Joós István - A féltékenység JÓ.

2014.02.03 11:11

Előzmények:

http://embers-eg.webnode.hu/news/joos-isvan-egy-mason-at-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/joos-istvan-a-szivesseg-kozosseg-vezetoje/

http://embers-eg.webnode.hu/news/ujraszabva-joos-istvan-ember-/

http://cms.embers-eg.webnode.hu/news/a-spiritualis-kapcsolat-5-jele/

 

 

A féltékenység JÓ

 

A világ egyik legféltékenyebb pasija voltam hernyó koromban. Önközpontú, önző, enyém, csak az enyém, más rá se nézzen, másra rá se nézhet fazon, aki folyamatosan kiborult ilyen helyzeteken, sőt, hogy a Nő életében előttem más már volt, Benne, más, előttem, azt eleve nem tudtam feldolgozni. Aztán ez megváltozott. 

 

 

A bábba belépve már nem érdekelt, egyáltalán. Nem megbölcsültem, hanem birtoklás helyett Kapcsolódni akartam, akkoriban. Tehát Adni Neki és Kapni Tőle, eseti, itt és most tánc, amihez a gyakorlat épp érték, hogy akkor nem kell a lépéseket nekem megtanítanom.

 

Majd újabb változás. Mostanában. Elementáris vonzalamat megengedek magamnak, és fel is vállalok, továbbra is, de olyan erős igényem van arra, hogy a Nő értsen is, hogy tehát a vonzó hímen felül az Ügyet, a Feladatot, a Funkciómat is Lássa, hogy tehát a Zenét hallja, azt, amit én, hasonló tempót, azonos ritmust, hogy a feltékenység tökeletesen eltűnt. A fogalom is.

 

Mert a Nő, a Társ, tehát aki Vonz ÉS Lát, engem, őt én Lelkesítem. Az Ügy is, amerre együtt megyünk, de személyem is, ahol épp tartok, hogy Ő ehhez kell, hogy Ő itt értékes, hogy mellettem hasznosul, mert épp erre, amit Ő tud adni, erre van szükségem. Elementáris erejű Kapocs, többször tapasztaltam.

 

És aki ilyen elementáris erővel kapcsolódik és Lelkesedik az én irámyomba, az nem tud más felé is. Lehetetlen.

 

A Nő ilyen szempontból pontosan úgy Egy-Ügyű, mint a Férfi is. Csak a Nő számára ez Férfi, Férfi által, Férfin keresztül valósul meg.

 

Jealousy and Hope, Li Jiming, oil painting

 

Ha egy Nő féltékeny, akkor nem Lát.

Nem nem képes rá, hanem MÉG nem. Lát. A Férfit. Persze, hogy nem baj, csak tünet. Tünete annak, hogy nem figyel eléggé, mert magával van elfogalalva, az ő kis elvárásaival, királykislány tehát még, vagy harcos amazon, de odaadás, totális dőlés, Egy-Értelmű kapcsolódás bizonyosan nincs, mert ha lenne, akkor tudná,

hogy ez a Férfi, akihez ő így Dől, aki Őt vezeti, Szereti, róla Gondoskodik, abban, a Lelke, a Lénye középpontjában egyetlen Hely van,

ahol, ha én Vagyok, akkor bizonyosan nem lehet más.

 

Másrészt ilyenkor általában a Férfi sem nyílik, nem igazán, mert legbelül benne zavart még az Úr, ugyanúgy, dacos gyerek, hisztis királyfi, amit nehéz, igen, megmutatni, hogy tulajdonképpen fogalma sincs, mert maga sem tudja még Magát, az Ügyét, hogy mit is Akar. Nem nyílik tehát. Viszont féltékeny, ugyanúgy, a magát meg nem nyitó férfi féltékeny, mert ő sem ismeri az érzést, hogy milyen az, amikor a Nő ténylegesen Látja, sőt, a lelkében konkrétan Benne Van, Él, Létezik, nincs róla tapasztalata, mert nem Fér-Fi még, akiben Nőni lehet.

 

Nagyon erős ez.

Ha egyszer egy Férfi tapasztalja, akkor nincs féltékenység többé. Amint a Nő esetében is, ugyanígy. Ha egy Nő egyszer tapasztalja, hogy milyen BELÜL lenni egy Férfi Lelkében és Világában, hogy mennyire elképesztően fontos és nélkülözhetetlen ő, a Nő, mindahhoz, amit a Férfi csinál, amiről buksicirógatás közben beszéltünk, az hogyan valósul sorra meg, ami nélküle nem, a Nő pontosan, tudja, hogy nélküle ebből SEMMI nem lenne, ha tehát egy nő egyszer ezt tapasztalja az olyan erős, hogy abszolút elillan a féltékenységnek még a gondolata is, egyszerűen fel sem merül többé, mert más ezt így a Férfinak megadni nem tudja.

 

 

Street Art by David Walker

 

A féltékenység tehát csak korszak.

Amin átmegyünk, úgy tűnik, mind, sokan már az oviban, nálam épp tovább tartott, ami végül persze mindegy, mert a lényeg nem ez, hanem, hogy VAN Tovább annak, aki féltékeny. Mégpedig önfelvállalás terén. Férfiként be KELL engedni a Nőt, merni mutatni, láttatni magam, aki vagyok, amerre tartok, nem egyszerűen csak mert így majd segít nekem, és ez az ára, hanem azért is, mert Ő így hasznosul, a Nő így hasznosul, általam, ha beengedem, és ez, tehát a hasznosulás élménye a legerősebb kötelék. Ez és a Lelkesedés

 

Ami a Férfinek az Ügy, a Harc, az Alkotás, a Nőnek ugyanez a Férfi. Ügy, Harc, Alkotás.

 

És az ember legmagasabb rendű függése, a soha meg nem haladható, hogy hasznosulnom kell, muszáj, nincsen nagyobb Öröm, mint a hasznosulás. Aki féltékeny az nem hasznosul. A válasz tehát nem bezárni a másikat, erővel megtatrani, őt idomítva, ketrec rácsain át, hanem nekem

magamnak továbblépni: Bizalomban, Követésben, Megadásban. Önfelvállalásban.

 

És igen, tudom, mindig ide lyukadok ki, de nincsen más téma végül. Férfiként Ügynek kell megadjam magam, ami Vonz és Lelkesít, amit Félek, de mégis, belevágni, felvállalni, hogy Látható legyek, mert a Férfi ott, azon a napon kezdődik, amikor rájön, ráérez, hogy mit is Akar a világnak adni, gazdagítani azt hogyan, ő Hogyan, az egyedi, a speciális funkciója, az Ő Helye mi, és Nőként ugyanez, megadni, választani, Ügyben álló Férfinak és Férfit, neki a NŐt merni mutatni.

 

A féltékenység a döntés hiányának tünete.

Nem a másiknál. Nálam. ÉN nem döntöttem, nem adtam magam igazán meg, ha féltékeny vagyok. Megadás, döntés, beleállás. Ugyanaz mind. Két Urat senki nem szolgálhat, egyrészt, de másrészt aki több Urat próbál szolgálni, az valójában senkit nem szolgál. Csak megadást halogat így. Férj és Karrier, tipikus esete ennek, lehetetlen. Aki semmilyen Urat nem szolgál, az fél, mert nincs a Helyén, a Rendben benne, tehát Biztonságban sem. Tehát féltékeny is.

És a tomboló vágyak, csapódó vonzalmak is ugyanennek a tünete csak, a féltékenység másik oldala, szükségszerűen, hogy az érzékeim útján kiszolgáltatott vagyok, “be lehet találni”, de ez mind csak okozat. Annak okozata, hogy még nem vagyok a Helyemen, még nem adtam meg magam. Ami pedig azért van, mert még nem vagyok képes a megadásra. Ami meg azért, mert még nem szenvedtem eleget

 

A megadás ugyanis a mélypont csodája, az egyértelműség, ott adom fel, hogy majd én rájövök, hogy racionálisan jól választok, és kezdem az érzeteimet és a megérzéseimet követni, szavakat és mondatokat és tetteket spontán megengedve, MAGAM felvállalni. És ezért nem is döntés végül ez tehát, hanem, igen, megadás, megengedés. Ez Van, ez Vagyok.

 

És ezért nagyszerű a féltékenység. Mert Jel. Szabad hisztizni, de jobb észrevenni, hogy tovább KELL lépjek, ha féltékeny vagyok. Megadásban, önfelvállalásban. Férfiként Ügynek, Nőként Férfinak. Megadni magam. És kitartani, igen, ebben, amíg bírok, és ha a pasi nem nyílik, ha továbbra sem kér fel, ha nem táncol velem, akkor Lépni. Ami szintén nem döntés, nyilván, hanem mélypont, ahol valami eltörik, MARADNI KELL AMÍG ELTÖRIK, és utána, csoda ez, abszolút semmi dolgom többé azzal, akit addig pedig az életem értelmének hittem...

 

http://envagyok.info/a-feltekenyseg-jo/#more-7346

www.jacmcneil.com/the-gift-of-jealousy/

 

Téma: Joós István - A féltékenység JÓ.

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása