Május - Pünkösd hava Tavaszutó - Ígéret hava

2014.05.07 14:49

 

Előzmény..

http://embers-eg.webnode.hu/news/aprilis-szent-gyorgy-hava-tavaszho-szelek-hava-baranytor-rugyezes-hava/

 

 Május - Pünkösd hava Tavaszutó - Ígéret hava 

„Ugarat szánt Pünkösd hava búzatermésért.  Szőlőt kapál nagy munkával jó bor italért.”

 

 

A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja.

A május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt. Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.
Pongrác, Szervác és Bonifác, mint régről fogva tudjuk, könnyen visszacsalogathatja kertjeink rémét a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is. Persze a nagy riadalom előtt célszerű emlékeznünk az agrometeorológusok tapasztalataira, mert a hosszú évtizedek óta folyó meteorológiai megfigyelések elemzése bebizonyította, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.

 

Népi megfigyelések:


- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

 

Jeles napok májusban:


Szent Flórián napja (május 04.)
Áldozócsütörtök (május 09.)
Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12.)
Nepomuki Szent János emléknapja (május 16.)
Pünkösd (május 19.)
Orbán napja (május 25.)
Margit napja (május 25.)
Szentháromság vasárnapja (május 26.)

 

Rudan Mária: Ikrek zodiákus A meteorológusok Tavaszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Ígéret havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Borjútor (Virágzó élet) hava elnevezést használták májusra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Pünkösd hava. A Nap az Ikrek jegyébe lép.

 

Népi mondóka

Orbánnak a napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva kényes.
Mint az áldozócsütörtök
Olyan lesz őszi időtök.
Pünkösd-napi esésre
ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége
A gazdának üdvössége.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép idő lesz, ha az esti pír aranyszínű, ha napnyugtakor a vízeken és a mezőkön sűrű köd keletkezik, ha a szárazon tenyésző békák magasra ülnek és brekegnek. Rossz idő következik, ha reggel pír van, ha az esti pír igen vörös.

 

május 1.

A szeszélyes, „bolondos” április elmúltával májusban kivirul, megújul a természet. Ezért különböztetik meg régóta az emberek május elsejét, mint örömünnepet, és teszik jeles nappá különböző szokásokkal is.

E szokások közül legismertebb a májusfa, vagy májfa állítása, tűzése. Legények állítják hajnalra a lány házához, általában az ajtó elé, kapu mellé az udvarra, de van ahol a kémény mellé tűzik.

Ha valamelyik lányra haragudtak, annak a házához a kémény mellé kukoricaszár-csomót kötöttek, amit fekete szalaggal „díszítettek” fel. Így adta a legény a falu tudtára, hogy melyik lánynak udvarol.

A Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor s más ajándékok is kerültek rá.

Palóc területeken csak a fát állították a legények, a díszítést a leányok végezték édesanyjukkal.

Az élelmesebb lányok is megtréfálták a fiúkat. Savanyú uborkát, paprikát, krumplit kötöttek a legénynek tűzött májusfára, ami miatt szégyenkezhetett a „savanyúképű”, „paprikajancsi”, „krumplifejű” legény.

Sok helyen Pünkösdkor vagy május végén „kitáncolják” a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében történt.

Már a XV. században is zöld lombokkal díszítették fel a házakat május eljesén.

A luteránusoknál szokás volt a templomban is májfát állítani.

A szokás új formájaként a virág, virágkosár küldése figyelhető meg.

Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások. A két világháború között a Salgótarján környéki bányászok titokban rendezték majálisukat a közeli erdőkben, s ennek emlékére megmaradt a kirándulások, találkozók szokása.

 

május 4. Flórián napja

Ezen a napon az ország nyugati felében sok helyen ősi módon gyújtottak „új tüzet”. A tűzoltók és a tűzzel munkát végzők védőszentje volt Flórián. Közép-Európában volt jellemző tisztelete. Támogatója volt más tűzzel dolgozó mestereknek is, mint például a sörfőzők, fazekasok, kovácsok, pékek, kéményseprők.

 

május 12 – 13 – 14. Pongrác, Szervác, Bonifác napja

A három „fagyosszent”. Ezek a napok az idő átmeneti lehűlését jelzik. E napokon nem vetnek, nem palántáznak. A fagyok ellen tűzgyújtással, füstöléssel védekeznek.

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!

A népi megfigyelések szerint a Pongrác napi eső nem jó a gabonára, ilyenkor komoly károkat tehetnek ezek a május középi fagyok is, amelyek – „menetrend” szerint megérkeznek ezen a napon.

 

május 15 – 16. Pünkösd

Neve (Panketoszt=50) arra utal, hogy húsvét után ötven nappal következik. A kiteljesedett tavasz nagy keresztény, két napos ünnep a közös ünneplő alkalmakat sugallja.

A pünkösdi szokásoknál énekelt rituálék többször említik Szent Erzsébet nevét. A kapcsolódás valószínűen a pünkösdi rózsa nyomán történt. A fiatalon idegenbe került Erzsébet legendája szerint amikor a szegényeknek titokban alamizsnát vitt, s kérdőre vonták, kötényében a kenyér rózsává változott.

A népszokások szerint, a nyárkezdet ünnepén tartott különféle versenyek, sportjátékok győztesét rövid ideig uralkodó „pünkösdi király”-nak választják. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben ismert volt hazánkban.

A kislányok ezen a napon tartják a „pünkösdikirálynőjárást”, pünkösdölést. A legkisebb leányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal díszítve királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullajtva házról házra járnak köszönteni.

 

május 25. Orbán napja

Pongráccal ellentétes, „rámutatónap”. Esője nem a gabonának, a szőlőnek árt a hiedelmek szerint. Úgy tartják a szőlővidékeken, hogy ha esős Orbán napja, esős lesz a szüretidő is. Szokás volt, hogy a szőlőhegyen – ahol pásztorként Orbán (kora középkori pápa) szobra állt, felvirágozták, ha napos, szép volt az idő és sárral kenték be, ha esett. Orbán – Donát mellett – a vincellérek, a szőlősgazdák védőszentje, ezért állt szobra a szőlőhegyen.

Orbán napján kezdenek a méhek rajzani, ezért a méhek „Orbán bogarai”.

 

hu.wikipedia.org/wiki/Május

http://www.palfalva.hu/kalendarium.htm#m%C3%A1j

http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/honapok/5.php

 

Téma: Május - Pünkösd hava Tavaszutó - Ígéret hava

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása