NLCafe - Kultúrák, ahol a nagymamákat tisztelik a legjobban

2015.06.01 13:35

 

Kiemelt..

Indián asszonyok bölcsessége - A világ szépségérõl s az élet titkáról

Szeretlekmagyarország - Színes képeken a 30-as évek Magyarországa

Balla Ede Zsolt - Szakrális földrajz

Silverybliss - erdélyi képek

"Bolygók tánca" a viseleten, avagy a sujtás (zsinórminta) energetikai jelentősége (+ érdekességek)

Kenderes gyógymódok az ősi magyar hagyományban

Magyarvagyok - Miért nem voltak ételallergiásak nagyszüleink?

"Az istenek eledele" - avagy újra a parlagfűről

Ismered az igazi parasztot?!

Kárpát-medence a Földi paradicsomkert

Maga a valóság - Csángó az ősi nép

Ősi gyógymódok, csodálatos magyar szokások

Wass Albert : Mese az erdőről

Káprázatos természet - Minden növény arra a szervre jó amelyikre hasonlít

Gyógyvizek - 8 hátborzongató és misztikus hely Magyarországon


 

Előzmény..

Krisztamami - Mi történik, amikor úgy teszel, mintha otthagynád a gyereket, vagy büntetésbe küldöd?

Kolozsvaros.ro - Ilyen a káprázatos Erdély külföldi szemmel nézve

A Játék Neve: Föld - Mi történik a Földdel? - 6. A megoldás

'Betyáros..

A Magyar ház szentsége és mágikus titka

Szelestey László emlékére - "Hírök, nevök fennmarad..."

Gyönyörű fényképek a világ eltűnőben lévő nomád törzseiről

Hogyan gyógyítanak a fák

Bölcs történetek - A varázslatos fa

Érdekesvilág - Rendkívül bizarr turistalátványosságok

Csodálatos Természet

Pozitív nap - A legszebb fák bolygónkon, amelyeket valaha láttál (képriport)

Légy olyan, mint a bambusz: 7 lecke a japán erdőkből

Masaru Emoto - A víz rejtett bölcsessége 

Székelyföld kincsei

 

Kapcsolódó link..

Gyönyörű fényképek a világ eltűnőben lévő nomád törzseirő

Szelestey László - Lóra magyar

Molnár V. József : Napkapu-Székelykapu

A Kárpát Medence kegyhelyei

Szántai Lajos - Atilla király hármas koporsója

Born Gergely - Mária országa

Székelyföld kincsei

Molnár V. József: Csíksomlyó 

Kenderes gyógymódok az ősi magyar hagyományban

Filantropikum - Mosd le a lelki szennyet sós vízzel – Videó útmutató

Így készítsünk házi vajat

Konyhai turpisságok otthonról...

Tudnodkell - A csípős paprika 10 terápiás tulajdonsága

Szelestey László emlékére - Rettegett bakonyi betyárok


 

Mindenki tanulta az iskolában, hogy a matriarchátus az ősközösség azon szakasza, amikor a nőknek a gazdaságban és a társadalomban vezető szerepük volt, és a leszármazást anyai ágon vezették, és a görög mater (anya) és az archein (szabály) szavak összevonásából alakult. Mára a szó szoros értelmében vett matriarchátus teljesen eltűnt, de mutatóba maradt még belőle néhány kis közösség, amik példásan jól és hatékonyan működnek.
(Mellesleg nálunk Mária kultusz van hivatalosan is -legalább- Szent István óta)

Hogy volt?

A történelemkönyvek szerint az 1-5. században az indoeurópai nomádok térhódításával jött el a férfiuralom. Az egyik elmélet szerint viszont gazdasági ok, az állattenyésztés elterjedése okozhatta a nők uralmának végét. A földművelést még mindkét nem egyformán végezte, nem volt szükség a férfiak nagyobb fizikai erejére. Amikor viszont szarvasmarhát kezdtek tartani, megjelent az a réteg, amelyik erejével felülbírálhatta a nők döntését.

Az ókori görögtől hallhattunk az amazonokról, akik férfiak nélküli társadalomban éltek. Hérodotosz szerint lóháton vadásztak, és a férfiakéhoz hasonló öltözéket hordtak. A kelta mitológiában is van utalás női harcosokról vagy olyan nőkről, akik szabadon, férj nélküli közösségekben éltek.

A mai világban anyajogú társadalomnak csak három egzotikus törzs maradt meg (khászik, minangok, mosuók), de ezek sem számítanak igazi matriarchátusnak, hanem matrilineális társadalomnak hívják őket, mert csak az öröklődés joga illeti a nőket, a politika és a vallás már nem az ő privilégiumuk.

A khásziknál a férj Isten eszköze

Indiában, Bangladesh környékén él egy körülbelül 30 ezer főt számláló nőközpontú hagyományokat tápláló közösség, a khászi törzs. Náluk a párok a házasság után a feleség szüleinél élnek, a leszármazottakat és a javakat anyai ágon örökítik. A khászik exogámiát tartanak fenn azaz, a klánjaikon belül tilos a házasság. A klánt az ősanyától eredeztetik, ezek alklánokra tagolódnak, élükön mindig az alkán dédnagymamája áll. Ezek alá szerveződnek a családok, élükön a nagymamával, ezek három generációt ölelnek fel. A nők jelentős szerepe ellenére a klán vagy család névleges irányítója mégis a legidősebb nő férfi testvére, de neki sincs joga a család vagy a vagyon ügyeiben dönteni.

 

Boldog khászi fiatalasszonyok

Boldog khászi fiatalasszonyok

 

Házasságaik monogámak, de sok a válás. A nőket házasságba nem lehet kényszeríteni, és az ő tulajdonuk minden ingóság és a gyerekek is. Válni akármikor joguk van, ezekben az esetekben náluk maradnak a gyerekek és minden vagyon, a volt férj pedig anyja családjához megy vissza. A khászik között a vagyon örököse a legkisebb leány gyermek, ez régi magyar mesékből ismerősen csenghet. Neki sincs joga egyedül rendelkezni a vagyon fölött, ki kell kérnie anyai nagybátyjai beleegyezését.

A férfiak nem rendelkezhetnek valódi vagyonnal, minden az anyjukhoz tartozik a házasság előtt, a házasság után pedig feleségükhöz és gyermekeikhez. A khászik Isten eszközének tartják a férjeket, akik azért felelnek, hogy a törzsön és asszonyuk klánján belül is növeljék a populációt, ne hagyják kihalni a népcsoportot. A nők itt nagy tiszteletnek örvendenek általában, igaz tradicionálisan nem bírnak adminisztrációs, bírói vagy törvényhozási feladatokkal.

Iszlám nőközpontúak - minangok

A minangok az Indonéziában és Malajziában élnek. Indonéziában körülbelül 5,4 millió, Malajziában 600 ezer fősre teszik populációjukat. A khászikhoz hasonlóan ők is matrilineálisak, a vagyon, az ingóság és a társadalmi pozíció is anyai ágon a lányokra öröklődik. A vallás és a politika viszont a férfiak felelőssége. Az érdekesség, hogy nőközpontú társadalom létükre iszlám hívők, bár az iszlámot saját tradicionális hitvilágukkal vegyítik.

Az asszonyok birodalma több kis falut foglal magába, ezek egy központi házhoz és annak úrnőjéhez kötődnek. A minang nők egy mitikus istenséget, az Anyakirálynőt tisztelik. A nőiség és anyaság bálványozása náluk inkább közösségösszetartó erő, családias rituálékon keresztül egységbe kovácsolja az asszonyait.

 

Tradicionális minang esküvő
Tradicionális minang esküvő

 

A minang asszonyok életét a családról való gondoskodás teszi ki, ők felelnek férjük és gyermekeik jólétéért. Jól működő rendszerüknek köszönhetően a térség legkiemelkedőbb etnikuma. A fiúgyerekek 7-10 éves koruk körül elhagyják otthonukat, és imaházakban élnek, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásukra. Emiatt szerte Indonéziában nagyon sikeresek a minangi származású férfiak, akik műveltségükkel, tudásukkal kiemelkednek társaik közül. Sok politikai vagy cégvezető közülük kerül ki.

A minang társadalom megengedő és igazságos, mivel a nők nem önkényuralomra, inkább konszenzusra törekednek. Lakhelyük a béke szigete a vallási és faji villongásokkal teli Indonéziában.

A mosuok nem ismeri a házasságot, a férfi itt csak gyerek

Kína délkeleti részén, egy eldugott faluban, Luoshiban laknak a mosuók. A gyönyörű Lugu tó partján élő törzs néhány tízezer fősre tehető.

A gyerekek anyjuk nevét viselik, a vagyon is női ágon öröklődik. Itt a férfiak tulajdonképpen gyermekként élnek egész életükben: csak 40 éves koruk után kezdenek el dolgozni, azt állítják, ekkor érnek felnőtté. Nem kell gondoskodniuk gyermekeikről, csak saját nővéreik gyermekeit támogatják. Sok esetben nem is lehet tudni, melyik gyerek kitől fogant, mert a nők gyakran váltják szeretőiket.

 

Mosuo nők

Mosuo nők
 

A mosuoknál is előfordul tartós kapcsolat, ilyenkor a nő anyjának házába költöznek be, de a nőnek bármikor joga van szakítani.

Errefelé nem szokás féltékenykedni, akár a férfiak számára is kedvező lehet, hogy a nők váltogatják partnereiket. Az anyai házakban általában három vagy négy generáció nő és gyermek békésen él együtt. Az otthonok élén a legerősebb asszony áll, általában egy nagymama, aki bölcsességével irányít.

A földműveléstől, az állattartáson át a rizsvetésig vagy a szántásig minden az ő feladatuk. A nők halásznak, növényeket gyűjtenek a háziállatoknak. Emellett gyermekeket szülnek és nevelnek, és a férfiakat is gyerekként kezelik.

Ahol a nő viseli a nadrágot

Az előbb felsoroltakon kívül van néhány hely a földön, ahol a nők az átlagosnál nagyobb tiszteletnek örvendenek. Az irokéz indiánoknál az anya gyakorolja a központi szerepeket erkölcsi és társadalmi értelemben is. Vagy a zsidóságban nagyobb szerep jut az anyáknak a kisebb közösségeken belül. Az olaszokról is köztudott, hogy az anyáknak és az anyósoknak a férfiakénál több beleszólásuk van a dolgokba.

 

http://www.nlcafe.hu/generali/20141219/kulturak-ahol-a-nagymamakat-tisztelik-a-legjobban/

 

Téma: Kultúrák, ahol a nagymamákat tisztelik a legjobban

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása