Kút mellett szomjazók
Előzmény..
https://embers-eg.webnode.hu/news/az-argentin-apokalipszis-vajon-ez-lesz-itthon-is-/
Kapcsolódó link..
https://embers-eg.webnode.hu/ujdonsagok/apokalipszis-/
“Ha nem vigyázunk, kilopják a lábunk alól a földet, s egy pohár vízért is könyörögnünk kell majd.”
Szerte a világban egyre inkább felértékelődik a víz, különösen az ivóvíz jelentősége, szerepe, és persze az ára is.
Sok írásunkban figyelmeztettünk, már az egyre riasztóbb világ jelenségre, azon belül pedig a minket közvetlenül is érintő veszélyre.
Ez a vízháború.
Cochabamba
Dél-Amerikában, Bolíviában a vizet, Cochabamba vízhálózatát privatizálták, ami azt jelentette, hogy az emberek csak akkor juthattak vízhez BÁRMILYEN vízhez, ha fizettek érte a multinak. Nemcsak a tisztított ivóvíztől, hanem a földből feltörő források, és más természetes vizektől, de még az esővíztől is „elzárták” az embereket.
Magyarán a cionista, magántulajdonú multik lepaktálva a korrupt bolíviai politikusokkal, törvényesítve saját tulajdonukba vontak mindenfajta víz hozzáférési lehetőséget, megfosztottván az embereket egyik alavető joguktól a vízhez való szabad hozzájutáshoz.
Ennek előzménye, – mennyire típusos! – hogy a Világbank betette a lábát, és kierőszakolta a privatizációkat, majd 20 éven át kényszerítette hiteleit és annak embertelen feltételeit, a gazdaságilag amúgy is kétségbeejtő állapotban lévő országra.
A Világbank privatizáltatta a vasutat, a telefonrendszert, a nemzeti légitársaságot, a szénhidrogénipart, és a vízhálózatot.
Az akkori kormányzat átjátszotta a Cochabamba teljes vízfelügyeletét az Aguas del Tunari cégnek, mint egyetlen jelentkezőnek (sic) – amely nem más volt, mint a San Francisco-i székhelyű Bechtel egyik leányvállalata. (A Bechtel a legnagyobb építőipari és mérnöki cég az Egyesült Államokban, ám a világon mindenütt jelen van, még Erdélyben is, de részt vesz Irak újjáépítésében is, és nem mellékesen a CFR-t is pénzeli még jó néhány multival egyetemben, no meg felvásárolja a Chevron’s Waste Water Treatment Technology-t is)
Mi lett a vége ennek a cochobambai üzletnek? Természetesen a Bechtel árat emelt, nem is kicsit, és gondosan ügyeltek arra, hogy senki se juthasson vízhez ingyen, aminek következtében kitört a vízháború. Szükségállapotot vezettek be, katonaságot rendeltek ki. Vagyis minden megérett Bolíviába a változásra, Evo Morales, pedig visszaállamosított mindent.
Aszály, vizhiány, drágaság
Azonban nem Bolívia az egyetlen vízproblémákkal küzdő ország, az USA-ban például vannak helyek, ahol fizetnek azért az embereknek, ha nem füvesítik be, hanem lebetonozzák, lekövezik udvarukat, kertjüket, hisz a gyep ápolásához víz kell. Legutóbb például egy oregoni eset kapott nagy nyilvánosságot és borzolta a kedélyeket, ugyanis bizonyos Gary Harrington földtulajdonost 30 nap börtönbüntetésre ítélték, amiért esővizet gyűjtött három, saját telkén található víztározóban.
Mint tudjuk Kínában sem állnak sokkal jobban víz dolgában, ott is sok területen takarékoskodniuk kell az embereknek, – erről is írtunk korábban.
A kifejezetten aszályos országokról, vagy a rosszminőségű vízzel rendelkező területekről már nem is beszélve.
Tudjuk azt is, hogy sok országba már importálni kell az ivóvizet, ilyen ország például Izrael is, ahová Törökországból és Magyaroszágról is szállítanak ivóvizet. Bár igen érdekes, hogy miközben vízhiánnyal küzdenek, és például erősen korlátozzák a palesztinok vízhez jutását azonközben az elfoglalt legtermékenyebb területeket szorgosan öntözik, és fürdő medencéiket is folyamatosan feltöltik.
Kútjaink mellett fogunk szomjazni?
Hazánk azonban víznagyhatalomnak számít. Mielőtt agyonmérgeztük volna földjeinket, szinte bármely természetes vizünk iható volt. Szerencsére az ivóvíz még ma sem probléma számunkra, sőt, gyógy-, és termálvizeink szinte mindenütt könnyen hozzáférhetőek, bár kutjaink egy része már idegen kézre került, magántulajdonú multik kezére, ahogyan vezetékes ivóvízhálózatunk is. Hova-tovább nem győzzük fizetni a saját vizünket.
Az azonban igen szemet szúró, hogy szinte minden fontosabb vízlétesítményünk közelében, izraeli tulajdonú őrző-védő cégek lebzselnek, s épp ilyen feltűnő az is, hogy a jórészt izraeli bevándorlók, meg a magukat „minőségi ember”-nek titulálók számára épült lakóparkok szinte mindegyike, valamilyen mesterséges, vagy természetes víz közelében található. Lehetőleg yacht kikötővel és más vízi élményt kínáló létesítménnyel.
A cionista tulajdonú multik, nagybirtokra vágyók, külföldiek, és betolakodók, alattomosan, lépésről-lépésre kaparintják meg vízkincsünket, értékes földjeinkkel, termőföldjeinkkel együtt. Van ahonnan már az évtizedek óta ott horgászókat is kitiltották, az egész területet magánosították.
Ha nem vigyázunk, kilopják a lábunk alól a földet, s egy pohár vízért is könyörögnünk kell majd. Ez a sötét, ám de valószínű jövő, mivel kormányaink egyike sem mutatta jelét annak, hogy a nép vagyonát megtartsa, s a már privatizáltakat visszaszerezze.
Láthatólag Bolívia sorsára jutunk, de reménykedünk abban, hogy a magyarság a sok ellentéte után végre összefog, és visszavesszük hazánkat, otthonainkat.
Szász Gerda – Szabad Riport Tudósító Iroda
https://szrterra.wordpress.com/2013/02/10/kut-mellett-szomjazok/
Téma: Kút mellett szomjazók
Nincs hozzászólás.