Gyurta Dani "bűne" - avagy az antimagyarok támadása

2012.08.06 10:48

 

A balliberális oldal elkezdte mocskolni hazánk nagyszerű - immáron olimpiai bajnok - sportolóját, aki ki merte mondani, hogy szereti a hazáját. Persze, ahogy az sajnos várható volt, hazánk mocskolói, akik magyarnak nevezik magukat, most sem maradtak csendben.

 

Előszóként ehhez a cikkhez:

"Azért a kijelentéséért kezdték el mocskolni olimpiabajnok sportolónkat, hogy kiállt a 15 millió magyarért a rajtkőre és a dobogóra. Pedig nincs ebben semmi szégyellni való! Az szégyellje magát, aki Magyarországon élve, hazánkra és nemzetünkre negatív, lekicsinylő, sértő megjegyzéseket tesz! Amíg ennek a földnek a kenyerét eszi, addig semmi joga nincsen arra, hogy szitkozódjon. Akinek meg nem tetszik Magyarország, az fogadja meg Gyurcsány Ferenc szintén zsidó hazaáruló szavait, azt hogy el lehet menni innét! Akinek nem tetszik a magyarság, annak is szintén el lehet mennie innét! Ezentúl szégyen legyen az, ha valaki mocskolja hazánkat, ha lekicsinyli, köpködi és befeketíti! Egyenlő legyen a hazaárulással az ilyen tevékenység, mert a magyar lelkületet igyekeznek szándékosan, vagy tudattalanul megmérgezni, tönkretenni így! Kérd hangosan: Isten mentse a magyarságot és Magyarországot a hazaárulóktól és a mocskolódó emberektől!

Mindörökre!

ÁMEN!"

 

A kapcsolódó videó e linkre kattintva megnézhető..

 

 

 Gyurta Dani "bűne" - avagy az antimagyarok támadása

Gyurta Dánielért egy ország izgult tegnap este. Sőt, egy egész nemzet határokon innen és túl is. A média is kivette a részét a hangulat fokozásából, a döntő előtti napon egymást váltották a képernyőn a barátok, családtagok, régi és jelenlegi sporttársak. Még a vele egy helyen edző gyerekek is elmondták, mennyire nagy megtiszteltetés nekik egy medencében úszni Danival, és mennyire szorítanak érte. És ez így volt normális.

Azokon a csatornákon, ahol B kategóriás celebribancok mellműtéteit és Győzike legfrissebb adócsalásait élőben közvetítik, végre egy valóban értékes magyar ember volt a téma.

 

 

Aztán Gyurta, ahogy kell, megnyerte az aranyat, csak úgy mellesleg úszott egy könnyű világcsúcsot - és másnaptól elkezdett rá ömleni a mocsok. A Népszabadság veterán epehányógépe, Aczél Endre sietett leszögezni, hogy, ha még 10 métert kellett volna úszni, az angol fiú nyer, és nem Dani. Gyurcsány virtuális cipőpucolója, Gréczy Zsolt azon akadt ki, hogy Czene Attilának államtitkárként volt pofája élő adásban szurkolni ifjú sporttársáért. A legizzadságszagúbb dumát az indexes Sportgézán Magyari Péter szenvedte ki magából, aki a következő, a Rézkilincs borozóban is vérciki kocsmai bölcsességgel hozakodott elő: "Kétségtelen, hogy Gyurta Dániel most nagyon nagy szám, mindenki vele foglalkozik, ebben gondolom szerepe van a világcsúcsnak is, ami az eredményjelzőn szerepelt. De ezzel együtt ne felejtsük el, hogy sok szorgalmas ember van még ebben az országban, akik esetleg ugyanígy tudnának örülni annak, ha velük is foglalkoznának a közvéleményben."

Most ellőhetnénk a közismert gigaközhelyet a "magyar ember irigységéről". Csakhogy a fent nevezett arcoknak egyrészt annyi közük van a magyarsághoz, mint nekem az úszáshoz. Megfordultam már párszor medencében, nem is fúlok bele, ha nagyon igyekszem, de az már az első két tempó után kiderült, hogy nem lesz belőlem olimpiai bajnok. Ők is feltűnnek néha itt köztünk a nagy magyar medencében, hamar kiderült, hogy nem sok keresnivalójuk van köztünk, úgyhogy azóta csak néha ugranak be, hogy jól belepisáljanak.

Másrészt: a történet még csak nem is erről szól igazán. Sokkal inkább arról, hogy Gyurta Dánielnek van egy megbocsáthatatlan bűne: szereti a nemzetét. És ezt még van képe azzal is súlyosbítani, hogy e szörnyű vétkét nem is titkolja. Győzelme után azt nyilatkozta, hogy 15 millió magyart vitt végig azon a kétszáz méteren, s a hírek szerint a döntőre Fankadeli egyik számával készült fel lelkileg.

Hát, ezért durrant el a balliberális médiatrollok borsónyi agya, ezért pukkant ki a nyomorult lelkük mélyén rejtegetett gennygóc, amit most jól rá is okádnak egy fiatal, végtelenül szerény, alázatos, zseniális sportolóra. Mert ezekben a beteg fejekben soha nincs fegyverszünet, a gyűlölet szorgos kis csatornamunkásai ilyenkor is lankadatlanul lapátolják ránk a saját mocskukat.

Azt még soha csak-csak megbocsájtják, ha valakinek a melegítőjén magyar címer van - de, ha alatta magyar szív is dobog, azt már nem. Soha ne felejtsük el, mint mondtak ugyanezek a figurák tíz esztendeje: Egerszegi Krisztina a jobboldal melletti kiállása után "már csak a fél ország Egérkéje". Szar lehet nekik a másik feléhez tartozni...

 

 Forrás

 

 

 

 

 

Itt pedig a Zsindex egyik szerkesztője írt Gyurta Dániel eredményéről egy lekezelő cikket. Csak, hogy tudjátok ezek az emberek nem magyarok, nem küzdtek ők sosem válvetve a magyarsággal egyik háborúban sem. Maximum ellenünk. Ezek mind hazaárulók, csak állampolgárok és idegenszívűek:

 

Magyari Péter - Gyurta és Én

 

Jómagam is szoktam úszni egyébként. Nyilvánvalóan kiválóan csinálja Gyurta Dániel, látszik, hogy ért hozzá, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sokat is gyakorolja. Persze nem tudhatjuk, hogy mi lenne, ha én is annyit úszhatnék, mint ő, de hát azt sem tudhatjuk, hogy milyen cikkeket tudna írni, ha neki kellene naponta a klaviatúra mögé ülnie.

Az ugye nyilvánvaló, hogy amikor ő 1993-ban megtanult úszni (négyévesen önéletrajza szerint) akkor addigra én már oda-vissza átúsztam a Budakalász melletti Omszki-tavat. Nem mintha ennek lenne jelentősége, hiszen az olimpiákat medencékbe szervezik, én pedig a természetes vizekben szívesebben úszom. Nem állítom, hogy alapvetően ezen múlna az, hogy most róla és nem rólam beszél az ország, de valahol ez is számít. És hát sok kicsi sokra megy.

Én például közepesen számítok szőrösnek, de azért korántsem vagyok tökcsupasz. És hát az ilyen olimpiákon borotválkozni kell, mellkason, karon, lábon, mert a szőr lassít, növeli az ellenállást. Megvallom őszintén, nem szívesen bíbelődnék ilyenekkel, és hát ez is egy ilyen apróság, ami miatt most nem nekem játszották a Himnuszt Londonban. Sok ilyen kicsi dolog sokra megy.

Érdekes, hogy nyolcévesen indult Gyurta élete első versenyén, és rögtön dobogóra állhatott. Nos, itt nehéz az összehasonlítás, mert én nyolcévesen például már tudtam írni, de azt nem tudom, hogy ha lett volna írásverseny nyolcéveseknek, akkor mi történt volna, mert ilyeneket nem tartottak. Ebből a szempontból izgalmasabb szakma az úszóké, mert meg tudják mérettetni magukat. Könnyebb az összehasonlítás.

Persze vannak hasonlóságok is bőven Gyurta, és az én életművem között. Ő például idén is indult rövid- meg hosszútávon is, ahogy én is írtam már az idén hosszú és rövid cikkeket is. „A III. kerülethez ezer szállal kötődöm” – írja Gyurta a saját honlapján, és nem azért mondom, de ha nem is ezerrel, azért néhány százzal én is. Itt van ugyanis az Index szerkesztősége, ami sportos párhuzammal az én egyesületem.

Mindezekkel együtt természetesen kiváló eredmény Gyurtáé, hiszen valóban nagyon gyorsan úszott. Engem ha nem kerget a tatár – és hát a strandon miért is kergetne? – körülbelül 15 perc alatt úszom le a 200 métert. Na ez neki most 2 perc alatt sikerült, ami kétségtelenül legalább 13 perccel jobb. Mondjuk fura érzés, hogy 13 percen múlik az, hogy most tele vannak a fényképeivel az újságok, meg ilyeneket blogolnak róla, többek között. Mondjuk rólam is készültek már fényképek, igaz, azokon általában fel vagyok öltözve rendesen. Talán ez is egy olyan kicsi dolog, amiből sok sokra megy.

És van, amiben kicsit másképpen alakultak a dolgaink, és mondjuk az enyémek kicsit jobban. Ezt nyilatkozta: „Pekingben vertek meg utoljára, azóta senkinek sem sikerült”. Nos, én 2006 tavaszán jártam Pekingben, turistaként, de egyáltalán nem vertek meg, és azóta se történt ilyesmi. Engem utoljára 1990-ben vertek meg, de az Budapesten történt, fényes nappal a nyílt utcán egyébként.

Kétségtelen, hogy Gyurta Dániel most nagyon nagy szám, mindenki vele foglalkozik, ebben gondolom szerepe van a világcsúcsnak is, ami az eredményjelzőn szerepelt. De ezzel együtt ne felejtsük el, hogy sok szorgalmas ember van még ebben az országban, akik esetleg ugyanígy tudnának örülni annak, ha velük is foglalkoznának a közvéleményben.

 

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/magyarsag/1696-gyurta-dani

 

 

Téma: Gyurta Dani "bűne" - avagy az antimagyarok támadása

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása