Változások, avagy Mennyegző 3. rész

2013.03.06 21:00

 

Kapcsolódó linkek..

http://embers-eg.webnode.hu/news/a2012blogol-hu-monarch-programozas/

http://embers-eg.webnode.hu/news/valtozasok-avagy-mennyegzo-2-resz/

http://embers-eg.webnode.hu/news/hatarok-nelkul-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/az-agresszio-1-resz-szellem-hass-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/miert-fontos-szamunkra-a-szellemtan-/

http://embers-eg.webnode.hu/blog/p-/

 

 

Változások

avagy

Mennyegző

 

3

 

   Az ember mióta világ a világ azóta keresi önmaga megoldásának kulcsát. Legalábbis ameddig emlékezetünk ezt engedni, tekintve azt, mennyi információ áll rendelkezésére és meddig belátható a történelem saját maga számára.
   A mai kor embere számára is fontos, sőt talán még fontosabb mint bármikor, hiszen jelenünk pillanatának gyűjtópontjában összegződik minden múlt esemény megtörténtének sugara. Hitünk, vallásunk és világnézeti vállalásunk leginkább mások véleménye által összegződik, de minden esetben az irányító szerepe a kulcspont. Önmagunk mit képzelünk és hiszünk el és lesz vallásunkká egy bizonyos információ.
A kérdés tehát mennyit "fogunk" fel mindezekből. Tehát mindenből amivel kapcsolatba kerülünk illetve hatókörünkbe került.
Ez értendő fizikai és szellemi viszonylatba. Amennyire tudjuk szelektálni, különválasztani, leghelyesebben kifejezve megkülönböztetni, legesleghelyesebben helyére tenni dolgainkat, fogalmainkat, annyira elképzelhető, hogy egy roppant komplex felépítettségű világ, világképe kell kibontakozzon előttünk. Ezzel ez élménnyel nem vagyok egyedül egész biztos.
   Hit vagy vallás az egyik legkardinálisabb kérdés szerintem elég sokak számára, akik ebben a témában utaznak. De ha azt írom Hit és Vallás akkor, ha figyelmünk van rá, egész érdekes felismerésekhez is juthatunk. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a vagy szócskát és-re cseréltem.
   Tulajdonképpen szükségszerűnek gondoltam a két-három mondattal előtti gondolatnál, több megközelítési módot leírni. Tekintettel arra, hogy ugyan ha egyes szavakat veszünk pl. a különválasztani vagy megkülönböztetni szót. Olvasatomba ha ezek a módszerek kizárólagosan működnek, akkor szükségképpen az emberi viselkedés szempontjából szélsőséget fognak alkotni. Szélsőséges felfogást és szélsőséges -a középpontot hárító- viselkedés. Legalábbis előfordul. Persze mindannyiunkkal előfordul. Ez csak érintőleges, de a téma miatt fontos lesz. De ha nem is megyünk el a szélsőségességig nem lehetünk azáltal teljesen pontosak, hogy szavainkkal igen gyakran a szó szórós értelmében kizárjuk a fogalmakat egymásból. Létrejön a megosztottság..de Bennünk ás általunk!

 

Egy idézet..


"A világról szóló ismereteid 99.99%-át más emberektől nyered különböző kommunikációs csatornákon át. A tudásod 99.99%-a valójában tehát HIT, hogy az embertársaid azért osztják meg veled a tudásukat, mert ily módon hatékonyabban tudunk kooperálni egymással a sikeres lét érdekében. Még az olyan triviális igazságok is, mint hogy a Föld gömbölyű, ezen alapulnak - hacsak nem utaztad körbe ténylegesen. Az emberek közötti információáramlás redundáns: egy adott csomópontból származó információ jár körbe közöttünk. Egy információ pedig akkor hiteles számodra, ha a "forrás" hiteles, ez a "forrás" pedig: az a csomópont, ahonnan kaptad, és nem a kiindulási csomópont. A kiindulási csomóponttal általában nem vagyunk tisztában; ha az egyetemen egy plutónium-izotóp tulajdonságairól tanulsz, nem törődsz vele, hogy az ismeretet melyik kutató szerezte meg, a professzor és a mögötte működő intézmény hitelébe vetett bizalom elég. Ha egy gráfként rajzoljuk fel az emberek közötti információáramlást, megkapjuk azokat a személytelen intézményrendszereket, amelyeket a gráfon belül zárt egységként bekarikázhatunk, és a karikákra ráírhatjuk, hogy AUTHORITÁS. Ha a karikák közül elég sokba behelyezünk egy olyan csomópontot, amely forrásként működik és mi irányítjuk, viszont maga a csomópont a kívülállók számára ismeretlen, akkor gyakorlatilag mi irányítjuk azt, hogy mi igaz, és mi hamis - és mivel a valóságot az emberek értelmezési szűrőkön keresztül vizsgálják, még olyasmit is el tudunk hitetni velük, ami ellentmond a személyes tapasztalatuknak." 2012.blogol.hu   


   Észrevételem szerint sok múlhat a megértés irányába részünkről. Persze ha van megértés iránti bármilyen kedv és készség.
Sokat feszegetik ma azt a kérdést mit tehetünk magunkért és Isten milyen módon képzelhető el a világunkban. Ugye nyilván nem kell kihangsúlyozni, mindannyiunk rótt mer fel neki saját kis noteszébe, főleg ha olyan esemény érte amely méltatlannak gondoltunk önmagunknak.
Érdekelt, mivégre van lehetőségem és mennyire Istennek beleszólni a "világomba". Kerestem..kerestem.aztán most írok.
   Sok felől hallani, Isten miért nem avatkozik be a világ eseményei..hisz ez történt meg az történt. Itt ekkora a katasztrófa ott mekkora a katasztrófa. Szóval rinya az van magyarul. Miért nem segít, mert talán nincs is?!  Persze van erre egy adag rájátszás is olykor, de valóban akik picit korosabb időszakában járnak Útjukon azok azért felteszik maguknak a kérdést, hogy hol van a hiba? Igen sokfelől el lehet indulni és igen sok felől meg is lehet érkezni a témába.
Az egyik legfontosabb szerintem, magunk hogyan használjuk, Önmagunk..vagyis Istent. Huu..kicsit meredek gondolat, nem szeretnék véletlen se kikövezett mezsgyére tévedni, maradjunk abban mennyire tudunk segíteni Én-mag-v-unkon.

   A beszélt nyelv minden ember számára saját kikulcsolásának kulcsa. Természetes, hogy más fogalomrendszer alapján élik meg tapasztalataikat így feltételezhető, hogy lehet köztük egyfajta minőségi különbözőség is. Értve ezt úgy, hogy különböző irányokból tudnak fogalmaik felett megértésre jutni. Gondoljunk csak arra, hogy azt mondjuk autó mindenki gondol valamire, tehát a fogalomra. De ha azt mondom kispolszki és fullmerci akkor tágabb értelmezési körbe kerültem..
Retorikánk  és nyelvi adottságaink használva, igen egyszerű ennek szemléltetése. Figyeljük meg a saját beszédünket. Figyeljünk arra, milyen jelzőket és kifejezéseket használunk bármilyen velünk történő esemény kapcsán. Természetesen mások megfigyelése egy önkéntelen folyamat, hisz általában emberek közelében élünk.
Eljutva magunkhoz és másokhoz arra kellett rájönnöm, hogy Isten legnagyobb segítsége nem más, mint azok az emberek, akiket társaidnak és társaidként köszönthetsz.
   Mind azok akik nem félnek kimondani azokat a dolgokat, amik már vagy elsikkesedtek vagy egyenesen üldözik azon társaink, akik kiművelt elméjüket addig élezték, míg nem eltört pengéjük. De hogy ne beszéljek rébuszokban kicsit se.
   Ahhoz -és ezt feltételezem- , hogy rájöjjünk mennyire vagyunk megsegítve avagy mennyire nem tisztában kell lennünk azzal, hogy egyáltalán milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre és mik azok amiket használni is tudunk. De ennél fontosabb, hogy tudjuk mi az Élet értelme. Ugyanis, ha ezt még megközelítve se tudjuk latolgatni és eme valószerűség homályban marad, úgy hiába keressük kérdéseinkre a választ. ÉS ebben az esetben joggal mondható, hogy Isten nem segít Bennünket.
   Másik segítőtársunk önmagunk vagyunk. Legtöbb esetben igenis nem szabad másokra hallgatni. Buddha nem véletlen mondta, hogy járd végig az utat és a népmesék e véletlen úgy végződnek, hogy ki nem hiszi járjon utána.
Megfejthetetlen dolgok nincsenek.:)

   Ami el van rejtve, az megtalálható! Az ember egy Csoda. Csak figyeld meg mit jelent az a szó, hogy FIGYELEM. Ha nagyon rápörögsz, ráfogsz jönni (ha esetleg már most nem tudod), hogy ennél fontosabb dolog kevesebb van a világon. A figyelem, az az elem amelytől és amelyen függ-nek a dolgok. Függelem. Figyelem. Mi az ami összeköt, mi az ami, tart. Ami az, ami mindent összetart.
Nem véletlen pályázik erre "mindenki", van ki tudatosan, van ki tudat alatt. A média nagyon tudja ezt..használja is.
A Figyelem hasonlít az Időhöz és hasonlít a Szerelemhez is. Na meg a Szabadsághoz is. Ha belegondolunk valamelyik hiányába is, szinte kritikusan nehéz helyzetbe kerülünk. Vagy legalábbis, nem kívántba.
   Jómagam azt mondanám, hogy választási lehetőségünk van, ennyiben áll a szabadságunk. Azt gyanítom más Út nincs, mint megoldani azokat a helyzeteket amit az élet elénk tesz. Ebben a tekintetben úgy hiszem nagyobb Segít(s)Ég kevesebb képzelhető el, minthogy Magyarnak születtél de legalábbis az, hogy beszéled prímán a magyar nyelvet. Ezt nem kell bemutatni miért erény, az mára bizonyosság!
   Nagyon sok dolog van amihez nyúlhatunk, csak össze kell szedegetni azokat és a fentebb említett adományok (plusz Szív és Elme) mentén hasznosítani. Meg leginkább szerintem merni felvállalni. Merni felvállalni azt a -nem terhet- hanem áldást ami ugyan nem könnyű először bevallom, de annál inkább Áldássá válik az életedben. Olyan ősök nyomdokaiban járkálunk mint Szent László stb.. Ezzel azt akarom mondani, méltónak találtattunk arra, amit úgy hívhatunk, hogy Keresztút járás.
   A történelmi ismeretek kiemelkedően fontosak ebben az esetben. Igen sok válasz a múltba van rejtve, ha ezeket megérti a jelenkor embere, azonnal összeáll a kép miért tartunk itt és milyen eseményláncolat mentén lehet elképzelni jelenünket. Mérni magunkat a Végtelenhez érdemes.:)
Hisz ha nem sikerül esetleg, még akkor is lehetünk ha nem is szentek, de legalább normális emberek.
   Életre vagyunk ítélve, ez Isten legnagyobb segítsége. Helyettünk nem fogja megoldani a helyzetet, pont ez a lényege az életnek, hogy Te dönts! 
Vér, keserűség, halál, tragédiák..ezen úton keresztül vezet az utunk, hisz így jó esetben rájöhetünk arra, hogy a mi -igazi- hazánk nem e világból való.
Sajnos avagy nem sajnos, nagyon sok ember csak a csapások "és különböző fenyegetettségek" útján fogja ezt felismerni. Talán nekünk nagy szerencsénk van, hogy nem ebbe a kategóriába tartozunk.
És még annyit, a világ és a jelenségek megfejthetők, hisz ha nem lennének azok, akkor minek is lennének?!


 


   Igen hasznos és üdvözítő a hit vagy vallás kérdéssel behatóan foglalkozni.
Amennyiben hit vagy vallás megfogalmazást használunk, akkor azt meg kell jegyezni, hogy mint olyan ezzel rejtetten is, de olyan ellentmondásokat lehet indukálni amik
kellőképpen megágyaznak ahhoz, hogy két akár igen edzett elme is képes legyen egymásnak esni a téma hallatán.
A dolgok megértésének állomásai ezek mindössze.
Két dolgot szerintem nagyon érdemes különvenni.
A meggyőződésből -hívjuk valós tudásnak- kialakult "vallásos" felfogást és a bigott vallási fanatizmust. Tehát az egyik tudja mit csinál, a másik pedig amelyik szeretné azt csinálni amit nem feltétlen csinál vagyis tud csinálni.
Előbbin értem azt, mikor valaki veszi a fáradtságot érdeklődik a világ felől, nyitott és hajlandó körüljárni a "Végtelen" témakörét számos irányból. Egy kis zen, egy kis véda egy kis modern tudomány,  magyar töri stb stb..de leginkább még mindig a nyitottság és az őszinte útkeresés a legfőbb tényező. Hisz bármit is leírhatunk, minden amivel az ember foglalkozik, ugyanazzal fog találkozni illetve vezeti el. Jó esetben az Egy(s)Éghez. Önmagához és felelősségéhez. Legfeljebb ezen  ponton már nem érzi Egy-edül magát. Mint Individuum.
Hisz ha megismerjük a világot -avagy önmagunkat- a kezdeti hit, tudássá alakul következésképp pedig az vallássá alakul. A hit egyfajta hiedelem rendszeren alapul, majd vallássá, vállalássá alakul. Helyes bizonyossággá alakul legjobb esetben.
Itt vannak a nagy bökkenők és lehetnek nehézségek. És hangsúlyoznom kell, egyáltalán nem vagyok egyetlen ismert és nem ismert egyházi felekezetnek tagja és ellensége sem.
   A vallási bigottizmus -bár vallás- az esetek legkisebb részébe fogadja el, az egyéb más utakat amely a megértés felé vihet. Ám mi van abban az esrben ha valaki nem papol semmiről ,mégis TUD MINDENT AMIT KELL?!
Tehát a bigottizmus kizár.
   A tudás útja viszont ennek ellenére nem zárja ki azt, hogy egy gyülekezetbe beállva is lehet jó emberként élni, jó dolgokat cselekedni és Üdvözülni.
Tehát, a vallási
bigottizmus egy nagyon becsapós dolog, mert mostanában ahogy hullanak az álarcok lefele egyre inkább lehet látni, hogy milyen érdekkörök kezében vannak a legnagyobb és legnépszerűbb egyházak (Hitgyüli, Vatikán, Amerikai egyházak sokasága stb.)
    Feltevésem szerint lehet ugyan utálni bárkit, de végső soron a dolgok és a jelenségek azért vannak, hogy felismerésekkel, tapasztalatokkal lássák el az embert.
Vannak sokan olyanok akinek kellenek a "korlátok", ilyesmi korlát minden olyan egyesülés ahol azért mégiscsak próbálják az emberek zöme megtalálni Istent..vagyis Önmagukat.
   Sokan vannak ám azok is, pont azért mert "nem akarják a melót elvégezni" beállnak gyülekezetekbe, ájtatosak lesznek stb..stb..Persze lehet ezt is csinálni, de azt nem szabad elfelejteni, hogy egy másik ember elől el lehet bújni és meg lehet téveszteni, de amikor letesszük a lantot. Ott már nincs alakoskodás. És a leélt élet maga lesz az "aláírás".
A beszéd is fontos, ki mit mond és vall, de sokkal fontosabb az, hogy mit tesz. A templomi fontoskodók sokszor megbánják bűneiket, aztán 2 perc múlva megint ellentmondanak önmaguknak. Magyarul prédikálnak.
    Komolyan felvetődik bárkiben az, hogy egy Végtelen potenciállal rendelkező lényt be lehet buktatni???
Ez körülbelül olyan mint amikor Godlike cheattel játszik valaki egy játékba, vagy mint egy admin funkció egy szerveren. Nem lehet felülírni, próbálni azt lehet persze. üZENet.:)

Nem árulok azzal el titkot, hogy ma a legtöbb ember el van merülve és kizárólag az öt érzékszervén keresztül tapasztalja a világot. Amennyiben ez így van és nem használja az Inspirációt, Intuíciót méltán be lehet látni, hogy a jelenhelyzetben miért dívik ennyire a "materializmus" vallása.
   Az emelkedettebb kultúrákban nemhogy kiírtották ezt a cseperedő gyerekből, hanem a lehető legkorábbi stációjában az emberéletnek ezen elvszerűség mentén nevelték.
Amit mondani akartam végül is annyi, az a világszemlélet amit jómagam megismertem nem feltétlen zárja ki vagy teszi kizárólagossá azt, hogy most valaki vallást gyakorol vagy hitet. Miért?
Mert előbb mindig a Hit van, aztán lesz Tudás és Vallás bár szerintem inkább a Tudás ha sorrendbe kell állítani, ugyanis onnantól hogy valaki tud, azt elő is kell tudni adnia. Közzé tenni mások számára is azt, hisz akkor válik valós értékké. Következésképp VALLania kell. Hisz ha nem megy át és nem tud gyökeret verni a Tudás akkor az nem Igazi tudás.
Lehet szidni a bibliát lehet szidni akármit, de érdemes belegondolni abba, hogy ez a biblia az évszázadok alatt (Most eltekintve a hamisításoktól, kivett részekből, fordítási és egyéb anomáliáktól) azért mégiscsak megőrizte Krisztus bölcsességét. Amit ugyan le lehet szedálni, de ha valaki megérti az Ő szavainak, végtelenül egyszerű mechanizmusait -ami gyakorlatilag ősi tudások essszenciája- akkor azért mégiscsak szellemileg egy elég magas és minőségi életet futhat be.
Olyan ez minta kés és sokan úgy is használják mint a kést. Kenyeret vágsz vele vagy valakinek a torkát?!
A legtöbb sátánista elveket valló ember nagy tudása ott bukik meg. (Feltételezve persze azt, hogy nem velejéig romlott az "elméjük".)
Hogy attól, hogy Isten engedi a pusztítást ez nem arra jogosítvány, hogy azt kell csinálni, és abban kell örömömet leljem, hogy mások energiából éljek, illetve ebből hobbit űzzek. A polgárpukkasztó viselkedéstől a legtöbb jó érzésű embernek a haja égnek áll.
   Minden megengedett, de a következményeikkel együtt. Sokan sajnos ez igaz, hogy a rövidebbik utat választják és a felelősség lepasszolása miatt állnak be "vallások" mögé. Na ők lesznek az élet legnagyobb becsapottjai. De MINDIG vannak kivételek. A Tudás útjára is igaz ez. És eljuthatunk oda, létezik e olyan, hogy kisiklott élet..?! De erről nem most..
   És még valami, észrevettétek azt, hogy gyakorlatilag a legműveletlenebb ember is képes egy pillanat alatta átérezni és esetleg reagálni az élet egy egy legmélyebb misztériumára?? Az most mindegy, hogy hogyan.
Vajon honnan adatott meg neki a képesség, hogy egy pillanat alatt képes legyen felfogni olyan dolgokat, ami sohase foglalkoztatta...Döbbenet.


(Micsoda..Te nem tudod mi a bagoly?)

:D


   A vallási bigottizmus egyik legkörmönfontabb trükkje az, mikor azt kijelenti és csakis ezt tartja a legvégső fundamentumának.
"Hogy dicsőítsétek Istent."
Ezzel önmagában nem lenne gond -csak így önmagában féligazság-. Van benne rejtetten egy olyan bukfenc ami hasonló a szublimális üzenetekhez hasonló praktikákkal.
Miszerint azt a látszatot plántálja az emberbe -tudat alatt persze-, hogy Isten és Ember vagyis Te külön létezik és sosem érhető el számodra -mondom ez tudat alatt hat-.
Mert akit dicsőítesz az valahol itt van, ott van vagy amott van még odébb van..de semmiképp nem Te vagy az. Ez kulcsfontosságú szerintem.
Pedig ha igaz a tanítás akkor pont ez lenne a lényege, hogy amikor Istent dicsőíted..önmagadat is dicsőíted, hisz Egy-LÉNY-egű vagy vele. Ez nem csak egyén hitvilágára értendő, hanem tágabb minden nemzetet magában foglaló méretekben. A történet adott, csodálatosan gyötrelmes olykor és kihívás-Okkal teli.
A jövő kulcskérdése lesz, ki melyik lovat fogja megülni..
Konklúzióként. A fogalmakon olykor teljesen eltudnak csúszni a beszélgetések, hisz sokszor ahány ember, annyiféle képen képes értelmezni a szavakat, kifejezéseket.
Főleg egy ilyen nagy horderejű kérdésnél, hogy Hit vagy Vallás vagy Hit és Vallás.

Mert ahogy ez nem mindegy, az sem mindegy, hogy etetsz e másokat avagy Éltetsz.
Elmondható végül az. Hitre, Vallásra szükség van, de még nagyobb szükség van arra, hogy használni is tudjuk ezeket megfelelően. Egy vallás pedig, mindig hitből kell kiinduljon.

 

Téma: Változások, avagy Mennyegző 3. rész

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása