A tudat ébredése - Hangok

2014.02.03 09:53

Kapcsolódó link..
http://embers-eg.webnode.hu/news/ami-a-vilagot-legbelul-osszetartja/

http://embers-eg.webnode.hu/news/kritikai-gondolkodas-kerestetik-csak-a-hang-szamit-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/napcsillag-aha-aaaah/

http://embers-eg.webnode.hu/news/dunkel-norbert-az-ima-rejtett-kamrai/

http://embers-eg.webnode.hu/news/zene-mint-fegyver-az-emberi-tudatra-ebredes-ellen-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/nem-ol%c3%b5-fegyverek/

 


A hangok birodalmában élünk. Körülvesznek minket éjjel-nappal, még a teljes csendben is. A hangot jellemezhetjük a frekvenciájával: a hang magasságát az egy másodperc alatti rezgések száma határozza meg, azaz a hang magasságát hertz-ben (Hz) adhatjuk meg. Csak egy részüket halljuk, egy bizonyos frekvencia tartományt (16Hz-20kHz), de a többi is hatással van ránk. A hang a fül, a hallás által érzékelt inger. Az emberi beszéd, a beszélt nyelvek, illetve a zene, a zenei hangrendszerek alapeleme. Szoros értelemben hangnak nevezzük egy rezgő testnek (hangforrás) rugalmas közegben (hangtér) terjedő rezgéseit és hullámait, ha azok a hallószervben hangérzetet keltenek. Nagy intenzitással a hallhatónál "mélyebb" (infrahang) és "magasabb" (ultrahang) hangok egyaránt károsak lehetnek, bár fülünk nem érzékeli azokat.
 

A hang, a fényhez hasonlóan, hullám jelenség, de terjedéséhez a fénnyel ellentétben közegre van szükség. A hang terjedése közben a részecskék mozgása súrlódással jár, ennek legyőzése pedig munkavégzést kívánt. Mennél távolabb jut el a hang, egyre gyengül, végül teljesen megszűnik, energiája pedig hővé, hőenergiává alakul. A magas hangok rezgésszáma nagy, a mélyeké kevesebb. Amikor a magas hangok terjednek, akkor azokat a levegőben lévő részecskéket igen sokszor kell ide-oda mozgatni. A mély hangok terjedésük közben kevesebb munkát végeznek. A magas hangok tehát nem terjednek olyan messzire, mint a mély hangok. Ezért van az, hogy ha közeli a villám, akkor reccsenő, éles hangot hallunk, ha távoli, akkor csak mély dörgést. A közeliben benne vannak a magas és a mély hangok is, ámde a hang terjedése közben egymás után maradnak el belőle a szapora rezgésű, magas hangok vagy legyengülnek. Végül csak a kevés rezgésszámú, mély hangok maradnak meg. Ugyanezzel lehet magyarázni, hogy a visszhang mélyebb hangon felel: amíg a hang eljut a visszaverő felületig és onnan vissza, azalatt elnyelődnek belőle a magas hangok, csak a mély hangok maradnak meg. A cseppfolyós anyagokban, szilárd testekben a molekulák szorosabb kapcsolata miatt a részecskék könnyen át tudják adni egymásnak a rezgést. A hang erejének csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy a hangrezgések minden irányban haladnak, ezért rohamosan növekvő térrészben oszlanak szét. Ha megakadályozzuk , hogy a hang szétterjedjen, akkor sokkal messzebbre hallatszik. Körülöttünk soha sincs tökéletes csend, még éjszaka sem. Alig hallható vagy éppen teljesen hallhatatlan hangok sokasága vesz körül minket. A pohár, befőttesüveg a hozzáérkező sokféle hangrezgés közül kiválasztja a saját rezgésének megfelelőt, azzal együtt rezeg, az a hang megerősödik és hallani fogjuk. Az emberi hangban sokféle hang szól együtt, amikor fülünk csak egy hangot hall. Ezek a kísérő hangok a felhangok.

 
Ezért is lesz más az ember hangja, ha elveszíti fogait, megváltozik az egyik-másik felhang erőssége, más lesz a hangszínezet. És ezért változik meg a telefonban, rádióban stb. a hang. Ugyanis ezek a szerkezetek csak a hang alaprezgését továbbítják, a felhangokat nem teljesen.
 
A hang terjedési sebessége függ a közeg rugalmasságától és sűrűségétől. Néhány közelítő érték a következő:

Közeg                                               Sebesség
 
15 ºC-os száraz levegő              340 m/s
Hidrogén gáz                                1280 m/s
Víz                                                    1450 m/s
Vas                                                   5000 m/s
 
 
A fülünk által érzékelt hangoknak a következő tulajdonságai vannak:
 
Hangosság: Mértéke a hanghullám intenzitásával, amplitúdójával kapcsolatos, de emellett erősen függ a frekvenciától is. Azonos hangnyomás mellett a magasabb hangokat hangosabbnak halljuk, kb. 4000 Hz fölött viszont már egyre gyengébbnek.
 

Hangszín: A hangnak egyik legnehezebben megragadható tulajdonsága. Nyilvánvalóan összefügg a hang összetételével, spektrumával, de érdekes, hogy egyazon hangforrás (hangszer vagy ember) különböző magasságú hangjaiban is képesek vagyunk érzékelni az azonos karaktert, az azonos eredetet. A hangszín az eredeti rezgés és az általa keltett felhangok együttes hangélménye, mely jellemzője egy adott rezonátortestnek.

 
Hangmagasság: Elsősorban a periodikus rezgést tartalmazó, "zenei" hangoknál kap szerepet, annak alapfrekvenciájával függ össze, de zörejnek is lehet többé-kevésbé meghatározható hangmagassága, ha spektruma egy adott frekvencia környékén erősebb maximumot képez.
 
Időtartam, időbeli lefolyás: A bennünket körülvevő hangok ritka kivételtől eltekintve (például tengerzúgás) mindig időben véges események, van kezdetük, egy időbeli lefolyásuk, és egy befejeződésük. A természet zörejeinek azonosításában, a zene ritmusában, a beszédhangok érzékelésében, értelmezésében ennek döntő szerepe van.
 
Digitális jelfeldolgozásnak (angolul: Digital Signal Processing, DSP) vagy digitalizálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy fizikai tárgyat valamilyen módon számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk. Hangok rögzítésekor analóg hullámokat kell valamilyen formában tárolnunk. A rögzítési lánc első eleme minden esetben analóg jeleket fog fel, amit megfelelő és nagyon változatos erősítési és keverési eljárások után rögzítünk. Digitalizálás során az analóg jelet megfelelő bináris jelsorozattá alakítjuk. Az átalakító másodpercenként több ezerszer méri az analóg jel amplitúdóját, így impulzusok sorozatát kapja, ezek nagysága az eredeti hang görbéjét követi. Ha ezen impulzusok nagyságát meghatározott pontossággal megmérjük (mintavételezünk), akkor digitális jelet kapunk eredményül, amelyet már ki tudunk fejezni a számítógép által használt kettes számrendszerben. Ez az impulzuskód-moduláció (PCM - Pulse Code Modulation). A digitális hangfájlok lejátszása éppen az előbb leírt folyamat fordítottja. Ezúttal a hangfájl számsorozata a lejátszó digitális-analóg átalakítójához kerül, amely a számokból analóg feszültségértéket, vagyis elektronikus jeleket állít elő. Ezek aztán a kártya megfelelő kimenetén át az erősítőre, majd a hangszórókhoz jutnak. Az elektromos jelekből aztán a hangszórókban rezgés keletkezik, amely így az eredeti hanghullámokat adja vissza. A hangtechnikában a jelszintek kifejezésére leggyakrabban a decibel (dB) skálát alkalmazzuk. A dB tulajdonképpen viszonyszám, a csillapítás mértéke, a kimenő és a bejövő teljesítmény logaritmikus skálán való kifejezése. Ha ez a mennyiség negatív, a rendszer csillapít, ha pozitív, akkor erősít. A skála logaritmikus, kétszeres jelszint 3 dB erősítést jelent. Rögzítés során a decibel skála negatív tartománya használatos, a kivezérlés ideális felső értéke 0 dB. Minden rendszer jellemzője a zaj; az alapzaj rendkívül sok összetevőből áll (a félvezetők termikus zaja, külső zajok, hálózati "brumm", stb.) A hasznos jelnek a zaj szintjénél jóval magasabb jelszintet kell elfoglalnia ahhoz, hogy értelmezhető legyen. A hangtechnikában a minőségi követelmények miatt ez az egyik legfontosabb tétel. A zajszint szorosan összefügg a rendszerben felhasznált elemek számával, minőségével és árnyékolásával. Ha egy rögzítési lánc alapzaja a 0 dB-es neutrális értékhez képest -80 dB, a mi mozgásterünk a rögzíthető hang dinamikáját tekintve, ez a 80 dB-es tartomány lesz. Minél magasabb az alapzaj, annál kisebb területen dolgozhatunk a dinamikával, mivel a digitális hangrögzítésnél a másik oldalon - látni fogjuk - felbukkan a 0 dB-es „plafon”. A PCM hang egyik legfontosabb jellemzője a mintavételezési frekvencia, ez határozza meg, hogy egy másodperc alatt hányszor mérjük meg a hang amplitúdóját. Minél magasabb ez a szám, annál szélesebb frekvenciasávot tudunk digitálisan ábrázolni.
 
Néhány példa:
 
11025 Hz - 8 bit: emberi hang (szöveg) érthető ábrázolására alkalmas (telefon)
 
22050 Hz - 16 bit: középhullámú rádióadás minősége
 
44100 Hz - 16 bit: CD minőség - az általánosan elterjedt formátum
 
48000 Hz - 24 bit: fél-professzionális stúdió
 
96000 Hz - 24 bit: DVD-Audio
 
192000 Hz - 32 bit: professzionális stúdió
 
 
Infrahangok keletkezése, terjedése:
 


Az infrahangok fontos tulajdonságai: Egyrészt, hogy közegben (légkör, víz, talaj) kevésbé csillapodnak, ezáltal nagy távolságra (akár több száz kilométerre is) terjednek. Másrészt, az alacsony frekvenciának köszönhetően terjedését nagyon bonyolult meggátolni, könnyen át tud hatolni akár szilárd építmények falain is. A természetben meglehetősen gyakran keletkeznek infrahangok, például gyenge földrengések és széllökések miatt. Néhány állat is használja az infrahangokat: például az elefánt távolsági kommunikációra és az ellenfél elriasztására. Az infrahangnak, bár hangként nem észlelhető, van fiziológiai hatása az emberi szervezetre. Kellő erősségben rosszullétet, emésztési zavarokat, pánikhangulatot okozhat. (Haláleset is előfordult már. Egyes állítások szerint különösen veszélyes a nagy teljesítményű, 7 Hz-es infrahang.)
 



Ultrahang:
 
Az állatok az ember által keltett és hallott hang frekvenciájánál sokkal szélesebb tartományban képesek hangkeltésre és érzékelésre. Leginkább az ultrahangok felé terjed ki ez a képességük. A delfinek képesek zsákmányuk felderítésére 170000 Hz-ig terjedő ultrahangokat is kibocsátani.
 
A 20 kHz-nél nagyobb frekvenciájú mechanikai rezgések és hullámok keltésére alkalmasak egyebek között a Galton-síp (kicsiny, zárt ajaksíp), speciális szirénák, a magnetosztrikciós (egyes ferromágneses anyagok erős mágneses térben történő méretváltozását használó) adók. A MHz-es frekvenciák előállítására kiválóan alkalmasak a piezoelektromos (egyes anyagokban mechanikus deformáció hatására elektromos feszültség keletkezik, illetve feszültség hatására mechanikusan deformálódnak) ultrahangadók. A modern technika révén a hang segítségével nemcsak a denevérek, mi is "láthatunk". Sok család fényképgyűjteményében megtaláljuk a születés előtt készült magzati felvételeket, amely a születendő gyermek jó minőségű képét mutatja. A felvételek titka itt is az ultrahang.
 
Az indiaiak már legalább 5000 éve gyógyítanak hangokkal. Elképzelésük szerint az egészség feltétele, hogy a szervezet rezgései harmonikusak legyenek. Ha e harmónia felborul, az egészségnek vége.
 
A harangtálak gyógyító, harmonizáló hatásának titka a felhangok széles spektrumában rejlik, amelyeket sokan a szférák zenéjéhez hasonlítanak. A hangzó edények két szinten hatnak: a fizikális rezgések elsősorban a testre hatnak - a hangok a szellemet és a lelket inspirálják.
 
Mivel az emberi test mintegy háromnegyede vízből van, a hangmasszázs fizikai hatást gyakorol egész testünkre: a víz a hanghullámokat kiválóan továbbítja, a rezgések pedig eljutnak minden egyes sejthez. Így minden egyes sejt külön-külön "masszázst" kap.
 

A hangmasszázs bizonyára furcsa fogalom első hallásra, különösen, ha fájdalomcsillapításról van szó. Mégis, a harangtálak együttese nem csupán hangszer, hanem egyben gyógymód is. Lágy rezgései újra megteremtik a szervezet megzavart egyensúlyát - így lehetővé teszik a gyógyulást. A masszázshoz a páciens kezelőágyon vagy a földön fekszik és igyekszik ellazulni. A panaszoktól, ill. a kezelési céloktól függően a terapeuta különböző méretű harangtálakat helyez el a test meghatározott pontjain. Ezután az edényeket kis ütővel gyengéden megkongatja vagy fából készült eszközzel dörzsölgeti. A rezgések hatására a páciens testében szinte azonnal kellemes érzés terjed szét. Minden vibrál, bizsereg, kellemes ellazultság vesz erőt a szellemen. Mobilizálódnak a szervezet öngyógyító mechanizmusai, a félelmek, szorongások, stressz és a blokádok feloldódnak. Mindezt mindenki egyszerűen megtapasztalhatja: ha a testünk bármely pontjára elhelyezett harangtálat megkongatunk, a vibrációt egész testünkben érezni fogjuk, a fejünk búbjától a lábujjakig.

 

A hagyományos harangtálak több, akár 12-féle fém ötvözetéből készülnek. Az edények fémösszetételüktől függően más-más hangon és frekvencián rezegnek. A régi leírások szerint az ideális edény hétféle fémből készül: aranyból, ezüstből, higanyból, rézből, vasból, ónból és ólomból. Az említett fémek mindegyikét a hagyomány egy-egy bolygóval hozza kapcsolatba, tehát a fémek a kozmikus harmónia megteremtését szolgálják. Ezenkívül fontos az edények mérete és alakja is. Gyógyításra legalkalmasabbak a tibeti tálak, mivel ezek felhangokban különösen gazdagok, ezért képesek az egész testre kiterjeszteni rezgéseiket. A magasabb, csengőbb hangú tálak elsősorban a test felső részére hatnak. A professzionális hangmasszőrök a masszázshoz egyszerre több, különböző méretű tálat használnak, ugyanis mindegyikük meghatározott testrészre, ill. szervre gyakorol erőteljesebb gyógyhatást.


http://tudatosebredes.blogspot.hu/2012/02/hangok.html

Téma: A tudat ébredése - Hangok

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása