Gál Péter József : A csíksomlyói korona

2012.05.26 09:00

 

Kapcsolódó link..

http://embers-eg.webnode.hu/news/szantai-lajos-a-boldogasszony-csillagkoronaja-1-2/

http://embers-eg.webnode.hu/news/csiksomlyoi-kegyszobor-avagy-a-csikimenyecske-tortenete/

http://embers-eg.webnode.hu/news/molnar-v-jozsef-csiksomlyo-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/szantai-lajos-a-garaboncias-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/ordoguzo-blogspot-horusz-kora-makovecz-az-epiteszet-lady-gagaja-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/gal-peter-jozsef-a-csiksomlyoi-korona/

http://embers-eg.webnode.hu/news/molnar-v-jozsef-trianoni-gondolatai/

http://embers-eg.webnode.hu/news/a-karpat-haza-teruleten-levo-kegyhelyek/

http://embers-eg.webnode.hu/news/az-eg-mennyezeti-altalanos-tudnivalok-a-festett-kazettas-templomi-mennyezetekrol/

http://embers-eg.webnode.hu/news/betyarsereg-ilyet-sem-olvasunk-minden-nap/

http://embers-eg.webnode.hu/news/az-utolso-taltos/

http://embers-eg.webnode.hu/products/hagyomanyorzes/

http://embers-eg.webnode.hu/news/elrejtett-tortenelem/


 

 

 

 

Megjelent: Főnix c. folyóirat, 11-12.szám, Debrecen, 2000. 95-99.old.

 

     A csíksomlyói búcsúról sok szép méltatást olvashattunk, jelentőségéről rengeteg értékes gondolat megfogalmazódott már. „Menni kell"-érzés fog el engem is a magyar búcsúk búcsúja közeledtével, 1986-óta csak egyetlenegy alkalommal nem voltam ott pünkösdkor. (Bizonyára nem veszik zokon tőlem más egyéb kegyhely gondozói és látogatói Somlyó ilyetén kitüntetettségét.)
     Élményeim, tapasztalataim mondatják velem: a somlyói búcsú az utóbbi években egyre érezhetőbben a Szent Korona-nép ünnepe! Nincsen erre dokumentumom, bizonyítékaim a lelkemből fakadnak, mégsem légből kapottak (bár örülnék annak, ha a Tisztelt Olvasó úgy érezné, „égből kapottak")

 

 

A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ ALANYAI

     E szent tér mára ténylegesen Mária országa népének kegyhelye, az elcsatolt területek magyar zarándokai által képviselve van itt a szlovákság, a ruszinok és délszláv testvéreink. Partiumi, bánáti, „belhoni" svábjaink a kárpát-medencei németség zarándokai is, s természetesen mindig jelen vannak írmagként erdélyi románok is.
     A csíksomylói búcsú keresztény ünnep. Nem az ateisták majálisa, nem a kozmopoliták happeningje, de nem is a XX. század sérült lelkű értelmiségiei által kreált, egyházmegvető kváziősvallás követőinek rituáléja. Akik ilyen lelkületekkel térnek ide, csalódnak, mert a kegyelmet nem bírják befogadni. Azonban mégis jöjjenek, amikor csak tudnak, mert a kegyelmi kiáradás nem a logikán alapszik.
     A csíksomlyói búcsú magyar ünnep, mert hajdan a krími tatároknak, később a román nacionalizmus erőinek, egyáltalán, a trianoni győztesek sovinizmusának embertelenségei közepette jelenti a magyar lét megújítását esztendőről esztendőre. Emiatt is érzik szükségét a vallásilag közömbösök, és a protestáns vallásúak, hogy részt vegyenek e nagy találkozón.
     A csíksomlyói búcsú katolikus, hiszen Jézus Krisztus katolikus, azaz egyetemes egyházának tagjai jönnek el ide, és ez a búcsú az istenember Jézushoz való hűségnek az élő jele! Tudjuk jól, e hűségnek diadalát hozta 1567-ben a Tolvajos-tetői csata, midőn ott az új ariánus hadat leverték a gyergyai, csíki székelyek. A Szentháromság Egyisten népe üli Somlyón hálaadó örömünnepét!
     Ez az ünnep a székelységé és csángóságé. Amikor sorra megérkeznek keresztalja közösségeik, a hagyományaik alapján mondhatjuk, Szent László mitikus hadinépe vonul fel, sőt, Szent László keresztfiai, hiszen a csángó nevet ő adja csengettyűs lovú követőinek a monda szerint. Szent László hősi személyében a magyar, a szent, a katolikus, az apostoli király testesül meg, jelesül az Árpdháziak, a Turul-nemzetség tagjai, a Szent Korona-ország létrehozói. Csíksomlyó tehát a magyar királyság ünnepe is. Megfogalmazatlanul, de észlelhetően.
     Ez a búcsú egyben az Égi Királynénk előtti hódolatunk. Az érkezők felajánlják önmagukat, világukat a Szűznek, őt választják, mint megannyi Szent István. Az innét hazatérők felvérteződve kegyelemmel, megerősödve a küldetésben Mária „választott vitézeiként" indulnak vissza, mint ezernyi Szent László. Ezt mutatja a kegytemplom oltára is, csak éppen égi-másvilági fordítottságában: ránézvést balra áll Szent István, középen a Somlyói Boldogasszony Kisdedével, baloldalt Szent László, s föléjük a koronánkra emlékeztető, áttört oltársátor borul.

 

 

AZ ÜDVNAP SZENTSÉGE

     A búcsú itt pünkösdi ünnep, a Szentlélekben a földi világot elárasztó, az Eget a földdel összekötő isteni erő napja. A vígasztalásé, a megerősítésé, tehát a reményé, ezáltal a megváltott emberi lét győzelmes jövőjéé. Krisztus király pünkösdkor - szó szerint - fellelkesíti földi népét.
     A Jézus istenségét eltolvajlani szándékozókon aratott Tolvajos-tetői pünkösdi győzelem a bekövetkezte óta jelképe emberi közösségeink földi küzdelmeinek, és ez a diadal elővételezett pillanata az áhított örök dicsőségnek. A Tolvajos-tető a Hargita nyerge. 1567-ben „nyeregben marad- tak" Szent László katonái a hitük, vitézségük, és az asszonyok, öregek, gyermekek Szűz lábánál feltört akkori imádságai miatt! Azóta Csíksomlyón a pünkösdhajnali napfény a hegyen várakozókban a népnek ünnepi, tiszta, jézusi arcát világítja meg. A halandó testek egy szikrányi ízelítőt kapnak a feltámadásból.

 

A HELY SZENTSÉGE

     Szemléljük hagyományaink képeit:
     A Somlyó hegyén ősidők óta az Égre emelte tekintetét az ember. Erről tanuskodik a temploman őrzött napjelű oltárkő.
     Ide, a Kissomlyóra Szent István építtette az első keresztény kápolnát, más írott hagyomány azt örökítette meg, hogy Hunyadi János világhírű győzelmét követte hálaadó építkezés.
     Szent László király a Nagy Erdőről (Hargitáról) ugratott ide táltosával, kijelölve a székely világnak ezt a közepét. Itt Ég a földig lehajolt nagy szeretetében: „Ezen a helyen láttatott az égből lebocsátott csodálatos lajtorja. És itten csodálatos processio járások és énekszók éjszaka. Azért hivatott ezen hely Salvator helyének. 1734 die 3o Aug." - olvasható a felirat. Mit jelent ez? Angyalok jelenlétét!
     A helylábi kegytemplom egyik alapítója egy monda szerint Szent Gellért. Üldözték a tatárok, s egy fűzfa hirtelen lehajló koronája takarta el őt előlük. A püspök azon a helyen építtette fel megmenekülése emlékére a kegytemplom elődjét. Más legenda azt őrzi, hogy midőn a Bákó melletti Mardzsinyénből a törökök elől Csíkba menekítették a ferencesek a kegyszobrot, egyszerre minden erőfeszítése ellenére sem bírta a két ökör továbbhúzni a kincset vivő szekeret. Majd négy, hat, végül tizenkét ökör sem. Csoda történt, hogy kinyilváníttassék, hol álljon a menedéket kereső Mária hajléka.
     Egy gyimesi csángó hagyomány pedig elbeszéli, hogy egyszer egy leányka ráakadt egy gyönyörűszép liliomra. Megpróbálta leszakítani, de nem bírta. A virág letéphetetlen volt. Végül, híre menvén, ki akarták ásni az emberek, s eközben vették észre, hogy a liliom egy koporsóból ered. A koporsóban feküdt elrejtve a kegyszobor, Mária Kisdedéből sarjadt a templomalapítás csodajele.

 

A ZARÁNDOKOK SZOLGÁLÓI

     A ferenceseket méltán nevezi népünk barátoknak. Azt hiszem, ebben az európai keletkezésű rendben népünk az őshitének papjait, a táltosokat látta újra megjelenni - persze katolikus keresztény módban -, hiszen a barátok kerülték a világi hatalom lehetőségeit, kolduló rendet alkottak, és az emberekkel jóban-rosszban együtt voltak. Az sem mellékes, hogy vallásos derűt sugároztak és megbecsülték a néplélek virágait. Nem véletlen, hogy idővel ők gondozták népünk legfontosabb szent helyeit a Kárpát hazában. Gondoljuk csak például Fertőboldogasszony, Búcsúszentlászló, Máriagyűd, Andocs, Segesd - a kapucinus ferences Bodajk, Máriabesnyő -, aztán Mátraverebély-Szentkút, Szeged-Alsóváros, Máriaradna és Csíksomlyó kegyhelyeinkre! Ebben is a táltosok szerepét vették át!
     Ha „fönt" az esztergomi érsek állt legközelebb a király személyéhez, itt „lent" a barátok voltak a nép „érsekei".

 

A KORONA

     Négy szempont szerint próbáltam meg érzékeltetni 20. század végi életünkben Csíksomlyó jelentőségét. Az éles szemű olvasó észrevehette, hogy ez a négy dimenzió lényegileg megegyezik a Szent Koronával történő koronázás feltételeivel: a tér és idő meghatározottságával, az alany (koronázandó) és a szolgáló (koronázó) személy alkalmasságával. De mi a koronázás döntő, elégséges feltételével, a Szent Korona-használattal összevethető szempont Csíksomlyón? Van-e itt olyan mozzanat, ami erre utal?
     Legelőször is le kell szögeznünk, hogy a magyar királyi koronázás és a csíksomlyói búcsú nem analóg, inkább homológ kapcsolatban van egymással: az első a király felkenése, beavatása, a másik a nép megerősítése, szövetségmegújítása. Az elsőre jellemző, hogy a korona manifesztuma mennyég és magyar föld szövetségének, a másik esetben a koronát az emberek alkotják. Amikor a keresztalják egyházközségük patrónusának zászlója mögé sorakozva a „kikerülést" - körmenetet - végzik a Kissomlyón, létrehozzák a koronaabroncsot. Jelvényeik védőszentje, mint megannyi mozgó zománckép. Amikor a közösségek keresztutat járnak föl a Jézus hágóján, a lélekkorona pántját alkotják. Milyen érdekes egyezés a zománcképekre gondolva, hogy az egyes stációkat is zöm- mel egyházközségek készíttették, tehát védőszent alá tartozók!
     A korona keresztjét a hegyen összegyűlt keresztalják tagjai, egyáltalán, az összesereglett zarándokok adják a Szent Szálvátor (Üdvözítő) és a Szenvedő Jézus kápolna körül.
     Nézzünk rá pünkösdkor a Kissomlyóra! Nem túlzok, amikor élő koronához hasonlítom a hegyet! Lehet, hogy egy adott pillanatban nem teljes a körkoszorú, és nincs meg egyszerre minden pánti mozgás, de az ünnep alatt a hívek talpai mégis megrajzolják e fenséges természeti korona minden alapvonalát. Azt is kimondom, hogy e lélekkoronának a csüngői az otthonukból Somlyóra zarándokolók, illetve az onnét hazatérők, tehát a zarándoklatok, a búcsújárás útjai.
     Láttuk, mind tartalmi, mind formai szempontokat találhatunk Csíksomlyó és a Szent Korona összevetésére. De vajon csak ezen a kegyhe- lyen érezhető-e át ez az összefüggés? Az én szubjektív válaszom: most, igen, itt! Minden fogékony szellemű embernek feltűnik, hogy az utóbbi évtizedben a csíksomlyói búcsú túlnőtt székelyföldi, csángóföldi keretén. Olyan találkozás ez évről évre, ami már nemzeti mértékű. Nemzeti méretű szakrális összejövetelkor pedig előbb-utóbb, valamiképpen meg- mutatkozik, hogy rajta Boldogasszony népe, a Szent Korona alattvalói vesznek részt. Ha nincsen királyság-államforma, ha múzeumi tárgy a koronánk, ha jogrendünkben megszakadt az ezeréves (vagy még több) folyamatosság, ha hagyományainkat idegenszívűek kigúnyolják, illetve elhallgatják vagy meghamisítják, ha nemzetünket széjjelszaggatták, akkor is hat és felszínre tör ott, ahol tud, ott, ahol lehet az a szentség, amiért mi vagyunk felelősek, mi magyarok!

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

GÁL PÉTER JÓZSEF - MOLNÁR V. JÓZSEF: Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma. Budapest, 1999.
DR. P. BOROS FORTUNÁT: Csíksomlyó, a kegyhely. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1994. (Az 1943-as kiadás átdolgozott változata)

 

http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/galpeter/somlyo.htm

 

Kapcsolódó linkek, témák, írások..

http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/daczo/babba.htm

http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/harangozo/jezushagon.htm

 

 

 

 

Téma: Gál Péter József : A csíksomlyói korona

Dátum: 2013.12.08

Feladó: Rhidapydaylig

Tárgy: PLAXZepn92



Új hozzászólás hozzáadása