A Sarkcsillag (α Ursae Minoris, Polaris) a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga. Azért nevezzük Sarkcsillagnak, mert az északi égi pólus közelében helyezkedik el. A Sarkcsillag Magyarországról nézve cirkumpoláris, azaz sosem nyugszik le. Sárgásfehér színű óriás, mintegy 431 fényév távolságra van a Földtől. A tömege a Napénak a hatszorosa.
δ Cephei-típusú változócsillag, a fényessége négynapos periódussal, szabad szemmel nem észlelhetően, 2,0^m-2,2^m között ingadozik.
A 2 magnitúdós, fényes csillag valójában hármas rendszer, amelynek felbontásához már távcsövekre van szükség. A szabad szemmel is látszó, legfényesebb komponens cefeida, pulzáló változócsillag. Két kisebb társa van: a másfél naptömegnyi α UMi B és az α UMi Ab.

A Sarkcsillag két kísérője közül a fényesebb, a Polaris B már évszázadok óta ismert. Elsőként William Herschel észlelte 1780-ban, és 18 ívmásodperces távolságával már kisebb műszerekkel is észlelhető. Sokkal közelebb kering a harmadik komponens, a Polaris Ab, amely bizonytalanul ismert, ám valószínűleg Nap-típusú csillag. Mindeddig csak spektroszkópiai úton tudták kimutatni, közvetlen kép még soha nem készült róla.

A Sarkcsillag neve a Negev-sivatagban és a Sinai-félszigeten élő beduinoknál al-jadiyy (kecskebak), a hindu mitológiában Dhruva, a majáknál a Majom feje. Az 1950-es években, az UFO-őrület idejében egyes mormonok abban hittek, hogy a folklórjukban (ez nem a hivatalos dogmájuk volt) szereplő Tíz elveszett törzs egy repülő csészealjon tér vissza a Sarkcsillagtól.

A görög mondavilág..

"Artemis leggyakrabban előforduló mellékneve : iokheaira, "nyilakat ontó" és keladeiné, "zajongó", az ujjongó vadászlármáról, mely betölti a hegyet, mikor a vadászó istennő végigvonul rajta kíséretével. A vadászat Artemis állandó gyönyörűsége, és a híres földi vadászok is tőle tanulták mesterségüket. Ott jár az erdővel borított hegyek ormain, a magas Taygetoson vagy az Erymanthoson és a Mainalonon, vaddisznókban meg a gyors szarvasokban gyönyörködve. Vele vannak a nymphák, Zeus erdőn-mezőn lakó leányai, és örül Létó, mert az ő leánya fejjel magasabb a többinél. Kísérőitől, a nympháktól is szüzességet követel. Akit megillet a szerelem tüze közülük, annak el kell hagynia Artemis karát. Így járt Kallistó is, Lykaón király leánya, Artemis arkadiai vadászpajtása. Az apát Zeus büntetésből farkassá változtatta, mert oltárát emberáldozattal szennyezte be, de a leányt szerelmére méltatta. Mikor Kallistó már e szerelem gyümölcsét hordozta a szíve alatt, Artemis elüldözte maga mellől, s mikor megszülte gyermekét, a féltékeny Héra medvévé változtatta. Teltek az évek, Kallistó fia, Arkas - Arkadia névadó hőse - daliás ifjúvá serdült és egyszer az erdőben találkozott a medvével, akiben nem ismerhette fel anyját. Már célba vette, hogy leterítse, de Zeus megelőzte az akaratlan anyagyilkosságot és. egykori kedvesét a csillagok közé emelte. Így került az égre az Északi Sarkcsillag, a régiek szerint az egyetlen égitest, amely nem változtatja helyét, hanem csak saját tengelye körül forog. Már Homéros Arktosnak, azaz Medvének nevezi és elmondja róla, hogy ez az egyetlen csillag, amely nem fürödhetik meg soha Ókeanos habjaiban. A hagyomány ebben is, Héra bosszújának a következményét látta: Ókeanos felesége, Téthys egykor Héra dajkája, tiltotta meg neki, hogy a többi csillagokhoz hasonlóan a tenger habjaiban keressen felüdülést."

Bővebben itt..

A magyar mondai hagyomány..

Ha egy magyar ember csak egy csillagképet tud megmutatni az égen, akkor az biztos, hogy az a Göncölszekér. A Göncölszekér a Nagy Medve része, a rúdja a medve farka. Cirkumpoláris csillagkép. Ha a szekér végén levő két csillagot képzeletben összekötve a szekértől felfele meghosszabbítjuk, és a két csillag közti távolságot ötszörösen felmérjük, akkor épp a Sarkcsillaghoz jutunk el. Ha este megkeressük a Göncölszekeret, akkor azt tapasztaljuk, hogy télen van a kerekén, tavasszal a rúdján áll, nyáron pedig a fejünk felett van. A szekér az éjjel folyamán hátrafelé halad. A Sarkcsillag egyben a Kis Göncöl rúdjának utolsó csillaga.

A Göncöl és környékének csillagképei

Göncölszekér

Göncöl személyét illetően több mondát is ismerünk.
A honfoglaló nomád magyarság csillaghite szerint Göncöl egy híres csodatevő táltos, félisten volt, aki az emberek közt járva mindenkit meggyógyított a szekerén található gyógyírokkal, titkos és rejtett dolgokat ismert, beszélni tudott a fákkal és a madarakkal. Egyszer eltört a szekere rúdja. Kérlelte az embereket, hogy segítsenek, de azok rútul cserbenhagyták, senki nem segített neki. Ezért Göncöl haragosan a lovak közé csapott, és a szekéren fölrepült az égbe. Azóta jár körbe a Sarkcsillag körül görbe rúdú szekerén. Mások szerint az istenek helyezték örök emlékeztetőül az égre a törött rúdú Göncöl szekeret.
Göncölt a magyarok Öregistenével is azonosítják. Más mese szerint inkább a keresztények Szent Péteréhez hasonló volt: ő őrizte az egek kapuját, és válla fölött lehetett az Öregisten színe elé jutni.
Közkedveltsége és kivételes tisztelete alapján úgy tűnik, hogy az egyetlen magyar félisten, talán éppen a sokat emlegetett Magyarok Istene, a magyarok csillagistene, aki villámhordó szekerével a Hadak Útján, a Tejúton dübörög végig.

Több változat van arra is, hogy miért görbe a szekérrúd. Lehet, hogy Göncöl a csárdában mulatott, s borosan hazafelé tartva nekihajtott valaminek, vagy azért, mert a gonoszok lehúzzák. Van, aki tudni véli, hogy a Boszorkány Szeme (Arcturus neve a Csallóközben) húzza le a rudat. A rúd egyébként erre a csillagra mutat.

Olyan hagyomány is akad, amely szerint a szekér Szent Péteré. Péter azon ment szénát lopni, de a Csősz (Vega) észrevette és nem akarta engedni. Erre Péter ijedten elhajtott, de közben elszórta a szénát. Azóta látható az égen az Országútja (Tejút).

Népünk a Göncölt más neveken is nevezi:
Döncöl (Szeged környéke). "A Döncöl szekér Illés prófétáé, azon hordja a villámokat". "Illés húzza a tüzes szekeret, Jónás meg tolja, úgy dörögnek". Ezt a szekeret nagyon nehéznek tartják: "Olyan nehéz, mint a Döncöl szekere".
Göncü (Csallóköz). A Csallóközben a göncöl szó "gyűr, összegyűr" jelentésű.
Kincső (Palócföld).
További népi elnevezések: Benceszekere, Benczer, Császár Asztala, Csíki Szekér, Demsze, Dence, Ganci, Gence, Gince, Gönc, Gönce, Gönde, Nagy Göncöl, Nagyszekér, Szekércsillag, Tündérkirálynő szekere, Úti csillag.

A szekér rúdjának középső csillaga, a Mizar mellett látható az Alcor nevű halványabb csillag. Az Alcort népünk Béresnek, Cigánygyereknek, Kisbéresnek, Kisbojtárnak, Kocsisnak nevezi.
Néhol a Göncölszekeret Ökrösszekérnek, az Alcort Ostorosnak mondják. A hiedelem szerint az Ostoros addig ugrál az Ökrösszekeret vontató ökörre, míg egyszer rajta marad, és akkor itt lesz a világ vége.
A Hüvelypici elnevezés is ismert. Az egyik népmesében: "A Dönczöl szekérbe ökör van fogva három pár; a középső ökörnek a fülében van a Hüvelypici s onnan hujángat: Cselő, hajsz!".
Több helyen úgy tartják, hogy ez a csillag a vezető, s nélküle nem is mehet a Göncölszekér. A kis csillag mondai eredete a következő: "Egyszer Jézus egy kocsin utazott. Kocsisának bérül az örök üdvösséget ajánlotta fel. A kocsis azt kérte, ha teljesülhet kívánsága, inkább azt szeretné, hogy az örökkévalóságig kocsijának bakján ülhessen. Jézus teljesítette a kérést, de mivel ily könnyelműen elutasította az örök üdvösséget, azzal a büntetéssel sújtotta, hogy kocsiján mindig visszafelé kell haladnia.".

Néhány szólásmondás, hasonlat.
"Ökör nélkül csak a Göncöl szekere fordul."
"Olyan kevély, mintha ő hajtaná a Göncölszekeret."
Ha valami nehezet kellett emelni, akkor mondták: "Olyan nehéz, mint a Göncölszekér".
Egy találós kérdés: "Melyik szekérre nem lehet szénát rakni? A Göncölszekérre"

Göncölnek mindenféle alkalmatossága is megtalálható a szekér körül az égbolton: Göncöl Koszorúja, Göncöl Lánca, Göncöl Szérűje, Göncöl Vágása.

A Göncölszekér csillagai időjósok is: ha aprón ragyognak, szép idő várható, de ha nagyra nőnek, akkor az idő rosszra fordul.

Sarkcsillag

Göncöl Térítőjének vagy Ég Köldökének is nevezik a Sarkcsillagot, mivel a Göncöl mintha körülötte forogna az égbolton. Az Ég Köldöke tulajdonképpen az ősmagyar "felső égnek" felelt meg, annak a helynek, amelynek minden nép igen nagy jelentőséget tulajdonított. A legtöbb északi nép "Oszlop", "Világoszlop" elnevezést használ e csillagra. Úgy vélték, hogy az égbolt erre a hatalmas tartóoszlopra van szerelve, és a csillagokat egyenként erre erősítették. A magyar népdalokból kiderül, hogy a magyarok sok várost és falvat hívtak a "Világ Közepének" többek között Cinkotát, Kólyt, Tápét, Enyinget, Kenesét, Pécskát, Gyulát és Gyöngyöst is. Ez alapján állítottak a régi magyarok "Világoszlopot" a házaik elé, aminek tetején ott ragyogott az aranygomb, vagyis a Sarkcsillag. Lent pedig a Föld közepébe hatolt a díszes oszlop. A szokás azon a hitelven alapul, hogy a Világ tengelye a Sarkcsillagtól a Földig képzelt függőleges tengely, vagyis a Világtengely.

A régi altáji népek szerint az ég az ember sátrának mása, ezért az ég sátrának is van kürtő nyílása, méghozzá annyi, ahány égi réteg van. Ezeken a nyílásokon (csillagkapukon) át közlekedik a sámán az egyik égi szférából a másikba. Az első kapu a Sarkcsillagnál az ég közepében van. A felállított Világoszlopoknak a népmesékben is igen fontos szerep jutott, kapcsolatban van az Élet Fájával, aminek gyümölcse minden hónapban új gyümölcsöt terem, elvezet a Lelkek Hazájába. De jósfának is tekintették, mivel rajta ül a jósmadár. A Sarkcsillagnak több más régi magyar elnevezése is ismert: Bába Matullája, Boldogasszony Matullája, Furucsillag, az Ég Közepe, Világ Közepe, Világoszlop, Világfa.

Kisgöncöl

Derült, holdtalan éjszakán a Göncölszekér felett, fényes csillagokban szegény égterületen lehet rábukkanni a Kis Göncölre, amit a Göncölszekérhez való hasonlatosság miatt Göncöl Másának is neveznek. Szintén hét csillagból áll, a legfényesebb a rúdjának utolsó csillaga, a Sarkcsillag. A Kis Göncöl észrevehetően kisebb, mint a Nagy Göncöl, de ugyanúgy négy kerék és a rúd alkotja, csak éppen a rúdja felfelé görbül.

Egyéb névváltozatai: Kicsiszekér, Küzsdegszekér, Nagyasszony Társzekere, Nagyboldogasszony csillaga, Tündérasszony csillaga, Tündérasszony Palotája.

Valahol ebben a csillagképben található, a ma már nem tudni melyik csillagok alkotta Szarvasnyomdoka is.

A Kis Göncöl megegyezik a Kis Medve csillagképpel.

A Pallas Nagy Lexikona szerint:
A Göncölt a magyar alföldön, tüzetesebben Szeged környékén és a Temesközben Döncöl-, Döncör- és Döncőnek is ejtik. Ugyanígy (Kálmány Lajos tanúsága szerint) Csanád és Bács-Bodrog vármegyének a Tisza mentén fekvő vidékein is. Minthogy azonban régibb nyelvemlékeink Göncölnek írják, ez a Döncöl stb. másodlagos alaknak is vehető. A szekér szó török eredetű voltával egybevetve, nem egészen alaptalan Kálmány Lajos azon sejtése, hogy ez önállóknak tetsző magyar mondák a névvel együtt török eredetűek. A Nagy- és Kis-Göncöl megkülönböztetés mellett, ritkábban ugyan, de előfordul a magyarországi és törökországi Göncöl is, amelyek közül amaz az Ursa major, ezen az Ursa minor népies neve. Szekérnek a népies felfogásban tulajdonképpen rendesen csak a két csillagkép négy Kerekét veszik; míg a hármat a szekér Rudjának, hol 3 Ökörnek, hol meg Rúdnak és Ökörnek nézik. A középső Ökör-, vagyis az Alkor-csillag fölötti, szabad szemmel alig kivehető kis csillag magyar népies nevei: Ostoros, Cigány gyerek, Kis béres v. Hüvely pici. Ez utóbbi név a többi európai népeknél is járatos s róla meg a Göncölről nagyobb mitológiai tanulmányt is irt Gaston paris (l. Babszem Jankó). A Göncölre vonatkozó magyar mondákat másutt alig található teljességgel állította egybe Kálmány L., A csillagok nyelvhagyományainkban c. értekezésében (Szeged 1893). V. ö. Ipolyi, Magyar mythologia, 268, 450. Hogy a Nagy Göncölt régebben Szent Péter szekerének is hívták, azt Mélius Péter (A Szent Jób Könyve, Várad 1564) adatán kívül egy mondánk is tanúsítja.

A Taoista hagyomány..

A taoista hagyomány szerint a Göncölszekér valójában kilenc csillagból áll, két csillaga azonban láthatatlan, s csupán azoknak jelenik meg, akik méltók megpillantásukra. Látványuk ekkor azonban több száz évnyi életet adományoz megfigyelőinek. Ez a két csillag tehát további két látens tudományt jelent, amelyek már a jin és jang egyesítésével, a Tao egységét jelképező Göncölhöz való felemelkedéssel kapcsolatosak, amelyet az "időből való kilépésnek" vagy az "üresség kilépésének" is neveznek.

A magyar hagyomány a Göncölszekér csillagképnek a hét fő csillag mellett azonban nem két, hanem csak egy rejtett csillagát ismeri, mégpedig a szekér rúdjának középső csillaga fölött. Ez a magyar hagyomány szerint a Kismagyar, aki a szekeret húzó három ló közül a középső lovon ül. Arra utal ez, hogy a középút, a három energia között megteremtendő egyensúly az, ami lehetővé teszi a mikrokozmikus és makrokozmikus folyamatok uralását, ettől lesz "a Kismagyar a nagy világ", egyáltalán a mind magasabb szinteken megteremtett egyensúly eredményezi magának a rejtett csillagnak a megpillantását is. Mert ez a csillag túl van a láthatóságon, s "akinek a szemét már csak kevés por fedi", az bízhat abban, hogy az a kevés is eltűnik a nemtudás, a rendezetlenség maradékának a megszüntetésével, s megpillantja a valóság fátyolon túli természetét.

A Kismagyar a mágus, a javas, aki felülemelkedett a meghatározottságokon, aki szabaddá tette szellemét, aki a Göncöl vállán az égbe jutott, aki már az égben is otthon van. Akit "a hétkantárszárú tátosparipa szállít".

Bővebben itt..

A Sarkcsillag a spirituális hagyományban..

"A Sarkcsillag a legállandóbb, legmozdulatlanabb csillag. Minden szüntelen mozgásban van, ez az egyetlen csillag, amely nem mozog.

A szeretet a sarkcsillag. Minden mozog, kivéve a szeretetet. Minden változik, csak a szeretet marad állandó. Ebben a változó világban a szeretet az egyetlen változatlan szubsztancia. Minden más áramlás, átmenet. Csupán a szeretet örök.

Tehát ezt a két dolgot nem szabad elfelejtened. Az egyik a szeretet, mert az az egyetlen dolog, ami nem illúzió. Az az egyetlen valóság; minden más álom.
Vagyis, ha szeretetteljessé tudsz válni, valódivá válsz. Ha eléred a totális szeretetet, önmagaddá válsz, az igazsággá, mert a szeretet az egyetlen igazság. A második dolog, hogy amikor sétálsz, emlékezz arra, hogy valami benned sosem sétál. Ez a lelked, a sarkcsillagod. Eszel, de valami benned sosem eszik. Dühös leszel, de valami benned sosem lesz dühös. Ezer és egy dolgot csinálsz, de valami benned tökéletesen túl marad a cselekvésen. Az a sarkcsillagod. Tehát séta közben emlékezz arra, ami sosem sétál. Mozgás közben emlékezz a mozdulatlanra. Beszéd közben emlékezz a csendre.

Cselekvés közben emlékezz a létezésre: Mindig emlékezz arra, ami tökéletesen állandó, ami sosem pislákol, sosem ingadozik, ami nem ismer változást. Ez a változatlan benned, a valódi. És a szeretet az eszköz ahhoz, hogy rátalálj." (Osho)

A magyar mondahagyomány emlékezetében az a tézis is fennmaradt a Sarkcsillagról, miszerint a Teremtő Jóisten ehhez a csillagcsoporthoz kötötte hozzá az egész teremtett világot, hogy a legsötétebb erők ne tudják mélybe taszítani. E mellett hitték azt, hogy ott távozik a Lélek, amolyan világok közötti átjáró formájában, kapcsolatot tudunk teremteni az Isteni forrással, legbensőbb Lényegünkkel.(szerk megj.)

A témáról bővebb infó és források..

https://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_nepi_csillagnevek/20040422_goncol.html

https://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/tudomany/a-magyarok-csillagai-102005

https://www.gyogyulda.com/tundervilag/magyar_csillagnevek.htm

https://goncolszabadegyetem.hu/goncol_bovebben.htm

https://www.literatura.hu/lexikon/mitosz/artemis.htm

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sarkcsillag

Vissza

Téma: Sarkcsillag és Göncölszekér..

Dátum: 2014.11.22

Feladó: seres szabinka

Tárgy: kis gőncől

miertnem ertuk a biologiat

Válasz

Sarkcsillag és Göncölszekér..

A görög mondavilág..

A magyar mondai hagyomány..

A Taoista hagyomány..

A Sarkcsillag a spirituális hagyományban..

Címkék:

Téma: Sarkcsillag és Göncölszekér..

Tárgy: kis gőncől

Új hozzászólás hozzáadása

Keresés

Elérhetőség