Július - Szent Jakab hava

2014.07.01 19:57

 

Előzmény..

Június - Szent Iván hava

 

Július - Szent Jakab hava
Nyárhó - Áldás hava - Tehéntor (Aratás) hava

 

 

A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, "Ötödik" nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.

Bizony még a nyár legmelegebb hónapja, a július sem mentes a szélsőséges hajlamoktól. Ilyenkor kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, ám ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránktörő heves záporok, esetleg jégesők.
Mindenesetre ez az időszak már végképp a nyár legnagyobb munkájára, a gabona betakarítására összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Szép időt vártak ilyenkor, Szent Jakab havában a régi öregek, ha reggel és este a füst egyenesen magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szorgalmasan énekeltek. Bizonyosra vették a rossz idő közeledtét: ha a kakasok napnyugta után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat kiáltoztak.

 

Népi megfigyelések:


- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
 -  Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz

Rudan Mária: Oroszlán zodiákus A meteorológusok Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Jakab hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában az Oroszlán jegyébe lép.

 

Népi mondóka


Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.

 

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Jó időt remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok szorgalmasan énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.

 

Aratási szokások:

Számos hiedelemmel és szokással – melyek vallásos jellegűek is lehettek – próbálták biztosítani a kenyérgabona betakarításának sikerét. A munkálatokat szinte minden alkalommal kalapemeléssel, fohászkodással és imádsággal kezdték. Az aratáshoz használt eszközöket a templomhoz vitték, megszenteltették. Az aratási területhez érve letérdeltek és keresztet vetettek.

Az első learatott búzaszálnak, az első kévének nagy jelentősége volt. Egészség- és termékenységvarázsló céllal ebből a baromfinak adtak.

Aki a derekára kötötte az első búzaszálat, annak később nem fájdult meg a dereka.

Szokás volt még, hogy az aratók az első kévéből megkötözték a gazdát, s ő borral vagy pénzzel válthatta ki magát.

Az aratás végén, egy kis darabon nem vágták le a gabonát, így biztosítva, hogy bő termés legyen a következő évben is.

Máshol azért hagyták lábon, hogy a madaraknak, szegényeknek is hagyjanak.

Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú, melyet általában a földesúrnak készítettek.

Az utolsó kalászból egy kis csomót mindenki hazavitt és az őszi vetőmag közé keverte.

Az aratókoszorút sok helyen a mestergerendára akasztották, majd vetéskor az ebből kipergetett szemeket keverték a vetőmaghoz.

A magának arató család nem rendezett különösebb ünnepséget. A részaratókkal dolgoztató tehetősebb gazdák azonban többségében megvendégelték a munkásokat. A nagy földterülettel rendelkező uradalmakban aratóbálokat rendeztek.

 

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.

Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.

A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.

 

Július 20. - Illés napja

Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.

Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.

 

Július 22. Mária Magdolna napja

Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint és hosszú hajával Krisztus lábát törölgette. Így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Szépségvarázsló napnak is tartják

Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap, mert Mária Magdolna siratja bűneit.

 

Július 25. - Jakab napja

E napon áll meg a szőlő növekedése és kezd édesedni. Vámosmiskén azt tartották; hogy zabot Jakabra kell aratni, mert különben Jakab lova tapossa ki. Őrségben Jakab-nap adta alkalmát a hajdina vetésének.

Időjárással kapcsolatos jóslás:

Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcstermésre számíthatunk.

A szegedi juhászok a Jakab-napi csillagállásból következtettek a jövő évi időjárásra. Az Orion csillagkép „Szent Jakab pálcája" a horgasiaknál. A tápéiak szerint, ha napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz, ha alszél fúj - enyhe, lucskos.

Szankán azt tartják, hogy Jakab nap délelőttje a karácsony előtti, délutánja pedig a karácsony utáni időjárást „mutatja meg". Ha a Nap fényesedik ilyenkor, az hideget jelent - mondják a székelyek.

Kiskunfélegyházán és Székesfehérváron úgy tudják, hogy Jakab napján „virágzik a hó" (ha sok az égen a fehér felleg); ha délelőtt virágzik, a tél első felében, ha délután, a tél második felében lesz sok hó.

Jakab Szegeden a búza nyomtatásának első napja volt. Az asszonyok ilyenkor nem mostak; és nem sütöttek kenyeret.

Gyöngyöspatán az e napon köpült vajat orvosságnak tették el. A magyar középkorban napja nyolcaddal megült törvénynap volt. Fehér lovon küzd szentként tisztelték.

Szent Jakab a búcsújárók, a hajósok és az utasemberek védőszentje. Jele: széles karimájú kalap kagylóval.

 

Július 26. - Anna napja

Kedd asszonya néven is emlegetik Szent Annát, Szűz Mária anyját. A hozzá könyörgő asszonyok bizakodhatnak bőséges gyermekáldásban.

Védőszentjüknek tartják a szabók és a bányászok.

A kender nyűvését Anna napján kezdték. Ha szép idő volt, ezen a napon szedték az Anna babot. Sok helyen úgy vélik, hogy a nyitva talált ablakokon és ajtókon Anna a kötényében hordott bogarakat bedobálja

 

http://www.palfalva.hu/kalendarium.htm#m%C3%A1j

http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/honapok/5.php

 

 

Téma: Július - Szent Jakab hava

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása