Napút - A béka segge és a húsvéti feltámadás

2015.04.01 10:55

 

Kiemelt..

Magyar Vagyok - Tojásfestés technikák (300+ minták)

Pap Gábor - Népmeséink és az évkör (nagyon ajánlott)

Szkítiától Maghrebig - A nagy ciklus IV. - Mártír kor

Szent István első magyar király a királyok tízparancsolatáról Szent Imre herceghez

Képes Krónika


Előzmény..

Napút - 108

Napút - Gutkeled meg a többiek 1.rész

Csillagszeme - PU238 vége - Jupiternek fénye

SzkítaHun - Magyar csaták, seregek

Szkítiától Maghrebig - Zentai Ákos: Római szkíták – szkíta rómaiak

Dobos Csanád - Benedek Elek: PÉTER ÉS PÁL - Napút elemzése

Tóth Gyula - "Szkítiából kijöttekről..." (videó)

Karácsony misztériuma

Pap Gábor : A HÉJ ÖSSZEESKÜVÉSE A MAG ELLEN avagy MI MINDENRE SZOLGÁLHAT EGY ÓRA-ÁTÁLLÍTÁS?

Hagyomány és Történelem kutatás


 

 

Dobos Csanád

 

A béka segge és a húsvéti feltámadás

 

BÉKA szimbólum az ókori egyiptomi sírkamráktól a Grimm meséken át a gyimesi tojásfestésig

 

 

beka_segge.pngPap Gábor az Egyiptomról szóló előadásának vége felé (https://www.youtube.com/watch?v=lnzxJl0vFos 2.49.20) az alábbi érdekes mondatokat említi:

„Ne tessék kérdezni, hogy az Ibisz fejű vallató előtt miért van ott a béka! Mert a „béka alatt” és a „béke veled” összekapcsolódik, ahogy nálunk a sírfaragványokon és -bármely furcsa- a hímes tojások hímzésmintájában is. De miért kerül a „béka segge” egy sír jelre? Mert magyar nyelven ez békességet jelent, csak nem merjük magyarul olvasni… ”

Ez egy olyan érdekes gondolat amit mindenképpen érdemes továbbgondolni. Amit Pap Gábor a képírás szintén megfogalmazott, azt Czuczor-Fogarasi páros már száz évvel korábban a magyar nyelv elemzése kapcsán részben szintén megállapított. Szótárukban a segg kifejezést a „szék, ül, ülep, szügy” szavakkal hozzák kapcsolatba. A szügyet viszont (a lónemű állatok két melső lába közötti részt) a „szű, szív” gyökből származtatják. És valóban, a “béka segge” erős formai hasonlóságot mutat mind a szívvel (mint a szerelem áltlános jelképével), mind a fenék és a szügy (mellkas) formájával is.

Ezek szerint mind nyelvileg, mind képirásilag SZíV kell a békességhez ugyanúgy, ahogy a túlvilági utazáshoz is? Bármi erős a kapcsolat e két kifejezés között, mégis mindez továbbra sem jelenti azt, hogy a „seggfej” megszólítás a „szeretettre méltó” megfelelője lenne - de mégis elég érdekes ahhoz, hogy egy húsvéti tanulmány kiinduló témája legyen. 

A „béka-béke” „segg-sség” párosból érdemes az első párossal kezdeni a vizsgálódást, mivel ez a kapcsolat tekinthető alapnak, amihez a toldalékok csak később kapcsolódtak. Ahogy a nyelv, úgy az egyes korszakok vallása is folyamatosan változik. Ha az egyes változások ugyanolyan formában egyszerre felismerhetők mindkettőben, a jelképeiben is nyomonkövethetően akkor ez már több, mint figyelemre méltó.

Ahogy már láthattuk, a béka SEGGe és a SZíV forma között mind a képírás szempontjából a kapcsolat adott. Nem nehéz belátni, hogy a gyimesi hímes tojás „béka segge” ábrázolásban négy szív összeforgatott körábrája rejlik. De ez a négy szívforma joggal emlékeztethet minket a szerencsét hozó négylevelű lóherére is! Ne felejtsük el, hogy a kiinduló pont a halál utáni BÉKESSÉG, a feltámadás kapcsolata volt a béka seggével. Tehát a békességhez az út a szereteten és a szerencsén át vezet?

(Csak emlékeztetőül, a lóhere Szent Patrick legfontosabb atributuma, azé az ír Szent Patrické, akit a magyar származású Szent Mártonnal családi kötelék köt össze, továbbá akinek a neve az M-P mássalhangzó cseréje és az M T R mássalhangzók együttes megjelenése révén a MiTRász kultuszhoz köthető. (Lásd: www.naput.hupont.hu/85)).

lohere_sziv.jpg

Szinte mindenkiben felvetődött már a kérdés, az emberi szívet – a valóságnak megfelelően- miért nem krumpli formában ábrázoljuk? Talán e szimbólika kialakulása is ide köthető történetileg?  

De a béka nemcsak a feltámadással van kapcsolatban, hanem a termékenységgel is. „Pl. Közép-Afrikában a nők az esküvőjükön békát ettek, hogy nagy családjuk legyen.” De nemcsak Közép Afrikában, hanem Mezopotámiában és Egyiptomban is. “A zöld leveli béka nagy számban jelenik meg a Nílus áradása előtt, ezért az élet megújulását jelenti. Egyiptomban van egy békafejű istennő is, Heket, akihez azért imádkoztak, hogy siettesse a szülést. Templomai voltak Elephantinén, Esznában és Her-Verben, a későbbi Antinoupoliszban. A halottnak is újra kell születnie a túlvilágon; ehhez meg kellett mártóznia Heket béka-istennő és Heper skarabeusz-istenség tavaiban. Az egyik egyiptomi legenda elmondja, hogy Heket és kosfejű férje, Khnum alkották meg sárból az embereket és az isteneket.” 

http://bhaktipedia.org/magyar/index.php?n=rohiniprija.napkelet_rejtett_010

 

Nézzük meg újra a „béka segge” ábrázolást. A férfiaknak nem nehéz az ábrában felismerni a termékenységet, hiszen a ω formája ugyanúgy emlékeztethet minket a női fenékre, ahogy a női mellekre is, melyek a női nemi szelekcióban –a humán antropologusok véleménye szerint is - a legfontosabb jegyeknek tekinthetők.

 

HEKET az egyiptomi béka istennő

„A magzat méhbeli fejlődéséért volt felelős, segédkezett a szülésnél is. Kultusza már a korai dinasztikus időkből kimutatható;II. dinasztia idején élt… Ozirisz és Ízisz története szerint mint a szülés utolsó perceinek istennője, ő lehelt életet az újszülött Hórusztestébe. Ahogy Hórusz születését egyre inkább összefüggésbe hozták Ozirisz feltámadásával, Heket is egyre inkább a feltámadással kapcsolatos istennő lett. Innen ered, hogy amulettjein megjelent az Én vagyok a feltámadás felirat, ami miatt később a korai keresztények is használták… “ -wikipedia

 

ihy_in_a_relief_from_the_mammisi_birth_temple_at_dendera_temple_complex.jpgA denderai templomegyüttesben látható ábrázolása kétszeresen is elgondolkoztató.

A békafejű Heket életet lehel, a Khnum isten fazekaskorongján agyagból és sárból gyártott emberbe.

A magyar nyelv iránt érdeklődő ismerőseimnek rendszeresen a KöR szóbokrot szoktam példaként felhozni: a KöR, KeRék, KaRika, KeRt, KeRités, KoRmány… szavak mellett a KoRong,  a KeRámia és a KeRek szavainkban is ott van a KÖR szavunk. És mi történik a falfestményen? Khnum a KeRámia KoRongján életet teremt, akibe a békafejű Heket a kopt ankh KeReszttel életet lehel belé. A kereszt szimbólumunkat hajlamosak vagyunk csak Jézus keresztre feszítésével összetársítani, pedig ennek vannak sokkal ősibb jegyei is. Elég legyen csak a keresztszemes hímzés KöRKeResztes alapegységének magyar nevére az „igére” gondolni. És ugyanez az „IGE”- jelenik meg az ankh keresztben is, bár itt még különvállasztva a KöRt a KeReszttől. IGE, mint a teremtés eszköze ismert, hiszen a János evangélium kezdő sora is erre utal: „Kezdetben vala az IGE”.

 

“A legősibb forma a kör és a kereszt, ezeket hagyta legelőször jelként az ember. A kör az öl és az ölelés, vagyis a Boldogasszony jelképe. A Boldogasszony a Teremtő fényének örök óhajtása és a fény őrzése. Az egyenlő szárú kereszt felel meg a Szónak, az Igének. Ahol él még a hagyomány, és keresztszemes hímzéssel díszítenek asszonyaink, ott a hímzés egy öltéskettősét igének nevezik. Az Ige pedig nem más, mint a kiáradó szeretet. Népünk hite szerint ahol a kereszt szárai metszik egymást, Isten ott lép be világunkba.”  Molnár V. József

 

Ennek végiggondolása után már nem is olyan elvetemült Jásdi Kiss Imre kijelentése, aki a KeReSZT- KRiSZTuS szavakban a KöRoSZTóSt véli felismerni.

A béka szimbolikája

"Fekete alapon három aranybékát tulajdonítottak Pharamund királynak, a Merovingok ősének. A legenda szerint Pharamund Clovis dédapja volt és egy folyóisten leszármazottjának tartották. A Clovis által alapított Meroving dinasztia misztikus értelmet tulajdonított a békának. Innen eredhetnek azok az ősi mesék is, melyekben a királyfi békává változik, majd újra herceg lesz

Béka volt Hápi Nílus-isten állati kísérője. A korai kereszténységben is továbbélt mint az újjászületés jelképe. A kopt békaformájú, kereszttel, Isten bárányával, olykor félholddal díszített feltámadás-mécseseinek felirata "Én vagyok a feltámadás" volt. Az indiai altaji és kínai hiedelmek szerint a világot egy nagy béka hordozza a hátán és ő az anyag szimbóluma.

A béka még a 16. században is előfordul feltámadási jelképként, noha IX. Gergely pápa már 1233-ban fellépett a "békázó" eretnekek ellen... A levelibéka a magyar néphitben a szerelmi varázslásban játszott szerepet, a női nemi szerv állatjelképe volt"(http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ka_%28heraldika%29)

 

Nézzük meg részleteiben a kiemelt mondatokat:

„Fekete alapon három aranybéka” – mintha a népmeséinket olvasnánk, ahol este a falatozók előtt háromszor jelenik meg a béka. 

SZEGÉNY EMBER SZÖLŐJE youtube 

A Merovingokról sem kell többet mondani, mint hogy joggal feltételezhető, hogy a sose létezett Frank Meroving dinasztia inkább a hun Attila és fiának, Aladárnak egyik történelmi „klónozása”, amivel a fantom időszakot fel lehetett tölteni – ahogy a nagypolitikai érdek megkívánta (Lásd: Tóth Gyula http://maghreb.blog.hu/2012/04/20/hosszu_haju_merovingok)

 

 

“A királyfi békává változik, majd újra herceg lesz” – már sokkal érdekesebb. Ez a mesei fordulat inkább emlékeztet a már sokat emlegetett vízöntő paradoxonra és az újjászületés a halál legyőzésének vágyára. A kopt békalámpások “„Egó eimi anaszteszisz” – “Én vagyok a feltámadás” sora szintén erre utal. De ezzel egyenlőre még ne szaladjunk annyira előre.

beka-mecses_egyiptombol_i.sz._2.szazadd.jpgDe mik is ezek a békalámpások? Kákosy László egyiptológus az alábbiakat írta ezekről a mécsesekről:

“Heket egyiptomi béka-istennő, a szülő nők egyik patrónája keresztény agyaglámpásokon, az ún. béka-mécseseken él tovább. E típusból igen sok maradt fenn, egyes darabokon a János evangélium szavai (11:25) olvashatók: „Én vagyok a feltámadás”. A békához tehát pogány és keresztény időkben egyaránt az új élet szimbolikája kapcsolódott.

Az egyiptomi hieroglifák közül az élet jele, az anh (†) a kopt művészetben a kereszt képévé lett. A külső forma és a jelentés egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az élet-hieroglifa – amelyet hajdan az istenek tartottak kezükben és amulettként is használtak – a kopt sírköveken az örök élet, a mennyország reményét fejezhette ki. Mellette gyakran az alfa és az ómega, a kezdet és a vég jelképe látható.”

 

Pál József, Újvári Edit Szimbólumtára egy további érdekességet is megemlít, miszerint Izisz személye is összekapcsolódik a feltámadás béka szimbólumával:

 

Az I.sz.-i pannóniai Ízisz-kultusz egyik emlékén, az egyedi rézkancsón az istennőt övező, lóháton ülő békák láthatók (Bp., MNM).” www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/szimbolumtar/ch02.html#b

Majd ezzel zár: a béka Ördögi jelentése az Ótestamentumból veszi eredetét“.

De kik is lehettek a wikipedia által emlegetett: "békázó" eretnekek ? Talán a manicheista tanok követői?

 

BÉKÁK Grimm fivérek és Benedek Elek meséiben

A korábbi Nap-Hold-Csipkerózsika tanulmányban (Lásd: http://www.naput.hupont.hu/71) igazoltuk a népszerű Csipkerózsika mesében a Nap-Hold-Vénusz ősi asztrológiai hármasságát jelenlétét, valamint a mesének a gnosztikus-manicheista gondolkodásmóddal a kapcsolatát. Amire akkor a külön nem tértem ki, ideje most ideje megemlíteni: A Csipkerózsa mese indításánál egy béka jósolja meg a királylány fogantatását.

 

Egyszer, ahogy megint ott szomorkodik a kőpadon, váratlanul loccsan egyet a víz, egy öreg béka ugrik ki a partra, odatotyog a királyné elé, és azt mondja:

- Ne búsulj tovább, szépséges királyné; azért jöttem ide hozzád, hogy a tudtodra adjam: betelik végre a szíved vágya; nem múlik el egy egész esztendő, és lányod fog születni.

Úgy is lett minden, ahogyan az öreg béka megjósolta: a királynénak lánya született: hanem az olyan gyönyörű volt, hogy a király azt sem tudta, hová legyen örömében. Nagy lakomát rendezett, és nemcsak rokonait, barátait, jó embereit hívta meg rá, hanem az ország javasasszonyait is.” (Részlet: Grimm Csipkerózsa meséjéből)

 

Talán az eddig elmondottak alapján nem nehéz kitalálni, miért az öreg (örök-örökéltű) béka (egyiptomi béka istennő) jósolta meg a gyermekáldást, hiszen a fogantatással együtt az a békafejű Heket istennő munkaköre.

De további Grimm mesékben is megjelenik a béka:

 

“Ebbe a kategóriába tartozik a Grimm testvérek „A három nyelv” című meséje… A történet így kezdődik: „Élt egyszer Svájcban egy gróf, akinek csak egy gyermeke volt, egy fiú, de ez a fiú buta volt, és semmit sem tudott megtanulni. Ezért apja ezt mondta neki: – Ide hallgass, fiam. Akárhogy próbálkozom is, semmit se bírok a fejedbe verni. El kell menned innen. Elküldelek egy híres tanárhoz; ő tegyen veled próbát.” A fiú egy esztendeig tanult ennél a tanárnál. Amikor hazatért, apja elszörnyedve hallgatta, hogy mindössze azt társulta meg, „mit ugatnak a kutyák”. Miután a fiú újabb egy évet töltött ezután egy másik tanárnál, hazatért, és elmondta, hogy megtanulta, „mit csicseregnek a madarak”. Apja mérgében, hogy még egy évet elpocsékolt, megfenyegette: „Elküldelek egy harmadik tanárhoz is, de ha most sem tanulsz semmit, többé nem leszek az apád.” Amikor ez az év is eltelt, a fiú arról számolt be apjának, hogy megtanulta, „mit brekegnek a békák”. Apja mérhetetlen haragra gyúlt, kidobta a fiút, és megparancsolta szolgáinak, hogy vigyék ki az erdőbe, és öljék meg. De a szolgák megsajnálták a gyermeket, és egyszerűen ott hagyták az erdőben.” 

Bruno Bettelheim A MESE BŰVÖLETE ÉS A BONTAKOZÓ GYERMEKI LÉLEK (1975) https://docs.google.com/file/d/0Byj0eI6M7YAvYmJYRDlSbHFab28/edit?pli=1

 

A fiú először KUTYA, majd MADÁR, végül BÉKA nyelven tanul meg. E három nyelvet a három létsíkhoz (középső, felső és alsó világhoz) társítja Bettelheim. Ez az első megközelítésre helyes, de ennél van egy mélyebb asztrálmitoszi kapcsolat is. A keleti zodiákus rendszer alapján a Kutya a KOS jegynek, míg a Madár, a HALAK jegynek felel meg. A sorrendiség alapján a Béka talán a VIZÖNTŐ jegyhez illik? Egyenlőre hagyjuk nyitva a kérdést és nézzünk meg egy olyan Grimm mesét, ahol a békának jut főszerep.

 

A BÉKAKIRÁLY

Élt egyszer egy király; annak a legkisebbik lánya olyan szép volt, hogy még a nap is elcsodálkozott, ha rásütött, pedig az már látott egyet-mást, mióta fent jár az égen.

(Az indítás vélhetően az Oroszlán-Vízöntő tengelyt idézi meg, ahol a Nap “száműzetésben”, a precessziós mélypontjában található.)

A királyi palotától nem messze egy rengeteg nagy erdő sötétlett; sűrű lombos kerek hársfák álltak a szélén, a legvénebb, legterebélyesebb hársfa alatt pedig volt egy kút. Ha nagyon meleg volt, a királylány kisétált az erdőszélre leült a kút kávájára, úgy pihent a mélyből áradó hűvösségben. Volt úgy, hogy elunta magát; ilyenkor fogta az aranygolyócskáját, földobta meg elkapta, ez volt a legkedvesebb játéka.

(A folytatás hasonlít a görög mitológia aranyalma történetere, hiszen ott is három nő vetélkedik egy arany gömbért/almáért. Ettől függetlenül, a mély kútba hullott aranylabda, akár a vízöntői időhasadékba zuhant Napot is jelképezheti.)

 

Történt egyszer, egy szép nyári napon, hogy amint így játszadozott, túl magasra találta dobni a golyót; nem tudta elkapni, a fényes aranygömb leesett a földre legurult a kis lejtőn, be egy lyukba, azon át a kútba. A királylány már csak a loccsanását hallotta, ahogy elmerült a vízben. Ijedten hajolt át a káván, de hiába: a kút olyan mély volt, le se lehetett látni a fenekére. Egy ideig csak nézett, nézett a fekete semmibe, aztán nagy búsan leült egy kőpadra, szeméből kibuggyant a könny, egyre hangosabban sírt-rítt, sehogyan sem tudott megvigasztalódni.

Hát ahogy ott sírdogál, egyszercsak azt mondja valaki:

- Mit búslakodol, szép királykisasszony? Olyan keservesen zokogsz, a kőszikla is meglágyulna tőle!

A királylány körülnézett, kereste honnét jő a hang, de senkit nem látott. Hanem amint így kémlelődik, észreveszi, hogy egy csúnya, kövér béka mászik ki a kút repedezett kövei közül.

- Csak nem te szólítottál meg, öreg sárdagasztó? - kérdezte csodálkozva.

- De bizony én! - felelte a béka. - Azt tudakoltam, milyen bánat nyomja a szívedet.

- Úgyse tudsz te azon segíteni! - sóhajtotta a királylány. - Beleesett az aranygolyócskám a kútba, azt siratom.

- No, csak csendesedjél; inkább azt mondd meg, mit adnál nekem, ha visszahoznám a játékodat.

- Amit csak akarsz: királyi ruhámat, gyöngyömet-gyémántomat, még az aranykoronát is a fejemről!

- Nem kell nekem sem a ruhád, sem gyöngyöd-gyémántod, sem az aranykorona a fejedről. Csak egyet kívánok: hadd legyek a játszópajtásod; ültess asztalodhoz, etess tányérodból, itass poharadból, altass az ágyadban; ha ezt megígéred, leszállok a kútba, fölhozom az aranygolyócskádat.

- Mind megteszem, amit kívánsz, csak hozd vissza a golyómat! - mondta örvendezve a királylány, magában azonban ezt gondolta: "Ugyan mit fecseg ez a buta béka! Csak nem képzeli komolyan a dolgot? Hogy lehetne pajtásom, ha egyszer odalent kuruttyol a vízben?"

 

(A Kút a Vízöntő, a kőpatka Bak jegyre emlékeztethet minket. Nem véletlenül, hiszen a sírás-rívás a Vizöntő jegy egyértelmű atributumai. Sőt mintha a vízöntő paradoxon, a szomszédos jegyekre ráhullámzó “rácsobbanó” vízöntő jegy is megjelenne a “loccsanás-csobbanást” követő hullámmozgásban. A béka, az öreg sárdagasztó szintén fontos asztrálmitoszi beazonosítást tesz lehetővé, hiszen a BIKA (keleti disznó) jegyre is utalhat. A BéKa-BiKa hangtani összefüggés mintha ezt erősítené meg. Ez azért is elgondolkoztató, hisz ugyanezen mese egyik Benedek Elek változatában, a Sündisznó mesében a királyt a sünDISZNÓ kötelezi a lányai felajánlására. A bevezetőben a béka-segge és a szív kapcsolatról szó volt. Ezért is nem véletlenül a béka érti, hogyan kell a zokogó lány szívfájdalmán enyhíteni a szeretettel. Talán nem szükséges említeni, hogy Aphrodité (Vénusz) olümposzi trónja is a Bika jegyhez kapcsolódik - lásd: www.naput.hupont.hu/16)

 

A béka pedig, amint az ígéretet megkapta, lebukott a kútba, s alighogy a királylány a gondolata végére ért, máris előbukkant; szájában az aranygolyóval; odatotyogott vele a gyepre, és a lány elé gurította. Annak nagyot dobbant a szíve az örömtől, amint kedves játékát viszontlátta; fölkapta, és elszaladt vele, ügyet se vetett többet a békára. Az nagy brekegéssel kiáltott utána:

- Várj csak! Várj csak! Vegyél az öledbe; én nem tudok olyan gyorsan futni, mint te!

De hiába hajtogatta, ahogy a torkán kifért, hogy "Kvakk! Kvakk!" meg "Várj csak! Várj csak!" - a királylány dehogyis várta meg, örült, hogy megszabadult tőle. Attól fogva, hogy hazaért, eszébe sem jutott többé a csúnya jószág. Hanem másnap, mikor éppen ebédnél ültek, és a királykisasszony jóízűen falatozgatott az aranytányérjából, egyszerre csak valami furcsa placcsogás hallatszott odakint a márványlépcsőn, pliccs-placcs, pliccs-placcs, aztán - egypercnyi csend után - kopogtattak az ebédlőterem ajtaján, és valaki azt kiáltotta:

- Kis királylány nyiss ajtót!...

 

(A királylány nem menekülhet a békának tett ígérete elől, ahogy a király sem Benedek meséjében a sündiszónak adott ígértek elől. Míg Benedek Elek Sündisznójában a király a saját ígéretének betartására önmagát kötelezi, addig a Grimm mesében a lányát kötelezi erre. A Grimm mesében végül a királyleány kénytelen egy tányérból enni és egy ágyban aludni a békával.)

A béka befeküdt a szép fehér selyemágyba. S abban a szempillantásban híre-nyoma se volt többé békának; a királykisasszony egy takaros, szép szemű, mosolygó királyfit látott maga előtt.

(De a Grimm mesének van még egy érdekes zárórésze is, mely a békává változtatott királyfi szolgájáról szól. Nagyon nem illik a Grimm mesébe ez a rész, aminek a szimbólikáját csak a béka segge-szív kapcsolat ismerete esetén tudunk igazán értelmezni.)

Ez a derék szolga úgy elbúsult, mikor a boszorkány békává varázsolta a gazdáját, hogy hármas vaspántot kellett a szíve köré kovácsoltatnia, nehogy szétrepedjen bánatában… Pedig csak a vaspántok pattantak le a hűséges Henrik szívéről.

(Hosszú mondat, de mennyi aszrálmitoszi logika rejlik benne! Az emberi mikrozodiákusban a szív az Oroszlán jegy területe (lásd: www.naput.hupont.hu/7), mindha valami precessziós FIX tengely rajzolódna ki a mesében. A Béka-BIKA, a Kút-VIZÖNTŐ, a Selyemágy (nemi aktus) - SKORPIÓ évköri helyét idézné meg és végül a Szívről lepattanó vaspántok- OROSZLÁN jegyhez kapcsolódnak, ahol a vízöntő paradoxon feloldása is megtörténik a precessziós évkörben. A selyemágy és a sexualitás kapcsolata talán elhamarkodottnak tűnhet, de erre Bettelheim is felfigyelt, sőt...

 

Anne Sexton a művész költői szabadságával és tudattalanba hatoló éleslátásával azt írja a „Békakirályfi” című költeményében (mely a Grimm-mese feldolgozása):

„A béka érintésére a mimózák felrobbannak mint villanyos csigák” és

„Béka apám nemi szerve”.

A vízöntő paradoxon megemlítése nagyon is megalapozott, hiszen ha megnézzük a mese korábbi változatainak nevét, melyet Bettelhein is megemlít a már hivatkozott könyvében, akkor alig lehet kétségünk e kijelentés jogosságában:  

“A békakirály egy változatát már a XIII. században említik bizonyos források. Az 1540-ben íródott Complaynt of Scotland-ben (Skócia panasza) szerepel egy hasonló történet, „A világvégi kút” címmel.”

„Világvégi kút” vagy éppen a vízöntő-paradoxon időszakadéka – szinte ugyanazok! De a Grimm mese eredeti, ma már nem használt címe is elgondolkoztató:

„A mese teljes címe „A békakirály vagy a vasabroncsos Henrik”, de Henrik a legtöbb változatban nem szerepel. Nagy hűségéről csak a mese végén értesülünk, mintha a szerzőnek csak akkor jutott volna eszébe, hogy Henrik hűségét ellentétbe állítja a királykisasszony kezdeti árulásával. Semmi lényegeset nem ad hozzá a történet jelentéséhez, ezért itt nem foglalkozom vele. (Iona és Peter Opie a „vasabroncsos Henrik”-et mind a címből, mint a történetből kihagyta, teljes joggal)” (Bruno Bettelheim: A mese bűvölete…)

 

Miért olyan fontos a vasabroncsos Henrik nevének a megemlítése, ha csak egy mondattal szerepel a mesében? Mert ahogy azt már említettem, az az egy mondata jelzi a vízöntő paradoxon feloldását az Oroszlán jegyben.

Pap Gábor egy régebbi előadásában említette, hogy Grimmék vélhetően évszakok rendszerében gondolkodtak. E mese alapján talán érdemesebb úgy pontosítani, hogy néha inkább asztrológiai keresztekben?

 

A Grimm változat ismertetése után érdemes elolvasni a Benedek Elek BÉKA-KIRÁLYKISASSZONY változatát is (http://mek.oszk.hu/04800/04833/04833.htm#45), melyből most csak egy részt idézek:

 

Tündérkirály leánya voltam. Sok embert megvarázsoltam, csak meggondoltam valamit, már meg is csináltam. De egyszer mégis megjártam. Feleségül akart venni egy lidérc, s hogy nem mentem hozzá, békának varázsolt, s arra ítélt, hogy békának maradjak, amíg olyan királyfival nem találkozom, aki nyílvesszővel keres magának feleséget.

 

Ennek nyoma sincs a Grimm változatokban, pedig újabb érdekes asztrálmitoszi támpontot adhat a számunkra. Azt az asszonyt, aki saját kénye-kedve szerint, öncélúan varázsolgat azt a népmeséink BOSZORKÁNYnak nevezik. Boszorkány pedig a SZŰZ jegyhez kapcsolódik. A nyílvesző viszont a NYILAS jegyet idézi meg. Mintha az ÉLET- és HALÁLTENGELYt idéznék meg ezek így együtt.

Benedek változatában melyek is a főbb különbségek? A királynak 3 lány helyett 3 fia van, akiknek ideje már megházasodni. Az udvar közepéről kilőtt három nyílvesszőt követve kell feleséget találniuk. Az első kettő azonnal feleségre talál, de a legkisebbnek egészen az Óperenciás-tenger partjáig el kell vándorolnia. Ott a tenger közepén lévő szigetre csak egy –a tenger mélyéből előbukkant- béka segítségével tud átjutni. De ahogy a Grimm mesében, itt is sír a hős a tehetetlenségtől míg a béka meg nem vigasztalja. De a béka segítségének itt is ára van – konkrétan a házasság ígérete. Itt is, hasonlóan a Grimm változathoz, mást gondol és mást mond a leendő béka-házastárs, aki aztán hiába próbál elmenekülni az ígérete elől. Akárhányszor megpróbál szélsebesen elvágtatni a királyfi, minduntalan a lova farán csücsülve találja az undorító békát. Ezek a logikai menetek nagyjából igazodnak a Grimm változathoz. Ami mégis különbség Benedek változatában, hogy amint a királyfi az apjának bemutatja a béka mennyasszonyát, a király mérgében gurul és azonnal elzavarja a fiát. (Grimmnél itt lezáródna a történet, de Benedek mintha a Grimm fivérek Három nyelv meséjének logikáját vinné ezt követően tovább. Ott a kutya, madár, béka nyelvén megtanult fiút zavarja világgá a felháborodott apja, itt meg a béka-hitvest hazahozó fiút).

Akinek még ezek után is kétségei lennének a Grimm mesék gnosztikus/manicheista hátterével kapcsolatban azoknak a már idézett Három nyelv mese további története legyen rá a bizonyíték szintén Bruno Bettelheim: A mese bűvölete… könyvéből:

 

„„A három nyelv” hőse tehát világgá megy. Az első ország, ahova megérkezik, nagy bajban van, mert az ott élő vérszomjas kutyák vad ugatásától senkinek sincs nyugta; és ami még ennél is rosszabb, bizonyos időközönként egy-egy embert kell kiszolgáltatni nekik, akit fölfalnak. Mivel hősünk érti a kutyák nyelvét, a kutyák beszélni tudnak vele, és elmondják neki, miért olyan vadak, és mivel lehet őket megbékíteni. Ez meg is történik, a kutyák békében eltávoznak, és hősünk egy időre letelepszik az országban.

A fiú néhány év múlva, már idősebb fejjel elhatározza, hogy elmegy Rómába. Útja közben brekegő békákkal találkozik, akik elmondják neki, mit tartogat számára a jövő, és ez nem kis fejtörést okoz neki. Rómába érve megtudja, hogy a pápa éppen meghalt, és a bíborosok nem tudják eldönteni, ki legyen az új pápa. Amikor a bíborosok elhatározzák, hogy ezt a kérdést csak valamilyen csoda döntheti el, két fehér galamb telepszik a fiú vállára. Megkérdezik tőle, akar-e pápa lenni, de ő nem tudja, hogy méltó-e a nagy megtiszteltetésre; a galambok azonban azt tanácsolják neki, fogadja el a kitüntetést. így hát fel is szentelik, ahogy a békák megjósolták. Amikor misét kell celebrálnia, és nem tudja, mit kell mondania, a galambok, amelyek továbbra is a vállán ülnek, fülébe súgják a szavakat.”

 

Ez mesének ugye elég bugyuta történet, de egyházi példázatnak, sőt egyházpolitikai célnak annál inkább egyértelmű: Róma, pápaválasztás, a vállra szálló fehér galambok… De a békák itt is kilógnak a sorból. Jósolnak és életet lehelnek egy lelketlen testbe, egy egyházi szervezetbe, ahogy a békafejű istennő is tette az egyiptomi mitológiában.

Ami a mese példákból kitűnik, hogy a Béka leginkább a BIKA és a Vízöntő jegyhez kapcsolódik a gnosztikus (nép-) mesékben.

Egy rövid utalás erejéig érdemes azért megemlíteni még egy Benedek Elek mesét, A BÉKÁt (http://mek.oszk.hu/04800/04833/04833.htm#16), ahol a béka csak kétszer jelenik meg a mesében. Először a mese elején, amint a 7 részes ezüst pohárból előugrik és mindent felzabálva hatalmas disznóvá hízik, majd másodszor immár Tündér Ilona palotája melletti tóból kiugorva, ház méretűre dagadva, amint kidülleszkedett a tó partjára, s elkezdett hányni. Hát egyszer csak kikarikázik a száján egy ragyogó gyémántgyűrű.

A mese névadó BÉKÁja először a 7-es számjegyével és az ezüst-HOLD színű poharával, valamint a mérheteten zabálásával azt a BIKA (keleti disznó) zodiákus jegyet idézi meg, ahol a HOLD amúgy is erőben van. De ez a hétrészes, matryoshka doll –t megídéző pohár amiből akár locsolni is lehet, már arra a VíZÖNTŐ jegyre is utal, amit majd a második megjelenésével ídéz meg majd. Az undorító alakja akár egy hatalmas szökőkútnak is tekinthető. Talán ilyen (asztrológiai) meggondolásból is a szökőkutak egyik kedvenc vízköpő állata éppen a béka… 

De legyen most ennyi elég a gnosztikus békamesék elemzéséből ez már elég, hogy a BÉKA SEGGE - BÉKESSÉG kapcsolat tovább tudjuk értelmezni.

 

Khnum, a vízöntő szarvú isten - Genezis / génezés?

heket_a.pngAhogy már korábban szó volt róla, a békafejű Heket párja a kosszarvú Khnum, aki a KeRámia KoRongján életet teremt. Míg ő az élettelen anyagból, az agyagból és sárból varázsol testet, addig a békaistennő az ankh KeReszt segítségével életet lehel bele.

Ha a békafejű Heket az évkörben a BIKA és a VíZÖNTŐ jegyhez köthetjük leginkább, akkor Khnum hova illik?

Az angol nyelvű wikipedia ezt említi: Khnum (/kəˈnm/; also spelled Khnemu) was one of the earliest Egyptian deities, originally the god of the source of the Nile River. Since the annual flooding of the Nile brought with it silt and clay, and its water nnof human children, which he made at a potter's wheel, from clay, and placed in their mothers' wombs.”

Azaz Khnum az egyik legkorábbi egyiptomi istenség, eredetileg a Nílus forrásának istene volt. A Nílus éves áradása nemcsak iszapot és agyagot hozott magával, hanem az élet lehetőségét is. Így azt gondolták hogy ő a teremtője a gyerekek testének is, melyeket miután a korongján elkészített, elhelyezett a kiszemelt anyák méhébe. (Ez már lassan olyan morbid, mint a -vélhetően valós- más dimenziós lények emberi kísérletei, mesterséges megtermékenyítései. Genezis – génezés?)

Khnum az anyaság funkciója alapján a RÁK jegyhez, a felhasznált anyagok, az agyag és a sár formázása alapján már a BAK jegyhez kapcsolható. A BAK és a RÁK jegy együtt viszont a fény minimum és maximum helyei az asztrológiában.

khnum_merleg.pngDe Khnum ábrázolásainak van egy jellegzetessége, hogy legtöbb esetben dupla szarvpárral ábrázolják. Az egyik a kör alakú KOS szarv, mely az istenség fülét öleli körbe, a másik viszont a rá jellemző vízszintesen, hullám-mozgásban szétáradó szarvpár. A dupla szarvpár vélhetően kettős jelleget is biztosít a tulajdonosának. A KOS szarvforma egyértelműen határozza meg azt az évköri helyét, ahol a feltámadás zajlik (ne feledjük el, hogy életet gyárt a korongján!). De az évkör melyik másik állatövi jegyéhez lehet kötni a másik szarvát? Ha ábrázolásait a képzeletünkben megfordítjuk és csak a szarvakat nézzük, rögtön megkapjuk a másik évköri egységet is. A két szarv együtt a MÉRLEG fordított jelét írja le.  Összességében elmondható, hogy Khnum a szarvaival a KOS-MÉRLEG a napéjegyenlőségi időpontokat, míg a korongozásával, az embergyártással a fény minimumot és maximumot idézi meg. Ez egy újabb asztrológiai kereszt, ami viszont nagyon is elgondolkodható. Ezek után már nem tűnik véletlennek, hogy Grimm hasonlóan asztrológiai keresztben gondolkodik a Békakirály meséjében, ahogy az egyiptomiak is vélhetően Khnum személyében.

Már korábban felvetett Genezis-génezés szójáték nagyon is komoly! Khnum ipari méretekben gyártja az embert, bár ő még „csak” a fazekas korongján és nem a laboratóriumok steril világában. De van-e különbség közöttük? Benedek Elek Béka-királykisasszony meséjében a béka-királyleány boszorkány volt, boszorkány aki más népmesékben a szövőszéken, a vetélőjével klónozza a katonák százezreit. Ez lenne a szép új jövő? De a meséinkben mégis ott a remény is, mint itt a nyílvesszőt kilövő királyfi személyében…  Benedek Elek mesének SZŰZ-boszorkány kapcsolatát érdemes továbbgondolni, mely elvezet minket a SZŰZ-HALAK haláltengely kapcsolathoz is. A SZŰZ-boszorkány kapcsolatról már szó volt, de a HALAK-halálról még nem. Ha tényleg klónozzák az életet, akkor az nem a feltámadás, hanem a HALAK-HALÁL állapota… Sőt, ha Heket legfontosabb atributuma a béka fején kívül az ankh-kereszt, akkor annak is szerepe van.

eredeti_kopt_kereszt.jpgÉs ez a KöR-KeResztből álló ősi jelkép válik majd az egyiptomi kopt keresztények alapjelképévé (mellékelt ábra) évszázadokkal később, immár a HALAK világkorszakunkban.

Jogos lehet az észrevétel, ha még ez mind így is van, akkor is a BAK fény minimum milyen kapcsolatban lehet a HALAK jeggyel? A szomszéd jegyekre ráömlő Vízöntő jegy, a vízöntő paradoxon teremt köztük kapcsolatot. Nem véletlenül ez a VíZÖNTŐ szimbólum mindkét istenségnél közössen jelenik meg, hiszen Khnum kétfelé vízszintesen széthullámzó szarva, akár a Vizöntő jegyből kétirányba, a szomszédos Hal és Bak jegyekre kiáradó hullámmozgás lenne. De mit is takar ez a vízöntő paradoxon kifejezés pontosan? Aki ismeri akár a Péter és Pál, vagy az Odüsszeia elemzésem azoknak azonnal ismerős lehet ez (lásd a nyitott könyv ábrát a www.naput.hupont.hu/27 oldalon).

 

Itt egy látszólagos ellentmondást fedezhetünk fel, hiszen míg a Vízöntőre a testetlenség, anyagtalanság, a hullám természet a jellemző, addig Khnum éppen a földi anyagokból, sárból és agyagból gyárt emberi testet! De ha a feltámadásra gondolunk, akkor már lehet ebben is értelmet találni. A másik szarvpárja, a KOS szarv éppen a Kos napéjegyenlőségi feltámadásra is utalhat, ekkor viszont tényleg szükség lehet a testre újra. Talán ezért is próbáltak mindent megtenni az ókori egyiptomiak, hogy átmentsék a testüket a mumifikálással a jövőbe.

De mintha Heket személyénél is meglenne ez a bizonytalanság, sőt a Vízöntő jelleg is, ahogy Khnum szarvában. De melyik jegyhez kötehető akkor inkább, a Bikához vagy a Vízöntőhöz? Vagy talán mindkettőhöz? A már tárgyalt mesék békáinak évköri szerepköre nagyon ezt sugallja számunkra, hogy mindkettő állatövi jegyhez.

Ez azért több, mint elgondolkoztató. A denderai ábrázoláson a dupla szarvú Khnum és a béka fejű Heket között ott a kisméretű ember. Ember, tömegember, esetleg a majom, a Vízöntő keleti megfelelője? Khunm a napéjegyenlőségekhez, fény minimum-maximumhoz igazodik, míg Heket a Haláltengelyhez. Látszólag nincs köztük kapcsolat. Pedig kétszeresen is létezik: a köztük lévő vízöntői tömegember révén és a vízöntő paradoxon hatás alapján, mely a vele szomszédos BAK (fény minimum) és a HALAK (haláltengely) jegyeket átmossa, így kapcsolatot teremt közöttük.

Mintha kétesélyes játszmára hívnák fel a figyelmünket az ókori egyiptomi sírdekorációk is: Feltámadás vagy klónozódás? Nagy eséllyel annak a lehetősége a mi kezünkben van, hogy válasszunk: feltámadunk vagy a klónozás világában végleg megsemmisülünk – mint ember.

 

knu.jpg

 

Pap Gábor mire is szólított fel bennünket a tanulmány elején? Hogy merjünk magyarul gondolkodni az egyiptomi hieroglifák, falfestmények kapcsán is. Tegyük azt, de ne csak a béka, hanem az IBISZ fejű isten szimbólikájána megértése érdekében is.

„Thot (óegyiptomiul Dzsehuti ḏḥwty) az egyiptomi mitológiában az írás és a tudományok istene, az írnokok pártfogója. Az orvosok patrónusa is volt, az Ebers-papirusz receptjeit az előszóban neki tulajdonítják.Íbiszként vagy páviánként, néha emberfejjel ábrázolják, kezében papirusszal és írónáddal. Összefüggésbe hozták a Holddal is, talán szent állata, az íbisz horgas, holdsarlóra emlékeztető csőre miatt… Érdekes módon rokonság nélkül áll az egyiptomi pantheonban. Mitológiája elég terjedelmes. Helye van a Napbárkában égi csónakjában és jelen van a szív megmérettetésénél, ahol ő jegyzi fel az eredménytŐ gyógyítja meg Hórusz szemét, amikor az megsérül a Széthtel vívott harcok közben (ez a szem lesz az Udzsat-szem, amit védő-amulettként használtak)…

Van azonban még egy szerepe, egy sokkal fontosabb, ami azonban nem világlik ki egyértelműen az istenség mitológiai szerepéből. Ő a Napbárkában a „Világ Rendjének” őrizője. Ez Ízisz és Ozírisz mítoszának egy epizódjából derül ki. Amikor Ízisz a Delta mocsaraiban rejtegeti a gyermek Hóruszt Széth haragja elől, az ifjú istent megmarja egy skorpió. Ízisz annyira kétségbeesetten kezd kiabálni, hogy még a Napbárka is megáll égi útján. Az istenek Thotot ugrasztják ki, hogy tegye rendbe a dolgokat. Az isten meggyógyítja Hóruszt, Ízisz is abbahagyja a zokogást, a Napbárka pedig folytathatta útját.” - wikipedia

 

Az ibisz madár táplálkozásáról pedig ezt olvashatjuk:

„fiókákat és hulladékot fogyaszt. Gyakran táplálkozik dögökkel”

Ibisz fejű Thot megjelenési formái: a hulla(dék) evő madár vagy majom. A madár a HALAK, a majom a szomszédos VíZÖNTŐ jegy keleti szimbólumai. Mintha e két jegy összemosódna Ibisz személyében a vízöntő paradoxonnak megfelelően, ahol a Vízöntő jegy ráhullámzik a Halakra és átmossa annak eredeti tulajdonságait. De ez a vízöntő-paradoxon az ibiszfejű Thot legfontosabb szerepét is meghatározza:

Amikor a Napbárka megáll az égi útján (azaz abbamarad a Nap égi vándorlása, mikor megszűnik az idő, azaz időanomália lép fel, időcsapdába kerül az élet), akkor Thot-ot ugrasztják ki az istenek, hogy rendbe tegye a dolgokat. Ismerős logika az Odüsszeia elemzésből? Thot a legbőlcsebb isten, aki rendbe teszi a dolgokat. akár a sumér ENKI isten, akiről az Odüsszeia elemzés kapcsán már szó volt (http://www.naput.hupont.hu/30) Ez a történet egyértelműen a vízöntő-paradoxon megnyilvánulása, ahol a Napbárka megállása a vízöntői időcsapdát jelképezi.

cover_photo_htt_2-669x422.jpgAz egyiptomi halottaskönyv ábráin az ibiszfejű Thot jegyzi fel az elhunyt szíve mérlegelésének eredményét. De hogyan? A lehető legkényelmetlenebb módon, váll magasságában, a vállával egy magasságban. Érdemes kirpóbálni mennyire képtelenség így írni, de Thot mégis így vezeti a jegyzőkönyvet. Ennek mi lehet az oka? A képírás nyelvén ez azt jelenti, hogy vállalja, a vállára veszi a halott sorsát! Mintha ő vállalná, hogy a vállán átviszi a szerelmet, az életet a vízöntő szakadák túlsó partjára.

Az Ibisz madárról közismert, hogy hulladék, sőt hulla-, dögevő. Kifejezeten taszító látvány, ahogy a szeméthegyben elmerül a hosszú csőre, de még sokszor a feje is. Mégis miért pont ezzel az ibisz fejjel ábrázolják a legbőlcsebb Thot-ot? Talán pont e hulla és hulladék evése miatt, melyben a vízöntő paradoxon hullám mozgása is jelképileg belefér? Hulla-hulladék-hullám, ahol a HULLÁM kettős jelentése nagyon is elgondolkoztató!

Sőt a halottas könyvek egyik sajátossága (így a tibetinek is) a "hallom", "hálóm" fogalmak, cseleketek kiemelt fontossága.

 

Born Gergely A Kárpát-medence alkímiája - 2. Rész   1.58-percnél hallahtó gondolata jó zárszó lehet az eddigiekhez :

“12 erővonal az én HáLoM, mert mind a 12 benn van az én HáLóMban. És amikor én HáLók, azaz álmodok, akkor ezen keresztül HaLLoM azt amit HaLLok vagy nem HaLLok. Ezeken a HuLLáMokon keresztül láthatom a saját HuLLáM, ha akarom. Mert az állom, ebben a HáLóMban, ahol minden HuLLáMzik, ez az állom a kis HaLáLoM”.

Az állom a kishalál és a halál között csak léptékbeli különbség van…

 

 

Hozzászólások:

Mellár Mihály (még a nyilvános publikáció előtt 2015. márc. 9.)

A béka a vízparttól nem távolodhat el, mert kiszárad és megdöglik. Úgy ragaszkodik a part vonalához mintha oda lenn kötve, vagyis mintha békó (béklyó) lenne a lábain. A békét is kötjük! Köti vagyis békózza mind a két oldalt, ezért sohasem tart örökké, elõbb-utóbb bukik. Csak a bakó osztotta béke örök.

sagi 2015-03-20 21:11 (Magyarmegmaradasert.hu oldalon)

 

Pap Gábor felismerését a két hasonló alakú és hangzású kifejezés lényegi azonosságáról nem csak a képírás magyar nyelven érthető logikája, de Magyarország mai közállapotai is igazolják!
Ugyanis mi mással lenne magyarázható Magyarország, a magyar nemzet mai, béka segge alatti gazdasági, szociális és mentális helyzete, melyet a "birka nép = a bárka népe" oly békességgel, béketűréssel visel, hogy ez maga egy csoda. Mai közállapotaink igazolják a két kifejezés lényegi azonosságát, azonos jelentését! A béka segge a magyar észjárásban a békességgel jelenti mai is, csak mára az indoeurópai gondolkodás ezt az azonosságot már elfedte! Belegondolhatunk abba is, hogy szkíta eleinket az ókorban még a Föld népének tartották, akiknek szülőanyja Gaia volt. Már pedig a béka segge elég közel van a szülőföldhöz, ami a földműves ember számára a kiszámítható, békességes munkálkodásnak (földművelés) is jelképe volt! A béka segge alatt lenni azt jelenthette, hogy Földanyánk ölén kiszámítható békességben és szerény jólétben élhettek, mert a földművelésnek csak békében van értelme! Ezt a természetes harmóniát rúgta fel az élősködő hatalmak megjelenése, és ezért halványulhatott el a béka segge alatti létezés békesség jelentése! Ugyanis a rabló életmódból következett a munkával meg nem szolgált gazdagodás, ami a béka segge fölé emelte az életszínvonalat. Ennek a gazdagodásnak a forrása más népek kifosztásából táplálkozott, így a békasegg kifejezés értelme eltávolodott a földműveléstől és a békasegg az életszínvonal viszonyítási pontjává változott! Mivel ennek az életszínvonalnak már a békességhez sem volt semmi köze, így teljesen természetes, hogy ez az összefüggés már csak a magyar nyelv belső logikájában maradt fenn! A "birka - bárka" megfelelés is megérdemli az elemzést! Ugyanis a birka nép egyúttal a bárka népe is! Azé a bárkáé amely egy kataklizma túlélőinek lehet menedéke, egyúttal az újjáépítéshez szükséges javak forrása is! Lehet a nyelvi utalásokat játéknak tekinteni, de azt tudomásul kell venni, hogy kimondott szavainkkal alakítjuk valóságunkat! Márpedig a békasegg és a birkaság egyre gyakrabban megjelenik széles tömegek szóhasználatában, ez pedig a békességet és a bárka-ságot erősíti! 
 
 

D.Cs. 2015-03-21 (Magyarmegmaradasert.hu oldalon) 

BiRKa - BáRKa kapcsolat nagyon telitaláló! A csillagmitoszi rendszerben a napéjegyenlőség időpontjai a KOS és a MÉRLEG jegyekhez kapcsolódnak. A BáRKA szimbólum már ősidők óta a Mérleg jegy sajátossága, ahogy a BiRKA pedig biológiai sajátosságai alapján a Kos jegyhez köthető.
A Czuczor-Fogarasi szótárban a Birka kifejezés alatt ez található: "Ezen állatról, midőn nemileg párosodik azt mondják BEREG, honnan valószínű, hogy eredetileg lett a berke, birke... közönségesen BIRKA". 
Ez felettébb érdekes, hiszen a nász, a párosodás a MÉRLEG jegy sajátossága, mely állatövi jegyet viszont több esetben azzal a Skorpió jeggyel összevontan ábrázoltak (a Skorpió ollójaként) mely a sexualitásért, a beregésért fizikailag felelős. Míg a Mérleghez a nász, a házasság, addig a Skorpióhoz a nemi aktus köthető. 
Talán tényleg valami többlet jelentést tartalmaz az a felvetése, hogy a (látszólag) BiRKa nép egyúttal a BáRKa népének is megfeleltethető. Ha megnézzük az elmúlt több ezer év kelta, szkita, hun, magyar és az indián népek történetét ez is kiolvasható belőle - de az időnkénti BiRKaság mögött talán valami más rejtett ok is meghúzódik?
 
 
sagi 2015-03-23 (Magyarmegmaradasert.hu oldalon) -részlet
A modern terhességi tesztek elődje a békárapisilés volt. Bármily középkorinak hangzik, ezt az eljárást időnként még ma is alkalmazzák, de anyáink korában még teljesen hétköznapinak számított. pocaklako.hu/.../terhestesztek Tehát a békával kapcsolatos termékenységi kultuszok nem voltak alaptalanok még mai szemmel sem!
 

D.Cs.

Köszönöm, hogy felhívta a figyelmem a “békára-pisilés” módszerére, miszerint a női terhességi hormonok a hím békáknál a spermiumok termelődését váltja ki. Vélhetően ez is sokkal ősibb felismerés volt az őseinktől, nem csak a “sötét” középkor terméke, ahogy ma utalnak erre – nem csodálkoznék, ha az ókori egyiptomban is alkalmazták volna ezt az eljárást!

Lehet, hogy igaza van a birka-bárka gondola felvetésemmel kapcsolatban, azonban a túl sok asztrálmitoszi kapcsolódás nagyon is elgondolkoztató:

A birka (KOS) – bárka (MÉRLEG) kapcsolatról már irtam, ahogy a SKORPIÓ-MÉRLEG összefonódásról is. De ez tovább folytatható még. A “békára pisilés” biológiai hátterre a béka megtermékenyülési módszerével van kapcsolatban, melyet a szakirodalom amplexusnak nevez.

“Az amplexus (latinul „ölelés”) az álpárzás egy formája békáknál. Ennek során a hím béka rákapaszkodik a nőstényre, mellső lábaival megragadja (karoló testhelyzetet vesz fel), míg az lerakja petéit. Ezzel egyidőben a hím megtermékenyíti azokat, spermát tartalmazó folyadék kibocsátásával (külső megtermékenyítés).  Az átkarolás… hossza néhány perctől néhány napig is eltarthat.”

Az átkarolás néhány napig is eltarthat – talán a békává változtatott királyfinak ezért oly fontos az egy ágyban alvás, hisz neki nincs szüksége az emlősöknél megszokott sexuális behatolásra. Amire szüksége van – az az ölelkezési hely és idő.  Akinek szerencséje volt falun felnőni, azok pontosan tudják, hogy a disznó szeretkezése is ilyen órákig eltartó folyamat. Azé a disznóé, mely keleti zodiákus jegy a mi BIKA csillagképünknek felel meg. És itt megint a BéKa-BiKa közös jellemvonására akadhatunk. Biztosan csak véletlen egyezőség ez is?

 

http://www.naput.hupont.hu/92#ixzz3W2vj3Cuf

 

Téma: Napút - A béka segge és a húsvéti feltámadás

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása