Mindennapi mérgeink 1-3

2012.11.06 12:17


Kapcsolódó link..

http://embers-eg.webnode.hu/news/a-halott-orvosok-nem-hazudnak/

 

Mindennapi mérgeink 1. rész



Feltettem az életemet valamire, méghozzá a saját példámon keresztül. Nekem van egy nagyon érdekes születési betegségem: szintetikum
allergiával születtem. Ami azt jelenti, hogy semmiféle szintetikus anyagnem juthat be a szervezetembe, mert az végzetes lenne számomra. Azt, hogy ez valójában szintetikum allergia, csak 18 éves koromban derült ki, egészen addig gyógyszerallergiákat állapítottak meg nálam.

Gyakorlatilag minden gyógyszerre allergiás vagyok. Nyilvánvalóvá akkor vált ez számomra, amikor a kozmetikus pályát választottam és könyékig ekcémás
lettem. Ekkor elvégeztek egy allergiatesztet és kiderült, hogy a szintetikumokra vagyok allergiás, egészen pontosan "kőolaj
intoleranciám" van.

Nagyon kevesen tudják, hogy a létező összes szintetikus anyag kőolajból van. Még a "szívbarát" margarin is kőolajból van, egy az egyben kőolaj hulladékból. Amikor ezzel
szembesültem, elkezdtem ennek utána tanulni. A fő szakterületem a kémián belül a kőolaj kémia lett. 2005-ben végeztem el egyprofesszornál egy kozmetikai hatóanyag elemző tanfolyamot és azóta ezzel foglalkozok, illetve ebben a témakörben tartok előadásokat úgy, hogy valahogy a saját példámat is megpróbálom belevenni. Arra nagyon vigyáztam, hogy ne jusson semmiféle szintetikum a szervezetembe olyannyira, hogy még a tinédzserkori italozásomat is mindig házi borból és pálinkából kellett megoldanom. Én sosem ittam whisky-kólát. Aki
volt velem bulizni az tudja, hogy soha nem látott engem koktélokkal a kezemben, hiszen az számomra katasztrófa lett volna.

El kellett gondolkoznom azon, hogy vajon van-e összefüggés aközött, hogy nekem soha nem jutott szintetikum a szervezetembe és aközött, hogy soha életemben nem voltam beteg (de olyannyira, hogy egy náthám sem volt), illetve aközött, hogy nem hízok, ehetek bármennyit, bármit. Ez pedig nem genetika, mert a családomban mindenki kövér, mindenki
hízásra hajlamos.

Engem agyon vizsgálgattak - Nők lapja által hirdetett módszerekkel mindenféle eszközzel és szerszámmal és kiderült, hogy a biológiai korom a fele, mint ami a
személyigazolványomba be van írva.

Egyre jobban érzem azt, hogy aközött, hogy nekem ilyen megszorításokkal kellett élnem az életemet,hogy nem juthat be szintetikum a szervezetembe, és a leírtak között
biztos, hogy kell legyen összefüggés. Na, ennyit elöljáróban.
 
Ez az előadási anyagom, a Kékgolyó utcai onkológián, egy onkológus orvos-továbbképzésen mondtam el (a "túl orvosi" részeket természetesen
átugrom). Nekem gyakorlatilag onkológus orvosokat kellett meggyőznömarról, hogy a ráknak mekkora köze van ahhoz, hogy ha bármilyen
szintetikum - vagyis kőolaj - bejut az emberi szervezetbe.

Az köztudott, hogy a kőolaj a világ egyik legnehezebben lebomló molekulafajtája, már csak azért is, mert ha évmilliárdokon át ott tud maradni a természetben és nem bomlik le, akkor valószínű, hogy a szervezetünkből sem tud rövid időn belül kiürülni. Erre épül fel az
előadási anyag.
 
Amikor a rákról vagy a betegségekről beszélünk, akkor először mindig azt szokták mondani, hogy melyek a rizikó faktorok. ITAL! CIGARETTA! Ugye?
Ezt a kettőt emlegetik. Hozzáteszem, jómagam is dohányzok és nem akarok a cigaretta mellett kampányt csinálni, tehát véletlenül sem azért hoztam elő, de azt azért tudni kell, hogy bár a cigaretta és az alkohol valahol a 10-es skála végén állnak, azért vannak olyan dolgok, amelyek lényegesebben nagyobb súllyal szerepelnek a lehetséges
veszélyforrások között.
 
Cigaretta! Tudjuk, hogy a cigaretta mennyire káros, ezzel mindenki tisztában van. Nagyon korrekt azonban, hogy a törvény megszabja azt, hogy ha te dohányos, akarsz venni egy doboz cigarettát, akkor a fekete keretben bármerre forgatod, mindenhol látható valami nagyon csúnya véget és halált idéző történet, pl. "A dohányzás halálos tüdőrákot okozhat", "a
dohányzás lassíthatja a vér áramlását és impotenciátokozhat", " A dohányzás öregíti a bőrt", "A dohányzás lassíthatja a véráramot", "A dohányzás halált okoz", "Védje gyermekeit, ne tegye ki őket a dohányfüst belégzésének a veszélyének." Teljesen korrekt eljárást.

Azért korrekt eljárás, mert ha te dohányzol tudjál róla, hogy milyen veszélyeknek teszed ki magad és a környezetedet. Tehát úgy veszed meg a doboz cigarettát, hogy nagyon jól tudod, hogy ha ezt most elszívod, akkor ez neked öregíteni fogja a bőrödet. Abszolút korrekt. Kérdezem én, hogy valaha az életetekben fogtatok-e a kezetekben olyan krémet, amin
fekete keretben figyelmeztetnek benneteket, hogy a krém használata öregíti a bőrt. Ugye nem?! Pedig ez az igazság. Ugyanis olyan anyagok vannak benne (adott esetben egy népszerű és széles körben ismert márkájú krémet elemeztem), amik lényegesebben jobban öregítik a bőrt.

Egy tégely annyi káros összetevőt tartalmaz, mintha te elszívsz egy doboz cigarettát egyszerre. Ennek ellenére nem figyelmeztetnek rá minket. Mondok egy durvábbat: "Védje a gyermekeket, ne tegye ki őket a dohányfüst belélegzésének a veszélyének."

Láttál már egyetlen TV-ben is reklámozott és igen népszerű, már az újszülött osztályokon is alkalmazott babaápolási terméken feltüntetve olyan
feliratot, hogy védje gyermekét, és ne tegye ki ennek a kozmetikumnak a veszélyének. Ugye nem? Azt is kevesen tudják, hogy már több mint 6 éve
szintén a fenti gyártó ellen emberélet veszélyeztetése miatt folyik egy per, de olyan ügyvédi gárdájuk van, hogy mindig "megússzák", viszont mindig, amikor épp jön egy következő tárgyalás, akkor pánikszerűen le van árazva az összes termékük (hangsúlyozom: babaápolási termékek!). Egészen addig nem fogják kivonni őket a
forgalomból, amíg nem lesz jogerős ítélet.

Ennek a cégnek a termékei jelenleg a világ legmérgezőbb vegyületeit tartalmazzák. Sokkal kevésbé ártasz a gyerekednek, ha mondjuk mosogatószerben fürdeted meg, mintha az
ő tusfürdőjükben. Kevesebb a méreganyag benne. Kevesebb a méreganyag egy kenőolajban, amit az autódba raksz, mint a babaolajukban. Teljes statisztikailag bizonyított történet. Nagyon durva.
Csak a babaolajat kifinomították, megillatosították és megszínezték.

Ennyi a különbség, meg szép tégelyben van, meg jó a reklámja.
 
Soha nem olvastunk olyan feliratot egy tusfürdőn sem, hogy: "A tusfürdő lassíthatja a vér áramlását és impotenciát okozhat".
Megdöbbentő, de a kozmetikai termékek nagy részében van olyan anyag, ami mineralokortikói (?) hatású és bizonyítottan impotenciát okoz, ez a
tartósítószereknek a nagy része, ami bennük van. És ugye, sok kicsi sokra megy.

Mert azt szokták mondani, hogy: -Jó, jó, de milyen kevés van benne! Igen ám, de mindennap használjuk. Tehát egy 15-20 éves használat után, ha neked naponta bejut a szervezetedbe egy ilyen anyag, akkor garantáltan kimutatható belőle és erre is vannak bizonyítékok.

Nem mennék bele, hogy halálos tüdőrákot okozhat egy egyszerű babahintőpor, ugyanis olyan magas szilika tartalma van. A szilika adja azt a fehér porminőséget és nem véletlen, hogy a szilika anyagról nevezték el a szilikózist, mint betegséget. És a szilika tüdőrákot okoz. Ennek ellenére a babahintőporoknak a 90%-a ebből a
szilika porból van. Elkerülhetetlen, hogy a hintőporozás közben bekerüljön a levegőbe és az ember belélegezze. Na de ebbe nem megyek
jobban bele.
 
Most bebizonyítom, hogy ennek a sok döbbenetes dolognak a mérgező kozmetikumokról, van azért egy elég erőteljes múltja. Ez az egész ott
kezdődött, hogy az 1970-es évek végén már az egyik, a méltán legnagyobb hírű egyetem, a pittsburg-i egyetem kutatói és kutatásai bebizonyították, hogy a bőrön át kétszer annyi káros anyag tud felszívódni, mint az emésztőrendszerünkön keresztül. Ami érdekes, hogy ez egy 1970-es adat. Nagyon komoly kutatási eredmények állnak mögötte. Ennek
ellenére a mai napig nem tanítják az orvosi egyetemen.

A mai napig nem tanítják azt, hogy a bőrön át sokkal több méreganyag be tud jutni, mint a tápcsatornán keresztül.
 
Miért van ez? A következők miatt: A "kezdet kezdetén" kialakult egy komplett tökéletesen megalkotott - élő organikus világ és a mi
gyomrunk el lett látva egy olyan védekező anyaggal, amit úgy hívnak, hogy gyomorsav. Ez egy nagyon erős ph-jú sav és azt a feladatot látja el, hogy
ha a gyomrodba bejut bármilyen anyag, ami neki nem tetszik, azt azonnal bontja, marja. Abban az esetben, hogyha olyan anyaggal találkozik a
gyomorsav, ami számodra mérgező lehet, abban a pillanatban rosszul leszel, vagyis ez egyben egy jelzőrendszer is.
Ilyenkor különböző módon reagál a gyomor- és bélrendszered. Tehát ez egy védekezési mechanizmus, a szervezet öngyógyítási folyamataihoz tartozik
hozzá, ha te pl. hánysz. Ez azt jelzi, hogy valami olyan jutott be a szervezetedbe, ami neki nem tetszik. És az a helyzet, hogy a
bőrünk viszont nincs ellátva ilyen védekezési rendszerrel, így maradéktalanul be tud jutni mindenféle méreganyag, sőt mint látjuk kétszer olyan gyorsan. Ezt az is alátámasztja, hogy ha az orvostudományban valamilyen anyagot nagyon hirtelen be akarnak juttatni a szervezetedbe, akkor nem lenyeletik veled, hanem bőr alá injekciózzák vagy pedig vannak pl. a szívbetegeknél a nyelv alá való kapszula, ami öt percen belül hat. A nyálkahártyán azonnal felszívódik. Ha lenyelné, akkor lehet, hogy meghalna mire eljutna
odáig, hogy a gyomorsav kiválogatja, hogy tényleg jó, mehet - nem mehet. Ez is egy bizonyíték, de ezt a tényt nem közlik senkivel. A
kutatásvezető, dr. Samuel Epstein alternatív Nobel-díjjal kitüntetett tudós professzor, aki egyébként a rákmegelőző szövetség elnöke lett és a következőt mondta a 70-es évek végén a kutatás után, hogy: "- Biztonságosabb lenne kozmetikumainkat megenni, mint magunkra kenni."
 
Erre is van egy sztorim. Nekem már több mint két éve van egy olyan információs honlapom, ami pontosan ilyen dolgokkal foglalkozik és amikor indult a honlap 2006-ban, még a kezdetek kezdetén beírt kétségbeesetten egy édesanya, hogy azonnal elemezzem egy fürdőgolyónak az összetételét, mert lenyelte a három éves gyereke, és hogy van-e benne
mérgező anyag. Erre én annyit írtam neki vissza, hogy örüljön, hogy csak lenyelte és nem fürdött meg benne. Mert a gyerekszervezet okos,
valószínűleg, ha nem tetszik neki, akkor ki fogja hányni, de ha megfürdött volna benne, a bőr nem tud hányni, tehát azonnal bekerül a
véráramba a méreg. Ugyanis olyan anyagokat tartalmazott.
 
Mik voltak az előzmények? A 70-es éveknél járunk, amikor megállapították ezt a döbbenetes tényt, majd 1988-ban az OSHA (hasonló
jellegű szervezet, mint nálunk az ÁNTSZ) laboratóriumában végeztek egy olyan elemzést, ahol egészségbiztonsági szempontból bevizsgálták a
kozmetikumokban található 3000 leggyakrabban előforduló hatóanyagot.
Tehát 1988-ban, 20 évvel ezelőtt. Hozzáteszem ez a 3000 egy nagyon nagy szám, Magyarországon szerintem 1500-nál több hatóanyaggal nem dolgoznak a
kozmetikai cégek, ill. nem lehet kapni. Ők a 3000 leggyakrabban használt hatóanyagot bevizsgálták, ami azért fontos, mert
azt jó ha tudjátok, hogy a világon semmilyen törvény nem szabályozza, hogy mit rakjanak bele egy kozmetikumba. Nem kell bebizonyítani, hogy az jó vagy rossz. Azt állítasz róla, amit akarsz.
Tehát nincs úgy, mint az élelmiszeriparnál, hogy megszabják, hogy miből mennyi lehet benne. Ha rá van írva, akkor bármi kerülhet bele. Ha
rá van írva, akkor az van benne, ami rá van írva, csak Te azt nem érted.
 
Felvetődhet a kérdés, hogy akkor ha rá van írva, hogy kutyaürülék, akkor az is van benne?
 
Sajnos igen, tehet bele kutyaürüléket, csak kitalál valami hangzatos latin nevet, amiről Te nem fogod tudni, hogy az valójában ugyanaz.
 
A lényeg a lényeg, hogy elkészült ez az elemzés, és a következő
eredmény született:
a 3000 anyagból:
 
* 884 volt súlyosan mérgező,
* 218 meddőséget okoz,
* 314 súlyos biológiai elváltozásokat okozhat és mutagén,
* 146 rosszindulatú daganatokat okozhat,
* 376 bőr- és szemirritációt okozhat.
 
Ha ezt összeadjuk, akkor közel 2000 anyag, ami azt jelenti, hogy 3000 anyagból 2000 bizonyítottan káros, tehát a 2/3-a.
Azóta persze ezeket a tényeket több oldalról és többször is alátámasztották a világ több laboratóriumában is, egymástól független
laboratóriumok.

Annyira hihetetlen volt ez az információ, hogy képtelenségnek tartották, hogy tulajdonképpen konkrét mérgeket kenünk magunkra, de mégis ugyanezek az eredmények jöttek ki mindegyiknél.

Ami érdekes, hogy 1988 óta mégsem történt semmi változás.
 
Ad 1: Nem tudunk róla, tehát soha egy újság meg nem írta ezeket az
eredményeket
 
Ad 2: Semmilyen törvény nem született a mai napig, hogy mit rakhatnak egy
kozmetikumba. El lehet gondolkozni azon, hogy: Miért?
 
Tehát ezt rátok bízom, lesz még sok ilyen adat, mindig gondolkodjatok el,
hogy vajon miért nem tudunk erről. 20 éve tudják!
 


 
Mindennapi mérgeink 2. rész
 
Az üzlet


Megyünk tovább, lesz ennél durvább. Újabb 10 év eltelik, még mindig nem történik semmi és 10 év után Edward Kennedy szenátor 1997-ben úgy dönt,
hogy ez nem mehet így tovább, hogy mérgez minket a kozmetikai ipar és arra gondolt, hogy a világ legnagyobb emberének, konkrétan az amerikai
elnöknek fog írni erről egy levelet. Na, most ebből a levélből én egyetlen egy mondatot ragadtam ki, egyébként ez az Interneten olvasható volt nagyon sokáig. Érdekes módon most eltűnt róla az utóbbi egy-két évben(Még 2006-ban megvolt.)
 
Kenedy-nek a saját személyes honlapján, mint szenátor honlapján az összes interpretációs és mindenféle egyéb ilyen hivatalos papír fönt van és azok
között fönt volt ez a levél is. Én még olvastam és láttam, de most egy fél éve kerestem, hogy belinkeljem és akkor már nem volt fönt az Ő
honlapján sem. A lényeg, hogy megvan a levél másolata nekünk, melyből egy mondatot ragadtam ki. Tehát 1995. szeptember 5-ről
beszélünk. Edward Kennedy szenátor Bill Clintonnak írt egy levelet, amelynek az volt a lényege, hogy: "Már 10 éve tudjuk, hogy
kozmetikumaink minden harmadik alkotó eleme mérgező, mégsem tettünk eddig semmit". És a levélben tulajdonképpen megkéri az amerikai
elnököt, hogy hasson rá a világ kormányaira, hogy itt valami központi szabályozást kéne hozni. Történt valami? Nem. Egy az egyben
bevándorolt egy fióknak a mélyére és azóta semmi nem történt. Miért nem volt érdeke Bill Clintonnak, hogy Ő ezzel foglalkozzon? Nagyon egyszerű
dolog. Bill Clintonnak van a legnagyobb része az olajiparban. Miből gyártják a kozmetikumokat? Kőolajból. Ha belegondoltok, nézzünk egy
nagyon csúnya aránypárt - szoktam mondani-, mert a valóságban nem így van, de az arányai körülbelül így vannak. Tételezzük fel, hogy 1 liter
kőolajból tudnak csinálni 1 liter benzint. Azt az 1 liter benzint mondjuk eladják 300 forintért. Marad hátra egy kőolaj
hulladék, amit úgy hívnak, hogy pakura.

Erről általános iskolában tanultuk, hogy egy ragacsos, gusztustalan, semmire nem jó, mérgező, büdös
maradványtermék. Mindent tudunk róla. Most képzeljétek el, hogy ezt a
pakurát elkezdik feldolgozni kocsizsírnak vagy kenőolajnak és ennek is
lesz egy hulladéka, tehát ami már kocsizsírnak meg
kenőolajnak sem jó, na abból gyártják a kozmetikumokat. Sajnos
döbbenetes, de ez az igazság!
 
Frei Tamás - a népszerű műsorvezető - egyik dokumentum filmjében is foglalkoztak ezzel (Frei-dosszié), abból is konkrétan kiderült. Tehát
abból gyártják. Most úgy képzeljétek el, hogy 1 liter kőolajból legyártanak 1 liter benzint, amit eladnak 300 forintért, majd ebből a
maradék kocsizsírból, ebből a kenőanyagból, ebből a hulladékból le tudnak
gyártani legalább 4 db testápolóra való anyagot. Na, most 4 db testápolót, ha most csak egy olcsóbb árkategóriát nézünk, eladnak 500 forintért, akkor máris látszik, hogy mi éri meg jobban, hogyha kétezer forintot keres rajta, vagy háromszázat. És akkor ezzel még nincs vége,
mert azt nem tudom, hogy tudjátok-e, hogy egy ilyen kőolajhulladék maradékból, ami 1 liter benzin legyártása után marad, abból 40 darab
kemoterápiára való anyagot le tudnak gyártani, ugyanis a kemoterápia egy az egyben kőolajhulladékból készül. Jelenleg a Magyar Állam -
utána lehet nézni az OEP-nél -, egy kemoterápiáért a gyártó cégnek 4 millió forintot fizet ki. 40 x 4 MFt az 160 MFt. Ennyit keres 1 liter
kőolajon. Akkor szerintetek miért folynak a kőolajháborúk az üzemanyagért, meg az energiahordozókért vagy a gyógyszeriparért. Ő ebből él.

Tehát az egész kőolajharc azért megy, mert a gyógyszeripar egy az egyben kőolajból szintetizálja az összes létező gyógyszert. Ezért van
ennyi mellékhatásuk. Mert a szervezetnek idegen anyag, nem tud vele mit kezdeni. Na, most, ha egy liter kőolajon ő nyer 160 milliót, akkor mi az érdeke? Hát hogy minél több kemot eladjon. Mikor tudja eladni a kemot?
 
Akkor, ha van rákos. És ha nincs rákos? Akkor csinál. Mivel tud rákost csinálni? A kajával meg a kozmetikummal. Teljesen logikus. Tehát eleve
gyerekkorod óta folyamatosan mérgez téged azért, hogy te garantáltan 40 éves korod fölött rákos legyél és vegyed meg a kemoterápiát, ami most az
orvostudomány szerint az egy szem dolog, ami gyógyítja a rákot. Holott nem igaz, mert 1914 óta , amióta Otto Walburg
felfedezte, tudják a rák ellenszerét csak hamvába fojtják. Ennek is utána lehet nézni.
 
Menjünk tovább. A zöld szervezetek nyomása kapcsán indult egy REACH rendelet-tervezet. (REACH=vegyi anyagok bevizsgálása és engedélyezése)
Ezt a zöld szervezetek megírták. Több ezer oldalas volt, amiben leírták, hogy milyen alapon kéne elbírálni, hogy mi kerülhet bele egy
kozmetikumba. Az egésznek az volt a lényege, hogy ha kihoz egy cég valamilyen új vegyi anyagot, akkor ne a hatóságnak kelljen azt
bizonyítani, hogy a hatóanyag esetleg káros, hanem az előállítónak keljen azt bizonyítania, hogy se egészségre, se környezetre semmiféle káros
hatása nincs az előállított vegyületnek. Egyelőre semmiféle bizonyítékot nem kérnek a cégektől. Soha senki nem ellenőrzi le, hogy
valóban az van-e benne a krémben, amit mond, illetve valóban az-e a hatása, amit ráír a dobozára. És ez a rendelet azért született, hogy a
cég előbb bizonyítsa be, hogy az egészségre ártalmatlan és ha ezt bebizonyította, akkor majd engedélyezik, hogy forgalomba hozza. A
rendelet a mai napig nem született meg. (1997-ben volt.) A mai napig nem született meg. Elkezdtek vele foglalkozni, mindig kihúztak belőle
bekezdéseket, és a végére megmaradt alig 20 oldal. Ami úgy maradt meg, hogy már természetesen az érdekszervezetek azokat a dolgokat kezdték el
kihúzkodni, ami az ő érdekeiket sérti, de az a pár oldal, ami megmaradt az sem lépett jogerőre és azt sem szavazta meg senki. De nem
elég, hogy nem szavazták meg, nem is tudunk róla. Tehát mi, akik használjuk a kozmetikumokat és esszük a gyógyszereket a mai napig nem
tudunk róla, hogy ez így van. Tudnunk kell még azt is, hogy a kutatások szerint több mint 100ezer olyan szintetikus vegyület
létezik, amiről semmiféle hatásvizsgálat nincs. Erről a 3000-ről legalább már van.

Tudjuk, hogy mérgező, de van 100ezer, amiről nincs.
 
 
2005-öt írunk, még mindig nincs vége. A WWF (zöld szervezet), Brüsszelben, Belgiumban elvégezte Európa egyik legszélesebb körű
felmérését. A következőt találta ki: Ha nem tudnak nagy embereknél elindulni, és nem tudják a kormányokkal elfogadtatni a rendeletet, akkor
megcsinálják azt, hogy több ezer kisember vérét megvizsgálják, tehát kérnek önkéntes mintaadóktól vérmintát. Amennyiben több ezer ember
véréből ki tudják mutatni, hogy bent vannak ezek az anyagok abban az esetben lehet, hogy egy kicsit felfigyelnek rá, így alulról
kezdik el a kezdeményezést és nem felülről. Mert ha több ezer, több tízezer ember véréből kiderült, hogy agyon van mérgezve, akkor azt azért
már egy Európa Parlamentnek nem szabad figyelmen kívül hagyni.

(Ezek a mérgek mindenki vérében ott keringenek, ezért nem mindegy a méregtelenítés!)
 
Kiválasztottak ebből a háromezerből 103 mérgező vegyi anyagot és csak azokra élezték ki a vizsgálatot, tehát azt a 103-at megnézték, hogy benne
van-e a mintaadók vérében vagy sem. A következő eredmények születtek:
 
A vizsgált vérmintákban átlagosan 37 vegyi anyag benne volt. A legmagasabb szám 43, de még a legkevésbé szennyezett vérű mintaadóban is
33-at találtak. Nagyon nagy szám! A 103-nál a 33 a legkevesebb és az 1/3-a bent volt a mérgező anyagoknak. 25 olyan káros vegyi anyagot
azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikőjükben benne voltak. A vizsgált anyagok nagy hányada a kozmetikumokban is megtalálható
vegyületek, mint pl. a ftálsavak, flour-vegyületek, antibakteriális vegyületek és szintetikus illatanyagok. Ezekről még később lesz szó, hogy
mi mennyire káros. A slusszpoén: a vizsgált személyeknél 14 önkéntes véradásra vállalkozó miniszter is volt, 14 országnak a
környezetvédelmi vagy egészségügyi minisztere és plusz ezen kívül egyéb befolyásos személyiségek. Magyarországról a következő személyek
adtak vérmintát: Persányi Miklós az akkori környezetvédelmi miniszter,
Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, Márkus Ferenc a WWF
magyarországi igazgatója , Dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos, és Dr.
Gurmai Zita Európa Parlamenti megfigyelő. Ők ugyanúgy adtak
vérmintát, de itt van pl. a finn környezetvédelmi miniszter, az olasz
környezetvédelmi miniszter, a litván egészségügyi miniszter, a szlovák
környezetvédelmi miniszter, tehát 14 ország környezetvédelmi
minisztere. Azt gondolta a WWF, ha az egészségügyi miniszter, vagy a
környezetvédelmi miniszter a saját vérén, bőrén érzi, hogy nagyon nagy
gond van, akkor majd hazamegy és valamit tesz az ügy érdekében.

Nézzük meg, hogy a Magyarországról delegált emberek miket nyilatkoztak közvetlenül a véreredményeik kézhez vétele után.
 
"Megdöbbentő volt számomra, hogy mekkora számban és mennyiségben mutattak ki vegyszereket az én véremből is. Mindenkinél, aki részt vett a
kísérletben, találtak káros vegyszereket, teljesen függetlenül attól, Európa mely országában élnek." - mondta Dr. Gurmai Zita.
 
"Elfogadhatatlan, hogy egyre növekvő koncentrációban vannak jelen bennünk, emberekben és az állatokban is vegyi anyagok. Olyanok,
melyeket már régen betiltottak és olyanok, melyeket ma is használnak. Bennem például a DDT bomlástermékéből a DDT a 70-es években
betiltották 2700 egységnyi mennyiséget találtak, holott az átlag "csak" 590 egység volt. (A DDT-ről tudni kell, hogy 200 év a lebomlási
ideje és a köldökzsinóron keresztül örökíthető tovább, ami azt jelenti, hogy még a dédunokáinkban is lesz. Nem lehet lebontani a
szervezetből és konkrétan rákkeltő, hát azért tiltották be a 70-es években.) "Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem tudjuk, hosszú távon
milyen egészségügyi kockázatot jelentenek ezek az anyagok" - mondta
Márkus Ferenc.
 
"Számítottam rá, hogy több tucat mesterséges, természetidegen anyag van a véremben, hiszen tudom, hogy mennyire nem természetes a mi
életünk. Mégis váratlan volt, hogy az európai átlagot jóval meghaladja a bennem talált ftálsav és DDT-származék mennyisége. Hogy bennem mit
okoznak ezek az anyagok - nem tudhatom. Pedig tudni kellene minden mesterséges anyagról, hogy mire számíthatunk, ha a közelünkbe engedjük
őket." - kommentálta az eredményeit Persányi Miklós.
 
"A bennem talált kemikáliáktól feltehetően én már sohasem tudok megszabadulni. Viszont remélem, a fiamban és az unokáimban már nem
lesznek ezek a vegyületek. Egy szigorú jogszabály lehet az egyetlen lehetőség, hogy részben magunkon segítsünk, nagyobbrészt, hogy
gyermekeink egészségesebb életét elősegítsük." - nyilatkozta Dr. Zacher Gábor, toxikológus. Az összes magyar résztvevő nyilatkozatát el
lehet olvasni a http://www.wwf.hu/ sajtóközlemények rovatában.
 
Kérdezem én, egyetlen egy újság lehozta ezeket a közleményeket? A Fókusz, a TV híradó bemondta valaha is, hogy volt Európában,
Brüsszelben, az Európa Parlamentben egy ilyen vizsgálat és mik lettek az
eredmények? Tudunk arról, hogy mi lett a vége ennek az európaivizsgálatnak több tízezer ember vérelemzése alapján? Nem. Miért? Miért
nem tudunk róla? Ezek közül ül valaki a posztján? A miniszteri posztokon már egyik sincs. Pánikszerűen eltűntették őket.

Csak Zacher Gábor toxikológus és Gurmai Zita maradtak. Az összes többi érdekes módon a vizsgálat után hirtelen eltűnt a köztudatból.
 
Tehát el kell ezen is gondolkodni, hogy: Miért?
 


 
Mindennapi mérgeink 3. rész


 
A kozmetikumokban előforduló legveszélyesebb vegyületek, vegyületcsoportok Nézzük meg ezeket a legveszélyesebb vegyületcsoportokat, amiket
vizsgáltak és nézzük meg, hogy miben vannak benne. A sorrendiség nem számít, teljesen egyformán ártalmas mindegyik. Tehát nincs az, hogy ez
"jobban", az "kevésbé". Ezek a "legjobban"...
 
Ilyenek az alumíniumszármazékok, alumínium-vegyületek: Nagyon kevesen gondolnák, hogy mit keres az alumínium a kozmetikumokban. Hát ezt én is
meg szoktam kérdezni. Ennek ellenére minden dezodorban, izzadásgátlóban, borotválkozás és -utáni készítményben benne van.
 
Aki jár kozmetikába, vagy fodrászatot vagy kozmetikát tanult az az alumínium vegyületetekről, tudja, hogy erőteljes pórusösszehúzóak,
ezáltal verejtékcsökkentő hatásuk van. Tény és való, hogy így van. Csak azt felejtjük el, hogy már a 70-es években a közkonyhákon és a
közétkeztetésben betiltották az összes alumínium edényt meg evőeszközt a gyerekeknél, mert bebizonyosodott, hogy egy egyszerű nyállal való
érintkezés kiold belőlük egy mérgező anyagot. Ennek ellenére a kozmetikában, azt az apró molekulát, ami aztán bejut neked a
véráramodig, azt simán bent hagyták.
 
A statisztika a következő: a mellrákosok száma a 70-es évektől szaporodott fel. Azt hitték, hogy ez egy női betegség. Majd kiderült, egy
2008-as, friss adat szerint ezt Dr. Ládi Szabolcstól tudom, aki az egyik leghíresebb rákkutató orvos jelenleg a világon -, hogy
Magyarországon jelenleg minden 4. mellrákos férfi. Ami azt jelenti, hogy ez nem női betegség. És elkezdtek statisztikákban utána nézni, hogy mivel
lehet összefüggésben a mellrák. Először azt hitték, hogy ösztrogén-probléma, később azt, hogy egy tipikus női betegség, majd
feltűnt, hogy pontosan onnantól kezdett el a mellrákosok száma felszaporodni, amióta alumíniumsó tartalmú dezodorokat használunk. Ezek a
70-es években jöttek divatba. Ami érdekes, hogy akkor férfi mellrákos még
nem volt, de ha belegondolunk, akkor a férfiak napi szinten sokkal később kezdtek el használni dezodort, tehát a 80-as évek
végén és a 90-es évek elejétől jelentek meg az első férfi mellrákosok. A történet logikus: a kiválasztó rendszer a verejték.

Hol verejtékezünk a legjobban? Az endokrin-mirigyek környékén, amelyek ugye, ott vannak a hónaljban, a hónaljmirigyek. Hogy ha valaki használ egy 24
órás dezodort, ami 24 óráig nem engedi izzadni, akkor hol választ ki a verejtéke? Hol tud távozni belőle a méreganyag? Nem tud, ott
gyűlik. Ott van bent az alumíniumdugó és ott gyűlik, gyűlik.
Valahol ki kell jönnie, tehát valahol a szervezetnek ezt raktároznia kell. A szervezet öngyógyítási folyamata pedig olyan, hogy ha talál egy
idegen anyagot, ami neki nem tetszik, akkor azonnal betokozza egy szövetszaporulattal. Ugye egyértelmű, hogy hová vezet. Mik vannak a
hónaljmirigyekhez közel, hova tudja raktározni, mit talál? Ott talál zsírszövetet, ott találja a mell mirigyállományát, ami a férfiaknál
ugyanúgy megvan, csak kevesebb zsírszövettel és abban a pillanatban oda kezdi felhalmozni a méreganyagot.
 
A lényeg, hogy ha megnézed a dezodorodat, izzadásgátlódat, stiftedet, spricnidet, golyósodat, teljesen mindegy hogy hívjuk és találkozol
bármilyen olyan szóösszetétellel a sok latin közt, amely úgy kezdődik, hogy alu-, tehát az lehet alumin, vagy alumínium, alumed, csak alu-val
kezdődik, akkor kuka. Életveszélyes!
 
Felmerülhet a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan kozmetikum, ami nem tartalmaz alumíniumszármazékot. Természetesen van, de sajnos elég
kevés cég van, aki ma ilyen termékeket forgalmaz. A másik, ami ezzel kapcsolatban borzalom, az a reklámoknak a nagyon rossz
hatása. Tehát megpróbálják velünk elhitetni, hogy izzadni ciki. Pedig,nem izzadni ciki, büdösnek lenni ciki. Izzadni abszolút nem ciki. Ugyanis
az izzadás ugyanúgy hozzátartozik az emberi szervezet egészséges működéséhez. Ha neked elkötnék a húgycsövedet, akkor belehalnál. Ugyanez vonatkozik a verejtékmirigyekre is, amiről van egy külön előadásom és kiderül belőle, hogyan is működik az egész bőrnek a
kiválasztása, meg a hőháztartása és mi mindent ártunk azzal, amit rákenünk.
 
Habképző tenzidek és mosóképző anyagok: Ide tartozik minden olyan dolog, ami habzik, vagyis: sampon, habfürdő, tusfürdő, fogkrém,
arctisztító, hajbalzsam, stb. Tehát ami bármilyen habot tud képezni, abban kell legyen valamilyen habképző tenzid. Nagyon sokféle habképző
tenzid van, de egyetlen egyet favorizál nagyon a kozmetikai ipar. Nem véletlenül, mivel nagyon olcsó az előállítása és nagyon könnyű vele
bánni. Ezt a habképző tenzidet úgy hívják, hogy Sodium Lauryl Sulfate. Ennek van egy alkoholos változata: a Sodium Laureth Sulfate.
Gyakorlatilag mindenben benne vannak. Ha bárki otthon megnézi a legdrágább Dior vagy Clinic tusfürdőjét ez az anyag benne van. Mi ez az
anyag? Tulajdonképpen egy nem ionos foszfát tenzid.

Ugyanaz, ami a Persil mosóporokban benne van. Van egy magyar származású professzor, Dr. Rózsa Sándor, aki Németországban tanított egy egyetemen még a
70-es években. Összeállított egy testápoló kislexikont, amelybenezeket taglalja. Az Ő specialitása volt a habképző tenzidek és úgy ment
be előadást tartani, hogy: "Ugye Uraim és Hölgyeim, Önök Persillel mosnak hajat." és mindenki tiltakozott, hogy ők ugyan nem...,
hát hogy képzeli, az egy méreg. Ők samponnal mosnak hajat. És kémiailag levezette, hogy nézzék meg, teljesen ugyanaz a két anyag. Csak
a mosóporra más néven írják rá, mint a samponra. És a kutyasamponban is ugyanez van, sőt az autósamponban is ugyanez az
anyag van benne. Sőt a mosogatószerekben is ugyanez az anyag van benne, meg a padlófelmosóban is ugyanez az anyag van benne. Ugyanaz az
összetétele, csak a kozmetikai termékeknek szebb a színe meg jobb az
illata. Ennyi a különbség, legalábbis a habképző tenzidek terén.
 
Nézzük meg, hogy mit kell tudni a Sodium Lauryl Sulfate-ról és alkoholos társáról a Sodium Laureth Sulfate-ról, illetve most már ezek
másik két változatáról, az Ammonium Lauryl Sulfate-ról (ALS) és az Ammónium Laureth Sulfate-ról. Ha bárki bemegy a gyógyszertárba
(ugyanis ez egy nagyon súlyos méreganyag), és kikéri a biztonsági adatlapját, akkor teEmulgeátorok és felületaktív anyagok: Aki tanult kozmetikát meg
kémiát, az tudja, hogy a vizes és a zsíros fázis nem elegyedik. Ahhoz, hogy elegyedni tudjon, ahhoz kell egy emulgeátor bele. Az egyik ilyen
legdurvább emulgeátor a Triethanolamine, meg a dietanolamin, ami jelenleg minden krémben benne van. (Itt megint a legmárkásabbakat is
mondom) Ráadásul még vannak olyan gátlástalanok, hogy miután kirobbant a trietanolamin botrány 10 évvel ezelőtt, ma ugyanúgy belerakják a
krémekbe, csak rövidítik = TEA. És a krém összetételén a laikus azt olvassa, hogy tea és megnyugszik a lelke, hogy ez biztos valami jó anyag.
Holott ez csak a trietanolamin rövidítése. Hozzáteszem, hogy a mai napig
a kozmetikus tankönyvekben anyagismeretként egy kiváló bőrbarát emulgeátorként tanítják. A mai napig egy 1952-es kiadású
tankönyv átdolgozott változatából tanulnak a kozmetikusok. Az a tankönyv úgy ahogy van tűzrevaló. Abból egy sor sem igaz már és ezt
tanítják meg a kozmetikusoknak meg a fodrászoknak. És szegények (nem hibáztatom őket), azt hiszik, hogy ők tudják jól, hisz ezt tanulták.
Holott nem.
 
Szintetikus illatanyagok: Szintetikus illatanyagok szinte minden kozmetikumban megtalálhatók. Ez egy pszichológiai behatás, hogy az
embereknek így adják el a készítményt. Gondoljunk csak bele! Bemegy a vevő a boltba, meglátja a terméket, megtetszik neki, mivel vizuális,
ezért azonnal meg is szagolja. Ha az illata is jó, berakja a kosarába és egyáltalán nem kíváncsi rá hogy mi van benne. Ha ide van írva
hangzatosan, hogy kamilla tartalmú elhiszi és nem is veszi a fáradtságot, hogy megnézze, hogy az összetételben szerepel-e az a szó,
hogy kamilla. Legtöbbször nem. Az az érdekes, hogyha szerepel is, legtöbbször csak az összetétel legvégén, ami azt jelenti, hogy egy
tonnához egy cseppet raknak, csak azért, hogy ráírhassák, hogy kamilla tartalma van.
 
A szintetikus illatanyagokkal azért kell vigyázni, mert szintén kőolajból vannak. Benne van a nevükben, hogy szintetikus.

A kőolajat olyan apró molekulára bontják le, hogy a levegőben terpinként meg tud jelenni, úgy mint a valódi illatanyagok, amit aztán az orrunkon
keresztül beszívunk. Tudjátok, hogy az illatot nem az ember orra érzi, hanem az agya, a limbikus rendszer, ami azt jelenti, hogy
kőolajmolekulák tömkelege landol az agyunkban. Mikor fog az onnanlebomlani? Soha. Elgondolkoztunk azon, hogy miért van ennyi
szklerózisos, alzheimeres beteg és egyéb demenciális betegségek, szenilitás, autizmus, diszlexiások, diszgráfiások. Ha belegondolunk, már
a csecsemőket elkezdik illatoztatni, mert a reklámokból is közismert neves cég, a JandJ behozta a köztudatba a "babaszagot". Van egy
nagyon kedves vendégem a kozmetikában, Mahlerné Köfner Anikó, aki a Magyar Autista Szövetség elnöke. Nagyon komoly leiratokat tud arról
hozni, hogy az autizmus, ami ennyire elszaporodott és 4-5 éves gyerekeknél jön ki, mire vezethető vissza. Szintetikus illatanyagok,
gyerekkori védőoltások. Ez a kettő. Mert az autizmus eddig nem volt, azóta van amióta kötelező védőoltások vannak, meg amióta ennyi
szintetikus illattal ellátjuk magunkat. És ha belegondoltok minden illatosítva van, még a toalettpapír is illatosítva van. Minden.
Gondoljatok bele, hogy a 3 az 1-ben instantkávéban és a pickwik teában is ugyanolyan szintetikus aroma van, illatanyag. A Danone joghurt
isteni meggy meg eper illatát is a szintetikus illatanyagok adják=****ljesen le fog döbbenni. Egyébként lekérhető, a
KÖJÁL-nak az oldaláról is. A legveszélyesebb kémiai anyagnak nyilvánítják, felhívják a kedves vásárlók figyelmét, hogy csak
védőfelszerelésben nyúlhat hozzá ehhez a SLS-hez. Néhány "apróbb" hatása: bőrkárosító, vakságot okoz, szemirritációt okoz,
nyálkahártyakárosító, sejtméreg, vesetoxikus, májtoxikus, mutagén, stb.
Ezek az apróbbak, de például elhullik tőle a hajad vagy teljesen tönkrevágja a bőrt, ugyanis olyan erős zsíroldó hatású, hogy a
bőrünket védő természetes bőrfelszíni emulziót teljesen leoldja. Ezért van az, hogy manapság a legtöbb nő arról panaszkodik, hogy fürdés után
húzódik a bőre. Nem kellene. Csak amióta tusfürdőt használunk. Az én nagymamámnak, aki szappannal mosdott miért nem húzódott soha a bőre. Nem
hallottuk panaszkodni a nagymamákat a 60-as években, hogy nekik húzódna a bőrük és nem is használtak krémet. Ez egy tudatos történet! Ez bent van a
fogkrémben is, amit még a gyerek le is nyel, pedig nyálkahártyakárosító.

Ott van benne.
 

Téma: Mindennapi mérgeink 1-3

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása