Pannónia virágoskertje: Magna Domina - Nagyboldogasszony - Országunk védőszentje

2012.08.06 11:57

 

Kapcsolódó olvasmány..

http://embers-eg.webnode.hu/news/csiksomlyoi-kegyszobor-avagy-a-csikimenyecske-tortenete/

http://embers-eg.webnode.hu/news/falvay-karoly-szantai-lajos-nagyboldogaszony-kis-boldog-asszony/

http://embers-eg.webnode.hu/news/elonek-titulalta-a-nasa-a-guadalupei-szuzanya-kegykepet/

Nagyboldogasszony kettőskeresztje

 


(Részlet: 16-21.oldal)

 

A Boldogságos Szűz Máriát mi magyarok Nagyasszonyunknak tiszteljük. Hiszen vele kezdődik a keresztény Magyarország történelme. Szent Gellért szívéből nő ki a Mária-tisztelet és mint esthajnali csillag ragyogja be szent István királyunk életének öregalkonyát. Neki. a Szent Szűznek ajánlja nemzetét, országát, koronáját, neki. a Szent Szűznek ajánlja a fiatal keresztény Magyarországot, hogy ennek a szép országnak Úrnője, Nagyboldogasszonya legyen Mária.

 

Egyetlen egy nép nyelvében sincs oly remekül megfogalmazott neve a Szent Szűznek, mint a mi gyönyörű magyar nyelvűnkben: Boldogasszony.(1) És mintha még ez is kevés volna, hozzáteszi: Nagyboldogasszony. Ebben az egy névben, ebben az elnevezésben benne van mindaz, amit a magyar néplélek gondolni, s mondani tudott a Szent Szűzről, benne van mindaz, amivel őt dicsérni és magasztalni tudja. Szent Benedek Deliclae-nek, Gyönyörűségének nevezi a Szent Szüzet.
Az olaszok Madonna-nak, Asszonyomnak; a franciák, spanyolok Mi-Asszonyunknak, a németeknek kedves Mi-Asszonyunk s nekünk, magyaroknak Boldogasszony-Anyánk — s Nagyboldogasszony.

 

Boldogasszony .. ez több, mint egy remekbe faragott elnevezés. Ez nem egy ember ajkán született meg. hanem az egész nemzet lelkéből nőtt ki s ebben az elnevezésben tevődött össze mindaz, ami a magyar népben a Szent Szűzről él. ..És Boldognak hirdetnek engem minden nemzetek" - nem a Szent Szűz énekelte-e ezt magáról Júdea hegyei között. amikor valóban Boldogasszony lett. a Megtestesülés titkának hírülvétele után? A boldogságnak nem ez éneke, nem e dallama csendül-e ki, mint visszhang e névben: Boldogasszony.  Van-e nép mely jobban megértette volna a Szent Szűz boldogságát, mint a magyar s imádságaiba, énekeibe és életébe foglalta azt. A virágok városában, Firenzében, hét olasz rendet alapít Szűz Mária hét

fájdalmáról. Mily gyönyörű, édes, finom, mily gondolat hogy férfiak arra áldozzák az életüket. hogy a Szent Szűz fájdalmából részt kérnek s könnyeikből s erényeikből fonják a rózsakoszorút a Szent Szűznek hét tőrrel átszúrt fájó szívére. A Szent Szűz boldogságának tiszteletére nem alakult rend a földön, mert ez egy égi rend s tagjai csak angyalok lehetnek. És mégis: van egy ország a földön, amely részt kér az angyalok hivatásából s az ő nyelvükön magasztalja a Szent Szüzet Boldogságosnak, Boldogasszonynak, Nagyboldogasszonynak hirdetvén Őt.

 

Ha a név csak jel. mert valamit jelent, akkor, aki a boldogságot hordozza, az legnagyobb lehet Isten és emberek előtt. És valóban így van a Szent Szűz boldogsága legnagyobb volt a földön s az égben is mindjárt az Isten boldogsága után következik. Nagyboldogasszonya ő égnek és földnek.

Ez a boldogság, mint a Tejút milliárd csillagainak fehérfátyola a nyári éjszakákon, megérintette a magyar nép szívét, s mint ragyogó csillagfátyol hullott Mária-tiszteletére. Van a magyarnak sok szentje és boldogja, — de Boldogasszonya csak egy van, akit egyedül ő nevez Boldogságos Szent Szűznek. Kiérezte, hogy a tökéletességnek csak viszonylagos mértéke a fájdalom, absolut mértéke pedig a boldogság. Hogy a tökéletesség a legmagasabb fokon egyenlő a boldogsággal, még ha hét tőr járja is át a szívet és vérrózsás lesz a Golgota útja, amerre elhalad.

De nem csak az elragadtatás a Szent Szűz boldogságáról formálta a magyar nép szívét, szavát és dalait, beleszövődött abba a hála is és fölismerte a Boldogságos Szent Szűzben „hitünknek Asszonyát.”.

 

Hogy ő az, aki édessé teszi a kereszténységet, hiszen vele kezdődik az Evangélium, az a sok ezer éves Ős-Evangélium, ahol Isten Megváltót ígér legboldogtalanabb asszonynak, Hévának aki négyezeréves sötétséget hozott a földre. Ezt az éjszakát oszlatja el Betlehem legszentebb éjszakája, s azóta így oszlatja el a pogányság éjszakáját is a szívekben, amelyek kitárulnak Máriának és az ő Fiának. Ó, mint hódolt meg szent István királyunk az Evangéliumnak, mint hódolt meg Máriának az Evangélium Boldogasszonyának. Azt akarta, hogy Nagy

Asszonynak tisztelje őt a magyar, mert ő a „könyörgő mindenhatóság” és amely népet ő pártfogásába vesz, az nem veszhet el, s s viharok fölött is ott tündöklik ő, a tenger Csillaga. És hogy tiszteli őt szent Imre herceg, ez a liliomos ifjú, aki nem sajnálja egész életét liliom csokorba kötni és odatenni a Boldogasszony lábaihoz. Azután ott van boldog Gizella, aki azért olyan erős asszony, mert fajdalmait a Szent Szűz fájdalmaival tudja egyesíteni. Ó, és az ő nyomukban ott van az egész magyar nép Szent Gellérttől tanulják a Szent Szűz tiszteletét és lelkük egész elragadtatásával suttogjak, imádkozzák, sírják: Boldogasszony-Anyánk... Befejezi a sort szent László király, a Boldogasszony lovagja és hőse, akit Ő a szent Szűz ajándékozott hazánknak és aki regnum Marianum-má, Mária országává teszi hazánkat. Mily választottság ez, mily fölavatás ez, a Boldogasszony magáénak ismeri hazánkat s ő lesz a „magyar nép hivatásának Őrangyala".

 

Boldogasszony, aki hivatást inspirál és hivatást őriz. Magyarország hivatása, hogy kapu legyen Kelet és Nyugat között. Hogy megvédje Nyugat kereszténységét tatártól, töröktől, s megvédje majd a legújabb pogányságtól is, amely Moszkva felöl akarja lángba borítani a világot, s legelsősorban a keresztény-világ szívét- Rómát. Négyszáz esztendeig a magyar hősiesség kapuján tőrt meg a török hatalom, négyszáz esztendeig csak vérrózsákat termett a magyar föld, amelyet, ha koszorúba fűznénk, olyanná lenne hazánk, mint az első keresztény mártírok katakombái, amelyekben sohasem hervad el a virág és soha sem alszik ki az Örökmécs. A magyar nemzet is az Isten „vértanú népe” és hogy helyt tudott állni, azt a Boldogasszonynak köszönheti. Az ő nevével áldották meg a magyar anyák harcba induló fiaikat és a Szent Szűz olvasója ott volt a kardok markolatán és este, tábortüzek mellett hangosan imádkozták a magyar seregek. Zászlóinkon is a Boldogasszony képe inspirált bátorságot, hősiességet s minél több csatát látott, minél több ellenséget megfutamított, minél tépettebb volt, annál inkább nemzeti ereklye lett a Szűz Máriás magyar zászló.

„Ha el kellett volna vesznünk, zászlaja lett volna szemfödőnk s csendítésünk az Ave Mária estharang szava." (Prohászka püspök )

 

Ah, és hogy őrizte még a Boldogasszony a magyar nép hivatását?

Úgy, hogy nevelt a népből szenteket. Van-e nagyobb hivatás. mint a szenteké, akár a trónon, akár az ekevas mellett, akár az oltárnál, akár az országházban, akár a családi tűzhely mellett vagy a zárdákban. Milyen ragyogása lehet a legegyszerűbb életnek is, amely részt kér az Örökkévalóságból s útját itt a földön pálmákkal, liliomokkal, passziflórákkal rakja ki. Egy nemzet a szentjeiben dicsőül meg igazán s ilyen értelemben a Boldogasszony valóban „Virágos Kertté" tette Pannóniát.

 

 

Boldogasszony Anyánk... akinek elragadtatásában és szent merészségében a magyar nép szent István koronáját tette a fejére, aranyos palástját a vállára, kezeibe az ország jogarát és az országalmát, lábaihoz Magyarország címerét és azt énekelte róla: Magna Domina Hungáriae... Magyarország Nagyasszonya. Nincs is más nemzeti viselete a Szent szűznek, mint a magyar. Népünk rajongó szeretete – őt a magyar királyok koronázói díszébe öltöztette. Azután, Magyarország egyik hercegprímása leborult á Szentséges Atya lábaihoz-s kérte, hogy a misekönyv remek Mária-miséihez még egyet iktasson a Magyarok Nagyasszonya-misét. Más nemzeteknek nincs saját miseszövegük a Szent Szűzről, - nekünk az is van. Mint ahogy a Lorettó-litániában is van könyörgés Magyarok Nagyasszonyához.

És még egy könyörgés, Keresztények segítsége. a törökökön vett győzelem emlékére. Ugyanilyen eredetű a déli harangszó szintén magyar földön húzták meg először a harangokat déli Úrangyalára, hálából a Szent Szűz iránt, aki megáldotta a magyar fegyvereket és fényes győzelemhez segítette Hunyadi és Kapisztrán szent János seregét. Mária neve napjának ünneplése, külön egyházi ünnepe szintén a kereszténység és magyarság mélységes hálájából való, amikor 1683-ban az egyesült keresztény seregek a törököt véglegesen kiűzték Európából, s Magyarország fölszabadult a 150 éves török iga alól.

Így tapasztalta nemzetünk folytonosan a Boldogasszony segítségét s ezért ad halát a róla szóló misében, amely egyike a legszebb Mária-miséknek. Ezért foglalta nevét értékekbe, amelyekhez hasonlókat nem találunk a más nemzetek Mária-énekei között A magyar népléleknek egészen csodálatos megnyilatkozásai ezek a Mária-énekek, amelyeknek nyelve annyira hasonlít a Szentírás himnuszaihoz. Annyi erő s gyöngédség, annyi szépség s mélység egyesül bennük és képesek úgy kitágítani s megtermékenyíteni az ember lelkét, hogy mélységes áhítattal borul le a Szent Szűz előtt és szemlélni tudja őt a róla szóló énekek szépségén át.

 

Hazánk történetében azok az idők voltak a legtermékenyebbek, amikor virágzott a Boldogasszony tisztelete. Az Árpádházból származó királyainkat különösen jellemezte ez a tisztelet. Az ő idejükben épült a legtöbb Mária templom és igen sok kolostor a Boldogasszony tiszteletére. Érdekes és jellemző, hogy a premontrei apácákat Boldogasszony leányainak nevezte el a nép, mint akiket alapítójuk különösképpen is kötelez Szűz Mária tiszteletére.)  A legszebb elnevezés, amelyet női rend valaha is viselt. Úgyszintén a Lorettói litániát is boldogasszony litániájának mondták még Pázmány idejében is. A Vegyesházbeli nagy királyok alatt is virágzott a Mária-tisztelet egészen a mohácsi vészig. Akkor a török megszállás s vele egyidőben a protestantizmus egyenlő kegyetlenséggel tépte ki a Mária tisztelet erős gyökereit a magyar nép szívéből s egy Pázmány Péternek, a nagy bíborosnak kellett jönnie, aki megmenti Magyarországban az ősi hitet, a katholikus hitet s visszaállítja a Boldogasszony tiszteletét is. Az ő korából maradtak fönn a legtöbb Maria-énekek. Ugyancsak az általa alapított Pázmány-egyetem alapszabályzatában van, hogy a tanárok és tanítványok készek legyenek a Szeplőtelen fogantatást megvédelmezni (Vagy 250 esztendővel a dogma előtt.) Ekkor alakulnak hazánkban a Maria-kongregaciók, amelyek mintegy másfélszázadon át a magyar katholikus nemesség lelkiéletének s jellemképzésének főiskolái. Eszterházy nádor, II. Rákóczi Ferenc, Koháry István és a hozzájuk hasonló nagyok kerülnek ki ebből az iskolából. Utánuk következik ismét egy nagy megrázkódtatás, a nyugatról jövő istentelen törekvések alakjában, amelyek belopják hazánkba a szabadkőművességet, a liberalizmust, a szociáldemokrata romboló törekvésekkel

együtt. És az így aláaknázott talajon következett be a nagy világégés, amely legkeservesebben hazánkat sújtotta

A nagy összeomlás s országcsonkítás után azonban fölébredtünk. Országunk legnagyobbjai s legjobbjai összefogtak. hogy olyan magyar ifjúságot neveljenek, akik a magyar eszmények tiszteletén nőnek föl. Akik boldogan odasorakoznak a Boldogasszony zászlója alá, a hitből élnek a tiszta erkölcs homlokuk liliom-koszorúja és akik a virtust szent Lászlóról s Hunyadiról mintázzák. Épen így a leány-ifjúság is, akiknek a megváltozott viszonyokba való belehelyezkedés sokkal nehezebb, mint a férfi-ifjúságé s ezért van még ezidőszerint annyi ferdesége,- hisszük, hogy megtalálja útját az eszményekhez. Lesznek majd leányaink, akik a legnőiesebb nő, a Boldogasszony tisztelete nyomán maguk is nőies nőkké fejlődnek s minden női hivatás kitevőjét az anyaiságban látják, akár a zárdában, akár a családi életben.

 

Boldogasszony-Anyánk, Nagyasszonyunk szent István óta a Boldogságos Szűz. Magyarságunk, kereszténységünk Pátrónája, aki „anyai palástját" fordítja oltalmunkra most már több mint 900 esztendő óta.

Ő, aki az „Atyaistennek kedves szép Leánya, Krisztus-Jézus Anyja s Szentlélek Mátkája”(a legremekebb, legklasszikusabb szavak, amelyekkel Boldogságos Szüzet dicsérhetjük és magasztalhatjuk), olyan nagyon a miénk, magyaroké akar lenni, hogy országunk az ő országa, „Regnum Marianum". Bár úgy élne közöttünk az ő tisztelete, szeretete, dicsérete s magasztalása, hogy amint a Bölcseség könyvében a Szentlélek mondja: „akik fényt derítenek rá — a Boldogasszonyra—, azoknak örökélete vagyon.” A „Regnum Marianum"-nak, hazánknak, Magyarországnak az volna a hivatása, hogy ismét olyan naggyá legyen a Boldogasszony tiszteletében, hogy ez legyen fényessége s ebből a fényből nőjön ki örökkévalósága.

 

 

http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=legendak-4d8465d5b10f1&elozo=palosok-4d6f3ced384b1&koveto=legendak-4d92bc497c6e8

 

 

 

Téma: Pannónia virágoskertje: Magna Domina - Nagyboldogasszony - Országunk védőszentje

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása