Negyedóra - Saint-Germain rejtélye!?

2012.07.06 11:33

 

Kapcsolódó link..

http://embers-eg.webnode.hu/news/szent-johanna-jeanne-darc-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/negyedora-rudolf-steiner/

embers-eg.webnode.hu/news/a-teknyokaparo-jovendolesei-2-resz/

http://embers-eg.webnode.hu/ujdonsagok/apokalipszis-/

 

Kissé kibővítve és felülírva a lentebbi linken látható cikket részben a wikipédiára támaszkodva részben mást forrást megjelölve keressük ki is ez a mára már szinte a történelem ködébe vesző misztikust.

Az mindenesetre nagyon beszédes, hogy Kolozsváron (tehát Erdélyben született) .

Nyílván nehéz összekötni a magyarság szállal és Rákoczival ebből kiindulva..:))

Mindenesetre nagyon érdemes elgondolkodni azon amit a wikipédia ír róla...

 

Előzmény..

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/magyarsag/976-saint-germain-a-magyarok-egi-diplomataja-rakoczi-fia

 

Saint-Germain gróf (1696. május 28, Kolozsvár1784. február 27., Kassel) misztikus, alkimista, diplomata, kémikus, feltaláló, költő,zeneszerző,   orvos, látnok

 

Saint-Germain gróf

 

A wikipédiáról idézek, ami már a legelső mondatában nagyon sok infót árul el..Nagyon érdemes a legutolsó bekezdést is komolyan venni, ugyanis ha kitalált személy lenne, nem lehetne ennyi hivatkozást találni Róla és felőle.

 

Saint-Germain gróf saját állítása szerint II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek és a fejedelem első feleségének, egy meg nem nevezett, de a Thököly családból származó leánynak, természetes fia. Rákóczi Lipót Lajos György József Antal néven látta meg a napvilágot 1696. május 28-án, de születése után a Habsburg-érdekek képviselőinek parancsára elrabolták és halottnak nyilvánították, majd Párizsba vitték, hozzátartozóitól örökre elválasztották. Gyermekkorában Gian Gastone, az utolsó Medici herceg pártfogása alá helyezték. Két mostoha öccse és egy mostoha húga, már Rákóczi második házasságából, Sarolta Amália hessen-rheinfelsi hercegnőtől származott. (II. Rákóczi Ferenc többszöri házassága kétséges, a Rákóczi életrajzok nem tudnak a fejedelem első feleségéről, illetve csak Sarolta Amáliával kötött házasságról beszélnek.)

Habár a Gróf életének kutatói szerint a Rákóczi családból való származása a legvalószínűbb, de vannak más források melyek portugál, spanyol vagy itáliai születésűnek tartják őt.[3] [4][5] Sajnos, azonban teljes bizonyossággal lehetetlen nyilatkozni születésének pontos helyéről és idejéről, de köztudottan szoros kapcsolatot tartott fent korának egynémely magyar főrendjével.

 

St. Germain (also sometimes referred to as Master Rakoczi)    idézet innen  http://en.wikipedia.org/wiki/St._Germain_%28Theosophy%29

 

Saint-Germain gróf személyéről első alkalommal egy 1710-es velencei látogatása kapcsán esik szó, mikoris megjelenésében egy középkorú, nagyjából 45 év körüli, átlagos testalkatú, kreol bőrű és barna hajú, igen ízlésesen öltözködő, jó módú férfiként említik.[5] Utazásai során bejáratossá vált több európai királyi udvarba. XV.Lajosnak barátja és tanácsadója, a királyi családnak meghitt ismerőse volt. Franciaországi tartózkodása alatt Chambord királyi kastélyában biztosított szállást neki XV. Lajos. Az elbeszélések szerint a Gróf gyakori esti vendége volt a királynak és családjának. 1737-1742 között a perzsa Sah udvarában tartózkodott. Oroszországban is élt III. Péter uralkodása alatt egészen annak trónfosztásáig, illetve II. Katalin trónralépéséig. Bizonyos források szerint jelentős szerepet játszott Georg Orloffal együtt a III. Péter elleni államcsínyben és Nagy Katalin cárnővé való beiktatásában. Una Brich említi a "THE COMTE DE SAINT-GERMAIN" című munkájában: „Saint-Germain gróf utazásai évek hosszú sorát töltik ki és számtalan országon keresztül vezetnek. Perzsiától Franciaországig, Kalkuttától Rómáig ismerték és tisztelték.” [6]

 

A korabeli források szerint több elképesztő tulajdonsággal is rendelkezett.Nyelvtudása például egészen nagy volt. Folyékonyan beszélt németül, angolul, olaszul, portugálul, spanyolul, piemonti kiejtéssel franciául, görögül, latinul, svédül, oroszul, szanszkritül, arabul, kínaiul és egyes források szerint,- tekintettel állítólagos származására ez nem is olyan meglepő-, magyarul is.Ennek fényében érthető, hogy minden országban, amelyet meglátogatott, mint bennszülöttet fogadták.[7][8] Tökéletesen használta szinkronban mindkét kezét. Megfigyelték, hogy képes volt egyidőben egyszerre jegyzetelni jobb és bal kezével.[1] Udvari és arisztokrata körökben a gróf a műveltsége, tehetsége és különleges képességei miatt mindig a társaság középpontja volt. Sokat beszélő feltűnően szellemes, szórakoztató embernek ismerték kortársai, aki saját nagyszerű tulajdonságaival kápráztatta el az amúgy is rendkívül igényes arisztokrata társaságot.[9]

 

Általában véve Saint-Germain grófot (akit egyébként sok más néven is emlegettek kortársai; mint ahogy ő is időnként álneveket használt utazásai során[5]) rendkívül felvilágosult rózsakeresztes, szabadkőműves és talán templárius mesterként ismerheti az utókor[5][10], akinek képzettségéhez, megbízhatóságához, misztikus tudásához és elképesztő nyelvismeretéhez kétség sem férhetett. A teozófus Helena Blavatsky szerint korának legnagyobb orientális adeptusa volt. Néhányan az 1789-es francia forradalom egyik titkos szellemi atyjának vélik, bár ez utóbbi feltevés megalapozottsága kérdéses. Az mindenesetre bizonyos, - ezt D’Adhemar grófnő, Marie Antoinette királyné udvarhölgye is leírja emlékirataiban -, hogy egy félelmetes jóslatban előre jelezte a grófnőnek és rajta keresztül a királynénak a forradalom kitörését, a királyi család pusztulását és a Bourbon-ház bukását.

A gróf okkult tudásának forrása teljességgel ismeretlen. Azonban úgy tűnik, hogy nem csupán a legmélyebb bölcsességnek volt birtokában, hanem azt a gyakorlatba is maradéktalanul átvitte.


Tökéletesen jártas volt a keleti ezotérizmus alapelveiben. A meditáció és a koncentráció keleti módszerét gyakorolta.[11]

Saint-Germain gróffal kapcsolatban a legtitokzatosabb talán az, hogy a halálának hivatalos dátuma után jóval, sőt még a XIX-XX. század folyamán is többen látni vélték és találkoztak, beszélgettek vele. Állítólag Helena Blavatsky teozófiai társaságában is megfordult. Rudolf Steiner is több munkájában foglalkozott Saint-Germain személyével és nagy jelentőségű szellemi tanítónak tartotta. Tőle eredeztette a „szabadság–egyenlőség–testvériség” eszméjét, mely hármas alapelvet aztán egyik későbbi társadalmi, vagy egyéb mozgalom sem tudta teljes mértékben kibontakoztatni, Rudolf Steiner szerint azért, mert alapvetően félreértették a lényegét.

 

https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRmRkCBXJRlipPGnZBnX59F-WUU6J4sBw6wIizYRpAiVZnDF0G1

 

Saint-Germain tevékenysége „ismeretlensége” ellenére beáramlott az osztrák császári udvarba is. Bessenyei György testőr-írót és Báróczi Sándort ihlette szellemi tevékenységében, aki később újraélesztette Magyarországon a rózsakeresztesek mozgalmát.

 

A Gróf életmódjáról a források egybehangzóan úgy nyilatkoznak, hogy feltételezett mesés gazdagsága ellenére nagyon visszafogott, sőt szinte spártai volt. Feljegyezték róla, hogy még a legnagyobb lakoma közben sem nyúlt ételhez, legfeljebb pár szem gyümölcsöt vett magához. Általában, amíg a vendégsereg falatozott, ő színes történetekkel szórakoztatta az egybegyűlteket . Étrendjének alapját, ahogy azt tudni lehet, különböző durvaságúra őrölt gabonafélékből sütött kenyerek képezték. Ezenkívül gyümölcsöket és mézet fogyasztott, alkohol nem ivott. Elvonulásai idején pedig rendszerint hosszú böjtöket tartott.[1]

 

A legnagyobb talány vele kapcsolatban az az un. örök élet elixírje, melynek a források szerint birtokában volt. Visszafogott életmódja és eme elixír rendszeres fogyasztása biztosította természetellenesen hosszú életét.

Korának rendkívül megosztó alakja volt sokan bölcs, örök életű mesternek tartották, de még többen csalónak és kalandornak aki hiszékeny emberek félrevezetésével szerezte vagyonát, sőt például Choiseul herceg, XV.Lajos miniszterelnöke, kifejezetten német kémnek vélte és a Gróf ezen kártékony tevékenységéről megpróbált egyértelmű bizonyítékkal szolgálni a királynak.

 

Saint-Germain nevével később többen megpróbáltak visszaélni, de "életében" is gyakran keverték a francia nemesi családból származó Robert de St.Germain-nel, aki XV. Lajos kegyvesztett hadügyminisztere volt. Népszerűségét sok csaló próbálta kihasználni és igyekeztek neve alatt bejutni az előkelő körökbe.[7]

 

Sokan kételkednek, hogy ez a rejtélyes ember valóban létezett, pedig a francia nemzeti levéltárban, a francia külügyminisztérium levéltárában, a holland és az egykori porosz birodalmi levéltárban, a bécsi levéltárban és a dán állami levéltárban is feljegyzések vannak róla, illetőleg több kortársa, illetve korának egynéhány szerzője is említi őt munkáiban.[12] Voltaire példul úgy jellemzi őt Frigyes porosz uralkodónak 1758-ban írt ironikus hangvételű levelében, mint az az ember "aki mindent tud és soha nem hal meg".[13][14]

 

A jegyzetek és az irodalmi hivatkozások itt tekinthetőek meg..

http://hu.wikipedia.org/wiki/Saint-Germain_gr%C3%B3f

 

 

Itt pedig egy másik írás személyéről, tetteiről, munkásságáról..

 

Európa rejtélyes embere, gróf St. Germain, avagy Comte de St. Germain, a világ legtöbb ezoterikus iskolája szerint élő avatár, vagyis halhatatlan mester.

St. Germain állítólag, szemtanúk leírása szerint olyan „adeptussá” vált, aki a „bölcsek kövének” birtokában az ólmot arannyá, az üveget gyémánttá tudja változtatni. Mindenek felett arról híres, hogy korát senki nem ismeri, mert már nagyon régen él, sőt halálát és temetését is többször megjátszotta. 
Leadbeater „The Master of the Path” címő könyvében írja, hogy találkozott St. Germain-nel Rómában 1925-ben. A Pincian dombi díszkertben órák hosszat beszélgettek a teozófiai társaság (Theosophival Society) munkásságáról. 
Mások, mint pl. Franz Graeffer „Recollections of Vienna” (Bécsi viszszaemlékezések) címő könyvében St. Germain grófjának földöntúli képességeit említi, idézve: „Holnap éjjel utazom, szükség van rám Konstantinápolyban, majd Angliában, mert két találmányt készítek elő, amelyet a jövő évszázadban fognak használni – vonatokat és gőzhajókat.” Ezt az 1700-as években mondta, amikor még mindez ismeretlen volt.

   Mások szerint ez a csodaember már régen élt más nevek alatt is, mindig elrejtve igazi énjét. Ő volt Lord és Lady Bacon fogadott fia, Francis Bacon. Az ő írásai megjelentek olyan nevek alatt, mint William Shakespeare, Christopher Marlowe, Spencer, Montaigne, Burton, Cervantes, stb. Miután Angliában megjátszotta halálát és temetését, Európában mint Valentine Andreas, Comte de Bagalis név alatt írt.

Komoly történelmi és irodalmi hírességek barátjukként ismerték. Nagy Frigyes porosz király például azt mondja róla: „St. Germain az ember, aki nem hal meg.” … Személyesen ismerte őt Voltaire, Rousseau, Walpole és Casanova.
Ki is ez a rendkívüli csodaember, az „adeptus, aki nem hal meg”?
A történetírok -a wikipédia így írja, de elvileg saját bevallása alapján- szerint II. Rákóczi Ferenc elsőszülött fia.


   1694. szeptember 25-én, II. Rákóczi Ferenc feleségül vette Charlotte Amalie hercegnőt, a Hessen-Reinfels házból. Az esküvő a kölni katedrálisban folyt le. Ebből a házasságból két ismert gyermeke származott, de 1737-ben közzétett végrendelete egy harmadik, meg nem nevezett fiút is megemlít mint örököst. Ez a harmadik gyermek, a legöregebb fiú, mint trónörökös – Leopold George néven ismert.

1691-ben vagy 1696-ban született, ami egy kissé bizonytalan. Emiatt a bizonytalanság miatt van az, hogy lehetséges, hogy anyja nem is Charlotte Amalie, hanem II. Rákóczi Ferenc korábbi felesége. Egyedül az biztos, hogy az 1700-as évek elején korai halál érte, amely meg lett „játszva”, hogy az erdélyi és a Habsburg intrikák cselszövéseitől mint trónörökös meg legyen mentve. 
Erdély függetlensége elvesztével Leopold George Európában mint St. Germain grófja tőnt fel. 
E rendkívüli ember, a Rákóczi család utolsó sarja, avagy gróf St. Germain magyar származású. 
St. Germain különösen a nagy francia forradalom előtti időszakban tevékenykedett. Madame de Pompadour emlékirataiban csodálkozva ír a gróf hatalmas tudásáról és személyi varázsáról. A korabeli emlékezések szerint dúsgazdag, zseniális gondolkozású és végtelenül fiatalos megjelenéső ember. A királyi magánlakosztályok titkos bejáratai állandóan nyitva voltak előtte. Rendszerint ugyanolyan rejtélyesen távozott, mint ahogy váratlanul megjelent. 
Csiszolt gyémántokat és smaragdokat osztogatott bálokon olyan menynyiségben, hogy a résztvevők szájtátva ámulták. 
Hessei Karl herceg szerint St. Germain gyermekkorában a Medici családban nevelkedett, és a család avatta be a rejtett tudományokba.

 

St_Germain

  

St. Germain az alkimista mester megjósolta a Bourbonok sötét jövőjét, külön felhívva Comtesse D’Adhemar figyelmét, aki könyvet is írt az eseményekről „Souvenirs sur Marie Antoinette” címmel. Abból egy ídézet: „Az idő közeledik Franciaor-zágban, mikor az eddig távol tartott balsorsot a királynı már nem tudja majd befolyásolni. Akkor emlékezni fog Dante poklára, amely tőle függött: ’Ó királynő, ne kételkedjen, már eljött a nap’!!”
St. Germain vagy Saint Germain, Count de Saint Germain és Comte de St. Germain minden európai nyelven hibátlan kiejtéssel beszélt.  Korának legmesteribb kardvívó
bajnoka volt, és mindemellett a hegedűt oly csodálatosan szólaltatta meg,hogy Paganinivel lehetett összetéveszteni. Egyszerre tudott írni (mindkétkezével) két különbözı levelet, mindegyik a pontos másolata volt a másiknak, olyannyira, hogy ha egymásrahelyezve a fényre tartották, a betűk tökéletesen eltakarták egymást. 

 

St. Germainről az is feljegyződött,hogy amit látott, vagy olvasott, például szó szerint egy egész újság tartalmát, felidézte még napok elmúltával is. 
Sokan kételkednek, hogy ez a rejtélyes ember, aki a Rákóczi család sarja, egyáltalán létezett-e. A francia nemzeti levéltárban, a francia külügyminisztérium levéltárában, a holland és porosz birodalmi levéltárban,a bécsi levéltárban és a dán állami levéltárban mindenhol feljegyzések vannak róla.

 
Különleges képességeiről E. M. Butler „Myth of the Magi” címő könyvében részletezve ír: „Amikor is XV. Lajos az unalomtól kínozva semmitől nem lepődött meg, St. Germain azzal a tettével, hogy egy hibás gyémántját olyan tökéletes kővé formálta át, amely rögtön háromszoros értékűvé vált, tágra nyitotta a szemét.”
   

St. Germain grófjáról óriási irodalom maradt fenn. Így Dr. Raymond Bernard (AB., Ph.D. M.A.) ”The Great Secret of Count Saint Germain”, „Gróf Saint Germain legnagyobb titka” címő könyvében több más komoly forrásra is hivatkozik. 
   

Arthur Crockett és Timothy Green Beckley „Count Saint Germain, az Új Korszak Prófétája, aki Örökké Él” címő könyvében a másik népszerő kiadványukra (Angels of the Lord) hivatkoznak, és megemlítik Rev. Virginia F. Brasington-t, aki egy „rejtélyes idegennel” és Thomas Jeffersonnal foglalkozva írja: „Az Egyesült Államok alapításánál az első (még leendő) elnök kertjében megjelent egy csuklyás, halkan beszélő idegen, aki átadta a leendő címer tervét” (az USA címerét) és hosszasan beszélgettek. St. Germainre emlékezik Horace Walpole is, miután az angolok „jakobinus” ügynökként letartóztatják...

 

Megjelent: Forray Zoltán, Táltos III/3. szám – 2000. máj-jún., 7-9. számában.

 

 

Téma: Saint-Germain rejtélye

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása