Január - Boldogasszony hava

2016.01.01 12:00

 

Kiemelt..

A Bak Egyéniség Sziklaszilárd Önbecsülése

 

Előzmény..

December - Karácsony hava (Télelő - Álom hava - Istenfiak (Tárkányok) hava)

 

 

Boldogasszony

Télhó - Fergeteg hava - Medvetor hava




Római hagyomány szerint a hónapoknak - márciustól decemberig - a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt a Kr.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven - 11. és 12. hónapként. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak - Kr. e. 153-tól - január 1-jén kezdték az évet. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.

   A januári hónap javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.

 

Népi megfigyelések:


- januári meleg isten csapása
- gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
- ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április hónapja
- nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
- téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
- januári kövér veréb, hosszú tél
- ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani
- a ködös január nedves tavasszal jár

 

Jeles napok januárban:


Újév (január 01.)
Vízkereszt (január 06.)
Szent Antal napja (január 17.)
Piroska napja (január 18.)
Sebestyén napja (január 20.)
Vince napja (január 22.)
Pál fordulása (január 25.)

 

Rudan Mária: Vízöntő zodiákusA hívők újévkor kalácsot tettek Ianus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. A meteorológusok Télhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Fergeteg havának nevezik, a régi magyar (katolikus) neve Boldogasszony hava, eleink pedig (az Avisura szerint) Medvetor havának nevezték januárt. E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.

 

 

Népi mondóka


Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.

 

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél változik, ha a gödrök bűzösek.

 

Január 1. Újév

Újévi hagyományain az egyén és a család szerencséjét, gazdagságát kívánta megalapozni jóslásokkal, varázslásokkal.

Úgy tartották, hogy amit ezen a napon tesznek, az hatással lesz az egész esztendőre.

 

Számos tiltás fűződik e naphoz:

  • „Újév napján semmit ne adj ki a házból, mert egész éven át minden kimegy onnan.”

  • Munkatilalom főzésre, mosásra, varrásra, állat befogására stb.

 

Időjárással kapcsolatos jóslás:

 

Ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél,

ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.

 

Farsang

Idejét úgy számítják ki, hogy az első tavaszi holdtöltére következő vasárnaptól (húsvéttól) visszaszámolnak hat hetet, a böjt idejét.

A farsang a közelgő tavasz őszi ünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése.

Számtalan gonoszűző és termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokás (korongozás, kormozás, téltemetés, busójárás stb.) fűződik ehhez az időszakhoz.

A leglátványosabb farsangi alakoskodás Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busó álarcot azonban eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteni, a legények másfajta álarcot viseltek.

Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A Karancs-hegység környékén élő palócok a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a „lányok vasárnapját”. Vasárnap, ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni; énekük részben vallásos, részben adománykérő részből állt. Este táncmulatság követte a köszöntést.

Az asszonyok külön farsangolásáról a XV. századtól vannak emlékek, elszórtan még a nyolcvanas években is találkozhattunk vele. Például Mátraalmáson maskarába öltözött nők járták be a falut, s a férfiakat jégcsappal „megborotválták”, este „macskabált” tartottak, ahová a férfi nem tehette be a lábát.

A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni (lásd: Csokonai vitáz Mihály: Dorottya). Szatmárban húshagyó kedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk (kongóztak), s bekiáltottak az ablakon:

 

„Akinek van nagy lánya,

Hajtsa ki a gulyára.”

 

A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rákövetkező néhány napra, „farsang farkára” esik:

 

húshagyó kedd        -     a böjt kezdete

hamvazószerda       -     dologtiltó nap, böjtfogadó nap

 

Hamvazószerdán tartják a keresztények a hamvazkodást.

Húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyümölcsöket és korpából készült savanyú leveseket.

A böjt időszakában fújnak sokszor viharos, de tavaszt hozó „böjti szelek”.

 

Január 6. Vízkereszt

Az egyik legrégebbi egyházi ünnep, mely a Jordan vizében Jézus keresztelkedéséről emlékezik meg. E napon szentelik meg a vizet.

Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört is és adja át helyét a vigaszságoknak, a farsangnak.

E napon gyújtják meg a családban utoljára a gyertyát a karácsonyfán, majd leszedik és elosztják a rajta maradt édességeket.

E nap szokása a Háromkirály járás.

10-14 éves korú fiúk kenderszakáll-t ragasztanak, fejükre díszes koronát illesztenek és házról-házra járnak, ők a Három királyok. A házakba bekopogva, együtt köszönnek és kérnek szállást.

Ha a háznépe beengedi őket, halk csengőszó mellett énekelnek. Jutalmuk a köszöntését dió, sütemény.

 

Vízkereszt utáni második vasárnap – a kánai menyegző

János evangéliuma szerint, Jézus a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Ennek emlékére egy-egy falu több házában is kánai menyegzőt tartottak, melyet az előimádkozó asszonyok szerveztek.

A közös énekek és imádságok utána adták elő a kánai menyegzőről szóló énekeket, majd hozzáláttak a résztvevők által összehordott ételek és italok elfogyasztásához.

Néhol az evangéliumi legendát is eljátszották.

Ugyanezt disznótorokon, lakodalmi vacsorán sőt halotti toron is énekelték.

 

Január 17. Remete Szent Antal napja

Remete Szent János (i.sz.250 táján született) szerzetes, akit már a középkorban a háziállatok, köztük a disznó védőszentjeként tiszteltek. Az ő nevével jelölték az orbánc és az ehhez hasonló mérgezést, melyek a nem kellően tisztított gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag járványszerű mérgezést okoztak. A bukovinai székelyek ráolvasással, archaikus imádságokkal próbálták gyógyítani.

   A topolyaiak hittek abban, hogy ha három Antal nevű ember áll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt, akkor leveszik az orbáncos betegről a tüzet. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiszolással.

A Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmek és szokások a hitújítás korában elhalványultak, majd Páduai Szent Antal alakjában újraéledtek.

 

Január 18. Piroska napja

 

E naphoz fűződő regula:

„Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.”

 

Január 22. Vince napja

A szőlőtermelők figyelték e napon az időjárást. Szép napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermést jósoltak.


„Ha szépen fénylik Vince, megtelik a pince.”

A kopácsi gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.

 

Január 25. Pál napja

Ezt a napot pálfordulónak is szokták nevezni, mely arra a bibliai történetre utal, ami szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és Pál apostol lett belőle.

Pál napi regula:

„Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel.”

Haláljóslás is kötődik ehhez a naphoz. A néphit szerint pálfordulókor mindenki számára pogácsát sütöttek, amibe libatollat szúrtak. Akinek a tolla megperzselődött sütés közben arra betegség, akié megégett, arra halál várt a következő esztendőben.

 

http://www.palfalva.hu/kalendarium.htm#m%C3%A1j

http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/honapok/5.php

 

Téma: Január - Boldogasszony hava

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása