Eseményhorizont - Energia szökőkutak Kunhalmokon

2014.06.01 18:08

 

Kiemelt..

Balla Ede Zsolt - Szakrális földrajz

Bakos Attila - A Duna Evangéliuma (előadás)

Masaru Emoto - A víz rejtett bölcsessége

 

Előzmény..

Ősi szakralitásunk Jásdi Kiss Imre előadása Szeged 2012 szeptember 8.

Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel


 

Kapcsolódó link..

Piramisok a Képes Krónikában!? 

Őseink gondolkodásmódja népmeséink és képi ábrázolásaink tükrében

Kisfaludy György & Pody - Időfizika (Tata-2004)

A Kárpát-haza területén lévő kegyhelyek

15+1 hely Magyarországon, melyekről nehéz elhinni, hogy léteznek!

Szántai Lajos - A Magyar Szent Korona szimbológiai megközelítése


 

A kunhalmok ősi eredetű, mesterséges dombocskák a természeti környezetben. Többségüket a Kárpát-medencében még a honfoglalás előtt itt élt hun népek (avarok) hozták létre temetkezési céllal, őrhelyül és szakrális okokból. Később készítettek vigyázóhalmokat és határhalmokat is. A jelenlegi osztályozás szerinti főbb típusaik: lakódombok (tell-halmok), sírdombok (kurgánok), őrhalmok (vigyázóhalmok, strázsahalmok) és határhalmok.

 

Kunhalom

-energiamező-

 

   Az alábbi írásunkban egy nem igazán közismert tulajdonságával foglalkozunk a kunhalmoknak. A lelki látást használni képes szakembereink vizsgálatai szerint ugyanis egyes halmok különleges földsugárzási övezetekre épültek. Mindez radiesztéziai módszerekkel is precízen kimérhető, ingával vagy pálcával, sőt az érzékenyebbek közvetlenül megtapasztalhatják ha beleállnak az általunk "energia szökőkútnak" elkeresztelt jelenségbe.

   Személyesen három békés-megyei kunhalmot vizsgáltunk meg ebből a szempontból, melyek fontosabb adatai a következők.:

 

1. Attila-halom: Dombegyház.

   A kurgán Dombegyház település szélétől kb. 250 méterre, a Kevermes felé vezető úttól balra (észak felé) található, nagyjából 100 méterre a műúttól. A tengerszint feletti magassága 102,6 méter, alapátmérője 65 méter, becsült magassága 3 méter.
   Az úgynevezett pávaszemes kunhalom alakzat középpontja. Erősen roncsolt, akácfával és bozótossal sűrűn benőtt halom maradvány, amelynek sajnálatos állapotához több amatőr Attila kutató is hozzájárult az évszázadok alatt. Körülötte szántóföld található, földút nem vezet hozzá.

   A száj és írásbeli hagyomány szerint Attila királyunkat Dombegyházán temették el. Ez a hagyomány több, mint egy évezreden át élt a népben, amit az 1700-as évektől írásban is rögzített Radnai Mikes.

 

2. Kriptáj-halom (Kripta-halom): Kisdombegyház.

   A Dombegyház és Kisdombegyház falvak határdűlőjében, a Cigányka-ér bal partján (Kriptáj-dűlő) található. A nádassal és löszös gyepterülettel, délnyugati oldalán pedig szántóval határolt kurgán felszínét fás-legelő borítja. Relatív magassága 8,5 méter, palástmérete 100 méter. Megközelíthető földúton a Kisdombegyház főutcájának déli végéből (Domegyház felé vezető úton) kelet felé induló Liget utcán végig haladva. A falun túl a Cigányka-ér jobb partja mentén, az egykori homokbányán (ma halastó) túl található, kb. 1,5-2 kilométerre a műúttól.
   A halom keleti oldalát erősen megbolygatták. Az 1800-as évek elején családi sírboltot épített rá a tulajdonos Lonovics-Hollósi család, ahová 12 halottat temettek. Ma a Bisztray család tulajdonában van (leszármazottak), akik az 1945-1970 között teljesen lerombolt kápolnát a 90-es években újjáépítették Szent Kornélia kápolna néven. A halom a ley vonalak kereszteződési pontján található.

 

3. Mágori-halom: Vésztő, Magor Történelmi Emlékhely.

   Vésztő falutól nyugatra, kb. 5 km-re, a Szeghalomba vezető út mellett található, a Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Holt Sebes Körös bal partján. A folyó lefűzött kanyarulata által három oldalról körbefogott folyóháton két halom áll közvetlenül egymás mellett. A 7-8 m magasságú, 100-150 m alapátmérőjű ikerdomb ősi település maradványokat rejt magában. A területen többször végeztek ásatásokat és a neolitikumból, rézkorból, bronzkorból és középkorból származó leleteket találtak. A bal oldali halom déli részére az Árpád-korban monostort építettek, ami az 1400-as évekig működött. Később az 1810-es években borospince volt a helyén. Ma kőtár és múzeum található itt.

 

Kék fényű energia szökőkút egy kunhalmon.

 

   Az általunk "energia szökőkútnak" nevezett transzcendens jelenség mindhárom fent említett kunhalomnál megfigyelhető (Mágornál csak a jobb oldali dombon). Lényegében egy kékes színben tündöklő, már 8-10 kilométerről is jól látható, szokatlanul erős energia feláramlásról van szó, ami az egész kunhalom területét lefedi.  Az áramlás intenzitása befelé, a közepe felé haladva folyamatosan nő. Középen, egy kb. 2 méter átmérőjű körben van a maximumon. A szökőkút teljes átmérője 20-25 méter körülire becsülhető. A színe a látó sámánok számára gyönyörű kékes, de mindhárom halomnál némileg különböző árnyalatú. Az energiakitörés állandóan mozog, sok párhuzamos energiasugárból áll és leginkább egy hagyományos szökőkútra hasonlít.

   A kitörés forrása kb. 2000 kilométer mélyen van a földköpenyben, a negyedik dimenzióban és a földfelszínhez (a szilárd kéreghez) van szinkronizálva a pozíciója. Tehát nem a bolygómagból jön és nem rögzített forrású. Így az európai kontinentális kőzetlemez elmozdulása nem változtat a helyzetén, az mindig a kunhalom területén marad (együtt mozogva vele). Fölfelé kb. 200 kilométer magasra ér fel (a légkör határáig), de a közepéből egy kis nyaláb kimegy a világűrbe, a bolygó auráján túlra, nem tudni hová. A többi energia sok kis nyalábra szakadva visszafordul és egyenesen aláhullik a talajra egy szűk körzetben. Az energia tehát leáramolva visszacsatlakozik a forrásba, zárt ciklust alkotva. A felszínen ezek a leáramlások több száz négyzetméteres területen szóródnak szét a felszálló nyaláb körül, szabályos mintázatban, körkörösen. Átmérőjük 1-3 méter között van. A felszálló nyalábtól távolodva a leáramlások mérete csökken, egyre vékonyabbak és gyengébbek, de még mindig érezhető a hatásuk ha beleállunk valamelyikbe.

   A szökőkutak valószínűleg fontos szerepet játszanak a Földnek, mint élőlénynek (Gaia) a működésében, annak csakráiként. Éltető energiával látják el (permetezik be) a környezetüket több száz négyzetkilométeres körzetben és talán egyéb funkciójuk is van. Nem tudjuk, hány ilyen lehet még szerte a bolygón, de hallottunk híreket róla, hogy a Pilisben is láttak hasonló képződményeket a sámánok, többet is. A mi számunkra elsősorban azért érdekesek, mert gyógyító hatásuk van. A környéken egyébként ősidők óta tudja minden helybeli, hogy a dombok szent helyek és gyógyító energiát sugároznak. Aki beteg, kimegy és eltölt a szökőkútban néhány órát. Ezzel kapcsolatban az alábbi véleményen vagyunk.:

   A tapasztalataink szerint a legjobb állva tartózkodni az "energia szökőkútban", elsősorban a centrumában, de az egész domb területe jótékonyan hat az emberi szervezetre. Célszerű maximum 1 órát eltölteni ott, hacsak nem beavatott mester (sámán) az illető, mert túltölti az aurát ha nem tudja ezt az illető megfelelően elirányítani, lekezelni. A feláramlás szabályosan átmossa a négy dimenziós aurát, kifésüli és rendszerezi, rendbe teszi a fényszálait (csakrák, időszálrendszer), tehát egyértelműen gyógyító hatású. Ennél fogva segíti a tisztulási és gyógyulási folyamatokat, feltöltve a sejteket életerővel. Pontosan úgy, ahogy egyes szent zarándokhelyek a világban, ahol csodálatos gyógyulások történnek.

   A folyamat mellékhatásairól alaposabb vizsgálatok nélkül semmit sem tudtunk megállapítani. Mivel elképzelhető, hogy nem minden betegségre hat jótékonyan (pl. a fertőző bakteriális és vírusos betegségeket inkább erősítheti), ezért egyelőre nem javasoljuk, hogy komoly betegségben szenvedők oda zarándokoljanak a csoda reményében. Akár halálos veszélyt is jelenthet az ilyenfajta kezelés bizonyos esetekben (vagy a tünetek súlyosbodását), de egy egészséges, átlagos erőnlétű ember számára teljesen biztonságos.  Mindenképpen célszerű volna rendes orvosi vizsgálatokat elvégezni különféle betegségekben szenvedő emberek bevonásával, hogy pontosan tudjuk, mire használhatnánk ezeket a természetes gyógyító forrásokat.

 

A Szálka-halom a Hortobágyi Nemzeti Parkban

 

   Mivel a kunhalmok Magyarországon állami védelem alatt állnak, a közgyógyászati hasznosításuk előfeltétele lenne, hogy megfelelő törvényi szabályozással biztosítsuk a területek hozzáférhetőségét. A dombokat és környezetüket lehetőleg sértetlenül (tisztán) meg kell őrizni, műutat építeni hozzájuk parkolóval, hogy gépkocsin is megközelíthetőek legyenek. Az "energia szökőkút" területére kellő méretű egészségházat, betegfogadó központot kellene építeni (a dombok tetejére), hogy összkomfortos körülmények között látogathassák őket a rászorulók télen-nyáron. Egy ekkora területen akár több száz ember is állhat az energiamezőben egyszerre, tehát nagy (turista) forgalomra kell felkészülni, annak összes mellékhatásával együtt.

   Ahogyan a termálvizek és gyógyforrások nemzeti tulajdonban vannak, úgy ezen energianyalábokat is oda kellene utalni, hogy ne sajátíthassa ki őket az, akinek a termőföldjén fekszenek. Ez az energia ingyen van és kiapadhatatlannak tűnik, tehát ideális segédeszköz lehet a természetes gyógyászat eszköztárában.

   Végezetül még szeretnénk megemlíteni, hogy célszerű volna az egész ország területén részletes kutatásokat végezni ilyen és hasonló sugárzási zónák után, megállapítandó ezek helyét, tulajdonságait, felhasználhatóságát. Ha a magyar állam vagy valamely civil kezdeményezés elszánja magát a cselekvésre, kérjük írjanak az Eseményhorizontnak és akkor a rendelkezésükre bocsátjuk a látó sámánjaink szaktudását.

 

Ott, ahol a Tócó-patak forrása ered

A Vasárnapi Újság 1860-as évfolyamának egyik lapjában megjelent egy cikk Zeleméri csonkatorony címmel.

„Debreczentől valami egyóra járásra Hajdu-Böszörmény határában a zeleméri pusztán, Boda és Rákócz erdőségek alatt egy dombon fekszik e rom. Ennek eredetéről nem lehet bizonyost mondani, de hogy itt hajdan falu és vár is volt, azt adatokon kívül maga a hely fekvése is eléggé mutatja. Bár e rom csak a falubeli templom volt, de ha a néző a toronyról eltekint, megláthatja, hol kellett a várnak lennie. Mindjárt a torony alatt egy lapály veszi eredetét, mely hajdan folyam lehetett, s mintegy dűlő földnyire a romtól két magas oromzatot sánczként kerít be s itt újra egyet kanyarodva tovanyúlik el. Mint mondók eredetéről mit sem tudnak, elpusztulásáról is különféleképen beszélnek, különösen a nép száján több rege él róla.”

Zelemér első említése 1332-ból származik, amikor is a Gutkeled nemzetségből származó Zeleméri család Mihály nevű tagjának birtoka. Maga a név személynévi eredetű, s feltehetően a család XI. században élt Zelemér nevű ősének emlékét rejti. A késő gótikus stílusban épült templom romjai mindig élénken foglalkoztatták a böszörményi emberek fantáziáját, körötte lassanként legendák világa szövődött. Az újságcikk lapályt említ, ami valószínűleg arra utal, hogy a romtól nyugati irányba, alig kétszáz méterre található a Tócó-patak forrása, amely Józsán keresztül folyik Debrecen felé.

 

Bodaszőlő Zelemére, amelyre vigyáznak

Az öreg fák árnyában is gyönyörű Fotók: Matey István

Az öreg fák árnyában is gyönyörű Fotók: Matey István

A zeleméri csonkatorony szépsége még tökéletlenségében is tetten érhető.

Hajdúböszörmény, Bodaszőlő, zelemér. Pozitív, energiával feltöltött hely, kunhalom vagy földvár, amely őseink erőit őrzi és adja tovább – efféléket „tudnak” az emberek az elpusztult településről, Zelemérről, amelynek templomroma ránk maradt. Ezen túl néhány ezoterikus közösség a „Zelemér” elnevezést megpróbálta azzal magyarázni, hogy a „szellem” és az „érés” szó kapcsolatának származéka, azt feltételezve, hogy olyan helyet jelöl, ahol egy nagy személyiség lelke éretté vált. (A szellem szavunk nem ősi eredetű.)

Egyesek még azt is gondolják, hogy Attila király ezen a területen nevelkedhetett.

Mindenesetre mi, megyebeliek szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a rendelkezésünkre áll egy már-már szinte mitikus hely, ahová töltődni, jó levegőt szívni (Bodaszőlő egyébként évekig tüdőszanatóriumot is magáénak tudhatott, az ottani, hihetetlenül tiszta és friss levegőt, mely a történelem során már nagyon sok légúti betegségben szenvedőnek, például asztmásoknak nyújtott enyhülést vagy gyógyírt) sőt esküdni, fényképezkedni is mehetünk. Persze nem megyünk el a hely szépséghibái mellett sem.

 

Felhasznált irodalom:
Szelekovszky László - Békés megye kunhalmai, 1999.
Békés megye településeinek atlasza, 1995.

Készült: 2002.12.27. - 2004.12.10.

 

http://esemenyhorizont.uw.hu/2004/kunhalom.html

http://www.naplo.hu/helyi/2014/01/23/bodaszolo-zelemere-amelyre-vigyaznak.naplo

 

Téma: Eseményhorizont - Energia szökőkutak Kunhalmokon

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása