PI Klub - Hernádi Tibor : A rendszerváltás igaz története

2013.04.08 17:03

 

Előzmények..

http://embers-eg.webnode.hu/news/az-imf-igazi-arca/

 

 

Posta Imre weboldala

http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php

 

Németországhoz hasonlóan Amerika Japánt is támadó háborúba csalta.

A szívós nemzetet csak a nukleárisholokauszt végrehajtásával tudta megtörni. A Hiroshimára és Nagaszakira ledobott atombombák mindmáigkizárólag az Egyesüli Államok eddig megtorlatlan felelősségével vonultak he az emberiség történetébe. Azatombombát a szabadkőműves nemzetközi zsidóság kísérletezte ki Amerika pénzén. Bevetése ugyancsak zsidótanácsra történt. Nehéz szívvel ugyan, de idézném a Biblia egy nagyon bölcsmegállapítását: „Aki fegyverrel öl,maga is fegyver által vész el.” Csak remélni tudjuk, hogy Isten kegyelme megmenti ettől Amerika népét.

Németország és kényszerszövetségesei összezúzása után a három nagy - ahogyan magukat neveztették - 1945. július 17-én ül össze a Berlin melletti Potsdamban, hogy a letepert nemzetek javain osztozkodjanak. Churchill szóhasználatát kölcsönvéve az „osztalék” túlnyomó részét a Szovjetunió kapta. Ilyen szégyenletes rablást az írott történelem nem ismer. A háborúba kényszerített Németország gazdasági erőforrásait teljes mértékben kifosztják. Termelő gépeit leszerelik és a Szovjetunióba szállítják, ahol többségét üzembe sem állítják, hanem a szabad ég alatt tárolva a rozsda martalékává válik.

A kelet-európai államokat: Magyarországot, Lengyelországot, Bulgáriát, Romániát, Csehszlovákiát, Németországkeleti felét egy rövid ideig még Albániát is úgynevezett ütközőzónaként a Szovjetunió gyarmatává teszik. A balti államokat pedig már a háború alatt bekebelezi a Szovjetunióba.

Ezeknek az államoknak nemcsak az anyagi javait bocsátják a Szovjetunió rendelkezésére, hanem szuverenitását is. Többek között az Egyesült Államok és Anglia ezzel fizette meg a Szovjetunió második világháborús szereplését. A legkönnyebb dolog mások javaiból megfizetnie neki tett szolgálatokat. A legfőbb szabadkőműves hatalmat megtestesítő Amerika ennek gyakorlatát mesteri szintre emelte és gyakorolja mind a mai napig, Csak remélni tudjuk, hogy egykor a saját, gonoszul másoktól összerabolt javai is erre a sorsra kerülnek. Az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió e kelet-európai új gyarmatok kijelölésével nem voltak tekintettel arra, hogy ezek az államok folytattak-e háborút a Szovjetunió, vagy a szövetségesek bármelyike ellen. Magyarország ellen álszent módon azzal érveltek, hogy azért kell viselje sorsát, mert ő volt a hitleri Németország utolsó csatlósa. No de Lengyelország? Akit éppen a második világháború kirobbantása érdekében dobtak oda egyidejűleg a német és a szovjet hadigépezet kegyetlenségének. Vagy Csehszlovákia, Románia, Bulgária?

Valamennyien sokkal nagyobb szolgálatot tettek a szövetségeseknek, mint Németországnak. Hogyan úszhatta viszont meg Olaszország és Ausztria? Akik pedig sokkal inkább hozzájárultak Németország háborújához, mint Magyarország. Miféle rendezőelv alapján döntötték cl kit büntessenek és kit ne? Reméljük egyszer választ kapunk majd ezekre a józan logikával meg nem válaszolható kérdésekre. Azzal magyarázták az „ütköző zóna” kialakítását, hogy arra a Szovjetunió biztonsága érdekében van szükség. Nehogy egy újabb hitszegő támadás érhesse az oroszokat. Ezért a szomszéd államok a Szovjetunió „érdekkörébe” kell kerüljenek. Nevetségesebb érvelést el sem lehet képzelni,hiszen Lengyelországon és Románián kívül egyik állam sem szomszédja a Szovjetuniónak. Magyarország is csak a csehekre kényszerített Kárpátalja átadásával vált azzá.

Hiszen tudjuk Litvinov és a szovjet külügyminisztérium már 1938. óta, de minden bizonnyal korábban is rendkívüli módon törekedett a magyar szomszédságra. Ennek érdekében kényszerítenék a magyarországi szabadkőműves zsidóság segítségével a Szovjetunió elleni háborúban való részvételre. Nélkülük ugyanis Magyarország a szovjet agresszió ellenére sem valószínű, hogy felveszi a kesztyűt. Az ötven éves hódoltság ideje alatt, de azóta sem esett szó e szocialistának nevezett különös rabszolgaság időtartamáról. A lezajlott eseményekből ítélve ezt ötven évben határozták meg. Szerencsére ezt néhány évvel korábban megszüntették, de ennek okaira még visszatérünk. Hisz könyvünk feladatául tűzte valódi okainak feltárását.

Az alkuszok személye némileg eltér a korábbi háborús üzérekétől. Az amerikai delegációt Roosevelt halála miatt Truman, Angliát Churchill bukása miatt a tárgyalások második részében Attlee képviseli. Sztálin az a sziklaszilárd pont, aki a háborút az elejétől végig személyesen vezette. Különleges helyzetét ki is fogja használni. Számos újsütetű követeléséről azt állítja, hogy arra Roosevelt neki ígéretet tett. Truman pedig a hidegháborús propagandaellenére, nemhogy visszavett azokból, hanem még meg is toldotta. A Szovjetunió új gyarmataira az amerikai szemfényvesztésnek is eleget téve a szovjet megszálló haderőt szorosan követve zsidó szabadkőművesek nagy csoportja vonul be, hogy a maguk kivitelezte „szabad választások” útján ragadják magukhoz a hatalmat. Ez a folyamat minden szocialistává kényszerített kelet-európai országban azonos menetrend, egységes forgatókönyv szerint ment végbe. Mint ahogy látni fogjuk 1990-es években azonos módon alakul is át.

A kommunista gyarmati helytartók uralma minden ebbe a kategóriába sorolt állam esetében iszonyúkegyetlenséggel párosult. Különös méreteket öltött ez Magyarországon. A kizárólag szabadkőműves zsidókból állókormánynak nevezett páholy az ugyancsak szabadkőműves zsidókból szervezett államvédelmi hatóság nevű terrorszervezettel a magyar nemzet legjobbjainak ezreit börtönözi be és kínozza halálra. A zsidóságkegyetlenségében páratlan szadizmusa bizony túlteljesítette Hitler rájuk mondott összes vádjait.
Most látta a toleranciájáról híres magyar, hogy nem volt abban semmi túlzás. Ez a magyar nemzet testén mindig nagyon jól élőzsidóság különös módon köszönte meg Magyarországnak mindazt, amit élete és szabadsága kockáztatásával a háború alatt megmentéséért tett. Volt kormánya tagjait, akik kezükre kerültek, háborús bűnösnek minősítve kivégezték. Ha ezek a magyar politikusok elkövettek valamilyen háborús bűnt, akkor az csak abban foglalható össze, hogy a nemzetközi zsidóság összehangolt cselvetésére és a hazai zsidóság tanácsára engedték az országot háborúba rángatni. A háborús bűnösség tehát nem Magyarországot, hanem a nemzetközi zsidó szabadkőművességet terheli. Az összes szocialista karámba, ha úgy jobban tetszik ütközőzónába terelt országok közül Magyarország népe viseltetett a legnagyobb ellenszenvvel a bolsevista tanokkal szemben. Nyilván egyedül neki volt közvetlen és eleven tapasztalata 1919 rövid, de annál véresebb uralmuk idejéből. Nem csoda, hogy 1956-ban olyan könnyűszerrel tudták a nemzet forradalmát kiprovokálni. Erre a forradalomra a Szovjetuniónak és bolsevista helytartóinak az 1955-ös osztrák államszerződés megkötését követően lett elengedhetetlen szüksége. Enélkül ugyanis a békeszerződés értelmében megszálló haderejét ki kellett volna vonnia, s az ország akkori hangulata a bolsevizmust és mindenfajta szovjet gyámkodást mindörökre száműzte volna a magyar politikai életből .

Az 1945-1960. közötti 15 évet a kelet-európai gyarmati rendszer kiépítésének időszakaként jellemezhetjük. Konszolidálására csak a magyar szabadságharc vérbefojtását követően kerülhetett sor. Magyarország kegyetlen megbüntetése nemcsak a magyar nemzetet félemlítette meg, hanem a többi bolsevista vazallust is. Bármilyen furcsa a magyar forradalom leverése, megkönnyítette a népek félelmének felkeltésével a szocialista gyarmatok kizsákmányolhatóságát, politikai elnyomását.

 

http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=3171