Időkjelei - Nem csupán elfogadás

2015.07.03 21:54

 

Kiemelt..

Az új világrend igazi arca - avagy a feminista mozgalmak hátteréről néhány gondolat

Színeshír - A hivatalos agymosás tíz pontban

A család, mint olyan, elavult?!

Hungarian Real News -Armageddon az örök világossághoz...

Kontrollblog - A világtörténelem legnagyobb népirtása

 

Jövönk.info - Alapvető vallástörténet

 


 

Előzmény..

Gyűlölt ellenségeink - Leszbikus identitás zátonyra futott nőknek

Visz a víz sodor - Agymosás - TUDATMÓDOSÍTÁS ÉS MANIPULÁCIÓ

Az ígéret földjének eldorádói - I.

Szíriai Hírek - A "Coca-Cola" forradalmak gyártásáról, avagy a történelem vége és az utolsó fegyver

Szántai Lajos - Mátyás Király és a Szent Korona 1. rész

 

 

Kapcsolódó link..

Halasinfó - Tegyük helyre a dolgokat – Ez az egészséges családmodell

PI Klub - A lapok

Piros Pirula Project - A Frei-jelenség

Piros Pirula Project - Főbb látnivalók Budapesten

Idők jelei - Az Új Világrend: Valóban a lelkekért folyik a harc?

PI Klub - Ők a háborúk prostituáltjai

 

 

A tolerancia nevében egyre többen fogadják el a homoszexuálisok „házasságát” és az abortuszt, miközben a világ szinte minden kérdésben szép csendesen távolodik a Bibliában gyökerező erkölcsi értékektől. Ironikus vagy inkább tragikus módon, az intolerancia furcsa megnyilvánulásaként, egyes aktivisták nem elégszenek meg az azonos neműek közötti kapcsolat törvényes elismerésével, hanem büntetésekkel és egyéb következményekkel fenyegetőzve követelik, hogy a hívő keresztények számára kötelező legyen ennek elfogadása. Más szóval saját nézeteiket akarják rákényszeríteni másokra, akár az alkotmány megsértése árán is. A kötelező toleranciát nem intoleranciának kellene inkább nevezni?

 

wedding_cake

 

A cikkhez használt forrás: answersingenesis.org

 

 

A világi humanisták komoly térnyerését láthattuk az elmúlt évek során, akik saját vallásos világnézetük hirdetése mellett gyakran támadják a keresztény hitet.

 

Ennek legújabb megnyilvánulásai soha nem látott agressziót mutatnak a gyülekezetek és pásztorok irányába a következő követelések és akciók formájában:

 

- A pásztorok számára legyen kötelező összeadni a hozzájuk forduló egyneműeket, ennek megtagadása pedig vonjon börtönbüntetést maga után,

- Az állami támogatás feltételeként kötelezni akarják a keresztény főiskolákat, hogy fogadják el a homoszexuális viselkedési formákat (link, link),

- Kötelezni akarják a keresztény szolgálatokat, hogy a hitüket nem követő jelentkezőket (például leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyeket) is alkalmazzanak (forrás),

- A Washington D.C.-ben tevékenykedő életpárti szervezeteket lényegében arra kényszerítették, hogy abortuszpárti személyeket is alkalmazzanak, akik számára az abortuszt is fedező egészségbiztosítást kötelesek fizetni (forrás).

 

Ezeket a példákat látva egyértelmű, hogy az aggodalom nem eltúlzott. A szekuláris csoportok és az állam nyíltan hadat üzent a kereszténység és a keresztények ellen.

Az amerikai legfelsőbb bíróság határozata az egyneműek házasságáról (amit június végére várnak) olaj lehet a világi humanisták tüzére.

Egy olyan országban, amelyben az alkotmány első kiegészítése garantálja a vallás szabad kifejezését, miért lehetséges, hogy ez a szabadság egyedül a keresztények számára forog veszélyben?

 

Miért van az, hogy a házassággal vagy a transzneműséggel kapcsolatos véleményeket kizárólag akkor lehet szabadon kifejezni, ha azok megfelelnek egy bizonyos gondolkodásnak és világnézetnek?

Az egykoron bibliai alapokra épült nemzet az alapok ellen fordult. Sajnos a tendencia az egyházakat is megfertőzte. Az elmúlt hat év súlyos változásokat hozott az evangéliumi keresztények számára. A vallásszabadság soha nem látott támadás alatt áll.

Az sem meglepő, hogy a keresztények jelentős hányada inkább az alkalmazkodást választotta, amit jól illusztrál az egyneműek házasságának kérdése. A Time magazin felmérése szerint az egyneműek közötti házasság támogatottsága az evangéliumi keresztények között a 2003-as 20 százalékról 43 százalékra emelkedett 2014-re.

Attól tartva, hogy intoleránsnak bélyegzik őket, vagy akár üldöztetést szenvedhetnek véleményük miatt, sok keresztény inkább megváltoztatta álláspontját az abortusszal vagy a homoszexuális viselkedésformákkal kapcsolatban. Ennek egyik oka valószínűleg ott keresendő, hogy sok gyülekezet eltávolodott a bibliai alapoktól, kezdve a Teremtés könyvének első fejezeteiben leírtakkal. Nem csoda tehát, ha alapok nélkül az egész ház omladozni kezd.

Thea: Egy fontos kérdést tisztáznunk kell a fenti témával kapcsolatban, ami talán nem minden olvasó számára egyértelmű. Jézus minden emberért meghalt. A homoszexuálisokért, a leszbikusokért, az önhitt írástudókért és farizeusokért, a rablógyilkosokért, a hazugokért, minden kis és nagyemberért. Egyszóval minden bűnösért. Érted és értem. Nemcsak meghalt értünk, hanem szeret minket. Várja, hogy mikor térünk meg hozzá, hogy megmutathassa az igaz boldogságot, amit egyedül az adhat, aki valóban ismeri szívünket.

Amikor ez megtörténik, éppen úgy, ahogy tanítványaitól elvárta, hogy régi életüket hátrahagyva kövessék őt, minket is erre hív. Útközben sokszor elbukunk, botladozunk, de soha nem mondhatjuk, hogy aminek hátat fordítottunk az helyes volt, legyen szó a büszkeségünkről, a mértéktelenségről, a hirtelen haragról vagy szexuális szokásainkról.

 

Jézus tehát minden bűnösért meghalt, ez azonban nem azt jelenti, hogy támogatná a bűnt.

 

Nem kárhoztatta a házasságtörő asszonyt sem, sőt megmutatta vádolói képmutatását, ugyanakkor ezekkel a szavakkal búcsúzott tőle: 

 

„Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!” (János 8:11)

 

A fenti cikk persze nem erről szól. Egy olyan támadásra hívja fel a figyelmet, ami egyszerre több síkon rombolja le az emberi társadalom már amúgy is régóta rogyadozó alapjait.

 

Ahogy Matt Walsh írta egy hasonló kérdés, a transzneműség kapcsán:

„Magáért a valóságért folyik a harc emberek! Ideje beszállni!

Amennyiben a progresszívoknak hatalmában áll lerombolni és saját ideológiai képükre újradefiniálni a férfi és nő fogalmát, kimondhatjuk, hogy teljes és visszafordíthatatlan kulturális győzelmet arattak. Belenyúltak a világegyetembe és átalakították a valóságot. Istenekké váltak, legalábbis ilyen hatalmat adtunk nekik.

Napestig beszélhetünk a gazdaságról és a külpolitikáról, de ha egy olyan országban élünk, ahol a zűrzavar, a perverzió és az önimádat az úr, akkor mi értelme lenne? Hiszen Amerika közben már halott.”

 

http://idokjelei.hu/2015/06/nem-csupan-elfogadas/

 

Téma: Időkjelei - Nem csupán elfogadás

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása