Negyedóra - Szepes Mária - A vörös oroszlán (könyvajánló)

2014.06.04 12:36

 

Kiemelt..

St. Germain

St. Germain 2

 

Előzmény..

Olvasmány élmények 3. - Charlotte Perkins Gilman: A sárga tapéta

 

Kapcsolódó link..

Hamvas Béla : Mágia szutra

Hatodik napon - Az ÚT, VISSZAÚT

Azúr Elefánt - Aki bízik, nem téved el
Bájitalok a régmúltból

Hamvas - Bulányi - Faragó : Antikrisztus (pdf)

Rudolf Steiner

Hamvas Béla : Titkos jegyzőkönyv - a szellemi mutációról, a hangya, kígyó és az Ember viszonyáról (részlet)

Negyedóra


 

 

"Amikor írni kezdtem, éppen az alkimisták érdekeltek a legjobban. Megragadott e kényszerűen bujkáló kísérletezők tragikus sorsa. Őket a pénzre, hatalomra éhes nagyurak éppúgy félreértették, mint véres történelmünk valamennyi nagy elméjét. A mentális alkímia beavatottjainak sosem célja az aranycsinálás. Ők az emberi szellem arannyá szublimálását, saját lényük átformálását tekintik elsődlegesnek. Azon fáradoznak, hogy lelkükben, szellemükben létrejöjjön a Bölcsek Köve, az Iható Arany, az Örök Élet igazi elixírje."

 

 

Ez egy csodálatos mű. Már másodjára olvastam ki és tudom, hogy még nem értem a végére, lesz még dolgunk egymással.

Első alkalommal csak maga a történet nyűgözött le, mostmár a mögöttes tartalom is át-átderengett számomra olvasás közben. Lenyűgöző olvasmány, ezoterikus érdeklődés esetén pedig alapmű. Maga a fedőtörténet egy 1535-ben született ember Hans Burgner bemutatásával indul.
Az ő ideája az Elixír megszerzése, a Prima Matéria, az örök élet itala. Ezért bármire képes. Mivel azonban elvakult, nem hallgat figyelmeztetésre, jó szóra a lehető legmélyebb bugyorba zuhan és csak hosszú életek alatt lehet esélye arra, hogy kikászálódjon a szörnyűségből ahová juttatta magát. Több alkalommal születik újjá, így halad előre a tökéletesség felé vezető úton. Az utolsó megszületése 1760-ra esik, tehát bő kétszáz évet ölel át a történet, ami jónéhány emberöltő.
A regény rengeteg információval van tele, szimbolumokkal, utalásokkal amiket második olvasatra találtam nagyon érdekesnek és izgalmasnak. Először csak maga a regényes életrajz fogott meg.
A könyvben jóformán mindenre találunk választ. A Föld sorsára, a mi életünk értelmére, a célunkra amiért ideszülettünk ahová, az emberekre akikkel kapcsolatba kerülünk és akikkel dolgunk van. Titkos tanításokra, szervezetekre, eszmékre.
Magának az írásnak a története is misztikus és titokzatos. Témáját és mondanivalóját tekintve kész csoda, hogy megírása után 1946-ban kiadták, igaz hamar tiltott irodalom lett. Külföldön támadt új életre, majd 1984-től indult itthon újra hódító útjára és sikere azóta is töretlen.
Köszönhető ez Szepes Mária elbűvölő stílusának, írói munkásságának. Akit csak kicsit is érdekel sorsunk, jövőnk, az ezoteria, az alkímia, az ismeretlen, a világ és Isten kapcsolat ne hagyja ki. Számomra letehetetlen és kihagyhatatlan olvasmány. A Bibliám lett.
 

10/10 (etalon!)

 

 

 

Idézetek a könyvből:

 

Az erők mindig egyensúlyt keresnek. A teher is csak okosan, helyesen elosztva hordozható, különben azt zúzza össze a visszahatás törvényénél fogva, aki magáról átgördítette másra.

246. oldal

 

A felejtés bűne ellened fordult, és te jöttél; legyengülten, örök hiányérzettől szomjasan, jöttél, hogy kiszolgáltasd magadat annak, aki a várakozásban, gyűlöletben és a te határtalan félelmedben erőssé lett, aki verejtékedből, véredből, könnyeidből táplálkozik, és most megvív veled saját szabadságáért; a külön útért, a hatalomért fölötted és ellened.

206. oldal

 

A külső túlságos bizarrsága mindig a többi teremtmény fölé való kerekedés vágyából fakad, akár a fokozott luxus, akár annak ellenkezője felé hajlik.

152. oldal

 

Megtanított rá, hogy az emberek cselekvéseinek ne csak két oldalát figyeljem; ne csak hazug, álarcos, fizikai botladozásukat és indulatéletük asztrál sűrűjét mögötte, mert így mindössze megvetni tudom őket, hanem lessek be az átderengő harmadik síkra is, ahol mindennek értelme, megoldása rejtőzik.

141. oldal

 

Tőlem nem kell félned. Érzem, hogy határozott céllal szegődtél hozzám. Tudom, nem mérhetlek olyan mértékkel, mint a többi teremtményt. Valamit akarsz tőlem, amit talán csak én nyújthatok neked... miért nem vagy őszinte hozzám?

84. oldal

 

Az emberek, akik a mulandóság farsangján összeakadnak egymással, maskarát viselnek, és az álarc alatt sokszor nem ismernek rá saját testvérükre sem. Aki azonban tudja, hogy legjobb barátja, rokona, szellemének kedves, régóta nélkülözött társa az, akivel egy idegen test rövid időre felöltött jelmezében találkozott, nem törődik a külsőséggel, és csak a lényeget, az ősi valóságot szolgálja a másikban.

45. oldal

 

A tudomány meg nem alkuvó szolgája, aki becsületesen végigjárja az utat, legfeljebb nagyobb kerülőt tesz, míg elérkezik a felismeréshez, hogy minden út a Teremtő Szellem misztériumához vezet. A hagyományok beavatottja eleve ebből indul ki.

 

Az emberek általában nem nélkülözhetetlenek, mert ha azok volnának, nem cserélgetné őket szüntelenül, forgalomból kivont pénzek gyanánt, a halál.

 

Félni valamitől annyit jelent, mint mágnessé válni a félelem tárgya számára. Ha megszűnt a félelem, megszűnt a vonzás.

 

Minden szenvedés, kötés, szerelem, rémület, nyomor, betegség és halál csak képzet. Addig van ereje, míg hitünkkel, gondolaterőnkkel anyagot, testet adunk létéhez.

 

Ha eltakarítja lelkében a pillanatéletű tudat gondolatlepkéit, megtalálja alatta a bizonyosságot, hogy várt rám.

 

A csendes emberek mindig figyelő emberek. A hallgató emberek mindig többet hallanak meg, mint a saját hangjuktól mámorosak.

 

Hosszú és különös tapasztalatokkal tele életem alatt megtanultam, hogy az embereket hagyni kell a maguk módján élni. Hiábavaló és téves erőlködés őket kierőszakolni abból, amit tapasztalniuk kell, mert akkor megkeresik maguknak másutt ugyanazt a helyzetet. Nem mondom, sok önuralom kell hozzá, tehetetlenül nézni, mint rohan valaki a vesztébe saját akaratából, minden figyelmeztetés ellenére... de idővel belejön az ember.

 

A félelem, a megismerés bizonyos fokozatán túl, valóban fölösleges teher, amelyet le kell vetni, hogy a lélek fölszárnyalhasson.

 

Korát nem tudtam volna megállapítani. Nem volt öreg. Arca keskeny, finom vágású és teljesen ránctalan. De fiatal sem volt. Nem tudom meghatározni, miért, ez a szó egyáltalában nem fejezte ki őt. Inkább időtlen, jelenben lévő állandóság tükröződött róla. (...) Szavaim elől elsiklik a lényeg, amely őt megjeleníthetné. Hogyan fejezzem ki például szemének derűs, átható, ismerős, a szellem legmélyéről visszhangot idéző pillantását?! Egy másodpercig sem volt idegen, anélkül, hogy kapcsolatunk keletkezését és mibenlétét ismertem volna.

 

A szavaknak nagy hibájuk, hogy mindenki mást ért alattuk. Először egyeztetni kell őket, mint a különféle órákat.

 

A gyűlölet a legfélelmetesebb, legmágikusabb hatalom, amely eddig a földön megjelent. Túlszárnyal és lebír minden más emberi gyöngeséget; az egyéni önzést, kényelemvágyat, halálfélelmet. Fehérizzásig korbácsolja a fanatizmust, tömeggé olvasztja az embert, s az a saját pusztulása árán is csak pusztítani akar.

 

Égesd el testedet gondolataid tüzével!

 

Aki mindenki fölé akar emelkedni, az egyedül van, és csak önmagához hű. Mindenkit felhasznál, de senkiben sem bízik.

 

Ne kívülről nézz önmagadra, hanem belülről nézz kifelé!

 

Vak éji denevérként repdeső lelkem meghalt, és fehér, szabad, fény felé szálló madárnak támadott fel.Befelé nézzen! A külső tükörkép csak árnyéka a valóságnak.

 

Az én titkomra hiába lesel. Kikiálthatnám a háztetőkről, akkor is titok maradna.

 

 

..Ide kattintva további érdekességek találhatóak az írónőről..

 

 

http://anheszenamon.blogspot.hu/2010/01/szepes-maria-voros-oroszlan.html

http://www.citatum.hu/konyv/A_V%F6r%F6s_Oroszl%E1n

www.citatum.hu/konyv/A_V%F6r%F6s_Oroszl%E1n/

 

 

Téma: Szepes Mária - A vörös oroszlán (könyvajánló)

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása