Képviselők árulása - Bojkott a fővárosban

2012.08.08 10:31

 

Január 16-ra írták ki a fővárosi roma önkormányzat választását, ahol a Roma Parlament képviselőin és a vele szövetséges elektorokon kívül más nem jelent meg. Ezért az FRKÖ választást a Fővárosi Választási Bizottság határozatképtelenség miatt eredménytelennek nyilvánította. A bojkottot az eddig sötétben bujkáló Roma Polgári Tömörülés (RPTJ) szervezte, így a kudarcért a Fidesz-MPP is közvetve felelőssé tehető, hiszen a párt budapesti frakciója együttműködési megállapodást kötött az RPT-vel. A Fidesz ezzel szakított az eddigi, „cigány szervezetekkel kapcsolatban semlegesnek maradni" álláspontjával. Az RPT abban is bízott, hogy az OCKÖ választások lezárultával és a Lungo Drom győzelmével egyértelműbb ajánlatokat tudnak majd tenni azoknak a fővárosi elektoroknak, akik mindeddig nem álltak melléjük. A második fordulót január 25-re tűzték ki, de az RPT által mozgatott elektorok ezen sem jelentek meg, mert továbbra sem tudtak maguk mellé állítani a győzelemhez szükséges számú képviselőt. Az RPT vezetői inkább Farkas Flóriánnak kínálnák fel a fővárost. A közel százezer fővárosi cigány embernek pedig nem lesz érdekképviselete.

 

Hátrányos helyzetű cigány fiatalok szövetsége: Rostás-Farkas György és Choli Daróczi József

’95-ben a megválasztott és Rostás Farkas György által vezetett 9 fős fővárosi testület működéséről kizárólag a csalás, lopás, egymás feljelentgetése kapcsán hallhattunk.
Programjuk nem volt, üléseik jegyzőkönyveiből kiderül, hogy saját tiszteletdíjuk, mobiltelefon-számlájuk és reprezentációs költségeik kifizettetésén túl semmi sem érdekelte a testület tagjait. Civil szervezetekkel kötöttek ugyan megállapodásokat, de csak a sajátjaikkal, azért, hogy a tiszteletdíjaik adómentesítése érdekében ezeknek utalják át a pénzeket. Végeredményben sikerült az FRKÖ-t teljesen lejáratniuk.
A rendszerváltozás óta velünk, hétköz­napi gályásokkal megetették, hogy műkö­dik a demokrácia Magyarországon a ci­gány embereknek is. Pedig a hivatalos ci­gány politikában, ha egyáltalán létezik ilyen, 10-20 éve ugyanazok az arcok garázdálkodnak, más-más név vagy szerve­ződés mögé bújtatva. Eddig minden kor­mányzatnak csak ezekre a sakkban tartott, megvásárolt, a lelküket is eladó emberek­re volt szüksége, és most a Fidesznek is ők kellettek.
Állítólag a magyar politika elsődleges célja az EU csatlakozás. Emiatt rendezni kell a kisebbségek helyzetét, elsősorban a cigányokét. Ehhez a „jól bevált", a min­denkori hatalomhoz lojális Lungo Drom a legkényelmesebb tárgyalópartner, OCKÖ-s és FRKC-s szinten egyaránt. Hiszen ők pénzért, hatalomért azt fogják ismételgetni. amire éppen szüksége van a kormánynak. A Fidesz a parlamenti és ön­kormányzati választások előtt kínosan fi­gyelt arra, hogy ne kerüljön még szóbe­széd szintjén se kapcsolatba cigány szer­vezetekkel. Talán azért, nehogy elveszítse a jobboldali szavazóit, szimpatizánsait.
Most viszont már lehetnek cigány „barátaik”", mert választások csak négy év múlva lesznek, addig azt tesznek, amit akarnak. Így jöhetett létre a Fidesz-MPP fővá­rosi frakciója és a Roma Polgári Tömörülés közötti együttműködési megállapodás december 2-án. Az RPT részéről az a mostani választáson mandátumot sem szerzett Makai István volt az aláíró, aki a VII. kerületben működő Zhutinas nevezetű szervezetével '94-ben már becsődölt egyszer. Ezután már csak összekellett szedegetni azokat, akiktől – eddigi, mér­hetetlen károkat okozó tevékenységük miatt - a Roma Parlament rég elhatároló­dott, és melléjük azokat az új képviselő­ket, akiknek nevével a cigány közélet tá­jékán sem találkozhattunk.

Demokratikus színjáték
Az országos és a fővárosi kisebbségi önkormányzati választásokon (ezeket a testületeket nem a nép, hanem elektorok választják) az első és a második forduló­ban is 75 százalékos részvétel szükséges ahhoz, hogy a választást megtarthassák. (Jó tudni, hogy a parlamenti választások első fordulójában 50, a másodikban 25 százalékos részvétel is elegendő.) Ugyanakkor ahhoz, hogy valaki helyi kisebbségi jelölt lehessen, csak 5 érvényeses ajánló­szelvény szükséges. A büntetett előélet sem kizáró ok (ebben az esetben Farkas Flórián sem lett volna választható és még sokan mások, naná, hogy nem szabtak ilyen korlátokat. Így fest a kizárólag ci­gányokra szabott kamu demokrácia: amíg kis tétekben megy a játék, addig minden mehet, abban a pillanatban viszont, ami­kor egy komolyabb súlyú testület jöhet létre, akkor olyan feltételeket szabnak, amiket kizárólag az általuk pénzelt „em­berek" és szervezetek képesek teljesíteni.
A fővárosi cigány kisebbségi választá­sra a Magyarországi Roma Parlamenttel szövetséges elektorain, kívül senki sem ment el választani. Az első választást a ki­lenc órára kihirdetett kezdés után fél órá­val eredménytelennek nyilvánították, amit Doncsev Toso, a Kisebbségi Hivatal elnö­ke jelentett be. (Ő egyébként az OCKÖ választáson azt mondta lapunknak, hogy a szavazás akkor kezdődik, ameddig az elektorok regisztrációja tart.) Doncsev Toso más összefüggésben is megjelent a történetben: az RPT a bolgár székházban tartotta megbeszéléseit, sajtótájékoztató­ját, amely épületnek kinevezéséig a Hiva­tal elnöke volt a vezetője. Doncsev Toso munkatársa cáfolta, hogy a NEKH elnök tudott volna ezekről a megbeszélésekről. Állítása szerint a bolgár önkormányzat je­lenlegi vezetése egyszerűen bérbe adta az RPT részére a helyiséget.
Az FRKÖ-választás idején az RPT kép­viseletében Náday Gyula és Abházi (Raf­fael) József terelgette el embereiket a vá­rosházáról, a szavazás színhelyéről. (Volt, akit egyszerűen átvertek, azt mondták ne­ki, hogy az Akadémia utcai FRKÖ-irodá­ban gyülekeznek, és onnan mennek át a városházára szavazni.) Az RPT-sök tudták, hogy amennyiben eléri a 75 százalékot az elektorok száma, akkor a Roma Parlament Szövetség megnyeri a választást. A vere­ségtől és egyetlen megélhetési forrásuk el­vesztésétől való félelmük miatt bármire hajlandóak, akár bojkottra is. Velük ellen­tétben a Roma Parlament és a Roma Tár­sadalmi Összefogás mellett álló elektorok úgy gondolták, hogy nem köphetik arcul választóikat azzal, hogy nem mennek el az OCKÓ megválasztására, még akkor sem, ha győzelmükre vagy az 53 fős testületbe való bejutásra kevesen fogadtak.

Bojkottálók a kúltúrában

Minden mindegy
A Roma Polgári Tömörülés január 16-­án kiadott sajtónyilatkozatából megtud­hattuk, hogy '98 november végétől szer­vezik az FRKÖ választások előkészítését. Egyeztetéseikre meghívtak minden fővá­rosi képviselőt, és mint írják, sajnálják, hogy nem jelent meg a Roma Parlament. Ezzel próbálták elhárítani a felelősségü­ket azért, hogy nem mentek el szavazni. Az első bojkott után tárgyaltak is az RP­-ve1, meg is állapodtak (lásd a tanácskozá­son elhangzottakat rögzítő „Megbízzuk Farkas Flóriánt" című írásunkat). Felfi­gyeltünk arra, hogy főleg távirat útján hívták tanácskozni az elektorokat. Számí­tásaink szerint 100 elektornak küldtek táviratot, hat-hét alkalommal. A táviratok általában 30-60, egy esetben 90 szóból álltak. A szerényebb tarifával számolva a pénz, amit az RPT táviratokra kitölti, meghaladja az egymillió forintot. Ebben nem lenne semmi kifogásolható, jó dolog, ha egy civil szervezetnek ennyi pénze van, csakhogy a birtokunkban lévő táv­iratok tanúsága szerint a meghívókat a nem képviselő Makai István RPT elnök neve alatt, de a Fővárosi Roma Önkor­mányzat telefonszámáról és számlájára adták fel. Eszerint egymillió forintot, amely arra kellett, hogy egy, a fővárossal semmilyen kapcsolatban nem lévő roma szervezet bojkottot szervezzen, a főváros pénzéből fizették, fizetik.
Az FRKÖ leköszönő vezetőinek ma­radt ideje egy utolsó pénzátmentési ma­nőverre is. A kilenc emberből ugyan csak öt volt benne a buliban, de megcsinálták: december 29-én született határozatuk szerint 1 millió 200 000 forintot szavaztak meg a Hátrányos Helyzetű Cigány Fiata­lok Szövetsége elnevezésű civil szerve­zetnek, melynek vezetője az ötök egyike, Choli Daróczi József, továbbá Rostás ­Farkas György, Náday Gyula, Reményi Géza, Daróczi J. Gyula. (Mind az öten a Roma Polgári Tömörülés tagjai.) Azzal, hogy az ötösfogat határozatot hozott a pénz átutalásáról, levédték magukat. De a négy másik FRKÖ-tag, mivel előttük tit­kolva hozták a döntést, tiltakozni fog. Ennyire egyszerű lopni? Persze nem csak ezek az emberek és nem csak cigányok tudják felelősségre vonás nélkül mindezt megcsinálni, ugyanezt játsszák a szemünk láttára nagy politikusaink is. Milli­árdokkal. De a cigány mindig is feltűnőbb volt, és az is marad.


Ellensúly nélkül
A január 21-i egyeztetésen kiderült, hogy Farkas Fióriaín utasította alattvalóit arra, hogy szabotálják e1 az FRKÖ meg­alakítását. A fővárosban élő közel 100 ezer cigány ember akaratának, érdekeinek hátat fordítva, nehogy megalakulhasson egy olyan FRKÖ, mely ellensúlya lehet­ne az általa fémjelzett OCKÖ-nek. Mert kiderülhetett volna, hogy még a hatalom által kialakított kisebbségi önkormányzati rendszert is lehet működtetni, nem csak úgy, hogy lopások, sikkasztások, igazságügyi miniszteri/köztársasági elnöki kegyelmek kísérjék a képviseletek munká­ját. Ehhez kell ellehetetleníteni és elzárni a megnyomorított helyi kisebbségi önkor­mányzatokat. Így királyok módjára élhet­nek néhányan azokból a pénzekből, amik­ből működtetni kellene a kisebbségi ön­kormányzatokat. Ezért bojkottálták az. FRKÖ választást és nem azért, mert nem sikerült megegyezésre jutniuk az RP-ben tömörülő 62 elektorral. Az RPT egyik volt tagja szerint (mert mára néhányan otthagyták már a díszes szervezetet) egyetlen elfogadható araíny elfogadására kaptak engedélyt odaföntről: a 6 RPT-s és 3 RP-s felállásra. Azt is megtudtuk, hogy többen el akartak menni a választásokra, csak Raduly József OCKÖ alelnök meg­akadályozta őket. Egyeseket a Farkas Flórián által felajánlott pozícióval, máso­kat havi 30 ezer forintos fizetés ígéretével tudott visszatartani. Ezután Raduly József ország-világ előtt, a tévé Mélyvíz című műsorában szemrebbenés nélkül tagadja minden, az ominózus egyeztetésen el­hangzott mondatát. Szerinte az RPT elek­torainak szuverén joga és nem politikai felelőssége, hogy nem mentek el a válasz­tásra. Farkas Flórián saját lapjának adott nyilatkozataiban arra a kérdésre, hogy mit szól a pécsi szervezet bojkottszándékához az OCKÖ-választás előtt, a következőket válaszolta: „mindenkinek erkölcsi és po­litikai felelőssége, hogy a politikai igé­nyét hogyan éli ki. Bojkottal vagy anél­kül. Nálam egy dolog számít, hogy itt a cigányok jöjjenek ki győztesen. Komoly­talannak és minősíthetetlennek tartom egyébként, és ez az egész a cigányok el­len szól". Az FRKÖ bojkottjáról nem tudjuk, hogy mit gondol, de elég egyértel­mű, hogy nyakig benne volt a bojkott szervezésében, mivel négy, OCKÖ-be ke­rült embere is részt vett az FRKÖ-válasz­tások előtti RPT-s szervezésben.
Vajon miért rettegtek attól annyira, hogy a Roma Parlament fog győzni az FRKÖ-választáson? Csak nem azért, mert a Farkas Flórián vezette Lungo Drom/OCKÖ - amely a jelenlegi kor­mányzatnak is az egyetlen legitim tárgya­lópartner - négyéves egyeduralma alatt nem tudott és nem is akart a cigány embe­rek életkörülményein, helyzetén változ­tatni? Attól tartottak, hogy a politikai érte­lemben is szóhoz jut egy olyan roma poli­tika, amelynek ellenvéleménye és megol­dási javaslatai vannak a hatalom roma po­litikájáról.
Ilyen cigány emberekre nem tartottak soha és most sem tartanak igényt. Marad­nak a lojális, behódoló hűbéresek.