Hasznos holmik - Gyömbér

2013.09.03 23:26

 

Kapcsolódó link..

https://embers-eg.webnode.hu/news/hagyma-de-holnap-is-/

https://embers-eg.webnode.hu/news/varosiaknak-krumplitermesztes/

https://embers-eg.webnode.hu/szellemi-bazar/hasznos-holmik/

https://embers-eg.webnode.hu/news/milyen-betegsegek-ellen-hatasos-a-hetkoznapi-diolevel-nep-praktikak-/

 

 

Szegről-végről rokona a kurkumának és a kardamomnak. Őshazája Észak India, de Európában a rómaiak terjesztették el. A birodalom bukását követően azonban elfelejtették, majd ezer év tel el, míg újra felfedezték ezt a kiváló fűszernövényt. Lett is ára, nem kevés. Egy kilogramm gyömbér kb. két felnőtt birka árát érte akkoriban.

 

 

 

De ugorjunk egy kicsit vissza az ókorba. Mithridatész Eupator, Pontusz királya (még Róma felemelkedése előtt) elkészített egy kb. ötven komponensből álló csodálatos gyógyitalt, amit magyarul csak teirék-nek neveztek (theiraca görög szóból származtatva). Állítólag minden betegségre gyógyírt jelentett, de pontos összetételét mára már elfelejtették, igaz, akkoriban is titokban tartották. Az azonban biztos, hogy a gyógyital  egyik alapvető komponense a gyömbér volt.

Hatalmas értékét az adta, hogy a középkorban a „kor Viagrájának” tartották.
 
A nagy, londoni pestisjárvány idején IV. Henrik király a város polgármesterének a gyömbért ajánlotta, mint a pestis legjobb ellenszerét (jellemző a király realitás érzékére, hogy azt a gyömbért ajánlotta, melyből egy kiló két felnőtt birka árával ért fel, XVI. Lajos feleségének is azt rótták fel bűnéül, hogy mikor az éhes nép kenyeret követelt, ő azt mondta: „ha nincs kenyerük, miért nem esznek kalácsot?” Persze az igazság az, hogy ezt nem ő mondta, hanem egy hercegnő  és nem akkor, hanem tíz évvel korábban, de jó ürügy volt arra, hogy őt is lefejezhessék, mint uralkodó férjét).

 

A gyömbéres mézeskalács ma is kiváló csemege, főleg az angolszász területeken. A szerecsendió, a szegfűszeg, a gyömbér, a fahéj és a bors pedig gazdaggá tette Hollandiát (az oszmán hódítások miatt, mikor a hagyományos karaván utak bezáródtak, a kontinenst a híres Kelet Indiai Társaság látta el ezekkel az akkor is méreg drága fűszerekkel).
 
Ha egy dl  mézbe egy hüvelykujjnyi gyömbért reszelünk és naponta ebből egy teáskanálnyit elfogyasztunk, akkor hatékonyan védekezhetünk az őszi-téli időszakban oly gyakori hörghuruttal szemben.

Vajas mézbe keverve még hatékonyabb és finomabb csemege.

 

 

A gyömbérnek nagyon sok fajtáját termesztik, részben fűszernövényként (Zingiber officinale), részben vágott virágként, mint a képen látható Zingiber zerumbet. Ez utóbbi virágzata tobozhoz vagy buzogányhoz hasonlít, karéjos szirmok sokasága alkotja a tömzsi "tobozt".

A gyömbérfélék termesztése több ezer évre nyúlik vissza. Ázsia trópusi részeiről került föníciai hajósok közvetítésével Európába, ahol már a középkortól kezdve fontos fűszerré lépett elő. Csípős-édeskés ízét, illatos aromáját hamar megkedvelte az európai konyha és ma már sok étel, ital nélkülözhetetlen alkotórészévé vált, gondoljunk csak a gyömbéres tonikra.

A gyömbér afrodiziákumként is használatos. A gyöktörzse fogyasztható, kifőzik illetve leforrázzák.

A gyömbér Dél-Ázsiában, a nedves éghajlatú trópusi területeken honos, kúszó gyökértörzsű, azaz rizomájú növény. A másfél méter magasra növő hosszú levelű növény vékony, lány szárakat hajt. A különösen finom illatot árasztó virágfüzérei a valamivel kisebb magasságot elérő szárakon, sűrűn helyezkednek el.

A húsos, fûszeres illatú gyömbérgyökeret legalább 5000 éve használják fõzéshez és gyógyításhoz Indiában és Kínában. Olyan régóta ízesíti az ételeket és gyógyítja az emberi szervezetet, hogy nem tudni, mikor találkozott vele elõször az emberiség, sõt pontos eredetét sem tudták meghatározni. Annyi bizonyos, hogy több mint 3000 éve termesztik Délkelet-Ázsia trópusain, közelebbrõl a fent említett két ország területén.

Az elsõ, gyömbérrel is foglalkozó írásos emlék Kr.e. 3000 körül született. Shen Nong (más források szerint Sen Nang, Chen-nung), a legendás kínai császár, akit „Isteni Szántóvetõnek” is neveztek, állította össze az elsõ kínai füvészkönyvet.

Shen Nong megfázásokra, lázra, hidegrázásra, tetanuszra és leprára ajánlotta a növényt, továbbá a könyv leírásaszerint “megszünteti a testszagot, és összehozza a testet a lélek birodalmával”. A gyömbér szerepel az elsõ kínai orvosi könyvben is, a Wu Shi Er Bing Fang-ban, mely nagyjából 3000 éves.

Érdekes viszont, hogy a friss gyömbérrõl csak Kr. után 500 körül írnak

A gyömbér õsi felhasználásaira vonatkozó adatok szerint ismeretes, hogy kínai tengerészek tengeribetegség ellen rágcsálták. A kínai orvosok ízületi gyulladás és veseproblémák kezelésére ajánlották. Az asszonyok Kínában jelenleg is teaként fogyasztják menstruációs görcsök, terhességi hányinger és más nõgyógyászati problémák ellen. A tengeri kagylók ellenmérgének is tekintették, ezért halból és tengeri állatokból készült ételeket fûszereztek vele.

Az indiaiak fõzéshez, ételek tartósításához és emésztési problémák kezelésére használták, mert véleményük szerint tisztítja a testet és a lelket egyaránt. Vallásos ünnepek elõtt, attól való félelmükben, hogy megsértik isteneiket, inkább gyömbért ettek hagyma és fokhagyma helyett, mivel ez leheletüket édessé, s ezáltal az istenek számára elfogadhatóvá tette.

A Magyarországon is őshonos erdei gyömbérgyökér vagy vadgyömbér (Geum urbanum L.), népies nevei: erdei szegfű, ibolyaszegecs, szegfűszagúfű, szentbenedekfű ismert gyógyfű, élvezeti szerként édes szeszes italokban használják.

A gyömbér hatóanyagai

A növény gyökértözse (Zingiber rhizoma), ujjasan elágazó, 8–10 cm hosszú, 1,5–2 cm széles, belül sárgásszürke színû, szálkás törésû, aromás illatú, csípõsen kesernyés ízû. Jellegzetes ízét és illatát az illóolaj (zingiberén és bizabolén), agingerolok (metil-gingerol és gingerol) és a shoagolok okozzák. Az utóbbi két vegyületcsoport felelõs többek között a hányinger és a hányás megelõzéséért. Cukrot, gyantát, gyantasavat, keményítőt is tartalmaz.

Főbb fajtái a hámozatlan, fekete „barbadosi” és a hámozott, fehér „bengáliai” gyömbér. Vágva, őrölve, egyes országokban kandírozva (cukrozva) is árusítják. Gyökérgumóját nyersen is felhasználják; ilyenkor előbb meg kell hámozni.

Kevés gondoskodással virágcserépben is nevelhető.

 

Felhasználása:

Levesek (hús-, bab-, burgonya-, gyümölcs- stb.), levesgombócok, burgonya-, és babfőzelékek, szószok, húsételek, vadhúsok, mártások, sütemények (mézeskalács, keksz stb.), forraltbor, likőrök, pálinkák, keleti ételek, valamint uborka, tök, és gyümölcsök eltevésénél is használt kitűnő ízesítő.

A gyökér forrázata gyógyteaként vértisztító, meghűlés, torokfájás, gyomorbajok, felfúvódás, étvágytalanság, gyengeség ellenszere.

A alkalmazható a hányinger és szédülés megszüntetésére is, ezért a tengeribetegség megelőzésére használják. A gyógynövényüzletekben, patikákban kapszulákban szerezhetjük be; ezeket az utazás előtt 1-2 órával kell bevenni.

Ételeinket, csak a főzés utolsó fázisában ízesítjük vele, így kiemeli, teltebbé teszi az ízeket. Intenzív aromája miatt adagolásával takarékosan kell bánni, mert túladagolva kellemetlen, kesernyés ízt ad az ételnek. Angliában, Amerikában a híres „Ingver” sört készítik belőle, de a magyar recept szerint készített „Gyömbérsör” is igen frissítő, ízletes ital.


Homonnai Róbert

 

https://socialhealth.drtihanyi.com/bejegyzes/a-gyomber

https://sportvilag.net/news/show/gyomber-elettani-hatasai

 

Téma: Hasznos holmik - Gyömbér

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása