Világhelyzete.com - Összeomlás előtt - Egy túlélő vallomása, mely tanulságként tényleg életeket menthet- KÖTELEZŐ !

2013.07.01 13:32

 

Kapcsolódó linkek..
http://embers-eg.webnode.hu/news/itt-a-skynet-hamarosan-szuksegallapotra-keszit-fel-minket-brad-pitt-a-world-war-z-vel-/
http://embers-eg.webnode.hu/news/megtalaltam-a-valaszt-1997-ben-sandy-neven-miert-szimulaltak-ny-ot-elero-hurrikant-/
http://embers-eg.webnode.hu/news/nyilt-illuminati-uzenet-a-zeneipar-uj-sztarjaitol-azealia-banks/



Lehet, hogy ez az írás egyik legfontosabb lesz egész életedben. Majd egyszer...

UPDATE: 2013. Jún. 19. (02:35)

2 napja sincs, hogy feltettem ezt a cikket és a tanácsokat, de soha nem gondoltam volna, hogy ennyire durva életszerű illusztrációt kapunk! Ez ebben a pillanatban most zajlik Brazíliában (is) !

Így kell elképzelni, amikor elindul a cikkben is vázolt összeomlás és megszűnik a civilizáció, amitől a biztonságot várjuk. 
Nos ilyenkor nincs se isten, sem ember, ki segíteni tudna .... Elképesztő!
Remélem, akik felesleges félelemkeltéssel vádolnak sokszor, hogy miért ilyenekről írok, azok ha megnézik ezt a bankban és az utcán játszódó jeleneteket (ahol éles fegyverrel lövöldöznek már a rendőrök is).... talán megértik, hogy miért beszélek már egy ideje valóságként erről és miért szeretném, ha felkészülnének az átlagnál többen.


 
 
 

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan szembetalálkoztatok már a következő cikkel és még többen vagytok, akik soha nem is hallottak még erről. És talán olyan is akad, aki látta, de még nem olvasta el...."ráér", "majd később", meg "itt ilyen úgysem lesz" és hasonló ön-nyugtatásokkal elodázva. Bevallom pár éve magam is így voltam vele, még akkor is, ha hónapok óta tudom, hogy a benne vázoltak a leghitelesebbek és olyan ember tollából származnak, aki átélte, milyen az, amikor a REND helyett egyik napról a másikra KÁOSZ köszönt be. 


 

Az a most pénteki esemény viszont, hogy Kínában aranyfelvásárlási pánik tört ki és 10 ezer ember áll sorokban várva egy-egy városban, szintén lehet egy jel, hogy bekövetkezik az elkerülhetetlen. Mivel a válság menedzselése világszerte csődöt mondott és nem is áll az Irányítók érdekében a végletekig fenntartani ezt. 




A pénzügyi lufi kidurranása törvényszerű, ahogy az ábra is mutatja, pontosan ez várható (a videóban elemezve hallható). Csak a "mikor" a kérdés ezzel kapcsolatban.... Van, aki hónapokat és van, aki csak pár hónapot jósol.

Magyarul bekövetkezik az összeomlás, a pénz pillanatok alatt elveszíti (soha nem létező virtuális) értékét és az egyén túlélése válik elsődlegessé mindenki számára. 


Megtörtént már ilyen százszor a történelemben, meg fog száz egyedszer is, csak a probléma az, hogy egy generációnyi időbeli eltolódás miatt soha senki nem hiszi el, amit elődeinktől hallottunk. Ki gondolná, mikor 1929-33-as összeomlásról olvasott vagy tanult, hogy az bármikor megtörténhet ?

Az ember már csak ilyen, a történelem pedig ismétli önmagát - közhelyek. Véresen komoly közhelyek. Vannak áldozatok és vannak túlélők. Az élet már csak ilyen. Az általam is annyira hangoztatott szabad akarat dönti el, ki melyik utat választja.

Mivel tudom, hogy csak alig néhányan vannak olyanok, akik rendelkeznek energia-és ivóvíz forrással, élelmiszer-készlettel, biztonságos lakhatással, bármi történjen is és rengetegen vannak, akik saját maguk és családjuk érdekében  semmilyen előkészületet 
sem tettek még, így bizton állítom a történelem ismétli önmagát.

Mindegy mit írok, ezt a cikket egyesek felesleges félelemkeltésnek, míg mások hasznos tanácsnak találják majd. Talán a kettő közötti különbség határozza meg, ki melyik utat választja.  (SBG Buddha) 

De jöjjön akkor az eredeti cikk és beszámoló:
SHTF (Shit Hits The Fan): szar kerül a ventillátorba (szleng) - Amikor beüt a a baj és egyszerre terít be mindenkit, aki nem készült fel...
Mire kell felkészülnünk egy gazdasági összeomlás esetén ? 

Egy túlélő "vallomása" a 2001-es argentin válság idejéről.

 
Nos, annyi szó esik manapság az előttünk húzódó szakadékról, az eljövendő gazdasági és társadalmi válságról, mindezt holmi dél-amerikai banán-köztársaságokra hivatkozva, hogy úgy gondoltam felhozok egy konkrét példát annak érdekében, hogy az áldott nép szeme előtt is kitisztuljon valamennyire a kép. Ami itt következik, az az Argentin gazdasági válság meg-és-túl-élőjének a beszámolója a hazájában történtekről egy lőfegyverekkel foglalkozó Amerikai internetes honlap számára.
 
Ezt a „cikket” egy Fernandó nevű Argentin fickó hozta össze a neten. Megírta Amerikai haverjainak az Argentín összeomlás történetét a saját szemszögéből, és hozzátette, hogy röpke 5 év távlatából mik lettek volna azok az egyszerű, olcsó, és alapvető előkészületek, változtatások, melyek könnyebbé tették volna az átállást számára. Valamint arra is sort kerített, hogy ecsetelje az összeomlás társadalmi hatását. Ugyan vallom, hogy az emberi természet nagyjából azonos, de csak fajokon, nemzeteken, kultúrákon és civilizációkon belül, úgyhogy annak ellenére, hogy Fernandó helyzetleírása tanulságos, a mindenkori helyi szituációk nagy szórást fognak mutatni, tehát az általa leírt társadalmi kórkép nagy valószínűséggel valami más árnyalatot fog felvenni Magyarországon. Persze lesznek hasonlóságok is.
 
ÍME a CIKK:
 
Néhány hete meglátogatott a fivérem, aki pár éve már Spanyolországban él. Az első héten elkapott valami nyavalyát, annak ellenére, hogy a klíma itt nem különösebben hideg, és hogy jó kondiban tartja magát, kétségtelenül annak következtében, hogy itt elszaporodott mindenféle új vírus, ami még nem lelhető még fel a nyugati világban. A nyomorúság és az éhínség olyan helyzetbe hozta országunkat és a régiót, hogy annak ellenére, hogy némelyeknek telik ennivalóra, van tető a fejük felett, és jut még orvosra is, a többségnek nem, tehát megbetegszenek, és mindenféle kórokat terjesztenek szerteszét.
 
Ami igazából ennek a sorozatnak az elkezdésére bírt az volt, hogy előre láttam az említett jelenség keletkezését, valamint írtam is erről a újfajta krízisről (mármint ezeknek az új vírusoknak a terjedéséről) az országban hónapokkal azelőtt, hogy a sajtónk elkezdte volna pedzeni ezt a témát, ami fényesen bizonyítja, hogy az információk szabad áramlása és azok megosztása hasonszőrű(mint ti) fickókkal, azok kielemzése néha időt és lehetőséget is ad az azokra való felkészülésre. Szóval elkezdtem tűnődni mindazokról a körülményekről amikkel szembe kellet néznünk egy, azóta összeomlott gazdaságú országban abból a vonatkozásból(a túlélői szemlélet) amit e szent helyen ti is képviseltek: 
Azaz hogy amit itt tanultam tőletek az idők folyamán, mennyire is állta ki a gyakorlat próbáját. Annak ellenére, hogy nem vagyok penge angolból, remélem, hogy át tudom adni gondolataim és koncepcióim lényegét annak érdekében, hogy tisztább képet kaphassatok arról, hogy mivel kell számolnotok, amikor is majd megrántják a nemzeti gazdaságotok lehúzózsinórját.
 
VÁROS-E AVAGY VIDÉK?

 
Valaki itt a minap azt kérdezte tőlem, hogy a „falut” mennyire rázta meg a dolog. Hogy simábban tudtak-é alkalmazkodni mint a városiak...Nos, mint sehol máshol, itt sincsenek egyszerű válaszok. Szép lenne, ha azt tudnám mondani, hogy vidék „jó” város pedig „rossz”, mivel, ha teljesen őszinte akarok lenni, és ez a szándékom, néhány összetevőjét ennek a képletnek szét kell választanunk, különös hangsúlyt fektetve a „biztonság” kérdéskörére. Természetesen azon vidékiek, akik gazdálkodtak, és rendelkeztek némi földdel valamint állat-állománnyal, jobban el voltak eresztve a kaja szintjén és ehhez nem is kellett több holdnyi ültetvény. * Néhány gyümölcsfa, pár háziállat pl. baromfi, tehén, nyúl és egy kis háztáji fényévekkel a városi lakosság fölé helyezte őket. A szárnyasok, tojások, nyulak jelentették a fehérje szükséglet kielégítését, a tehén tejet meg sajtot ad, a háztáji a zöldségek és gyümölcsök nagy résztét biztosítja, pár tojást vagy nyulat meg mindig kenyérhez való lisztre, tésztára, cukorra, vagy sóra lehet csereberélni.
 
Természetesen itt is voltak kivételek, mivelhogy néhány északi megyénkben nagyon sivatagos az éghajlat, alig esik valami eső, így hát nemigen lehet megélni abból, amit a föld tud nyújtani, az állataidat is vásárolt táppal és vízzel tudod csak fenntartani. Az északiaknak nem volt szerencséjük, ők jártak legrosszabbul.
 
* A városiaknak meg, hát, ők sincsenek rózsás helyzetben, mivel az élelmiszerárak felugrottak vagy 200-300 %-kal. Az emberek azon spórolnak amin éppen tudnak, annak érdekében, hogy enni tudjanak. Sokan azt ettek amit találtak, madarakra vadásztak, megették a kóbor kutyákat, macskákat, sokan éheztek. Étel szempontjából a városi lét krízishelyzetben nem mennyország.
Általában az éhség az, ami zavargásokhoz és fosztogatáshoz vezet egy ilyen Válsághelyzet helyzetben.
 
* Amikor pedig a biztonság témakörét vesszük számba, a helyzet még összetettebbé válik. Felejtsd el azt, hogy 200 méterről leszeded a banditákat a távcsöveseddel, hagyd ezt a maszlagot a fotel-kommandósok, meg a neten pózoló gyerkőcök számára.
 
Pár TÉNY: 
1. Azok, akik téged megrövidítenének egy fejjel a avagy egy kis apróval, nem fogják kalózlobogóval jelezni szándékukat.

2. Se nem fognak lövöldözni 100 méterről
 
3. Se nem fognak üvöltő motorkerékpárokon száguldozni csíkos, „frissen szökött elítélt” pizsamáikban, csakhogy könnyebben kiszúrhasd őket. Sem nem viselnek tüskés nyakörvet bőr kabátjaikhoz. Ha minden alkalomra lenne egy dolcsim, amikor is a kárvallott azt mesélte nekem, hogy: „Te, teljesen NORMÁLISAN néztek ki, és jobban öltözöttek voltak mint mi” - lenne elég pénzem egy frankó pisztolyra. Természetesen vannak kivételek itt is, de felejtsd el a mozikban látottakat.
 
4. Egy családos ember két, három poronttyal meg az asszonnyal a nyakában egyszerűen ülő préda. Nem érdekel, ha maga vagy a megtestesült Rambó Kommandós, még a hatodik érzéked sem fogja megsúgni neked melyik szarházi fog a fejedhez nyomni egy fegyvert, amikor az elszállt vízpumpát próbálod helyben megbütykölni, vagy egy zsák frissen szerzett lisztet cipelsz hazafelé.
 
A lehető legjobb előrejelző rendszer, amit csak beszerezhetsz egy vidéki kertben: az a kutya
De persze azokat is meg lehet ölni, mérgezni. Egy barátomnak egyetlen éjszaka 4 kutyáját tették el láb alól méreggel. Az utóbbi években megtanultam, hogy bár a vidéken élő ember nincs annyira kitéve a kisstílű rablásoknak, rosszabb helyzetben van az extrém erőszakkal operáló, házát megszálló bűnözőkkel szemben. Ezek tudják, hogy amikor egyedülálló tanyákat, stb. támadnak meg, viszonylagos biztonsággal tehetik azt, és többnyire napokig kínozzák áldozataikat. Ezen a téren már nem tudsz újat mondani, mind hallottam – asszonyok és gyermekek megerőszakolása, emberek ágyhoz való kötözése, elektromossággal, hegesztőpisztollyal való és másnemű kínzása, verése...
 
De a nagyvárosok sem sokkal jobbak a túlélő-mentalitással a városban maradóak számára. Expressz-emberrablással, rablásokkal, kell számolniok, illetve hogy lelövik őket pusztán azért, amit zsebeik esetlegesen tartalmazhatnak...vagy akár a ruhájukért.
 
* Szóval – hol is húzza meg magát az emberfia? A betondzsungel is veszélyes, meg egyedül, mindentől távol is - a megoldás tehát ezeket a megoldásokat kerülni, és kisebb közösségekbe költözni, kertvárosokba ha lehet, avagy közösségeket alkotni, tömörülni a hasonló beállítottságú barátokkal, ismerősökkel, családtagokkal. Sokan vallják, hogy szomszéd, látó avagy hallótávolságon belül, a privát szféra megnyirbálását jelenti, de ezt az árat meg kell fizetnie annak, aki aki szükség esetén segítségért szeretne kiáltani. Azok, akik azt hiszik, hogy sohasem fognak segítségre szorulni, mivel ötpercenként átfésülik majd a horizontot puskájuk távcsövén keresztül, valamint megpakolt túlélési hátizsákkal a hátukon teszik a mindennapi dolgukat...nőjetek fel végre...
 
A mindennapi szolgáltatások, ellátások helyzete

 
Akármiféle forgatókönyvvel is számolunk, a szolgáltatások minősége mindenféleképpen szenvedni fog, hacsak teljesen meg nem szűnnek. 
Gondolj előre, analizáld a legvalószínűbb Válsághelyzet eshetőségeket, és hogy melyik szolgáltatói ágazatot érintheti az adott eset legvalószínűbben a térségedben, de ne hagyd ki a valószínűtlent se. Mi az, ami megtörténhet? Tornádó? Aszály? Árvíz? Terrorista támadás? Nem oly elvetélt gondolat, mint pár éve hitted, ugye? Benzinhiány? Gáz? Áram? Miért? És analizáld mi lesz annak a következménye? Ha elmegy az áram mit csinálsz a hússal a mélyhűtőben? Ki tudod-e szárítani? Füstölni? Konzerválni? Ahhoz miféle felszerelés kéne? Most...hogy még nincs rájuk szükséged...
Persze, mindezt már rég letöltötted a netről a számítógépedre, ott gugol a winchestereden, igaz? Csak most, hogy nincs áram, nem tudod azt bekapcsolni...vajh mért nem nyomtattad mindezt ki, mikor még megtehetted?
 
VÍZ:
 
Senki nem húzza sokáig víz nélkül. A városi túlélő hamar rájöhet, hogy nagyon leromlott az ivóvíz minősége, ezért jó hasznát veheti egy szűrőnek, vagy azon kaphatja magát – hogy nincs vize. Amikor is ilyesmi megtörténik, egy nagyobb város boltjaiból percek alatt elfogy a palackozott víz. 
Az én esetemben a csapvíz – csapnivaló. Fekete szennyeződés van benne, meg valami, ami döglött moszatnak néz ki. Ízre viszont nem rossz. Ez van, viszont tudom, hogy az ország nagy részén a helyzet még rosszabb. Van ahol nincs ivóvíz. Egyáltalán.
 
Ha van kútfúrásra lehetőséged, tedd azt meg, illetve tedd ezt a túlélési listád leges-legtetejére.
 
A víz előbbre való a fegyvernél, a gyógyszernél, de még az ételnél is. Hordj össze egy kis víztartalékot. Használj műanyagpalackokat, üvegeket, akármit és lehetőleg tárold azokat sötét hűvös helyen. A víz átvesz kissé a műanyag ízéből pár hónap után, de akármi legyek, ha egy kissé műanyag ízű víz nem jobb, mint a semmi. Akármiféle Válsághelyzet szituáció fog bekövetkezni, a vízellátás azt meg fogja sínyleni. A mi esetünkben az Argentin gazdasági krach arra kényszerítette a vízműveket, hogy a karbantartás és minőségi ellenőrzés mellőzése által kompenzálja a kieső jövedelmeit, amit a csakis külföldről beszerezhető alkatrészek, műszerek, és vegyszerek árának a vagy 300%-os drágulása okozott a 2001-es válság bekövetkezte után. Mint mindig és mindenütt, megint csak a kisember fizet mindenért. Ugyanez lenne a következménye árvizeknek vagy terrorista bio-kémiai támadásoknak is. A víztisztítás elég kényes folyamat, ezért az ellátás valamiféle módon mindenféleképpen károsodni fog egy Válsághelyzet esemény által. Még akkor is, amikor a szolgálat fennmarad, egy jó szűrő kívánatos, egy jó kis kézi pumpával egyetemben.
* Számolj 4 liter vízre személyenként naponta. A minimum: 2-4 hetes készlet, ha van rá módod, tárolj többet ! 
 
ÁRAM:
 
Gusztustalanul sok időt töltöttem áram nélkül. Nálunk az áramellátás még a 2001-es krízis előtt is darabos volt. Az igazi probléma akkor jelentkezik, amikor is pár óránál többet kell világ nélkül töltened. Közvetlenül a a 2001-es Válsághelyzet után Argentína három napig áram nélkül volt. Buenos Aires egy nagy, sötét temetővé vált. Emberek szorultak napokra liftekbe, az étel rohadt, kórházak, ahol csak pár órai tartalék üzemanyagot tartalékoltak generátoraik számára, sötétbe borultak. Áram nélkül alaposan megrövidülnek a napok. Nem sok mindenhez tudsz kezdeni miután lemegy a nap. Olvastam gyertyafénynél, zseblámpafénynél, de az ember feje megfájdul egy idő után. Dolgozgathatsz egy kicsit a kertben is, de csak ha nem használsz elektromos szerszámokat. Persze a bűnözés is megugrik a sötétben, úgyhogy akármiféle dolgod akad egy elsötétült körzetben, egyik kezedben a zseblámpa, a másikban pisztoly.
 
Summa summárum, egy kis idő után elég depressziós dolog egy elsötétített városban lébecolni. Lehúztam a magam adagját magányosan, rádiót hallgatva, konzervet kajálva, pisztolypucolással a diódás fejre-csatolható lámpácskám fényénél. Azután megházasodtam, született egy fiam, és rájöttem, hogy szeretteiddel körülvéve, nem is annyira rossz a sötétben. A család nagyot dob az ember közérzetén.
 
Egy szó zseblámpákról. Legyen 2-3 LED(diódás) fejre csatolható, fejpántos lámpásod. Olcsóak, és megérik a súlyukat aranyban. Egy erős lámpás is szükséges, talán egy Maglite vagy még inkább egy SureFire (ez a márkára vonatkozik) különösen behatolók felkutatására hasznosak, de olyan egyszerű hétköznapi tevékenység elvégzéséhez, mint a főzőcskézés a WC-re járás vagy a ház körülötti piszmogás a kis LED-es fejlámpák nélkülözhetetlenek. Próbálj meg mosogatni, mialatt egy kézzel tartasz egy 60 lumen-es zseblámpát és hamar rájössz miről is beszélek. A LED-eknek amúgy is megvan az az előnyük, hogy egy töltésen elmennek egy hétig is folyamatosan, valamint maguk a diódák gyakorlatilag örök életűek. 

Az újra-tölthető elemek(aksik) megint csak nélkülözhetetlenek, mivelhogy ha gyakran nincs delej, rámegy a gatyád is az elemekre. Legyen egészséges készleted valamiféle jó minőségű elemből és próbáld egységesíteni készülékeidet. Nekem egy tucat Samsung NM 2500mAh AA(ceruza) és 8 AAA 800mAh-asom van a lámpásaimhoz, valamint ezeket használom egy D-s átalakítóval a 3D-s Maglite-omhoz. Ez jobban bevált, mint arra eredetileg számítottam. Ezenkívül tartok itthon 2-3 csomag normál Duracel-t 2012-es szavatossági idejűt, mindenesetre. A NM-os elemeknek megvan az a rossz tulajdonsága, hogy spontán elvesztik a töltésüket egy idő után, úgyhogy ellenőrizd őket sűrűn, és mindig legyen tartalékod.
 
Miután évek óta küzdök ezekkel az áramszünetekkel, mit is szeretnék Karácsonyra?
 
1. Nem nyilvánvaló? Egy generátort. Túlságosan sok alkalommal cipeltem a kaját szüleim házához. Probléma, hogy manapság már túl drágák.
 
2. Egy olyan aksi-töltőt, ami működik mind a napról, mind tekeréssel. Itt nincsenek forgalomban, de úgy tudom elég olcsóak az USA-ban. Tégy magadnak egy szívességet és szerezz be párat azokból. Még ha nem is adnak teljes töltést, a LED lámpáidnak az pont elég
 
GÁZ:
 
A gáz minősége is csúszik a lejtőn, valamint nemigen van sok belőle. Jó lenne egy elektromos rezsó is mindenesetre. Ha mind a gáz mind az áram gáz, azok a kis kemping-rezsók is megteszik, különösen azok, amelyek valamiféle folyékony üzemanyaggal mennek, mert azok kiválthatják egymást. Egyébként is a gáz tárolása veszélyesebb, nehézkesebb, mint a folyadékoké, meg ha kifogyott a boltokból, nincs mit tenni.
 
Ha már itt tartunk, ha egy városban megszűnik a gáz és villanyellátás több mint két hétre, az már halálos csapda : hanyatt homlok menekülj, míg megteheted !!!
 
MENTALITÁSVÁLTÁS:
 
Ahogy megtapasztalod a hiányát azoknak a dolgoknak, melyeknek létét most természetesnek veszed, a prioritásaid nagy hirtelenjében meg fognak változni.
 
Gyakorolj önmegtartóztatást egy jobb jövő érdekében – ez az a szemlélet, amit el kell sajátítanod, ha fel akarod készíteni magad. Van egy csomó „király-cucc”, amiről le kell hogy mondjál annak érdekében, hogy a nélkülözhetetlen holmira jusson. Meg van más is, ami nem alapvetően nélkülözhetetlen, de valamiféleképpen fontos. Az asszony bejelentkezik a fodrászhoz egy-két havonta. Nem életbevágóan fontos, de jól érzi magát tőle, és ez emel a közérzetén.
 
Viszont egy túlélőnek az alkoholt, a drogokat, de még a cigarettát is kerülnie kell. Egészségtelenek, sokba pénzbe kerülnek aminek máshol jobb helye lenne, és függőségeket ébresztenek olyasvalami iránt, amit nem valószínű, hogy a jövőben mindig be tudsz szerezni. Ki fogja elviselni a mogorvaságodat, amikor kedvenc cigimárkádat már nem importálják a Válsághelyzet következményeként?
MÁSODIK RÉSZ
A SZÜRKE GAZDASÁG – FEKETE PIAC
Amint a SHTF (magyarul beüt a baj) , a feketepiac pillanatokon belül felüti a fejét mindenütt.
 
Hazámban a „szürke gazdaság” gyakorlatilag mindenhol elfogadottá vált végül is. Eleinte a hangsúly a szakmunka és iparcikkek ételre cserélésére helyeződött. Egyes körzetek, városok kialakították saját csere-piacaikat, és létrehozták saját „értékpapírjaikat” amit pénzként, pénz helyett használtak a cserekereskedelemben. Ez persze nem tartott sokáig. Ezek az „értékpapírok” könnyen másolhatóak voltak akárki házi számítógépén, így hát mindenki visszaállt az „igazi” pénz használatára.
 
Ezen piacok általában valamiféle üres raktárhelyiségben v. telken kaptak otthont, amely felett az ellenőrzést egyik v. másik gengszter gyakorolja biztonsági szolgálatával. Akárki bérelhet egy standot 50-100 peso-ért(20-30$US) ezeken a piacokon, és áruba bocsáthatja portékáját, tehetségét. Nagy általánosságban kimondhatjuk, hogy béke honol ezeken a területeken, mivel a biztonsági szolgálatok sehol sem kötik a rendőrség orrára kisebb problémáikat, mint pl. egy lopás, verekedés avagy nők elleni vétségek. Az ilyenfajta zűrök nem tesznek jót az üzletnek, és mint ilyen, elkövetőik hamar megtapasztalják mennyi fájdalmat is képes elviselni az emberi test...vagy kapnak egy ingyen beutalót Szent Péterhez. Néha még egyenruhás rendőrök is fusiznak ilyen helyeken. De mint mindenhol, itt is ügyelned kell magadra. A zsebtolvajok itt sem ritkák és persze meg is támadhatnak, ahogy elhagytad a piacot, ahol természetesen biztonságod már a saját felelősséged.

ARANY !!!
 
Verjen fejbe valaki, mert majdnem megfeledkeztem az aranyról!!!
 
Mindenki keresi! „Aranyat veszek, KP-vel fizetek” hirdetések mindenütt, ideértve a TV-t is. Nem hiszem el, hogy ilyen bolond vagyok. Azért is nem kapcsoltam korábban,mert az aranykereskedelem igazából a törtarany meg a lopott ékszerek - megszorult emberek kisebb értékei- adásvételével van kapcsolatban, nem azokkal az aranyérmékkel, amiről ti beszéltek általában. Persze senki sem adja meg az arany hivatalos árát, szóval VIGYÁZAT mindazoknak, akik minőségi aranyérmékbe fektetnek. Mivel nehéz megállapítani az arany összetételét, a kisebb kereskedések törtaranyként fizetnek érte. Ha helyetekben lennék, érmék mellett és HELYETT vennék egy halom kisebb értékű gyűrűt és ékszert, s mivel ezek amúgy is olcsóbbak, mint a különböző címletű érmék, és ha a Válsághelyzet elég mély, nem fogtok veszíteni azáltal, hogy prémium minőségű és minősítésű aranyérméiteket törtarany értékben lesztek kénytelenek elkótyavetyélni. Ha visszamehetnék az időben vennék egy kis zsák aranygyűrűt. Zsebmetszők és kisstílű tolvajok egyenesen a nyakadról szedik le az aranyláncokat és adják tova azokat a kereskedőknek. Ez igen elterjedt vasútállomásokon, a metróban és hasonlóan zsúfolt helyeken.
 
Egyszóval amondó vagyok, ha egy sekélyebb gazdasági válságot láttok a jövőtökben, az érmékbe való befektetésnek van létjogosultsága. Mivel el fogjátok tudni adni azokat az aranyárusoknak és tán hasonló túlélő-mentalitással rendelkezőeknek, akik ismerik az árú valós értékét, nem fogtok veszíteni az akción. Az én helyzetemben is kitűnő befektetést jelentettek volna, megakadályozták volna, hogy az infláció felőrölje a megtakarított pénzem vásárlóértékét. Még a mai elfuserált helyzetünkben is be tudnék menni a belvárosi bankok akármelyikébe és túl tudnék adni rajtuk valós, piaci árakon. Ugyanez vonatkozik az ezüstre is. De lakóhelyemen, a kisstílű boltocskák csakis törtarany áron adják és veszik a cuccot, függetlenül attól, hogy miféle aranyad van. Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy az apró csecsebecsék itt és most ebben a mély és hosszú terjedelmű Válsághelyzet szituációban hasznosabbak lennének az érméknél. Bocsássatok meg, hogy eddig erről nem beszéltem, de teljesen elfelejtkeztem róla, míg ma a piacon szemembe ötlöttek az „aranyat vásárlok” hirdetések.
HARMADIK RÉSZ

BŰNÖZÉS ÉS A LÉTBIZONYTALANSÁG

Annak ellenére, hogy a bűnözés soha nem volt ismeretlen Dél Amerikában, hazám nagyon is kivétel volt ez alól. Mindig is észnél kellett lenni, de az semmi volt ahhoz képest, ami a 2001-es gazdasági válság óta megy. Előtte leengedhetted a gyerekeket a ház elé játszani, vagy megengedhetted, hogy egyedül sétáljanak haza egy-egy házibuli után a szomszédságból, de ez mára már a múlté. Ma már nem látsz lenn gyerekeket. Hadd hangsúlyozzam ezt még egyszer: Egyet sem. SOHA! Néhanap egy kölök bringázik pár métert ide vagy oda, de mindig egy felnőtt felügyelete alatt. Egy magában bringázó srác alól pillanatok alatt el fog tűnni a drót, és nagy válószínűséggel ő sem úszná meg szárazon, úgyhogy egy valamirevaló szülő nem engedi a szeme elől a gyerekét. A kamaszok már nagyobb problémát jelentenek. Nem tarthatsz egy 15-16 évest lakat alatt egész nap annak ellenére, hogy elvileg már elég nagyok lennének ahhoz, hogy vigyázzanak magukra. Amikor meg lemegy a nap a dolgok még rosszabbra is fordulnak.
 
Ilyenkor a szülők összeállnak, és vagy valamelyikőjük házánál tartanak összejöveteleket, vagy kibérelnek egy klubot, ahonnan azután begyűjtik a csemetéiket idővel. Egykor taxikat és bérkocsikat is használtak ilyen célokra, de sok lányt megerőszakoltak ilyen módon, úgyhogy mára már egy tisztes szülő sem hagyja idegenek gondjaira gyermekét. Mivel évek óta így élünk, mára már a vérünkben van az óvatosság: sokan sajnos a saját kárukon tanultak. Soha nem fogsz egy nyitott ajtót vagy ablakot találni. Szomszédok már soha nem tereferélnek házaik előtt.
 
A nap leges-legveszélyesebb pillanata kétségtelenül az, amikor akármelyikőnk elhagyja a házat vagy hazatér. Egy masszív, lebiztosított házba nem könnyű betörni, ezért a bűnözők lesben állnak arra a pillanatra várva, amikor is ott állsz a küszöbön kulccsal a kezedben. Ezért figyel különösen az ember minden körülményre, akármire, ami szokatlan és ha valami -akármi - nincs rendben megy még egy kört, nem áll meg az autóval. Soha senki nem nyit ajtót, ha ismeretlen van a közelben.

Ha ismeretlen kopog vagy csönget, mindig egy második emeleti ablakból veszi fel az ember a kapcsolatot vele.
 
A bűnözők gyakran villany ill. gázszerelőknek öltözve próbálnak bejutni házadba azzal az ürüggyel, hogy meg kell javítaniuk valamit. Soha! Akármit, ami javításra szorul, meg lehet javítani kinn a járdán, ami pedig a házadban van azt az ellátók amúgy sem fogják számodra megjavítani. Mindenesetre jobb, ha az ember udvariatlan, mint ha halott lenne.
 
Az új autóvezetési elvek, szokások megérdemelnek egy külön fejezetet. Mostanra legyen elég annyi , hogy ajtó, ablak zárva, fegyver a kezed ügyében, valamint a KRESZ mint olyan, megszűnik létezni. Ha hazád valaha is olyan helyzetbe kerül, mint az enyém, emlékezni fogsz arra, amit most mondok. Soha ne állj meg a pirosnál, vagy a stoptáblánál, ha nincs forgalom, különösen sötétben.
 
Eleinte a zsaruk próbálták megbüntetni az embert, ha véletlenül elkapták amint átmegy a piroson (más szóval megpróbálták levenni), de pár hónap elteltével rájöttek, hogy a sofőrök inkább a büntetést kockáztatják meg mint az életüket, ezért ma már villogó sárgára állítják a közlekedési lámpákat este 8-9 után. Ez persze irtó veszélyes. Az éjszakai balesetek mind gyakoriak, mind brutálisak, mivel az autók teljes sebességgel kapják oldalba egymást.
 
FEGYVEREK, Muníció, önvédelem
Ezzel vagyunk és leszünk a legnagyobb gondban, mivel nincs szabad fegyverviselés, sem kellő gyakorlat. Bűnözésre hajlamos egyéneknél viszont mindkettőből elegendő akad.
Mivel jobb tanácsot nem tudok, olvassátok el a cikk forrásának részletes leírását erről. 

NEGYEDIK  RÉSZ

AZ ÉLELEM ÉS EGÉSZSÉG

Kényes egy téma. Az étel és ital az elsődleges szempontok...
 
Ideálisan már megtervezted az élelmiszerellátásodat, és elraktároztál a pincében egy évi elemózsiát...avagy mégsem? Hm...nekem sem volt amikor a SHTF, és mondjuk úgy, hogy a tojásaim állandóan a torkomban keringőztek attól a gondolattól, hogy a szupermarketek végleg be fognak zárni egy szép napon, és én a családommal együtt nyelhetem az éhkoppot. Ha még nem képeztél élelmiszer-tartalékot, tedd azt, amit én is tettem, és vásárolj egy kevéssel többet mint amennyi kell minden egyes alkalommal, amikor boltban jársz. A következő szempontok alapján és fontossági sorrendben járj el:
 
  1. Nincs hűtésigénye
  2. Nagy a tápérteke
  3. Hosszú ideig(1-5 év) tárolható
  4. Nem kell víz az elkészítéséhez
  5. Főzés nélkül fogyasztható
Ezt magyarra lefordítva nagyjából a következő fog kijönni:  konzerv(húsok, halak, zöldségek, sűrített tej), Szárított tésztafélék, dehidratált levesek, csokoládé, tejpor, lekvár, levesek, rizs, liszt, cukor, szárított bab. A konzervek nagyszerűen elállnak. Többnyire víz sem kell elkészítésükhöz, úgyhogy felnyitásuk után azonnal fogyaszthatóak. Csak arra vigyázz, hogy a doboz ne legyen sérült, mert az olyan megromolhat. Ha ilyet találsz, fogyaszd el elsőként. Arra is ügyelj, hogy amint kinyitottad a dobozt, azonnal távolítsd el a bádogból tartalmat. Az én személyes kedvencem a tonhal. Ezer évig eláll, tele van fehérjével, és ízlik mind a mai napig. Emellett a fagyasztott zöldségeket, rizst is feldobja.
 
A konzervált zöldségek és gyümölcsök is nagyszerűek, csak azt ne feledje az ember, hogy sokkal kevesebb vitamint tartalmaznak, mint frissen és azok nagy része is a lében van feloldva.
 
A szárított tésztafélék sok vizet igényelnek főzésnél, de ezeknél jobb szénhidrát forrást keresve sem találni. A liszt és a gabonafélék is jól tárolhatok és táplálóak is nagy mennyiségben, csak nagyobb befektetést igényel elfogyasztásuk.
 
Mára már egész függetlenek vagyunk a hűtőszekrénytől, csak a friss tésztaféléinket(noqui), pizzát és zöldségeinket fagyasztjuk benne. Gyakorlatilag mindent lefagyasztunk, mert így minden eláll majd' örökké, hameg szünetel az áramellátás, a sok fagyasztott cucc napokig nem enged ki. Minél nagyobb tömeget fagyasztasz, annál tovább marad lefagyva. A városi túlélőnek egyébként ajánlatos minél kevésbé hagyatkozni a hűtőre. A konzervek és a dehidratált ételek a legjobb barátai. Ennek ellenére, mint mindenki, aki huzamosabb ideig nélkülözte friss zöldség és gyümölcsfélék fogyasztását tudja, hogy az ember bőre, főleg az ínye és ajkai kirepedeznek. Ennek a hiánybetegségnek Skorbut a neve. Amint friss vitaminforráshoz jut az ember, a tünetek elmúlnak. Velem is megesett egyszer. Ezert javasolt, hogy friss gyümölccsel egészítsd ki az étrendedet. Nem árt, ha van egy kis háztáji veteményesed, pár gyümölcsfával.
 
Egészségügy: Menj, és tettesd magad rendbe. Látogasd meg a fogászt, és javíttasd ki minden fogadat. Nincs rosszabba fogfájásnál, amin nincs ki segítsen. Ne feledd, hogy az orvosok sem lesznek annyira elérhetőek mint ma. Én például megoperáltattam a szemem. Tökéletesen látok szemüveg nélkül, aminek van előnye azon kívül is, hogy nem fogok még egy pár szemüveget összetörni ezekben az ínséges időkben: Az emberek is másképp viszonyulnak hozzam, hiába no, ösztönlények lennénk vagy mi a fene. Az útonállók is mindig téged fognak kiszúrni, ha szemüveges vagy. Lehet hogy ez ösztönös náluk, lehet, hogy tudatos, de tény. Ne hidd hogy képzelődöm. Az öregebbek és nők is sokkal veszélyeztetettebbek. Ezek után a gyerekek jönnek a sorban, minél kisebb, gyengébbnek néz ki az ember annál nagyobb az esélye, hogy belekötnek. Ez így működik. Egy nagy darab izmos fiatalembernek magabiztos arckifejezéssel nemigen van félnivalója a kisstílű gazemberektől, de persze ez nem vonatkozik a profi bandákra.
 
Beszélj meg mindent az orvosoddal. Mint a Kis Herceg: soha ne habozz ha kérdésed van. Terjeszd ki ezt a viselkedésmódot mindenkire akinek van valamiféle szakértelme, szakterülete: szerelőkre, orvosokra, a Yardra, és így mindennap tanulsz majd valami hasznosat. Minden információfoszlány értékes lehet. Légy kíváncsi. Így tudtam meg például, hogy be kellene szereznem többfajta antibiotikumot, mivel ha az ember csak egyfélét szed, az gyorsan hatását veszti. Ez különösen a gyerekek számára fontos, úgyhogy ma két különböző fajtát tartok belőlük.
 
Pár óra edzésbe heti három alkalommal nem fogsz belehalni. Én otthon gyúrok, van egy padom pár súlyzóval. Egészítsd ki a súlyokat némi aerobikus mozgással is. Fontos, hogy ne bízd el magad.
 
Képzelj csak bele, hogy gyalog kell menekülnöd valami zavargás/tűzharc/támadás elől a cuccoddal a hátadon, vagy puszta kézzel kell felvenned a harcot egy támadóval. Nem kell, hogy Bruce Lee vagy Mike Tyson váljék belőled, de azért el kell hogy tudjál helyezni egy pofont, tudnod kell, hogy védd az arcod, fejed ismerned kell pár önvédelmi trükköt. Kifizetődik az önvédelmet gyakorolni. Azt gyakorold, aminek a való világban hasznát láthatod. A jó kondi ugyancsak biztosítás sok nyavalya ( mint a magas vérnyomás, szívelégtelenségek) ellen, valamint az immunrendszeredet is erősíti.
 
Hasznos az elsősegély-nyújtási tudnivalók elsajátítása is. Idén nyáron el fogok végezni egy vöröskereszt-tanfolyamot. Tarts elsősegély készletet mindenféle gyógyszerrel kiegészítve amire csak szükséged lehet. Ha állandó jelleggel szedsz valamit, próbálj meg belőle legalább egy évi készletet felhalmozni. A gyógyszerek nálunk már nehezen beszerezhetőek, drágák, többnyire külföldi készítmények és amikor a SHTF, nem biztos, hogy nem tűnnek el a patikákból. Apósom Parkínson-kórban szenved, a spéci orvosságát itthon már rég nem kapni, úgyhogy a külföldre látogató barátait kéri arra, hogy hozzanak neki.
 
Én is minden gyógyszert összegyűjtök amit csak tudok. Azon felül amit általában egy ilyen otthoni patikában találsz, én fájdalomcsillapítókra (Ibuprofen) és antibiotikumokra koncentrálok, mind felnőttek, mind gyerekek számára. Az antibiotikumok nélkülözhetetlenek errefelé a sok különböző és gyakran előforduló vírus miatt. Különösen a tüdőfertőzések veszélyesek. Ne feledd, hogy egy tiszta és gondosan szellőztetett ház sok problémát meg tud előzni. Nem könnyű feladat, amikor a város koszos és teli van patkánnyal, de megoldható. A mi környékünk egész tűrhető, de vannak sokkal, de sokkal rosszabb helyzetben lévők, ahol is az emberek a patkányokkal versengenek az ennivalóért, alvóhelyért. A csótányok is problémát jelentenek, így mindent megteszek, hogy kordában tartsam őket méreggel.
 
Jut eszembe: halmozz fel némi patkány és csótánymérget. A városi szolgáltatások nem állnak a helyzet magaslatán – ez alól a szemétbegyűjtés sem kivétel. Egy alkalommal egy hétig sztrájkoltak (vannak helyek, ahol hónapokat hagynak ki) és fényes nappal lehetett patkányokat rohangálni látni a szeméthegyek körül. Nem egy szanatórium...
A Legfontosabbat majdnem elfelejtettem
Maga az élet, amit addig tanultam....
És a valóság, ami arcon csap egy napon
 

Erről majdnem megfeledkeztem örökre. Ez, Ez egy fontos pillanat volt, amikor is vagy hatvanunk, mind hallgatók egy lerobbant, iskolának használt épületben, egyszerre jöttünk rá, hogy az, amit mi valaha AZ életnek ismertünk, nos AZ megszűnt létezni.

Hajnali 1:06 van. Épp most jöttem ki a zuhanyból, a feleségem meg a fiam alszanak. Éppen dörzsöltem be a sampont a hajamba, és azt vettem számba, mit is írtam ide a mai üzenetembe, amikor is belém nyílalt annak a pillanatnak az emléke amikor is többed-magammal együtt tudatosult bennünk, hogy ami körülvesz bennünket nem csak az összeomlás, hanem, hogy egy világ megszűnt létezni, az, hogy nem egy tornádó vágtatott át világunkon, hanem egy hosszú, el nem múló jégkorszak vette kezdetét.

Pontosan olyan módon értettük ezt meg, mint ahogy a gyerek megérti a fotoszintézist: 


Egy tanár hidegen elmagyarázta nekünk, még táblázatai is voltak.

Tegnap 5 órát aludtam, 2-t tennapelőtt. Szombaton semmit. Már hozzászoktam. Egyetemi határidők, éjszakázás a CAD 3D-rajzaira várva, könyörtelen világ ez itt körülöttünk, senkit nem érdekel, mi eszi a lelked, csak teljesíts az elvárásoknak megfelelően, és azok mindig magasak. 4 éve történt, majd egy évvel a 2001 decemberében beütött krízis után. 
 
Társadalomtudomány-óra volt és a tanár éppen a különböző társadalmi elrendezkedések piramisait magyarázta. Istenem, most is látom magam előtt. Még a könyveinkben is benne voltak azok az átkozott, kegyetlen piramisok. Az első, a példapiramist két vízszintes vonal szelte 3 részre, az elitet, a középosztályt és a szegény, proletár rétegeket ábrázolva. A tanár elmagyarázta, hogy a piramis középső szelete, a középosztály, mintegy ütközési zónaként nyeli el a gazdagok és a szegények között felgyülemlő társadalmi feszültséget. A második piramis kövér középső szeletet ábrázolt, vékony alsó és felső szelettel, kétirányú nyilakkal ábrázolva, hogy az osztályok közötti mobilitás útja nyitva áll. Ez volt a klasszikus demokratikus kapitalista társadalom sémája. A harmadik fajta csak annyiban különbözött ettől, hogy a piramis kissé laposabb volt, azt jelképezve, hogy az alja és a csúcsa közötti különbség nem olyan nagy. Ez az Európai Nyugati, szocialista-jellegű társadalmakat jelképezte. E három ábra között nem volt nagy az eltérés.

A negyedik piramis a kommunista társadalmakat ábrázolta, ahol is a nyilak a középső és alsó osztályokból a legfelső szintet ostromolták, de ott áthatolhatatlan rétegbe ütköztek. Egy picike elit, alatta kis középpel, és egy hatalmas alsó szint.

Azután lapoztunk egyet és jött az a rohadt ötödik piramis. Ennél a középső szeletből a nyilak az alsó szintbe irányultak.

-Ez mi? - kérdezte valamelyikőnk

A tanár ránk nézett: - „Nos, ez itt mi vagyunk.” - mondotta.

„Ez egy összeomlófélben lévő társadalom, egy, amelyikből hamarosan harmadik világ-béli lesz, ahol a középosztály említésre sem méltó, amelyet hatalmas szegénység és egy parányi, de mesésen gazdag elit jellemez”

- „Mik azok a nyilak, melyek középről tartanak lefelé” - kérdezte valaki.

„Az ott az eltűnő-félben lévő középosztály” - mondta a tanár.

Halálos csend támadt, ha valaki leejtett volna egy tűt, meghallottuk volna. Nem hazudok, senki nem sírt, de sokan dörzsölték a szemeiket, feledtek el levegőt venni... mindnyájan tudtuk, hogy valami megváltozott körülöttünk…

„Tudni-illik a középosztály jövedelme már nem elegendő ahhoz, hogy betöltse funkcióját. Az elit egy kis része középosztálybélivé züllik, a középosztály nagy része viszont elszegényedik.”

Nem tudom hányan értették meg abban a pillanatban, hogy szegénység a sorsuk...

„ A helyzet az, hogy van itt egy középosztály, mely hirtelen elszegényedik, és ezzel gyakorlatilag egy olyan társadalom jön létre, mely szegényekből áll, középosztály nélkül, ami társadalmi villámhárítóként működhetne. Ez a lesüllyedt középosztály hamar rájön, hogy azokhoz az állásokhoz, amelyeket egyáltalán találnak, túlképzettek, de alternatívájuk nem lévén minden adódó lehetőséget meg kell ragadniok – tehát a kínálat-kereslet elve szerint, a munkanélküliség az égbe szökik, az bérek pedig a béka segge alá. 
Tanulnak, készülnek egy állás betöltésére, amelyet soha nem fognak megkapni, mert az nem létezik. Ti, srácok, ti építészetet tanultok, pusztán azért, mert per pillanat ezt kívánjátok tenni, vagy ez a hobbitok, vagy mert nincs más dolgotok. Csak 3-4%-otok fog valaha is valami építészettel kapcsolatos dologhoz kezdeni.” - folytatta a tanár.

Csak ültünk ott mindnyájan, próbáltuk megemészteni az imént hallottakat. Pár hónapon belül kiderült, hogy a tanár túlságosan is a fején találta szöget. Még az iskola is ezt tükrözte: a hallgatók vagy 50%-a kimaradt: vagy nem látták további értelmét, hogy olyasmivel vesztegessék az idejüket, aminek semmi köze nem lesz a jövendőbeli fizetéseikhez, vagy elfogyott a pénz a tandíjra, vagy családjaik túlélése érdekében valamiféle munkát kellett vállalniok.

Valaki itt ezen a fórumon azt írta, hogy ha ez megtörténik az Államokban, a zavargások sokkal intenzívebbek lesznek, mert a Dél Amerikaiak szívósabbak. Először nem értettem vele egyet, mert úgy gondoltam, hogy az emberek mind alkalmazkodnak majd valahogy, amikor ilyen helyzetbe kerülnek, de most, hogy volt időm tűnődni a dolgon, azt hiszem igaza volt. Nem igazán azért, mert erősebbek, hanem mert ellenállóbbak, jobban hozzá vannak szokva a sorscsapásokhoz. Többségünk nagyszülőktől származik, akik a Spanyol polgárháború elől menekültek ide, mások az Olasz diktátor elől, a szüleink túlélték a piszkos háborúkat a saját diktátoraikkal és gyerekeik is ebből az anyagból gyúrattak. 
Vajon az USA-béliek is túlélnék mindezt? Persze hogy, de azt hiszem, ma túlontúl sokan vannak ott nálatok, akik nem olyanok mint ti vagytok, akik nem készülnek fel minden eshetőségre, akik nem értik milyen instabil is ez az egész. 
 
Ezek lesznek azok, akik a zavargásokat fogják okozni, azok, akik túl lusták, hogy mindenkor ellássák saját szükségleteiket, mielőtt túl késő, meg azok, akik elpuhultak az évek során abban a hitben, hogy a kormány majd megvédi őket, mint tisztességes adófizető állampolgárokat. De a többség azért megmarad. Az ember alkalmazkodik, mint mindig. Jobban mint hinnéd. 
Azok pedig, akik nem tudják vagy akarják az új realitásokat tudomásul venni el fognak pusztulni, így tisztítván a genetikai állományt és adván át az élőhelyet a fajfenntartás érdekében. 
Így megy ez már évezredek óta.
 
 

A cikk forrása és Fernando által kérdésekre adott válaszok elolvashatóak itt.


http://vilaghelyzete.blogspot.hu/2013/06/osszeomlas-elott-egy-tulelo-vallomasa.html

 

Téma: Világhelyztete.com - Összeomlás előtt - Egy túlélő vallomása, mely tanulságként tényleg életeket menthet- KÖTELEZŐ !

Dátum: 2014.08.10

Feladó: Kostyál lászló

Tárgy: A túlélés lehetősége.

Energiáról saját magad is tudsz gondoskodni.Ott a napenergia,a szélenergia. ember hajtású áramfejlesztő beszerzése ma még könnyen megoldható.Desztilláló berendezéshez és tüzelőről kell időbe gondoskodni.Saját fejlesztésű fegyvert is csinálhatsz a házad körül pld.kutyád kiképzett legyen, legyen gázspréd, villannyal is védekezhetsz ősi fegyver a nyíl, a különböző csapdák stb.Légy találékony a veszély "milyenségéről" mert lehet, hogy semmit sem tudsz tenni.A menekülést is be kell időbe kalkulálni. De soha ne kerüljön rá sor.

Dátum: 2014.03.18

Feladó: Útkereső

Tárgy: A túlélésről.

Bizony ez egy rémálom. Az urbanizálódott társadalom túlélése bizonytalan. A legborzasztóbb az , hogy aki az összeomlásig nem hozott létre, alkotott semmit azaz inproduktiv volt-korábban más produktivitásából szedte a sápot, abból lesz rabló, fosztogató, stb. MERT nem tudja megkülönböztetni az ehetőt a nem ehetőtől a mezőn erdőn növő növények gazok közül. A túlélési ösztöne viszont rablásra sarkallja. Tehát mindig is a produktív ember fog szenvedni. Ha izolálja magát azért, ha közösségekbe tömörül azért, mert ott mindig lesz aki pillanatokon belül uralni fogja a csoportot, ugyanis a potyalesők már elöre jószándékot, nagylelküséget mutatva "beépülnek a csapatba, és kihasználják az emberséges, segítőkész többséget. Csak a család mentheti meg egymást! Viszont fél évszázada ezt zülleszti le a láthatatlan világhatalom. A túlélés legfőbb biztosítéka a családi/rokoni összefogás lehet. Na persze a tudás az életről, az élethez/ mindennapokhoz szükséges tudás. A mit és hogyan, a legegyszerűbb eszközökkel és nem csodakütyűkkel. A korabeli élelmiszertárolás. Korabeli világítő eszközök, fűtési módok. stb. Na ez az amit az urbanizálódott városiak nem tudnak, csak az általuk lenézett falusiak. Reménykedjünk , hogy nem jutunk el odáig,hogy hosszú éveket kelljen kökorszaki szinten túlélni.

Dátum: 2014.05.18

Feladó: Ember's-Ég

Tárgy: Re:A túlélésről.

Köszönjük a hozzászólást! Csak egyetérteni tudunk és bízunk a legjobbakban, és reményeink szerint jól is tesszük ezért a célért a dolgainkat. Szokták mondani: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan."

Új hozzászólás hozzáadása