Sokkaljobb - Tíz tény a trianoni békeszerződésről

2014.06.05 10:21

 

Kiemelt..

Tri-A-Non - Háromszor is nem

A II. világháborúhoz vezető út - amit az iskolákban eltitkolnak

A Magyar történelem jeles eseményei és sarokpontjai

Pap Gábor - TRI-A-NON

 

Előzmény..

Trianon - NEM FELEDJÜK HŐSEINKET avagy a "Rongyos parancsnok"

PI Klub - Megnyílt a budapesti Herzl Központ


 

Kapcsolódó link..

Államférfiak a trianoni béke-parancsról

Szabadkőművesek Trianon előtt

Az diktálja a békefeltételeket, aki kirobbantotta a háborút?

Molnár V. József trianoni gondolatai

A rózsadombi paktum

 

 

A „négy nagy”: David Lloyd George angol, Vittorio Emanuele Orlando olasz,Georges Clemenceau francia miniszterelnök és Woodrow Wilson amerikai elnök

 

 

1.) 94 éve, 1920. június 4-én Versailles-ban, a Párizstól néhány kilométerre lévő Trianon kastélyban írták alá az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést.

2.) Magyarországon már kevéssel a háború befejezése előtt megkezdték a felkészülést a békekonferenciára. A magyar anyag összeállításával, az azzal kapcsolatos munka megszervezésével 1918 őszén a külügyminisztérium a későbbi miniszterelnököt, a Földrajzi Társaság főtitkárát, gróf Teleki Pált bízta meg.

3.) Ennek legismertebb darabja a magyarság etnikai viszonyait bemutató "vörös térkép", amely a nemzetiségek szerinti népességeloszlást a világon elsőként a népsűrűség figyelembe vételével ábrázolta.

4.) Ugyan a béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség tagjaként érkező gróf Apponyi Albert által három nyelven elmondott híres „védőbeszéd” állítólag meghatottságot váltott ki a konferencia résztvevőiből, érveit már nem vették figyelembe a döntéshozók.

5.) A szerződés következtében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.

6.) A békediktátumot Simonyi-Semadam Sándor kormányának nevében a francia hangzású neve miatt a feladatra „alkalmassá” vált Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ írta alá. A tiltakozás jeleként Benárd állva látta el kézjegyével a szerződést.

7.) Kezdetben úgy tűnt, hogy a magyar békeszerződést is Neully-ben írják majd alá, a Trianon-palotát csak 1920. május végén említette meg a francia külügyminisztérium a párizsi magyar képviselet vezetőjének.

8.) Bár egyes helyeken a Kis Trianon-palota szerepel az aláírás helyszíneként, a mértékadó szakmunkák – a korabeli tudósításokkal egyetemben – javarészt egyetértenek abban, hogy a békediktátumot a Nagy Trianon-palotában, az 57 méter hosszú, 7 méter széles Galérie des Cotelle-ben szignózták.

9.) A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe.

10.) A szerződés aláírása után röviddel néhány kisebb módosításra került sor: így került vissza 1921-ben népszavazás útján Sopron és környéke, fegyveres úton Kerca és Szomoróc, vagy éppen egy magyar orvosnak köszönhetően Somoskő és Somoskőújfalu.

Forrás: Múlt-kor.hu

 

Emlékeztető:

„Engem mindig az döbbentett meg, hogy vajon milyen befolyás következtében részesült ilyen kegyetlen eljárásban az az egyetlen fél, amely nem volt felelős a világháborúért? Talán egykor napfényre kerül az igazság.”

(Lord Sydeman, a Lordok Házának tagja)

 

 

http://www.sokkaljobb.hu/content/t%C3%ADz-t%C3%A9ny-a-trianoni-b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9sr%C5%91l

 

 

Téma: Sokkaljobb - Tíz tény a trianoni békeszerződésről

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása