Az emberi élet csaknem egyharmada alvásból áll. A mai rohanó világban nem jut túl sok időnk, hogy odafigyeljünk a helyes alvásra. Erre szeretném most felhívni a figyelmet.

A kutatók kimutatták, hogy agyunk alvás közben is serényen dolgozik.
Az 1952-es évek elején az alváskutatás úttörője Aserinsky és oktatója a Chicagói Egyetem pszichológusa Nathaniel Kleitman egyszer s mindenkorra megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az alvás idejére kikapcsol az agy.

A kérdés teljes megértéséhez és megválaszolásához az alváskutatók az EEG-t (Elektroencephalogramm) használják. Ez a készülék képes mérni az agyban található idegsejtek frekvenciáját, ami aszerint változik, hogy ébren vagyunk vagy éppen alszunk. Még alvás közben is folyamatosan, meghatározott ritmusban változik ez az érték.

Az alvás nagyon fontos szervezetünk megfelelő működéséhez. Ennek az éjszaka folyamán különböző fázisai vannak, melyekre más és más jellemző, ráadásul az altatók is befolyásolják ezeket a fázisokat.

Az alvás folyamán mérték a szem körüli izmok és a végtagok mozgását, a szívritmust és a légzés mélységét, az alvás különböző stádiumait tudták megkülönböztetni.

Az alvás kezdetén az izmok állapota még az éber állapothoz hasonló. Ezt az időszakot nevezzük gyors szemmozgás nélküli (angolul Non-Rapid-Eye-Movement, vagyis NREM) fázisnak.

A NREM fázis alatt áll helyre a szervezet energiaháztartása, ekkor pihen a testünk.

A nem REM (NREM) alvás során az EEG-n jellegzetes és szabályos hullámmintázatok mutatkoznak. A NREM alvás a nyugodt alvás: ilyenkor egyenletesen lélegzünk, testünk szinte mozdulatlan, bár ebben a szakaszban szoktak egyesek horkolni. Érzékeink a NREM alvás alatt reagálnak a legkevésbé.

Az NREM-alvás alatt a szemmozgások lényegében szünetelnek, a szívritmus és a légzés lassul, jelentősen ellazulnak az izmok, és az agy anyagcsere-sebessége 25-30 százalékkal csökken az ébrenléthez képest. A NREM-alvást üres agy jellemzi ellazult testben.

Az NREM-álmok ezzel szemben jobban hasonlítanak a nappali gondolkodáshoz, nem annyira vizuálisak, nem annyira érzelmileg telítettek, mint a REM-álmok, és sokkal inkább összefüggenek a nappali történésekkel. A REM- és NREM-szakaszokban a mentális tevékenység tehát eltér egymástól, amit az álom fajtája és az álombeszámolók gyakorisága jelez.

A NREM szakaszt további négy részre lehet osztani az alvás mélysége alapján.

NREM 1. fázis: átmenetet képez az éber és az alvó állapot között, ez a szendergés fázisa. Az agyhullámok és az izmok tónusa lassul.
NREM 2. fázis: felületes alvási periódus, mely alatt a szemmozgás megszűnik, az agyhullámok tovább lassulnak, a szívritmus, az izomtónus és a testhőmérséklet csökken.
NREM 3. fázis: a középmély alvás, melyet rendkívül lassú agyhullámok jellemeznek. A vérnyomás csökken, a légzés lassul.
NREM 4. fázis: a legmélyebb alvás fázisa, ekkor láthatók a leglassúbb agyhullámok, ha az agy elektromos tevékenységét elektroenkefalográffal vizsgálják az EEG-n. Szemmozgás nincs, de a végtagizmok még képesek a mozgásra. Ebben a fázisban a legnehezebb felébreszteni valakit.

A 3. és 4. fázis alapvető a test energiájának helyreállításában, és ekkor szabadulnak fel a növekedési hormonok is. Ez a fázis az alvás idejének nagyobb százalékát teszi ki gyermekeknél, mint felnőtteknél, idős korban viszont az aránya csökken.

Az NREM alvást 90-120 percenként REM periódusok szakítják meg, melyek tartama estétől reggelig nő és a REM-re jellegzetes állapotjellemzők is egyre kifejezettebbek. Ugyanakkor viszont a NREM alvás „intenzitása" estétől reggelig egyre csökken. Élettani körülmények között a REM alvás a felnőttek összalvásának mintegy 20-25 százaléka.

A NREM fázistól jól elkülöníthető a REM (angolul Rapid Eye Movement - gyors szemmozgás) fázis, melynél a légzés szabálytalanabb, gyorsabb és kevésbé mély, viszont az izomtónus átmenetileg megszűnik. A szemek gyors mozgást végeznek, a végtagok izmai átmenetileg képtelenek a mozgásra. A REM fázis ideje alatt álmodunk. A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt. Az agyi véráramlás majdnem megkétszereződik a REM alvás alatt. A szakemberek úgy gondolják, hogy az aktív alvás periódusában tanulás is folyik. Az agy arra használja ezt az időt, hogy az éberen gyűjtött információkat feldolgozza, elraktározva azt, ami az egyén hasznára válik és eldobva, amire nincs szüksége.

A REM-alvásban 10-20 másodperc hosszúságú szakaszokban gyors szemmozgások jelennek meg, a szívverés gyorsabbá válik, és az agy anyagcsere sebessége gyorsabb, mint ébrenléti állapotban. A REM-alvás alatt emellett szinte teljesen bénák vagyunk - csak a szív, a rekeszizom, a szem izmai és a simaizmok (amilyenek a beleken és a vérerekben vannak) dolgoznak.

A REM-alvás látszólagos ébrenlét a gyakorlatilag bénult testben.

Nem tudni, hogyan idézi elő az agy ezt a bénultságot, de talán éppen ez óv meg bennünket attól, hogy a REM alvás közben kárt tegyünk önmagunkban vagy másokban.

A paradox vagy gyors szemmozgással kísért (REM) alvás alatt az alvó abbahagyja a horkolást. A légzés lihegéshez is hasonlíthat, de lassú ki- és belélegzésekből is állhat. Több vér áramlik az agyba, nő az agy hőmérséklete.

Miért hívják az álomlátó alvást paradox alvásnak?

- Első paradox jelenség, olyan az agykérgünk, mintha föl lenne ébredve
miközben a testünk teljes ernyedtségben van.

- Második paradoxon az, hogy testünk hőháztartása kikapcsol.
Rem alvás alatt elkezd a testünk hűlni, érdekes hüllő állapotba kerülünk.

- Harmadik paradox jelenség az alvás. Miért?

1. Álomlátás során különleges hallucinációban lehet részünk.
Nem teljes összevisszaságok, hanem valamiféle álomlogika szerint történik egy cselekmény amiben általában belehelyezkedünk.

2. Másik jelentősége az álmoknak, hogy elég jelentős érzelmi komponenst
élünk meg. Az álmok nagyon ritkán semlegesek.

3. Fontos tulajdonság, hogy függetlenül attól, hogy napközben mennyire vagyunk búskomorak, vidámak vagy élénkek, álmaink bizony az esetek túlnyomó többségében negatív érzelmű tartalmúak. Teljesen független attól, hogy egy pszichotikus beteg vagy pedig egy teljesen normális embernél vizsgálják ezeket a tényeket.

A REM-fázis szakaszában az agy magasabb központjai folyamatosan dolgoznak, míg a NREM-fázis periódusában ezek a magasabb agyi központok kikapcsolnak.

Fiziológiai adatok azt jelzik, hogy REM-alvásban az agy nagymértékben el van vágva érzékelő- és mozgási csatornáitól; a test más részeiből érkező ingerek nem juthatnak be az agyba, és nincs motoros kimenet sem.

A REM- és NREM-alvás legalább annyira különbözik egymástól, mint mindkettő az ébrenléttől.

Minden éjszaka ez az öt alvási fázis váltogatja egymást (diagramm). Mindent együttvéve éjjeli pihenésünk mintegy egynegyedét töltjük el a REM-fázisban gyors szemmozgás és színes álmok közepette.

Az alvás során ezek a fázisok sorban követik egymást, és így alvási ciklusok jönnek létre. Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, és egy éjszaka alatt négy-hat ciklus fordul elő. Egy alvási cikluson belül a fázisok sorrendje szigorúan kötött, és például a következőképpen alakul: 1-2-3-4-3-2-1-REM, majd kezdődhet a következő ciklus.

A REM fázisból a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik néhány másodpercre, ekkor fordulunk át a másik oldalunkra, azonban erre nem szoktunk emlékezni. A sorrend olyannyira kötött, hogy ha például megpróbálunk valakit a 4. fázisban, vagyis a legmélyebb alvás során felébreszteni, az, mielőtt tudatára térne, gyorsan átesik a 3-2-1-REM fázisokon.

A REM-fázis alkalmas egyébként a leginkább a felébredésre, mivel agyunk ebben a fázisban van a leginkább aktiválva. Aki ezzel ellentétben mégis inkább egy meghatározott időpontban a vekkert válassza, minden valószínűség szerint nehezebben ébred majd és rosszabb hangulatban indul a napja.

És végezetül egy nagyon fontos kérdés: hogyan befolyásolják az altatók a fázisokat?

Altatók esetén általában a NREM 2. fázisának ideje nő meg jelentősen, míg a többi NREM fázis és a REM fázis ideje csökken. Vagyis növelik az alvás idejét, ezen belül is a könnyű alvás idejét, míg a mély alvás időtartamát csökkentik. Emiatt elaltatóként nagyon hatékonyak, illetve a hosszú hatástartamú szerek azokban az esetekben bizonyulnak megfelelő választásnak, ha a páciens gyakran felébred éjszaka, vagy korán felébred. A mély alvás idejének csökkenése miatt érezhetjük magunkat fáradtabbnak másnap. Ráadásul az altatók hirtelen elhagyása után visszacsapásos hatást tapasztalhatunk, vagyis álmatlanság alakulhat ki.

Mivel az altatók befolyásolják az alvás szerkezetét, bár aludni tud a páciens, de mégsem piheni ki magát kellőképpen, így nem szabad folyamatosan szedni, és ritkán is csak az orvos utasítására.

ALTATÓ NÉLKÜLI SZÉP ÁLMOKAT KÍVÁNOK!

https://healthinessclub.blogspot.hu/2011/02/mi-tortenik-amikor-alszunk-az.html

Címkék:

Vissza

Téma: Mi történik amikor alszunk? Az egészséges alvás szakaszai

Nincs hozzászólás.

Mi történik amikor alszunk? Az egészséges alvás szakaszai

Címkék:

Téma: Mi történik amikor alszunk? Az egészséges alvás szakaszai

Új hozzászólás hozzáadása

Keresés

Elérhetőség