a nagyévi rendnek megfelelően, balról jobbra követik egymást. E kétfajta mozgás alapján a a Vízöntő dekádjai átfedésbe kerülnek a szomszédos Bak és Halak dekádjaival, ahogy a könyv borítója is a fölötte hullámzó könyvlapokkal.

A Vízöntő paradoxon ismertetése után ideje visszakanyarodni a népmeséhez és megkeresni Péter és Pál helyét az évkörben, hiszen a mese kezdetének az időpontját pont ők határozzák meg:

Péter névnapja június 29, a RÁK havának Rák dekádja, mely a évköri ábrán a 19. sorszámmal jelzett dekádnak felel meg. Ez Péter neve napja, és innen is indul a mese kezdetekor.

 

oo.png

 

És hol is van a Jóraforduló Pál nevenapja?

- A kisévi (365 napos) rendszerben a január 25.-i a Jóraforduló Pál napja a Vízöntő hónap első dekádjában található (az évkör ábrán a 4. dekád). Ennek beazonosításával nincs is gond.

- A nagyévi, a 26 000 éves precessziós rendszerben viszont már máshol található! Ekkor már nem lehet ott, hiszen nincs  is önálló Vízöntő korszak! Ha nincs ott, akkor csak ott lehet, ahol a kiáramlott Vízöntő korszak vizöntő dekádja lefedi az aktuális Halak és Bak világkorszak dekádjait. (Azaz még mindig a nyitott könyv ábránál maradva, ott található Pál névnapja ami felett a h dekád jele hullámzik, ez pedig a nyitott könyv jobb és bal széle.

Szakszerűen megfogalmazva: a Halak világkorszak bemeténél, a Skorpió dekádjánál, illetve a Bak világkorszak kimeneténél, a Bak dekádnál.) Ez az évköri ábrán a 9. és a 1. sorszámú dekádnak , a nyitott könyv ábrán pedid a pirossal jelzett "Pál névnap I-II." alatti dekádoknak felel meg.

Mivel precessziós irányban nincs önálló vízöntő világkorszak, így a vízöntő-paradoxonnak megfelelően a ráhullámzott vízöntő dekádok helye határozza meg a Jóraforduló Pál névnapját a precessziós rendben.

 Ha mindkét dekád Pál nevenapjához kapcsolódik, akkor mégis honnan, melyik dekádból indul a mese kezdetekor? Csak 9. dekád jöhet csak számításba, hiszen Péter és Pálnak szomszédokká kell vállniuk. Csak az időszakadékkal tud felborulni a Péter és Pál között távolság. Ha Pál nem zuhan bele az időszakadékba akkor soha sem vállhatnának szomszédokká. Ezért Pálnak mindenképpen az időszakadék előtt kell elindulnia, méghozzá a 9. dekádból.

 


 

konyv_jorafordulo_pal.png

 

Miért fontos a KAKAS? A kakas a HALAK jegy keleti megfelelője, annak a világkorszaknak amiben élünk (http://www.naput.hupont.hu/6/fuggelek-5-pap-gabor-muveszettortenesz-osszefoglalo), ezért van a kakasnak kulcsfontosságú szerepe a mesében. Ez a mese nekünk szól, kik lassan odaérkezünk az időszakadék széléhez. A „kakas” és az “árva” jelző szintén megerősíti mindezt, hiszen a HALAK-halál kapcsolat közismert az asztrológiában és a halállal sokszor együtt jár az árvaság is.

A mese már a második mondatban közli a tényt, hogy Péter és Pál szomszédok. Azaz hirtelen annyi idő telt el, hogy szomszédokká válhattak. Ha a precessziós időrend alapján tényleg 12 dekádot haladt előre az idő, akkor tényleg szomszédokká válhattak. Mivel az idő hasonló sebességgel tellik Péternek mind Pálnak, így valaminek történi kell, hogy szomszédokká váljanak. Péter a 19., Pál a 9. dekádból indul, majd lassan eltellik 12 dekád. De mi is történik közben Péterrel és Pállal? Péter a 19. dekádból átlép a 18.-ba, majd a 17.-be... végül megérkezik a 7. dekádhoz, azaz a Halak világkorszak Halak dekádjához – a mi világkorszakunkhoz, amiben élünk.

Pálnak viszont a 9. dekádból elindulva kellett volna eljutnia a Mérleg világkorszakba. De nem jutott el. Ha eljutott volna, akkor nem lehetnének most szomszédok. Pál a Vízöntő paradoxon következményeként, rögtön két dekád lépés után (8. majd a 7. dekád után) belezuhant az időszakadékba (abba az időszakadékba, amit a nyitott könyv hasonlatnál a könyv gerince szimbolizált, az évköri ábrán pedig a 4-6. dekád). Időszakadékba zuhant, így számára már megszünt az idő, mint fogalom. A szakadékban csak várakozott, amíg a szomszédságába (7. dekádba) érkezett Péter.

Ekkor szól Pál felháborodva Péterre a kakasa miatt. (A kakas miatt, mely a precessziós időszakra utal). Pál ítélkezne Péter kakasa felett, de nem tud hiszen nem érkezett meg a MÉRLEG világkorszakba, ezért nem is tudja kitekerni a kakas nyakát.

De mi zavarja Pált, miért haragszik Péter kakasára?  Nem haragszik Pál, csak tudja, hogy Péter is ide tart ebbe az időszakadékba ahol ő már hosszú ideje várakozik. És, hogy megakadályozza Péter katasztrófáját, az időszakadékba zuhanását - Pálnak cselekednie kell, mégpedig a Vízöntő paradoxon segítségével.

„A kend kakasa sokat kaparász az én kertemben én tovább nem tűrhetem. Isten istenem ne legyen, hogyha megfoghatom, kitekerintem a nyakát!”

Elég durva mondatok, és mégis miért nem tiltakozik ez ellen Péter?Mert tudja, hogy Pálnak igaza van. Ezért fel sem háborodik, inkább elgondolkozik azon mit csinálhat.Másrészt nem tehet semmit Péter, hiszen önmagát kell feláldoznia. Ez a RÁK tulajdonságának a lényege! Pétert a neve napja köti, a Rák jegyhez, oda ahol a fény maximum van. Éppen ezért fel sem vetődhet számára, hogy ő maga egye meg a kakasát, ezért kell másnak adnia! És pont ez a Rák karakter ad magyarázatot Pál viselkedésére is. A Vízöntőben és az általa ráhullámzott BAKban (ahol a fény minimum van) a Szaturnusz van otthon. Pont ez a fény maximum-minimum kapcsolat miatt kell Pálnak durván viselkednie Pállal, sőt még az egyetlen kakasától is megfosztania Pétert. (Bak-Rák kapcsolatról bővebben az Antigoné elemzésben). Hiába is telt több dekádnyi idő, mégis Pétert és Pált a neve kötelezi!

Ki az Uraság?

Az uraság lehet evilági uraság, de lehet szakrális is. Míg a földi uraság az OROSZLÁN jegyhez kapcsolódik, addig a szakrális a NYILAS jegyhez tartozik. Ettől függően az Uraság bolygója lehet a Nap vagy a Jupiter. (Oroszlánban a NAP „a kis adakozó” van otthon, míg a Nyilasban a  JUPITER, „a nagy adakozó” http://www.naput.hupont.hu/6/fuggelek-5-pap-gabor-muveszettortenesz-osszefoglalo. A harmadik tűzes jegyben, a Kosban a viszont már a harcos Mars van otthon). És pont ez a három bolygó karaktere mutatkozik meg különböző időpontokban az Uraságnak.

- Talán bizony keresztelés vagy lakodalom van a házadnál, Péter, hogy kakast ajándékozgatsz? - kérdezi az uraság.

- Dehogy, uram, nem lesz nálam semmiféle, csak költse el az úr a családjával, ne gondoljon vele! - mondá Péter.

- Hm, nem értem a dolgot. Hát nem elkélne nálatok, hisz annyian vagytok, hogy Jákob is megirigyelhetné.

- Igaz, uram, igaz, de minek adjak én húst a gyermekeimnek, mikor kenyérre is alig jut. Jobb, ha meg sem kóstolják.

- Ó, te oktondi! Hát add el, s végy kenyeret az árán.

- Dehogy adom, uram! Ha én a városba viszem, két nap járom az utat, s míg hazaérek, megeszem a kakas árának a felét.

Mit tehetett az uraság, nem lehetett Pétert megtéríteni, kiadta hát a rendeletet a szakácsnénak, hogy ebédre süsse meg a kakast.

 “minek adjak én húst a gyermekeimnek, mikor kenyérre is alig jut. Jobb, ha meg sem kóstolják.”  A Vízözön történet említi, hogy Noé kapta először a jogot, hogy állathúst fogyasszanak. Noé–bárka, Mérleg összefüggést Pap Gábor rendszeresen említi az előadásaiban, és a lakodalom is jelképileg a Mérleg jegyhez tartozik… Péter viszont nagyon nem akar a Mérlegbe lépni, azaz húst enni. De miért is írtózik a Mérleg jegytől?

Pálnak a precessziós Mérleg jegybe kellett volna érkeznie, de nem érkezett meg. Az uraság pedig a kínálkozó lehetőségek közül a legegyszerűbbet választaná. Ha Pál nem érkezett oda, akkor Péter töltse be ott a helyét. De Péternek esze ágában sincs elfogadni ezt az ajánlatot, hisz a precessziós mozgás alapján a Mérleg világkorszak a Nyilas világkorszakot követi. Amennyiben elfogadná a Mérleg időszakot akkor túlugorná a Nyilas jegyet, azt a jegyet mely a magyarság (és az emberiség) számára legfontosabb időszak. Olyan időszak ami csak egyszer adódik a 26 ezer éves ciklusban. Péter ezért nem akarja a jelképes húsevést megadni a családjának!

De miért is fontos az Uraságnak, hogy felajánlja Péter számára Pál be nem töltött idejét? Mert ezzel látszólag az időben is helyreállítható a rend. Igaz, hogy csak egy dekádnyi időszakra, de látszólag mégis helyreáll az időrend. És ez még Péternek is megfelelőnek tűnhet, hiszen megmenekül az időszakadék kockázatától.

Az uraság másik ajánlata már a SZŰZ jegyhez kapcsolódik: „oktondi! Hát add el, s végy kenyeret az árán!” Tipikus kereskedői szemlélet, mely többszörösen is utal a SZŰZ jegyre. A SZŰZ jegyhez tartozik a tudomány, a tanult tudás és a fölényes „én jobban tudom” szemlélet. Ezen kívül szintén ehhez a jegyhez tartozik a kereskedés, az adás-vétel is, hiszen a Merkur itt nemcsak  otthon hanem erőben is található. Péter ennek a gondolatától is irtózik, ami érthető hiszen ekkor nemcsak a Nyilas világkorszakot ugraná át, hanem számára egyik legrosszabb világkorszakba csöppene, a haláltengely Szűz jegyébe.  Ezt a logikát követi a párbeszéd folytatása is, ahol a 2-es számjegy a SKORPIÓ jegyre utalhat...

Péter „megtérítése” mit jelent? Az Uraság ajánlatának elfogadását és Péter számára az időszakadék átvészelését. De Péter pont ezt “megtérítést” utasította vissza.

Mit tehetett az uraság, nem lehetett Pétert megtéríteni, kiadta hát a rendeletet a szakácsnénak, hogy ebédre süsse meg a kakast. Mikor az ebéd kész volt, Pétert is az asztalhoz ültette. Éppen heten ültek vele együtt az asztalnál. Azt mondja az uraság, mikor a sült kakast behozták:

- No, Péter, a kakast te osztod el, de úgy vigyázz, hogy mindenki megkapja a maga részét. Ha jól osztod, megajándékozlak, ha nem jól osztod, lehúzatlak, s tizenkettőt veretek rád.

Erre Péter maga elé vette a kakast, levágta a fejét, s azt a gazda tányérjára tette ezekkel a szavakkal:

- A fej az úré, mert ő a ház feje.

Azután a nyakát vágta le, s ezt a gazdasszony tányérjára tette.

- A fej és nyak eggyek - mondá Péter -, a szentírás szerint is a férj és feleség eggyek, tehát a nyak az asszonyt illeti.

Most a kakas két szárnyát vágta le, s odaadta a fiúknak, hogy jobban tudjanak írni, a két lábát pedig a leányoknak, hogy jobban tudjanak táncolni

Azt mondá most Péter:

- Mindenki megkapta a magáét, én is elveszem a magamét - s azzal a "maradékot" bekebelezte.

Nagyot kacagott az uraság és családja a Péter furfangján, s jókedviben gazdagon megajándékozta. Adott neki tehenet, borjút és birkákat is.

Péter első megméretetésének helye Pál nevenapjának túloldalán történik (a SZŰZ világkorszak Bika dekanátusában), ezért is ülnek 7-en az asztalnál (A 7-es szám a Bika számjegye http://www.naput.hupont.hu/3/fuggelek-2-allatov), mivel az Uraság Pál helyét ajánlgatta eddig is Péternek.

Miért kell a kakast megsütni?  A legmelegebb hónap, a kánikula az Oroszlán jegyhez kapcsolódik, itt sűt igazán a Nap (hiszen ebben a jegyben van otthon). Az ebéd ideje a szerves kultúrákban a DÉL, az az időpont amikor a Nap a legmagasabban tartozkodik az égbolton, ahogy a Precessziós menetrendben is az Oroszlán van a legmagasabban. És az Uraság is most az Oroszlán jegyhez kotódik...

Az “uraság” ajándékáról érdemes már most pár szót ejteni, hisz ennek pontosítása segít az Uraság karakterének beazonosításában is: Az ajándék asztrológiai értelemben jöhet a Naptól (“kis jótevőtől”) vagy a Jupitertől (“a nagy jótevőtől”) is. A mese második felében majd újra előkerül a jó elosztás jutalma, de ott már nem ajándékozásként, hanem “hasznát vehetőként” megfogalmazva. Ez alapján feltételezhető, hogy Péter mostani ajándéka nem annyira hasznos, … így ez csak a Naptól jöhet. Azaz az Uraság ekkor Nap karakterű, ami viszont az Oroszlánban van otthon!

Mi a helyzet a sikertelen elosztással? Lehúzatás és 12 ráveretés. A 12-es számot több féle képpen lehet elemezni, de mivel már adott a mese “mozgásszerkezete”, azaz a dekádmozgás, úgy ezt kell tovább folytatni. Így Péter büntetése, hogy oda kell majd lépnie az időben amit egyébként is az uraság ajánlott neki: a Mérleg világkorszakba, csak éppen egy másik dekanátusába. (Ahogy az ajándékozás, úgy a ”ráveretés” is megjelenik újra a mese második felében, igazolva majd az eddigi elemzésünk helyességét.)

Az elosztás: A kakasfej a gazdáé (a mikrózodiákusban a fej a KOS jegyhez kötődik), a nyak (BIKA) a “már Szűz” gazdaasszonyé (hiszen négy házasságra megérett gyermeke is van).  “A fej és nyak eggyek - mondá Péter -, a szentírás szerint is a férj és feleség eggyek”. Miért kell ezt kihangsúlyozni? A Bika jeggyel szemben az évkörben a Skorpió található, míg a Kossal szemben a Mérleg. Sokáig a Mérleg jegyet a Skorpió jegy részének tekintették! Tényleg egyek voltak! (Ne feledjük el, a megmérettetés a túloldalon zajlik)- A két szárny a két fiúnak. A szárny utalhat a Szárnyasságra, a Szűz jegyre is. A két fiú pedig a Castor-Pollux, vagy éppen a Hunor-Magor Ikrek kapcsolatra. A misztikus zodiákus számontartja az IKREK-SZŰZ oda-vissza kapcsolatát, mely elkülöníti őket a többi jegytől. Ha a szárnyakat karnak, kéznek tekintem, amire az “írás” ige is utal, az úgy az IKREK mikrozodiákus kakasszárny kétszeresen is találkozik az IKREK fiúsággal.Tehát megint helyes az elosztás. De mi a helyzet a lányokkal és a kakaslábbal? A kakas-láb kétszeresen is utal a HALAK időszakára, a két lány nagy eséllyel “még” SZŰZ… így a Szűz-Halak haláltengely két pólusát jelképezik. A tánc pedig, pörgés, forgás…Rák szimbolikája, anyasággá vállás jelképe. Igy Péternek igaza van “Mindenki megkapta a magáét”. Péter a kakasok elosztásával a HALAK-KOS-BIKA-IKREK-RÁK időszakot íveli át, melyet az OROSZLÁN jeggyel egészít ki pontos fél évre (a kebel, Péter saját keble – az Oroszlán jegy mikrozodiákus helye). Az elosztás másik érdekessége, hogy az elosztás minden része kapcsolódik a SZűZ jegyhez: az már említetteken túl a bekebelezés is, amennyiben az evést jelent, hisz a belek a SZŰZ mikrozodiákus részei.

Péter hogy is osztotta el, úgy hogy duplán megfelelelt az uraságnak, hiszen “mindenki megkapta a maga részét”, sőt figyelembe vette az uraság kívánalmát is, a SZŰZességet (Pál nevenapjával szembeni szűz jegyet, ahol a megmérettetés is zajlott)

Péter mindezt figyelembe vette, de úgy ahogy számára volt kedvező. Az uraság nagy kacagása, jókedve megerősíti azt a korábbi feltevést, hogy az Uraság most az Oroszlán időpontot képviseli, ahol a Nap karakter dominál. (Az elosztás révén összekapcsolt Oroszlán-Halak jegyek utalnak az adott pillanatban az uraság és Péter pillanatnyi évköri helyére is)

Hazamegy Péter nagy örvendezéssel, s beszéli Pálnak a szerencséjét.

"Megállj, Péter - gondolá Pál -, adok én öt kakast az uraságnak, s akkor ötször annyi ajándékot kell, hogy kapjak!"

Mindjárt megfogott öt kakast, s elvitte az uraságnak.

Az uraság jól tudta, hogy honnét fúj a szél, nem akarta elfogadni az ajándékot, de Pál addig istenkedett, hogy mégis elvette, hanem kikötötte, hogy a sült kakasokból neki is enni kell, éppen, mint Péternek. Megsüttette mind az öt kakast, s mikor asztalhoz ültek, ezt mondotta Pálnak:

- Hallod-e, Pál! Az én házamnál az a szokás, hogy aki hozta az ajándékot, az is ossza el, de úgy oszd, hogy hetünk közül mindenki megkapja a magáét. Ha jól osztod, hasznát veszed, ha nem: huszonnégy botot veretek reád.

Eleget törte a fejét Pál, de nem vala annyi istenes esze, hogy az öt kakast fel tudja osztani hét ember között.

Vízöntő keleti megfelelője a MAJOM, aki utánoz…A vízöntői karakterű Pál (aki éppen a vízöntői időszakadékban is ragadt) nem is tehet mást, csak utánozza Pétert! Innen indul el újra az ő égi útja.

"Megállj, Péter - gondolá Pál -, adok én öt kakast az uraságnak, s akkor ötször annyi ajándékot kell, hogy kapjak!". Az 5-ös számjegy szintén a HALAK jegyhez tartozik.

A Vízöntő-paradoxon alapján Pálnak érintkeznie kell a Halak precessziós jeggyel, ezért is van neki 5 kakasa. Szüksége is van erre, hiszen most rajta a sor. Bár jutalmat kapott Péter, mégsem menekült meg az  igazi gondjától, az időszakadéktól. Péter tisztában van ezzel, ezért is beszéli el rögtön Pálnak a “szerencséjét”, aki immár 5 kakassal keresi fel az Uraságot.

Mig Péternél a hit volt fontos “hátha még meg is jutalmaz valamivel”, addig Pálnál most a rideg racionalitás dominál “akkor ötször annyi ajándékot kell, hogy kapjak”. Ez tipikus racionális SZŰZ gondolkodás. De milyen irányból hat Pálra a Szűz hatás? Talán a Halak világkorszak túlfeléről, vagy a saját nevenapja túlfeléről? Talán mindkét módon.

“Az uraság jól tudta, hogy honnét fúj a szél, nem akarta elfogadni az ajándékot, de Pál addig istenkedett, hogy mégis elvette, hanem kikötötte, hogy a sült kakasokból neki is enni kell, éppen, mint Péternek. “A SZÉL- VÉNUSZ bolygó kapcsolatról volt már szó a korábbi elemzésekben, és ez az ami többször megjelenik a népmesékben is. (A Halakban a Vénusz erőben van, azaz fúj!)

 “Éppen, mint Péternek”- ez összehasonlítás, mérés, mely a MÉRLEG jegyre utal.

Megsüttette mind az öt kakast” Míg Péternél az Oroszlán jegyben ebédre, azaz délre sült meg a kakas, addig itt most ennek nyoma nincs… Csak annyi szerepel, hogy “megsüttette”, nincs semmi időpontra utalás. Az uraság most átlépet időközben a következő tűzes jegybe, a KOSba, ahol a Nap szintén süt és erőben is van, de mégis ott már a Mars van otthon. Ekkor már az uraság beszéde sem oly kedves már, hiszen itt utasít!

Ki is az UR-aság, aki ajándékoz, utasít és sűt? Egyszer Oroszlán (NAP), majd Kos (MARS) karakterű. (Harmadszorra majd Nyilas karakterűvé válik, aki viszont végül tényleg hasznos ajándékot tud adni)… Mivel precessziós menetről van szó a mesében, ezért a Oroszlán-Kos-Nyilas dekanátus sorrend sokat elárul az Uraság igazi személyéről. Ez a dekanátus sorrend csak a Nyilas jegyre illik, ezért bizton állíthatjuk, hogy az Uraság nem más mint maga a Jupiteri tulajdonságokkal biró “Nagy adakozó”.

A mese 12-es dekádmozgásokra épül. Az UR-aság is ez elv szerint váltogatja a tűzes karaktereit, sőt Péter és Pál nevenapjától is pontosan 12 dekád telt el, amíg szomszédokká váltak, de a büntetés mértéke is mindig ehhez a tucatszámhoz igazodik.

“Ha jól osztod, hasznát veszed, ha nem: huszonnégy botot veretek reád.” Pálnak is osztani kell, hasonlóan mint Péternek. De míg Péternél a jól sikerült az osztás csak ajándékot jelentett, addig Pálnál már a “hasznát veszed” szócska van. Ez nem ajándékot jelent, ez valami mást, ami jóval több és hasznosabb.

 “Eleget törte a fejét Pál, de nem vala annyi istenes esze, hogy az öt kakast fel tudja osztani hét ember között”. Fejét töri, hisz a KOSban tartozkodik az Úraság és neki kell megfelelnie. Úgy tűnik az UR-aság sem tud az időben továbblépni addig, amig Péter vagy Pál ki nem mozdul. Amikor Pált utasítja akkor még KOS jellegű, ezért is oly kemény, harcias a beszéde vele, sőt a fejet (Kos mikrozodiák) is ezért kell törnie... Az Uraság most mindenképpen Pált kívánja felhasználni, hogy tovább tudjon haladni az égi pályáján: jutalommal vagy éppenséggel botveretéssel.

Pál nem tudja (vagy talán nem is akarja) továbbléptetni az Uraságot, hiszen ez nem az ő feladata. Ő tudja, hogy van még egy lehetőség, amivel mindenki jobban járhat, de ehhez megint Péternek kell cselekednie, ezért Pál inkább magára veszi a 24 botütést. Meglepő ezt kimondani, de mire is utalnak a számszerű mozgások? Ideje újból számolgatni, hogy mit is jelent a 24 botütés Pál számára.

A vízöntő paradoxon révén a Vízöntő helyén időhiány lép fel… Ha időhiány van egy rendszerben, akkor valahol kell egy időtöbbletnek is lennie. Ez nem lehet máshol csak a Vízöntővel szembeni Oroszlán jegyben! (Erről bővebben értekezik Pap Gábor a Vízi Péter Vizi Pál meseelemzésében, amely az interneten szabadon elérhető). Pál “büntetése” 24 botütés volt, azaz 24 dekád, amivel előrehaladt a precessziós időben. Bak, NYilas, Skorpió, Mérleg, SZűz 3-3 dekáddal, ami eddig 15 dekádnak felel meg. Majd az Oroszlánban idő többletként 2x3 dekád további ráveretés, ami már 21 dekádnak felel meg. A maradék három dekádnyi ráveretést (időt) a Rák időszak tölti ki. Ezzel Pál pontosan a RÁK világkorszak Rák dekádjába érkezik, oda ahol a népmese első mondatánál még Péter tartozkodott, oda amít a Péter nevenapja jelöl ki a kalendáriumban!

 “Az uraság, mikor látta, hogy Pál semmire sem tud menni, elhívatta Pétert.”  Az UR-aság ekkor már a Nyilasba lépett, hiszen Péter elhívásával már előzőleg döntött Pál sorsáról is (a 24 botütéséről). Kosban bűntetett, majd a Nyilasban elhívatta Pétert. (Merkur a Nyilasban rejtett erőben lelhető).

Nem tudom, uram - mondá Péter -, hogy el tudom-e osztani, de én mindig, jóban-rosszban, a Szentháromságban bíztam, talán most is segít rajtam.

Azzal nekilátott az osztásnak.

- Én azt találom - mondá Péter -, hogy a nagyságos úr, a nagyságos asszony és egy kakas egy háromságot tesz ki, a két úrfi s egy kakas nemkülönben, a két kisasszony s egy kakas is csak egy háromság, s végezetre én szegény ördög s két kakas ismét csak egy háromság, s most már, mind közönségesen, jó appetitust* kívánok.

Az egész ház népe kacagott a Péter furfangján, s az uraság Pált huszonnégyig verette, Pétert pedig megajándékozta házzal és telekkel.

Máig is él, ha meg nem halt.

Péternél megint a hit (HiT, az a HiD ami átvezet a racionálisan nem értelmezhető dimenziókba) segít, de most már konkretizálva a szentháromsággal. Ez egyértelműen most az UR-aság számjegye. A hármas szám a Nyilas jegyhez kapcsolódik, valamint az Uraság is összesen három fajta tűzes jegyet foglal magába, így természetes, hogy ez a legmegfelelőbb elosztási szempont számára.

Míg az első alkalommal a mese megemlíti, hogy 7-en vannak jelen, addig most erre semmi utalás sincs. De pont ez a lényeg. Most eggyel többen vannak, Pál személyével 8 főre bővült a társaság. A nyolcas a Rák számjegye, ami egyben Péter nevenapjának helye is a kis és nagyévkörben! De nem csak az ővé már.

Pál megkapta Péter eredeti helyét, és az Uraság is visszakerült az eredeti helyére a Nyilasba. (Bár nem jelzi a mese, de ha 12 dekádnyi idő telt el Péternek a mese kezdetekor, akkor az Uraságnak is ennyi telt el, függetlenül attól, hogy a mese megemlíti e ezt a mozgást, vagy sem. Mivel az Uraság csak 12 dekádnyi idő eltelte után jelent meg Oroszlán karakterrel, így joggal feltételezhető, hogy számára a kiinduló hely a Nyilas jegy volt.)

Már csak Péter helyét kell tisztázni, és pont ez a legérdekesebb. A mese ennyiben elintézi: “Pétert pedig megajándékozta házzal és telekkel.”

Ház és a telek magát az otthont jelenti… azaz hazaérkezést. Mivel a Péter és Pál magyar népmese, így nem kérdéses, hogy mit jelent a zodiákus rendszerben az otthon fogalma. A fehér ló nemzetének az igazi otthont az időben mindig a Nyilas jegy jelentette. De mégis hogyan? Hogy jelenik meg mindez a dekádok mozgását tekintve?

Ahogy Pál elfoglalta Péter helyét a naptárban, úgy Péter is a Pál helyét kapta meg (ami részben már meg is történt az utóbbi évszázad névnapmódosításával, hiszen nem is olyan régóta júniusban már tényleg együtt, egy napon “férnek meg a naptárban”). De Pál melyik nevenapját kapta meg, hiszen kettő is van belőle a vízöntő paradoxon elve alapján? Azt amelyikkel együtt jár a legnagyobb ajándék is, a vízöntői időszakadék átvészelése – ez pedig csak az 1. sorszámmal jelzett dekád lehet, a vízöntői időszakadék túloldalán. Ezzel Péter átlovagolt a vízöntő hullámain, túlvészelve az időszakadékot valamint a nagyon kemény Bak precessziós időszakot, hogy megérkezzen az 1. dekáddal jelzett időpontba. Annak ellenére, hogy ez még a Bak világkorszak utolsó dekádjának minősül, de mégis ez egyben a NYILAS VILÁGKORSZAK küszöbét is jelenti, azaz PÉTER HAZAÉRKEZETT.

Megtörtént a név és a személycsere, ahogy az Uraság már a kezdeteknél akarta de mégis sokkal jobb változatban, hiszen ezzel most mindenki jól járt.

 

Érdekesség:

Pap Gábor - Vizi Péter és Vizi Pál - EGY MAGYAR NÉPMESE ASZTRÁLMÍTOSZI DIMENZIÓI 

 

3.  Iliász valamint a Péter és Pál azonossága a vízöntő-paradoxon tükrében 

A Péter és Pál népmese nem öncélúan került a görög drámák napútelemzésének sorába. Ahogy az Iliász Napút szerkezetében a KOS-HALAK világkorszakok után érkezik a történet a NYILAS jegybe, hasonló történik Péter és Pál mesében is. Péter időugrásához szüksége volt Pál többszöri önfeláldozására, a Vízöntő-paradoxonra és az Uraság „hasznos ajándékára”.

De ki vagy mi hozta létre az időugrást az Iliászban? A válasz egyszerű: Akhilleusz! Ahogy az időfelcserélődést is Zeusz térdének átölelésével, úgy az időugrást is az „Ikrek szerepcserével” Akhilleusz váltotta ki. Ezért is érdemes Akhilleusz személyét és a mitológiai hátterét jobban megvizsgálni:

Akhilleusz családi öröksége elgondolkoztató: A nemzőapja, többszörösen testvér-, após- és barátgyilkos. Édesanyja szintén egy jóslat terhével volt megátkozva,  miszerint Zeusszal történt frigyéből fakadó gyermeke fosztaná meg Zeuszt a trónjától – és esetleg az életétől is. Nem egy hétköznapi élet indítás, bőven volt szakrális terhe Akhilleusznak. Ezt a „terhet” csak fokozta a legyőzhetetlensége, melyet leginkább csak saját maga érdekében használt fel. A haragja is elementáris erejűnek bizonyult, hisz képes volt vele megfordítatni az idő menetét, sőt elinditani azt az öldöklési folyamatot, mely minden harcosra – sőt az olimposzi istenségekre- is átterjedt. A korábbi békés harcmodor ekkor válik igazán véressé. Barátja, Patroklosz elvesztését követő haragja váltja ki belőle a gyilkoló gépet, ekkor már nem ismer irgalmat... csak a bosszú élteti immár. Ez a mélypont ez a személyiségében és ekkor kell alászálnia, alámerülnie a folyó habjaiban.

Jézus a vízbemeritkezésével válik Krisztussá, ezzel indul el a Vízöntő-paradoxon a mi világunkban. Valami hasonló történik az Iliászban is Akhilleusszal alámerülésével. A folyóban alámerül (bár nem önszántából) majd ettől a pillanattól kezd megnyugodni, lemondani az értelmetlen öldöklésről és lassan már a bosszújáról is, mely végül Hector testének kiadásával, az „Ikrek szerepcserével” teljesedik ki

Ahogy a 30 éves Jézus alámerülésével indult a vízöntő paradoxon (lásd a nyitott könyv ábra legszélét a „30 év” jelzéssel) a mi világunkban,  úgy áttételes módon Akhilleusz alámerülésével indult el az Iliászban. Akhilleusz alámerülésével az ő –és körülötte az emberek- sorsa is jobbra fordult, akár a jóraforduló Pál esetében (ki a neve napjával kötődik pont a vízöntő paradoxonhoz) amikor leesett a lóról a damaszkuszi úton.

A mesében az Uraság egyszer evilági, máskor mérges Úr, majd végül a „Nagy Adakozó”. Ez a hármasság jellemző Akhilleuszra is. Bár nem király, mégis az ő szava képes felülírni  Agamemnón döntését (ezzel indul az eposz) ... majd az örjöngésének idején az elszabadult marsi indulat jellemző Akhilleuszra is. Hektor holtestének kiadásával és az „Ikrek személycsere” révén válik igazán szakrális személlyé, példaképpé a görögség számára. Az Oroszlán-királyi, Kos-öldöklő és Nyilas-szakrális hármasság benne is megvan mint a mese Uraságában.

Ahogy az Uraság „hasznos ajándéka” repíti át Pétert a Nyilas világkorszak küszőbére, úgy Akhilleusz „jórafordulása” adott erre lehetőséget az Iliászban is. Ahogy a mesében Péter és Pál cserél helyet egymással, úgy az Iliászban Akhilleusz és Hektor teszi ugyanezt. E személycsere révén érthető csak, hogy tud oly áhítattal gyönyörködni egymásban Priamosz (a halott Hector apja) és Akhilleusz (Hector gyilkosa).

A Bak korszak bak dekanátusának ismert neve a kisévi rendszerben: Karácsony. Ha a kisévi rendszerben kiemelt helye van ennek az időpontnak, akkor talán a nagyévi rendszerben is fontos szerepe lehet újra a megváltással.

 

Pál- pálosság – Pálos rend?

Péter és Pál nevek miért szerepelnek együtt több népmesében is?

Az egyik kézenfekvő ok, hogy ez a két név Péter és Pál szervesen összefonódott a magyar névtudatban. De talán ennek van valami mélyebb oka is.

Az Árpádházi királyoktól és Mátyás királyig a legfontosabb magyarországi egyházi szervezet a Pálos rend volt. A király mellett ővék volt a szakrális erő. Ahogy Szántai Lajos művészettörténész –Pázmány Péterre hivatkozva- az előadásáaiban rendszeresen felhívja a figyelmet: Magyarország és a Pálosok sorsa elválaszthatatlan volt egymástól.

A Pálos rend virágzása a precessziós időrendet tekintve a Halak világorszak RÁK dekanátusának felel meg. Amennyiben figyelembe vesszük az esetleges 300-400 éves idő ”hamisítást” is, úgy a pálos rend működése és a precessziós RÁK dekád nagyon érdekesen fedi le egymást! Ez megfelel annak az időszaknak, ami az elfogadott történelemírás hozzávetőlegesen az 1000-1800-as éveknek fogad el. Ez pedig összecseng azzal az időszakkal mikor a Pálos Rend (és az előzményei) szabadon működhetet. (A Pálos Rend nem Szent Özsébbel indult, ő csak összefogta a korábban is meglévő kis rőzselángokat és a nyugati egyház elvárásának megfelelően “legalizáslta” a szervezetet.) A jelzett időszak vége, a XVIII századra vonatkozik, ami utalhat a PÁLos Rend feloszlatánának időpontjára, valamint a Szent Koronán végrehajtott képcserére is.

Mintha csak erre a pár száz éves precessziós időszakra feléledne Pál, és a Pálosság kiszabadulna átmenetileg az időszakadék fogságából. Ez az időszak megfelelel annak, amikor Péternek (jelen esetben a magyarságnak) zokszó nélkül fel kell ajánlania az utolsó kakasát is?

attila.pngPéterségről leginkább a Szent Péter öröksége jut az eszünkbe. Talán nem mellékes, hogy Szent Péter örökségét évszázadokon keresztül a Pálos rendű magyarság védte. Attila emelte ki Leot a püspökök közül és tette meg pápává, Nagy Lajos hozza vissza a pápákat az avignoni fogságból, Mátyás seregei adnak időt Európának és a Vatikánnak, hogy legyen ideje szembe nézni a muszlim áradattal.

(Fotó: Képes Krónika - Attila és Leo pápa találkozása. Csak Attila látja a fejük feletti angyalt!)

De biztos, hogy csak ezt jelentheti? Szent Péter hava az egyházi kisévben a Nyilas időszakhoz kötődik. Ahhoz a Nyilas időszakhoz ahol Jupiter (a magyarság csillaga) van otthon. Szent Pál viszont a nevenapján keresztül a Vízöntő jegyhez kapcsolódik, ahol meg a Szaturnusz (a székelység csillaga) van otthon. (A vízöntői PÁLság nem a rideg törvényt jelenti, hanem az értékmegőrzést és a védelmet, ennek értelmében cselekszik Pál is a mesében és a székelység is az elmúlt másfélezer évben!)  És ezen a ponton kapcsolódik össze Péter és Pál története a magyarság (Nyilas-Jupiter) a székelység sorsával (Szaturnusz), az árpádházi királyok időszakával (Halak világkorszak Rák dekanátus), Magyarország aranykorával, a Pálos rend fénykorával, valamint a Szent Koronával… De ezt már mindenki önmaga gondolja végig…

A magyar népmeséknek van egy jellegzetes befelyező mondata, melynek örökérvényű felszólítása van:

 

“AKI NEM HISZI JÁRJON UTÁNNA”

 

http://naput.hupont.hu/17/benedek-elek-peter-es-pal-naput

http://naput.hupont.hu/22/benedek-elek-peter-es-pal-naput#ixzz2x0ruip8R

 

Téma: Dobos Csanád - Benedek Elek: PÉTER ÉS PÁL - Napút elemzése

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása