Jelenleg az EU-ban Magyarország olyan országok élén jár, amelyek elégedetlenek Brüsszel és Washington oroszellenes politikájával. A napokban Szijjártó Péter magyar külügyminiszter mondta, hogy a Moszkva elleni szankciók hatástalanok, nem vezettek a válság deeszkalációjához Ukrajnában, csak problémákat okoztak az EU-országok gazdaságának, elsősorban a közép-európai országokban. Hasonló nézetet vallanak Magyarország régióbeli szomszédai, Csehország és Szlovákia.

Természetesen, a Nyugat szemében ez aláássa azt a propaganda verziót, mely szerint az európai társadalom "egységes" oroszellenességében, ezt a gondolatot az amerikai elnök hangoztatja. Éppen a Fehér Ház gazdája jelentette ki, hogy a Nyugat egységes választ talált, ami állítólag Oroszország nemzetközi elszigeteltségéhez vezetett.

Azonban, az elszigeteltség sikertelennek bizonyult. Sőt, úgy látszik, maga az USA egyre nagyobb elszigeteltségbe kerül. A Washington Post szerint "Barack Obama elnök nem vette észre, hogy Kelet-Európában az oroszellenes politikusokat felváltották azok, akik nem hajlandók a NATO érdekében feláldozni gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal."

Természetesen, a Fehér Ház nem mondhatta, hogy a magyar állampolgárok elleni korlátozásokkal meg akarja büntetni Budapestet külpolitikai függetlenségéért. Ennélfogva, a Deutsche Welle szerint, az intézkedéseket azza indokolják, hogy problémák vannak magyarországi amerikai cégek adóztatásával. Azonban a magyar média értetlenségét fejezi ki: ha Washington valóban kizárólag a magyarországi adórendszer miatt aggódik, miért került a "fekete listára" a Közgazdasági Kutatóintézet vezetője és magyar üzletemberek.

Nem titok, hogy Magyarországnak sok problémát okozott "nyitottsága" a Nyugat felé - mondta Oleg Barabanov politológus az Oroszország Hangjának adott interjúban:

Ha megnézzük Közép-Európa minden országának a gazdaságát, akkor kiderül, hogy éppen a magyar gazdaság volt a legnyitottabb. Például a csehvel szemben, amely állandóan igyekezett protekcionista politikát folytatni, saját iparát támogatva. Nem csoda tehát, hogy a magyar gazdaság a legérzékenyebben reagált az európai válságra.

Éppen az európai gazdasági válság rákényszerítette a magyar kormányt, hogy "távol maradjon" Brüsszel számos lépésétől. Az USA és az EU intézkedései aláásták a magyar-orosz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, amelyeknek éves forgalma fél billió dollár. Ezzel csak megerősítették a magyar hatóságok óhaját, hogy önálló politikát folytassanak. Természetesen, Magyarország tagsága az Európai Unióban és a NATO-ban komoly korlátozásokkal jár. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ország nagyobb önálloságra törekszik. És éppen ez, nem pedig egyes amerikai cégek adóhivatal

általi ellenőrzése ijesztette meg a Nyugatot.

Budapest a szankciók visszavonására készül

Oroszország és Magyarország viszonyát az Európai Unióban sokan idegesítőnek tartják, hiszen a mai egyáltalán nem könnyű időszakban a felek jól megértik egymást.

A nyugati médiákban megjelent cikkek címeiből idézünk: „A magyar kormányfő Putyinnak képzeli magát”, „Magyarország Oroszországgá szeretne válni”… Közben nem az ideológiai azonosság, hanem a gazdasági pragmatizmus képezi az orosz-magyar kapcsolatok alapját.

Amikor a magyar kormányfő az Oroszország elleni szankciók visszavonása mellett száll síkra, országa üzleti köreinek a kívánságának megy elébe. A napokban Budapesten nyílik meg a Magyar-Orosz Gazdasági Fórum. A magyar kis és középvállalkozások képviselőinek lehetőségük nyílik arra, hogy közvetlen együttműködést építsenek ki oroszországi partnerekkel. Vajon nem ijesztik-e el őket az Oroszországgal szembeni uniós szankciók? Ezzel a kérdéssel fordultunk a fórum fő szervezőjéhez, Ujhelyi Sándor üzletemberhez, a Vállalkozók Klubja Egyesület elnökéhez.

Meggyőződésünk, hogy a szankciók nem tartanak soká. Szerintünk az ukrajnai helyzetet gyorsan rendezni fogják. De ahhoz, hogy beinduljon a kölcsönös embargó felszámolásának folyamata, valakinek lépnie kell. Az Európai Unió bonyolult és nehézkés struktúra. Azt hiszem, Oroszország elegánsan megtehetné az első lépést a Nyugattal ápolt kereskedelmi kapcsoaltok rendezése felé. Addig is az üzleti körük megelőző lépéseket tesznek e tekintetben. Komolyabb projekt megvalósítása időt igényel. Én, mint vállalkozó, aki Szamarában folytat tevékenységet, ahol már 150 ezer négyzetméter lakást építettünk, ezt nagyon is jól tudom. Napjainakban újabb projekteket tervezve Oroszországban, készen kell lennünk beindítani azokat a szankciók visszavonásának időpontjára.

Ujhelyi Sándor annak az építőipari társaságnak a képviselője, amelyik részt vesz az legnagyobb oroszországi magyar befektetési projektben. A magyarok együttműködése a Szamarai Megyei Lakás- és Hitelalappal lehetővé tette 130 millió euró bevonását nagyon alacsony kamattal, aminek köszönhetően 5 ezer család új lakásba költözhetett. Az orosz piac iránt nemcsak a magyar építők érdeklődnek. Az oroszországi régiók képviselőinek részvételével rendezendő gazdasági fórumra jelentkeztek magyar mezőgazdasági termelők és -feldolgozóipari társaságok, az energia-megtakarítás szférájában működő berendezésgyártó cégek, magyar bankok is.

„Láthatjuk az orosz élelmiszeripari felélénkülést, a szankciók viszonyai közt valóban beindult az import cikkek hazai termékekkel való helyettesítése – mondta Ujhelyi Sándor. – Nagyon sok gyártó hajlandó bővíteni a termelést, partnereket keres, hogy éltechnológiákat, hús-, ill. zöldség- és gyümölcstermékek feldolgozására alkalmas berendezést szerezhessen be, vagyis éppen azt, mihez mi értünk és amivel rendelkezünk, méghozzá világszínvonalon. A fórum keretében több nagy szerződést kívánunk aláírni orosz partnerekkel”.

A paksi atomerőműben új orosz nukleáris fűtőanyagot fognak használni

Archív fotó. Fotó: RIA Novosztyi

Október elején a modernizált orosz nukleáris fűtőanyag első szállítmányával töltik fel a paksi erőmű harmadik blokkjának reaktorát – közölte a Roszatom állami korporáció TVEL fűtőanyag-társasága.

A modernizált fűtőelemek jobb üzemeltetési paraméterekkel és felhasználói tulajdonságokkal rendelkezik. „2014 októberében megkezdődik a Paksi Atomerőmű harmadik blokkjának átállítása a 15 hónapos fűtőelem-ciklusra a korábban elért megállapodások keretében, amelyek értelmében a TVEL cég második generációs modernizált fűtőanyagot szállít a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek” – olvasható a közleményben.

Második generációs fűtőelemeket eredményesen üzemeltetnek Oroszországban, Csehországban, Szlovákiában, Finnországban.

A Lukoil kivonul Európából. Vajon mi okból?

A nemzetközi olajpiac egyik fő játékosa – az orosz Lukoil társaság – eladja európai benzinkút-hálózatát. A vonatkozó szerződést már megkötötte a MOL és a Norm Benzinkút társaságokkal, amelynek értelmében 138 benzinkutat ad el nekik Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon.

A MOL egyik leányvállalata, a Slovnaft Ceska Republika 44 benzinkútból álló hálózatot vesz meg Csehországban. A Norm Benzinkút Kft. az oroszoktól 75 magyarországi és 19 szlovákiai kutat vásárol meg. Megjegyzendő, hogy már korábban kiderült, hogy a Lukoil az ausztriai AMIC Holdingnak ukrajnai benzinkutakat és olajtározókat ad el. A döntést hivatalosan „az üzlet optimizációjával” indokolták. De vajon mi a valós oka annak, hogy az orosz magán olajcég sietve kivonul egy olyan régióból, ahol az utóbbi években újabbnál újabb benzinkutakat nyitott? Kiszorítják onnan, vagy pedig a rendkívül óvatos Lukoil a szankciók tudatában megelőző lépést tesz?

A Finnam Menedzsment társaság vezető elemzője, Dmitrij Baranov elmondta:

– Nem értek egyet azzal, hogy a társaságot kiszorítják Európából. Szerintem a Lukoil stratégiájának módosulása lehet az eladás legvalószínűbb oka. Kevesen figyeltek fel rá, de néhány hónappal ezelőtt a cég elnöke, Vagit Alekperov bejelentette, hogy 2015-től kezdve még konzervatívabb stratégiát kíván követni. És ez feltételezi az aktívák revízióját a kitermelés volumene és gazdasági hatékonyság alapján, a költségek optimizálását, hogy ne függjön a külső kölcsönöktől. E stratégia keretében született döntés a benzinkutak eladásáról. Bizonyára a legkülönbözőbb tényezők játszottak itt közre. Például, a cég elégedetlen azzal, hogy a stagnáló ukrán piacon a benzinkutak kevés bevételt hoznak, Európában az eladások rentabilitása az oroszországi töredékrészét teszi ki. De meglehet, hogy a vevő a mai politikai helyzetben vonzó árajánlatot tett az aktívákra vonatkozóan, meglehet, hogy léteznek bizonyos jogi, bürokratikus körülmények? A teljes igazságot csakis a Lukoil ismeri. De ha egy ilyen komoly cég az eladás mellett döntött, akkor ez valószínűleg előnyös számára!

Természetesen az ügynek van politikai tényezője is. Július 29-én a Lukoil három benzinkútját az ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében lezárták a Jobboldali Szektor aktivistái. Követelték, hogy naponta adjanak 100 liter ingyen benzint az ukrán hadsereg szükségleteire. A tényt az EBESZ megfigyelői is megállapították. Európa-szerte a Lukoil-nak összesen 376 benzinkútja van. 2006-ban vette meg ezeket a Conaco amerikai társaságtól, több mint 400 millió dollárért. A mostani ügylet összegét nem hozzák nyilvánosságra.

https://hungarian.ruvr.ru/2014_08_08/A-Lukoil-kivonul-Europabol-Vajon-mi-okbol-0823/

https://hungarian.ruvr.ru/news/2014_10_01/278032477/

https://hungarian.ruvr.ru/2014_10_15/Budapest-a-szankciok-visszavonasara-keszul-7931/

https://hungarian.ruvr.ru/2014_10_21/Miert-buntetik-meg-Magyarorszagot-3993/