A nevem Melania macron vagyok 35 éves. éves 31 éves koromban mentem férjhez, csak egy gyermekem van, és boldogan éltem. Egy év házasságom után a férjem viselkedése annyira furcsává vált, és nem igazán értem, hogy mi történt, ő pakolt ki a házból egy másik nőnek, annyira szeretem, hogy soha nem álmodom elveszíteni, megpróbálom a legjobb annak biztosítására, hogy a férjem visszajöjjön hozzám, de mind hiába, sírok és sírok segítséget keresve, megbeszéltem a családjával, de nem kaptam választ. Tehát a legjobb barátom, cynthia, és megígéri, hogy segít nekem . Mesélt nekem egy Drosagiede nevű férfiról, azt mondta nekem, hogy nagyon nagyszerű ember és igazi férfi, akiben megbízni lehet, és nincs semmi olyan szerelmi kérdés, amelyet nem tudna megoldani, és elmondta, hogyan segített számtalan embernek kapcsolatuk helyreállítása. Nagyon meg voltam győződve róla, hogy gyorsan megkerestem a doctorosagiede75@gmail.com e-mail címét, vagy a WhatsApp és viber telefonszámát a +33753154980 telefonszámon. Minden problémámat elmagyarázom neki, ő azt mondta nekem, hogy ne aggódjak, hogy minden problémám azonnal megoldódik. Megmondta, mit kell tennem, hogy visszavegyem a férjemet, és én meg is tettem. Azt mondta, hogy három nap múlva a férjem visszatér hozzám és koldulni kezd, és ez valóban úgy történik, ahogy mondta, nagyon meglepődtem, ez nagyon csodálatos. Istennek legyen a dicsőség, most nagyon szoros a kapcsolatunk, és mindketten újra boldogan élünk. Ha hasonló problémája van, vegye fel a kapcsolatot vele, és keresse meg a problémát egyszer és mindenkorra. élek a bizonyságról
Útitárs - Nagymama haza nélkül!
Kiemelt..
Gépnarancs - Elbaszott generáció
A Kárpát-haza területén lévő kegyhelyek
Előzmény..
Orditok - Száz év az őrültek házában
Frontoldal - Egy hithű kommunista őszinte levele Kövér Lászlóhoz
Kapcsolódó link..
Hírhatár - Tovább harcolnak a rokkantak
Egy nagymama levelét szeretnénk tolmácsolni ismét, aki Németországból utazott Londonba, egyik gyermekétől a másikhoz.
Valami tényleg nincs rendben Magyarországon?
Te mit tennél, hogy ne legyen több család szétszakítva???
Sokak elveivel nem egyezhet a nagymama írása, de őszinte sorait mindenkinek ajánljuk megosztásra.
Lassan telnek a napok, de eljön sajnos November 2. a halottak napja, amikor végre ismét a hazámba utazhatok. Idén voltam már egyszer, de jövőre lehet, hogy megint csak erre a szomorú napra látogatom haza, a szülőhazámba, a drága jó férjemre emlékezni, elhelyezni egy szál virágot a sírjára!
Sajnos már nem köt semmi a szülőhazámhoz semmi, a családom emlékén kívül.
Hosszú az én történetem, de remélem sokakban fel fogok ébreszteni valamit, amit lassan kiölnek a hatalmon lévő politikus maffiózók!
Ratkó gyerekként születtem és a házasságom után a gyes bevezetésével mertünk 3gyermeket is vállani férjemmel, aki bányában vájárként dolgozott és sajnos pont e-miatt is hagyott hamar magamra a gyermekeinkkel. De nem akarok ennyire előrerohanni az időben, hiszen azok az idők voltak életem legszebb évei. Könnyen sikerült a férjem és az én munkahelyem segítségével először egy lakótelepi, majd ahogy megszületett a második fiam, egy kertes házat venni és csekély kamattal rövid idő alatt azt ki is fizettük. Boldogok voltunk, hiszen lehet, hogy csak a cicavíziót nézték a gyerekek, de akár kétszer is elmehettünk minden évben nyaralni, valamelyik vállalati üdülőbe. Zsigulinkkal bejártuk Magyarországot, Erdély, a Tátrát és még Bulgáriába is eljutottunk, ahol feledhetetlen nyarakat töltöttünk. Én a harmadik gyermekünk után már nem is mentem vissza dolgozni a varrodába, hiszen sok feladatot adott a családom. Emlékszem mennyire büszkék voltak a gyerekek, hogy kisdobosak, majd úttörők lehettek és többször is szervezett kirándulásra mehettek, ami nem terhelte meg a családi kasszát. Volt iskolatej, olcsó bérlet, iskolaköpeny és az sem volt gond, ha kapott valamelyik fiam egy körmöst, mert rosszalkodtak az iskolában. Szerettük vezetőnket, a mindenki „Jani bácsiját”, aki szerényen élt és nem tartott elképesztő költségeken testőrséget. Nem volt rá szüksége, hiszen minden embernek a falunkban, ha nem is másutt, de a TSZ-ben volt munkája, ahol a Magyar földet nekünk művelték. Nem volt Milka, meg Danett, de lehetett mindig kapni azt a jó Magyar tejfölt, ami semmi másra sem hasonlított!!!
Ma Németországban élek 58 évesen és a kisebbik fiaméknak segítek a pici unokámat nevelni. Lányom barátjával Londonban, imádott nagyfiam 3 gyermekével pedig az Erdélyből származó feleségével az USA-ban él!
A rendszerváltás után kezdődtek a gondok, férjem 92’ben beteg lett a bánya miatt és hosszú szenvedés után hagyott ott minket. Legnagyobb fiam mindenben támogatott, mert sajnos nem sok volt az özvegyi nyugdíj. Eladtam a kiskertünket is, hogy sikerüljön kitaníttatni a gyerekeket, akik mind diplomát szereztek. Fiam 26 évesen ment ki, egy pályázatot elnyerve az USA-ba, ahol megismerte feleségét és családot alapítottak, szép házat vettek. 2004-ben ment ki leányom Londonba, ahol én is voltam vele egy darabig és szállodában takarítottam. Most, már 3-ik éve vagyok Németországban és csak a pici unokám tud minden fájdalmat elfeledtetni velem. Gyermekeim boldogok, nem nélkülöznek és én is sűrűn látom mindnyájukat, hiszen tudják nekem fizetni az utazásaimat. Gyönyörű 4szobás házunk üresen áll, a férjem és általam ápolt virágoskertet a gaz veri fel, a veteményesben csak a fű terem. Nincs szívem eladni, meg egyébként is nem sokat adnának falunk érte. Majd ott szeretnék egyszer elbúcsúzni mindenkitől.
Hontalan lettem öregségemre…
Gyermekeimnek sincs hazájuk, de azért unokáim beszélnek Magyarul és ők is büszkén vallják magukat Magyarnak. Egyre többen leszünk haza nélkül, de nekem minden évben haz kell a kicsi falumba mennem, hiszen egy élet, a férjem emléke köt oda.
Én Október 23-án már otthon leszek és fel fogok menni Budapestre és remélem sokan még megteszik ezt, egy táblával a kezembe és a már pszichológiailag felkészített rendőrök kommandósok előtt magasra emelem azt a táblát, akik védik a nem létező rendet, demokráciát és a táblára csak annyit fogok majd írni, hogy: HOL A HAZÁM?
https://www.utitars2010.hu/site/256/