Őszi egészségmegőrzés
2013.10.07 11:20
A csodavárás mellett emésztési problémákat orvosoltak vele, a franciák teát is főztek belőle, ami a kínaiaknak annyira ízlett, hogy olyan – mondhatni előnytelen – üzletbe is belementek, hogy egy adag zsályát négy adag teával honoráljanak. A 17. században a hollandok szállították a kínaiaknak a zsályát.
Ebben a században hódította meg a zsálya Amerikát, bár Közép-Amerikában létezik őshonos zsályafaj, ami hallucinogén s a sámánok használták (látnokzsálya). Az ártalmatlanabb – Európából érkezett – zsályával az indiánok a fogukat ápolták (ugyanúgy, ahogy már a régi rómaiak is), és az égési sérülésekre is használták.
A zsálya latin jelentése „gyógyítani”. Franciául toute bonne-nak azaz „minden rendben”-nek nevezik, ami utal arra, hogy errefelé a zsálya bevett kedélyjavító „gyógyfűként” volt ismeretes. Az olaszoknál az általános egészségmegőrzés részeként fogyasztották a zsályát. A nők régóta alkalmazták tejelapasztásra is, sőt ösztrogéntartalma miatt a menopauza tünetei is jól kezelhetőek vele.
Olaszos ételeket, paradicsomos ragukat is megbolondíthatunk zsályával Olaszos ételeket, paradicsomos ragukat is megbolondíthatunk zsályával
A zsályát a levegő illatosítására is használták – a levendulával együtt – a 17. század környékén. De a történelem folyamán gyógyszerként is rengeteg bajra írként szolgált: használták szembetegségek, bélproblémák kezelésére, memóriazavarra vagy epilepsziás rohamok enyhítésére.
Nagyon jó úton jártak a régi orvosok, mert a zsálya antiszeptikus, gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, jól hat a memóriára, nyugtatja a bél- és idegrendszert, javítja a koncentrációt. A zsálya a legrégebben használt és ismert gyógynövény. Haj- és bőrproblémákra is remek megoldást jelent. Gyakran használják parfümökben és kozmetikumokban is, sőt szájvizet is készítenek belőle.
A friss zsálya kissé ezüstös fényű, bársonyos, nincsenek rajta foltok, se sárgás elszíneződések.
Friss zsályát 4-5 napig lehet a hűtőben tárolni magában, vagy olívaolajba téve akár hetekig is eláll, és a zsályaízű olajat utána remekül felhasználhatjuk salátaöntetként. Érdemes lefagyasztani is, de ha csak szárított zsályánk van otthon, az sem probléma. Ha van szabad ablakpárkányunk, akkor érdemes cserépben nevelni egy kis zsályát, így mindig friss fűszernövényhez jutunk.
Rekedtség és a torokgyulladások különböző válfajainak gyógyítására kitűnő háziszer az orvosi vagy kerti zsálya. A gyógynövény elsősorban illóolajai révén fejti ki gyulladásgátló, baktériumölő és fertőtlenítő hatását. Teakészítéshez szórjunk csészénként 1-2 kávéskanál szárított zsályalevelet forró vízbe, majd hagyjuk 10 percig állni. Ha lehűlt kissé, szűrjük le, és egy csészényi meleg teával öblögessük a torkunkat (gargalizálás). Mivel helyi hatású, a toroköblögetést egykét óránként meg kell ismételni ahhoz, hogy eredményes legyen a kezelés. Gennyes mandulák esetén félóránként gargalizáljunk.
Ha megisszuk, akkor ízesítsük mézzel, ami szintén nyugtatja a torkot, és a forrázatból lassan kortyolgatva, naponta legfeljebb 3 csészényit fogyasszunk, mert erős hatású anyagokat tartalmaz. A garatban fellépő kellemetlen összehúzó érzés (ami különösen a gyermekeket zavarhatja) enyhíthető, ha a teát fele-fele arányban zsályalevélből és kamillavirágból készítjük.
Univerzális szájvíz
Gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatása miatt a szájüreg gyulladásos problémáit is hatékonyan kezelhetjük vele; gyors helyi hatást fejt ki. Cseranyagtartalmánál fogva összehúzó és vérzéscsillapító hatású, ezért szájban lévő sebek, szájpenész, fogínyvérzés, fogínysorvadás, valamint kellemetlen lehelet esetén is jó eredményt érhetünk el a napjában többször ismételt gargarizálással. Ugyancsak segít a zsályás öblögetés sebek, protézis nyomása alatt keletkezett feldörzsölések gyógyításában. Ínysorvadásnál hasznos zsályalevél és diófalevél finom porát benedvesített fogkefére vagy ujjunkra tenni, és az ínyt ezzel masszírozni, de ha módunkban áll friss zsálya- vagy diófalevelet is érdemes rágcsálnunk.
Összehúzó tulajdonságát a zsálya a benne található tanninnak köszönheti, ami egyben a fogínyvérzés és a torokfájás hagyományos kezelésében gyakorolt kedvező hatását is megmagyarázza.
Köhögés elleni teakeverék
A meghűléses ill. fertőzéses eredetű megbetegedések a légzőrendszer különböző részein tünetcsoportok formájában jelennek meg, így hatékonyabb a meghűlés elleni gyógynövényeket kombinálni.
Köhögés elleni teakeverékhez, amely még asztma esetén is jó hatású: egyenlő arányban vegyünk orvosi zsálya levelét, ökörfarkkóró-virágot és lándzsás útifüvet. Egykét teáskanálnyit forrázzunk le egy csésze vízzel, hagyjuk állni 5 percig, majd szűrjük le a teát, ízesítsük mézzel, és lassan kortyolgatva fogyasszuk.
Gyomorpanaszok
A zsályát ezek mellett még gyomor- és bélhurut esetén felfúvódásgátló és görcsoldó szerként is használják. A fél órával étkezés előtt naponta több alkalommal elfogyasztott csészényi zsályatea nagyon hatásos és gyorsan segít. Mindenesetre csak szükség esetén fogyasszuk, máskor nem ajánlatos.
Gasztronómiai szerepe
A húsok részben azért romlanak meg, mert zsírtartalmuk oxidálódik, s ez avasodáshoz vezet. A zsálya, akárcsak a rozmaring, erősen antioxidáns anyagokat tartalmaz, melyek lassítják a hús megromlását. Antioxidáns hatóanyagainak tartósító értéke egyes kereskedelmi tartósítószerekével vetekszik, ami igazolja hagyományos alkalmazását (az ókori görögök és rómaiak kezdetben húsok tartósítására használták a zsályát). Pástétomok, töltelékek elmaradhatatlan kelléke, de húsételeket, halat, tésztát vagy salátákat is fűszerezhetünk vele. Virágaiból könnyű teát főzhetünk, és salátákba is tehetjük.
Amire vigyáznunk kell!
Nem ajánlatos túl sokat fogyasztani a zsályából, mert csersavai és keserűanyagai az enzimműködést serkentik, így megzavarhatják az emésztőrendszert. Ha akár enyhe melléktüneteket az ajkak vagy a száj gyulladását okozna, ne alkalmazzuk, vagy csökkentsük az adagot, és tájékoztassuk orvosunkat, mint ahogy arról is, ha a panaszok a növény alkalmazását követő két hét során nem javulnának. Terhes illetve szoptató nők ne fogyasszák! Kétéves kor alatti gyermekeknek gyógyszermennyiségű zsályát ne adjunk! Nagyobb gyermekek, illetve 65 évesnél idősebbek kezdetben enyhébb készítményeket használjanak és csak szükség esetén térjenek át az erősebbekre. A zsálya tömény illóolaja toxikus anyagokat tartalmaz, melyek görcsös rángásokkal járó panaszokat okozhatnak, ezért lenyelni nem szabad.
Kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják. Kitűnően alkalmazható az eltömődött tüdők kitisztításában. Eltávolítja a nyálkás váladékot a szervezetből, amely olyan betegségeknél jelentkezik, mint a köhögés, asztma, hörghurut és mellhártyagyulladás. Specifikus gyógynövénynek számít a gégegyulladás és a torokgyulladás esetében. Tulajdonsága, hogy segít a láz leküzdésében.
A szegfűszeg (Syzygium aromaticum) már 18. századig csak őshazájában, a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta csempészni. Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron termesztik.
Ennek a 15–20 méter magasra is megnövő, meleg és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak. A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név. Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9—12 éves korukban kezdenek virágozni.
A jó minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged, vízbe téve fejjel lefelé süllyed. Pikáns mártások, paradicsomos és boros ételek, páclevek és főleg sütemények ízesítésére használják. Savanyúságokba is tehető, finom, különleges íz árnyalatot ad a savanyúságnak. Fahéjjal kombinálva többféle, főleg gyümölcsös, illetve alkoholos italt ízesítenek vele. Nemcsak a szárított bimbót használják, de a virágot is – Indonéziában például cigaretta illatosítására is. A bimbójából, szárából, leveléből és magjából sajtolt illatos olajat a gyógyászatban alkalmazzák. A szegfűszegolajban sok (15% körül) az eugenol, ami a vanillin egyik fő aromaanyaga. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Caryophylli flos néven hivatalos drog.
A szegfűszeg tulajdonképpen az örökzöld szegfűszeg fának a kiszárított virágtermése. Nagyon hatékony antiszeptikus és gombaölő tulajdonságokkal rendelkezik, amely jótékony hatással van az emésztésre is.
Összetevők:
Illóolaj – mintegy 20% - eugenol, eugenol acetát, B-caryophyllene, fenolok, ketonok, metil szalicilát, vanillin Tanninok
Gyógyhatások:
Szélhajtószer, köptető, analgetikum (fájdalomcsillapító), afrodiziákum, gombaölő és fertőtlenítő szer, hányás elleni szer, görcsoldó szer.
Indikációk:
Emésztés: A szegfűszeg kiválóan alkalmazható, amikor gyenge és nehézkes az emésztés, és amit olyan tünetek kísérnek, mint fájdalmas emésztés, szélszorulás, valamint étvágytalanság. Növeli az agnit anélkül, hogy túlfokozná a pitta dósa működését; habár alkalmazása kellő mértékletességet igényel. Különösképpen émelygés kezelésére használják, aromatikus tulajdonsága megnyugtatja a túlfokozott vátát és kaphát. Terhesség idején a szegfűszeg forró főzetét arra használják, hogy rendbe hozzák a gyomorémelygést. Számos baktérium és gombás fertőzés esetében is használható, mint például a Candida albicans (a széles körben elterjedt „Candida” sarjadzógombák osztályának leggyakoribb faja) betegségnél.
Tüdő: Kitűnően alkalmazható az eltömődött tüdők kitisztításában, hiszen szétterjeszti a prana vayu-t. Eltávolítja a nyálkás váladékot a szervezetből, amely olyan betegségeknél jelentkezik, mint a köhögés, asztma, hörghurut és mellhártyagyulladás. Specifikus gyógynövénynek számít a gégegyulladás és a torokgyulladás esetében, valamint segít megfékezni a köhögési rohamokat. A tulajdonsága, hogy képes lecsökkenteni a szervezetben felgyülemlett ama mértékét, segít a láz leküzdésében.
Szaporodás: Gyenge nemi vágy, impotencia, korai ejakuláció és hüvelyfolyás esetén használható. A szegfűszeg eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kaphát az arthava- és a shukravasrota csatornákból.
Fájdalom: A szegfűszeg kiváltképp jól alkalmazható fogfájás esetén; a gyógynövény illóolaját kell a fogínybe dörzsölni, vagy a fogakra cseppenteni. Külsőleg is lehet alkalmazni, mégpedig fejfájás enyhítésére, ízületi gyulladásos fájdalmakra, azoknál a testrészeknél, ahol gyenge a vérkeringés, valamint hátfájásra.
Galagonya
A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A szív gyógynövényének is nevezik, mert bizonyítottan jó szíverősítő és szívnyugtató. A növényt évszázadok óta ismerjük, többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő.
Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, de más források szerint is szívpanaszok enyhítésére használta a népi orvoslás. Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták a 19-20 századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. A kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy semmilyen mellékhatása nincs, ezért tartós kezelés is végezhető vele.
A galagonya a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Legelők, erdőszélek, cserjések rózsaszín vagy fehér virágú, piros vagy fekete bogyótermésű tövises cserjéje, de nevelhető a házi kertben is. Számos változata, alfaja ismeretes, a hazánkban őshonos fajok közül a cseregalagonya és az egybibés a leggyakoribb. Népies nevei: gelegenye, giligán, saragonya, fehértövis, Krisztustövis, Isten gyümölcse, istenalma, májusvirág.
Kökény
A kökény Magyarországon is megtalálható tövises cserje, melynek termése – bár kevesen tudják – gyógynövény. A kékeslilás színű, apró bogyóra emlékeztető vadgyümölcs szinte bárhol megterem: hegyoldalakban vagy akár napfényes erdők szélein. A kökény – népies nevén kökönye vagy zabszilva – szeptemberben kezd érni. Éretlenül fogyasztva kissé kesernyés, fanyar ízű, de amint megcsípi a dér, érdemes szedni, hiszen ekkor húsa megpuhul, íze pedig édeskéssé válik.
Gyermekkorunkból megmaradt emlékeinkben a kökényről talán az a kép él, hogy gyakran találkozhattunk vele ősszel a természetben sétálva, s néha-néha kíváncsiságunkból adódóan egyet-egyet megrágcsáltunk a hívogatónak, finomnak ígérkező gyümölcsből. A külleme miatt elvárt kellemes zamat helyett azonban egy teljesen más ízű bogyót ízlelhettünk meg, amit minden bizonnyal azonnal ki is köptünk, kesernyességének köszönhetően. Felnőtt fejjel azonban rájöhetünk, hogy a kökény nemcsak vonzó küllemű termés, hanem egy kis időt rászánva finomságokat is készíthetünk belőle. A gyümölcs sokoldalúan felhasználható: főzhetünk belőle teát, készíthetünk belőle szörpöt, mártást húsokhoz, lekvárt, de akár likőrt is.
Csipkebogyó, hecsedli ;)
A csipkebogyó a legfinomabb immunerősítő, legnagyobb erőssége hatalmas C-vitamin tartalma.
A csipkebogyó a legveszélytelenebb gyógynövény, amely a természetben terem. A tél végére vitamintartalékaink kimerülnek, szervezetünk elfárad, az immunrendszer legyengül és könnyebben megbetegszünk: kedvetlenség, fáradtság jelentkezhet ekkor. A csipkebogyó az őszi erdő kincse, amit azonban kiválóan raktározhatunk télre. Azok, akik szakavatott gyógynövénygyűjtők, maguk is szedhetnek belőle, ám aki elmulasztotta, vagy nem bízik magában e téren, fitotékákban és bioboltokban szinte egész évben találhat belőle.
A csipkebogyó titka a jó szedés és tárolás. Leszedni megfelelő holdállásnál, ún. termésnapon, fogyó hold idején, üvegbe tölteni növő holdkor célszerű. Sose tegyük nejlon-zacskóba vagy műanyag tárolókba, hagyjuk papírban, esetleg üvegben raktározzuk. Ha utóbbit válasszuk is, helyezzünk egy kis darab steril vattát vagy papírt üvegébe, hogy a kicsapódó nedvességet ez felszívja.
A csipkebogyó a legfinomabb immunerősítő, legnagyobb erőssége hatalmas C-vitamin tartalma, ami azonban igen sérülékeny. A teáját éppen ezért főzés nélkül, áztatással állítjuk elő, a lekvárok (hecsedli) és krémek belőle már mindössze rosttartalmát őrzik. Kisgyerekeknek főzés hiányában, ezért csak 1 – 1,5 éves kor fölött adható.
A testhő erős megemelkedésére is elbomlik C-vitamin tartalma és igen könnyen kiürül a szervezetből. Mindössze arra kell figyelnünk, hogy a szemeket gondosan átválogassuk, ne maradjon benne száraz, beteg rész, és ha magunk gyűjtöttük a növényt, ellenőrizzük, nem kevertük-e össze más piros bogyós terméssel?!
Ahogy a testünket is lemossuk kívülről, ugyanúgy szüksége van napi mosdatásra, a belső szerveinknek, sejtjeinknek is. Testünk hajnal négytől délig tartó kiválasztási szakaszában a legideálisabb ezt tennünk, amikor a szervezet amúgy is salaktalanít, tehát megszabadítja magát a káros, felhalmozódott anyagoktól. Ilyenkor érdemes megtámogatnunk ezt a folyamatot, magas víztartalmú ételekkel, amelyek a zöldségek és a gyümölcsök. Én azért a gyümölcsöket eszem, mert reggel igazán szükségünk van jó minőségű szénhidrátokra, a nap ideális indulásához. Arra viszont ügyelnünk kell, hogy ne terheljük le túlságosan az emésztőrendszerünket, mert akkor a nap további részében letaglózó fáradságot fogunk érezni, hiszen a testünk emésztésre fordított összes energiája, a gyomrunkban koncentrálódik.
Az ősz igazán bővelkedik magas víztartalmú, és tökéletes szénhidrát tartalmú gyümölcsökben, ilyenek, a szőlő, szilva, alma, körte, füge, nem mellesleg mindegyikük gyógyító hatással is rendelkezik, ezért igencsak kár lenne kihagyni őket az étrendünkből.
Szőlő mindenütt terem a világon – nemesítve és vadon is. Már a rómaiak is felismerték jótékony hatásait: testüket, szellemüket frissítették fel vele. A vitaminok, ásványi anyagok, rostok és a magas víztartalom teszi a szőlőszemeket pompás, ideális „kúragyümölccsé”.
Mi található a szőlőben?
A szőlőben a szervezet számára szinte minden fontos tápanyag megtalálható. Sok vitamin, ásványi anyag és nyomelem: A- (béta-karotin), B1-, B2- és C-vitamin, de kalcium, vas és foszfor is. Különösen fontos a szőlő magas káliumtartalma. A kálium vízhajtóként hat, így elősegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken keresztül.
Különösen fontos a szőlő magas káliumtartalma. A kálium vízhajtóként hat, így elősegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken keresztül.
A szőlő ezen kívül gyümölcssavat, szőlőcukrot és pektineket tartalmaz, ami a rostanyagokhoz hasonlóan gondoskodik a jó emésztésről. A piros szőlőben ezen kívül cserzőanyag is van, ami hatással van a bélnyálkahártyára. Az ún. flavonidok – főleg a piros szőlőben találhatók – jó hatást gyakorolnak a szívre, az érrendszerre, és segítenek az érelmeszesedés kialakulásának megakadályozásában is.
A felsorolt értékes anyagok, a 80%-os víztartalom és az alacsony energiatartalom (100 g – 74 kcal) ideális kúragyümölccsé teszik a szőlőt. Ha jót akar tenni szervezetével, egyen egy héten keresztül minden nap egy kiló szőlőt. Próbálja meg egyszerűen beépíteni normális étrendjébe: egye müzlihez, tízóraiként, desszertként vagy salátában. Ügyeljen arra, hogy közben sokat igyon: szénsavmentes ásványvizet vagy gyógynövényteákat.
Az értékes tápanyagokat akkor őrizheti meg teljesen, ha a szőlőt frissen, héjával és magjával együtt fogyasztja. A szemeket mindig alaposan mossa meg, és óvatosan törölje szárazra! A szőlő nagyon finom müzliben, salátában, savanyú káposztával, sajthoz és a sütemények tetején is.
Apró szemek a selymes bőr szolgálatában
A boltok polcain sorakoznak a szőlőből készült kozmetikumok, ami nem is csoda, ha arra gondolunk, hogy a benne található hámlasztó anyagok és antioxidánsok hatására a bőr selymessé, feszessé válik, gyümölcssavainak köszönhetően pedig fényes lesz. Jótékony hatását mi is élvezhetjük, ha nagyjából egy maréknyi szőlő szemet villával összetörünk - persze magozás után - és felvisszük arcunkra. Magjának olaja is szépít: építőleg hat bőrünk sejtmembránjaira, melytől javul általános életereje.
A legapróbb részéig értékes!
És, ha már a magoknál tartunk, érdemes megjegyezni a vérnyomásra és magas koleszterinszintre gyakorolt pozitív hatását. Pár éve amerikai kutatók klinikai kísérlettel igazolták, hogy a szőlőmag-kivonat jó a metabolikus szindrómában (magas vérnyomás, hasi elhízás, magas koleszterin- és vércukor szint) szenvedőknek.
Fontos!
A szőlő gyümölcshúsában rejlő apró magvak miatt fogyasztása epebetegeknek, gyomorbetegeknek és gyulladásos bélbetegségben szenvedőknek panaszt okozhat.
A szőlő ezen kívül gyümölcssavat, szőlőcukrot és pektineket tartalmaz, ami a rostanyagokhoz hasonlóan gondoskodik a jó emésztésről.
A piros szőlőben ezen kívül cserzőanyag is van, ami hatással van a bélnyálkahártyára. Az ún. flavonidok – főleg a piros szőlőben találhatók – jó hatást gyakorolnak a szívre, az érrendszerre, és segítenek az érelmeszesedés kialakulásának megakadályozásában is.
Szőlőmag olaj
Pár éve amerikai kutatók klinikai kísérlettel igazolták, hogy a szőlőmag-kivonat jó a metabolikus szindrómában (magas vérnyomás, hasi elhízás, magas koleszterin- és vércukor szint) szenvedőknek. A hidegsajtolással kinyert szőlőmag-olaj gazdag bioaktív, antioxidáns anyagokban, bioflavonokban, telítetlen zsírsavakban, linolsavban (az F vitamin egyik alkotója) klorofillban, könnyen emészthető és koleszterinmentes.
Antioxidáns hatású, védi a sejtek genetikai anyagát a káros hatások ellen. Az E vitaminban különösen gazdag olajok közé tartozik. A szőlőmagvak gazdagok procyanidinokban. Ezek a flavonoidokhoz tartoznak, amelyek az anthocyanokkal (aromaanyagok) állnak rokonságban. A procyanidin a C- és B-vitamin, valamint a béta-karotin mellett ma a legismertebb gyökfogó, tehát antioxidáns.
Szőlő felhasználása
Az értékes tápanyagokat akkor őrizhetjük meg teljesen, ha a szőlőt frissen, héjával és magjával együtt fogyasztjuk. A szemeket mindig alaposan mossuk meg! A szőlő nagyon finom müzliben, salátában, savanyú káposztával, sajthoz és a sütemények tetején is.
A leveleit és a magjának héját előszeretettel használják szépségápolási termékek és fényvédő szerek alapanyagaként is. Az eszcin jótékony tulajdonságait már pár szóban feljebb megemlítettük. Egészségünk mellett azonban szépségünkre is pozitívan hat, mert csökkenti a narancsbőrt.
Nem mindenkinek jó:
mivel a plazmaproteinhez kötődő eszcin más gyógyszerek megkötését akadályozhatja, vadgesztenyelevélből készült teát vese- és májbetegségek esetén, valamint várandósság és szoptatás ideje alatt ne fogyasszunk!
Előzmények:
https://embers-eg.webnode.hu/news/hagyma-de-holnap-is-/
https://embers-eg.webnode.hu/news/marai-sandor-fuves-konyv-arrol-hogy-sokat-kell-setalni/
embers-eg.webnode.hu/news/molnar-v-jozsef-a-magyar-kert/
https://embers-eg.webnode.hu/news/ayahuasca-egy-amazoniai-gyogyito-noveny/
https://embers-eg.webnode.hu/news/amirol-a-gyogyszergyarak-nem-szivesen-beszelnek/
Sok jól ismert praktika van arra, hogy az egészségünket megőrizzük, erőnlétünket a környezet változásaival egyensúlyban fenntartsuk. Idén elég gyorsan változott az idő hűvösre és gyorsan kellett reagálni, alig múlt el a nyár és máris lehet újra előszedni az ismereteinket, régiek jó tanácsait, hogy meghűlés ellen jól védekezzünk. Az őszi és téli időszak betegségei jellemzően a náthás, megfázásos betegségek. A természet patikáját azonban ekkor is igénybe lehet venni. A "fűben-fában orvosság" egyszerűségével a kedvenceinket bemutatjuk.
Zsálya, a bölcsesség fűszere
Az ókor óta tudjuk, hogy egészséges és finom, manapság azonban nem túl gyakran találkozunk vele, pedig érdemes zsályát enni.
Nagyon finom karakteres fűszer a zsálya.
Zsálya, a bölcsesség fűszere
Az ókor óta tudjuk, hogy egészséges és finom, manapság azonban nem túl gyakran találkozunk vele, pedig érdemes zsályát enni.
Nagyon finom karakteres fűszer a zsálya.
A csodavárás mellett emésztési problémákat orvosoltak vele, a franciák teát is főztek belőle, ami a kínaiaknak annyira ízlett, hogy olyan – mondhatni előnytelen – üzletbe is belementek, hogy egy adag zsályát négy adag teával honoráljanak. A 17. században a hollandok szállították a kínaiaknak a zsályát.
Ebben a században hódította meg a zsálya Amerikát, bár Közép-Amerikában létezik őshonos zsályafaj, ami hallucinogén s a sámánok használták (látnokzsálya). Az ártalmatlanabb – Európából érkezett – zsályával az indiánok a fogukat ápolták (ugyanúgy, ahogy már a régi rómaiak is), és az égési sérülésekre is használták.
A zsálya latin jelentése „gyógyítani”. Franciául toute bonne-nak azaz „minden rendben”-nek nevezik, ami utal arra, hogy errefelé a zsálya bevett kedélyjavító „gyógyfűként” volt ismeretes. Az olaszoknál az általános egészségmegőrzés részeként fogyasztották a zsályát. A nők régóta alkalmazták tejelapasztásra is, sőt ösztrogéntartalma miatt a menopauza tünetei is jól kezelhetőek vele.
Olaszos ételeket, paradicsomos ragukat is megbolondíthatunk zsályával Olaszos ételeket, paradicsomos ragukat is megbolondíthatunk zsályával
A zsályát a levegő illatosítására is használták – a levendulával együtt – a 17. század környékén. De a történelem folyamán gyógyszerként is rengeteg bajra írként szolgált: használták szembetegségek, bélproblémák kezelésére, memóriazavarra vagy epilepsziás rohamok enyhítésére.
Nagyon jó úton jártak a régi orvosok, mert a zsálya antiszeptikus, gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, jól hat a memóriára, nyugtatja a bél- és idegrendszert, javítja a koncentrációt. A zsálya a legrégebben használt és ismert gyógynövény. Haj- és bőrproblémákra is remek megoldást jelent. Gyakran használják parfümökben és kozmetikumokban is, sőt szájvizet is készítenek belőle.
A friss zsálya kissé ezüstös fényű, bársonyos, nincsenek rajta foltok, se sárgás elszíneződések.
Friss zsályát 4-5 napig lehet a hűtőben tárolni magában, vagy olívaolajba téve akár hetekig is eláll, és a zsályaízű olajat utána remekül felhasználhatjuk salátaöntetként. Érdemes lefagyasztani is, de ha csak szárított zsályánk van otthon, az sem probléma. Ha van szabad ablakpárkányunk, akkor érdemes cserépben nevelni egy kis zsályát, így mindig friss fűszernövényhez jutunk.
Rekedtség és a torokgyulladások különböző válfajainak gyógyítására kitűnő háziszer az orvosi vagy kerti zsálya. A gyógynövény elsősorban illóolajai révén fejti ki gyulladásgátló, baktériumölő és fertőtlenítő hatását. Teakészítéshez szórjunk csészénként 1-2 kávéskanál szárított zsályalevelet forró vízbe, majd hagyjuk 10 percig állni. Ha lehűlt kissé, szűrjük le, és egy csészényi meleg teával öblögessük a torkunkat (gargalizálás). Mivel helyi hatású, a toroköblögetést egykét óránként meg kell ismételni ahhoz, hogy eredményes legyen a kezelés. Gennyes mandulák esetén félóránként gargalizáljunk.
Ha megisszuk, akkor ízesítsük mézzel, ami szintén nyugtatja a torkot, és a forrázatból lassan kortyolgatva, naponta legfeljebb 3 csészényit fogyasszunk, mert erős hatású anyagokat tartalmaz. A garatban fellépő kellemetlen összehúzó érzés (ami különösen a gyermekeket zavarhatja) enyhíthető, ha a teát fele-fele arányban zsályalevélből és kamillavirágból készítjük.
Univerzális szájvíz
Gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatása miatt a szájüreg gyulladásos problémáit is hatékonyan kezelhetjük vele; gyors helyi hatást fejt ki. Cseranyagtartalmánál fogva összehúzó és vérzéscsillapító hatású, ezért szájban lévő sebek, szájpenész, fogínyvérzés, fogínysorvadás, valamint kellemetlen lehelet esetén is jó eredményt érhetünk el a napjában többször ismételt gargarizálással. Ugyancsak segít a zsályás öblögetés sebek, protézis nyomása alatt keletkezett feldörzsölések gyógyításában. Ínysorvadásnál hasznos zsályalevél és diófalevél finom porát benedvesített fogkefére vagy ujjunkra tenni, és az ínyt ezzel masszírozni, de ha módunkban áll friss zsálya- vagy diófalevelet is érdemes rágcsálnunk.
Összehúzó tulajdonságát a zsálya a benne található tanninnak köszönheti, ami egyben a fogínyvérzés és a torokfájás hagyományos kezelésében gyakorolt kedvező hatását is megmagyarázza.
Köhögés elleni teakeverék
A meghűléses ill. fertőzéses eredetű megbetegedések a légzőrendszer különböző részein tünetcsoportok formájában jelennek meg, így hatékonyabb a meghűlés elleni gyógynövényeket kombinálni.
Köhögés elleni teakeverékhez, amely még asztma esetén is jó hatású: egyenlő arányban vegyünk orvosi zsálya levelét, ökörfarkkóró-virágot és lándzsás útifüvet. Egykét teáskanálnyit forrázzunk le egy csésze vízzel, hagyjuk állni 5 percig, majd szűrjük le a teát, ízesítsük mézzel, és lassan kortyolgatva fogyasszuk.
Gyomorpanaszok
A zsályát ezek mellett még gyomor- és bélhurut esetén felfúvódásgátló és görcsoldó szerként is használják. A fél órával étkezés előtt naponta több alkalommal elfogyasztott csészényi zsályatea nagyon hatásos és gyorsan segít. Mindenesetre csak szükség esetén fogyasszuk, máskor nem ajánlatos.
Gasztronómiai szerepe
A húsok részben azért romlanak meg, mert zsírtartalmuk oxidálódik, s ez avasodáshoz vezet. A zsálya, akárcsak a rozmaring, erősen antioxidáns anyagokat tartalmaz, melyek lassítják a hús megromlását. Antioxidáns hatóanyagainak tartósító értéke egyes kereskedelmi tartósítószerekével vetekszik, ami igazolja hagyományos alkalmazását (az ókori görögök és rómaiak kezdetben húsok tartósítására használták a zsályát). Pástétomok, töltelékek elmaradhatatlan kelléke, de húsételeket, halat, tésztát vagy salátákat is fűszerezhetünk vele. Virágaiból könnyű teát főzhetünk, és salátákba is tehetjük.
Amire vigyáznunk kell!
Nem ajánlatos túl sokat fogyasztani a zsályából, mert csersavai és keserűanyagai az enzimműködést serkentik, így megzavarhatják az emésztőrendszert. Ha akár enyhe melléktüneteket az ajkak vagy a száj gyulladását okozna, ne alkalmazzuk, vagy csökkentsük az adagot, és tájékoztassuk orvosunkat, mint ahogy arról is, ha a panaszok a növény alkalmazását követő két hét során nem javulnának. Terhes illetve szoptató nők ne fogyasszák! Kétéves kor alatti gyermekeknek gyógyszermennyiségű zsályát ne adjunk! Nagyobb gyermekek, illetve 65 évesnél idősebbek kezdetben enyhébb készítményeket használjanak és csak szükség esetén térjenek át az erősebbekre. A zsálya tömény illóolaja toxikus anyagokat tartalmaz, melyek görcsös rángásokkal járó panaszokat okozhatnak, ezért lenyelni nem szabad.
A szegfűszeg csodája
Egy fűszerrel a tüdőgyulladás és a candida ellen.
A szegfűszeg a Malukú-szigetek őshonos gyógynövénye, manapság azonban az ázsiai kontinens minden trópusi területén termesztik. Maga a növény egy középméretű, örökzöld levelű fa.
Az ellentmondásos tulajdonságai a csípős íz és a hideg hatás, igen furcsán hangzik, mindez azonban csak azt tükrözi, hogy az ájurvédikus energetika a tapasztalat útján szerzett bizonyítékokra, a személyes tapasztalatra és a terápiai eredményekre épül. A szegfűszeg csípős és keserű tulajdonságai csökkentik a kapha és a váta dósát, a hideg energetikai hatása, pedig mérsékli a pitta dósa működését. A szegfűszegnek ez a hideg energetikai hatása elsősorban úgy mutatkozik meg, hogy gyulladáscsökkentő hatást gyakorol a szervezetre; például akkor is érezhető a gyógynövény ezen hatása, amikor szájon át szedjük a levegőt, miközben szegfűszeget rágcsálunk.
Egy fűszerrel a tüdőgyulladás és a candida ellen.
A szegfűszeg a Malukú-szigetek őshonos gyógynövénye, manapság azonban az ázsiai kontinens minden trópusi területén termesztik. Maga a növény egy középméretű, örökzöld levelű fa.
Az ellentmondásos tulajdonságai a csípős íz és a hideg hatás, igen furcsán hangzik, mindez azonban csak azt tükrözi, hogy az ájurvédikus energetika a tapasztalat útján szerzett bizonyítékokra, a személyes tapasztalatra és a terápiai eredményekre épül. A szegfűszeg csípős és keserű tulajdonságai csökkentik a kapha és a váta dósát, a hideg energetikai hatása, pedig mérsékli a pitta dósa működését. A szegfűszegnek ez a hideg energetikai hatása elsősorban úgy mutatkozik meg, hogy gyulladáscsökkentő hatást gyakorol a szervezetre; például akkor is érezhető a gyógynövény ezen hatása, amikor szájon át szedjük a levegőt, miközben szegfűszeget rágcsálunk.
Kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják. Kitűnően alkalmazható az eltömődött tüdők kitisztításában. Eltávolítja a nyálkás váladékot a szervezetből, amely olyan betegségeknél jelentkezik, mint a köhögés, asztma, hörghurut és mellhártyagyulladás. Specifikus gyógynövénynek számít a gégegyulladás és a torokgyulladás esetében. Tulajdonsága, hogy segít a láz leküzdésében.
A szegfűszeg (Syzygium aromaticum) már 18. századig csak őshazájában, a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta csempészni. Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron termesztik.
Ennek a 15–20 méter magasra is megnövő, meleg és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak. A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név. Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9—12 éves korukban kezdenek virágozni.
A jó minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged, vízbe téve fejjel lefelé süllyed. Pikáns mártások, paradicsomos és boros ételek, páclevek és főleg sütemények ízesítésére használják. Savanyúságokba is tehető, finom, különleges íz árnyalatot ad a savanyúságnak. Fahéjjal kombinálva többféle, főleg gyümölcsös, illetve alkoholos italt ízesítenek vele. Nemcsak a szárított bimbót használják, de a virágot is – Indonéziában például cigaretta illatosítására is. A bimbójából, szárából, leveléből és magjából sajtolt illatos olajat a gyógyászatban alkalmazzák. A szegfűszegolajban sok (15% körül) az eugenol, ami a vanillin egyik fő aromaanyaga. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Caryophylli flos néven hivatalos drog.
A szegfűszeg tulajdonképpen az örökzöld szegfűszeg fának a kiszárított virágtermése. Nagyon hatékony antiszeptikus és gombaölő tulajdonságokkal rendelkezik, amely jótékony hatással van az emésztésre is.
Összetevők:
Illóolaj – mintegy 20% - eugenol, eugenol acetát, B-caryophyllene, fenolok, ketonok, metil szalicilát, vanillin Tanninok
Gyógyhatások:
Szélhajtószer, köptető, analgetikum (fájdalomcsillapító), afrodiziákum, gombaölő és fertőtlenítő szer, hányás elleni szer, görcsoldó szer.
Indikációk:
Emésztés: A szegfűszeg kiválóan alkalmazható, amikor gyenge és nehézkes az emésztés, és amit olyan tünetek kísérnek, mint fájdalmas emésztés, szélszorulás, valamint étvágytalanság. Növeli az agnit anélkül, hogy túlfokozná a pitta dósa működését; habár alkalmazása kellő mértékletességet igényel. Különösképpen émelygés kezelésére használják, aromatikus tulajdonsága megnyugtatja a túlfokozott vátát és kaphát. Terhesség idején a szegfűszeg forró főzetét arra használják, hogy rendbe hozzák a gyomorémelygést. Számos baktérium és gombás fertőzés esetében is használható, mint például a Candida albicans (a széles körben elterjedt „Candida” sarjadzógombák osztályának leggyakoribb faja) betegségnél.
Tüdő: Kitűnően alkalmazható az eltömődött tüdők kitisztításában, hiszen szétterjeszti a prana vayu-t. Eltávolítja a nyálkás váladékot a szervezetből, amely olyan betegségeknél jelentkezik, mint a köhögés, asztma, hörghurut és mellhártyagyulladás. Specifikus gyógynövénynek számít a gégegyulladás és a torokgyulladás esetében, valamint segít megfékezni a köhögési rohamokat. A tulajdonsága, hogy képes lecsökkenteni a szervezetben felgyülemlett ama mértékét, segít a láz leküzdésében.
Szaporodás: Gyenge nemi vágy, impotencia, korai ejakuláció és hüvelyfolyás esetén használható. A szegfűszeg eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kaphát az arthava- és a shukravasrota csatornákból.
Fájdalom: A szegfűszeg kiváltképp jól alkalmazható fogfájás esetén; a gyógynövény illóolaját kell a fogínybe dörzsölni, vagy a fogakra cseppenteni. Külsőleg is lehet alkalmazni, mégpedig fejfájás enyhítésére, ízületi gyulladásos fájdalmakra, azoknál a testrészeknél, ahol gyenge a vérkeringés, valamint hátfájásra.
Galagonya
A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A szív gyógynövényének is nevezik, mert bizonyítottan jó szíverősítő és szívnyugtató. A növényt évszázadok óta ismerjük, többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő.
Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, de más források szerint is szívpanaszok enyhítésére használta a népi orvoslás. Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták a 19-20 századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. A kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy semmilyen mellékhatása nincs, ezért tartós kezelés is végezhető vele.
A galagonya a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Legelők, erdőszélek, cserjések rózsaszín vagy fehér virágú, piros vagy fekete bogyótermésű tövises cserjéje, de nevelhető a házi kertben is. Számos változata, alfaja ismeretes, a hazánkban őshonos fajok közül a cseregalagonya és az egybibés a leggyakoribb. Népies nevei: gelegenye, giligán, saragonya, fehértövis, Krisztustövis, Isten gyümölcse, istenalma, májusvirág.
Kökény
A kökény Magyarországon is megtalálható tövises cserje, melynek termése – bár kevesen tudják – gyógynövény. A kékeslilás színű, apró bogyóra emlékeztető vadgyümölcs szinte bárhol megterem: hegyoldalakban vagy akár napfényes erdők szélein. A kökény – népies nevén kökönye vagy zabszilva – szeptemberben kezd érni. Éretlenül fogyasztva kissé kesernyés, fanyar ízű, de amint megcsípi a dér, érdemes szedni, hiszen ekkor húsa megpuhul, íze pedig édeskéssé válik.
Gyermekkorunkból megmaradt emlékeinkben a kökényről talán az a kép él, hogy gyakran találkozhattunk vele ősszel a természetben sétálva, s néha-néha kíváncsiságunkból adódóan egyet-egyet megrágcsáltunk a hívogatónak, finomnak ígérkező gyümölcsből. A külleme miatt elvárt kellemes zamat helyett azonban egy teljesen más ízű bogyót ízlelhettünk meg, amit minden bizonnyal azonnal ki is köptünk, kesernyességének köszönhetően. Felnőtt fejjel azonban rájöhetünk, hogy a kökény nemcsak vonzó küllemű termés, hanem egy kis időt rászánva finomságokat is készíthetünk belőle. A gyümölcs sokoldalúan felhasználható: főzhetünk belőle teát, készíthetünk belőle szörpöt, mártást húsokhoz, lekvárt, de akár likőrt is.
Csipkebogyó, hecsedli ;)
A csipkebogyó a legfinomabb immunerősítő, legnagyobb erőssége hatalmas C-vitamin tartalma.
A csipkebogyó a legveszélytelenebb gyógynövény, amely a természetben terem. A tél végére vitamintartalékaink kimerülnek, szervezetünk elfárad, az immunrendszer legyengül és könnyebben megbetegszünk: kedvetlenség, fáradtság jelentkezhet ekkor. A csipkebogyó az őszi erdő kincse, amit azonban kiválóan raktározhatunk télre. Azok, akik szakavatott gyógynövénygyűjtők, maguk is szedhetnek belőle, ám aki elmulasztotta, vagy nem bízik magában e téren, fitotékákban és bioboltokban szinte egész évben találhat belőle.
A csipkebogyó titka a jó szedés és tárolás. Leszedni megfelelő holdállásnál, ún. termésnapon, fogyó hold idején, üvegbe tölteni növő holdkor célszerű. Sose tegyük nejlon-zacskóba vagy műanyag tárolókba, hagyjuk papírban, esetleg üvegben raktározzuk. Ha utóbbit válasszuk is, helyezzünk egy kis darab steril vattát vagy papírt üvegébe, hogy a kicsapódó nedvességet ez felszívja.
A csipkebogyó a legfinomabb immunerősítő, legnagyobb erőssége hatalmas C-vitamin tartalma, ami azonban igen sérülékeny. A teáját éppen ezért főzés nélkül, áztatással állítjuk elő, a lekvárok (hecsedli) és krémek belőle már mindössze rosttartalmát őrzik. Kisgyerekeknek főzés hiányában, ezért csak 1 – 1,5 éves kor fölött adható.
A testhő erős megemelkedésére is elbomlik C-vitamin tartalma és igen könnyen kiürül a szervezetből. Mindössze arra kell figyelnünk, hogy a szemeket gondosan átválogassuk, ne maradjon benne száraz, beteg rész, és ha magunk gyűjtöttük a növényt, ellenőrizzük, nem kevertük-e össze más piros bogyós terméssel?!
Ahogy a testünket is lemossuk kívülről, ugyanúgy szüksége van napi mosdatásra, a belső szerveinknek, sejtjeinknek is. Testünk hajnal négytől délig tartó kiválasztási szakaszában a legideálisabb ezt tennünk, amikor a szervezet amúgy is salaktalanít, tehát megszabadítja magát a káros, felhalmozódott anyagoktól. Ilyenkor érdemes megtámogatnunk ezt a folyamatot, magas víztartalmú ételekkel, amelyek a zöldségek és a gyümölcsök. Én azért a gyümölcsöket eszem, mert reggel igazán szükségünk van jó minőségű szénhidrátokra, a nap ideális indulásához. Arra viszont ügyelnünk kell, hogy ne terheljük le túlságosan az emésztőrendszerünket, mert akkor a nap további részében letaglózó fáradságot fogunk érezni, hiszen a testünk emésztésre fordított összes energiája, a gyomrunkban koncentrálódik.
Az ősz igazán bővelkedik magas víztartalmú, és tökéletes szénhidrát tartalmú gyümölcsökben, ilyenek, a szőlő, szilva, alma, körte, füge, nem mellesleg mindegyikük gyógyító hatással is rendelkezik, ezért igencsak kár lenne kihagyni őket az étrendünkből.
Kedvencem a szőlő. :))
Egy igazi csoda, fürtökben guruló, zamatos öröm-gömbök.:)
Szőlő mindenütt terem a világon – nemesítve és vadon is. Már a rómaiak is felismerték jótékony hatásait: testüket, szellemüket frissítették fel vele. A vitaminok, ásványi anyagok, rostok és a magas víztartalom teszi a szőlőszemeket pompás, ideális „kúragyümölccsé”.
Mi található a szőlőben?
A szőlőben a szervezet számára szinte minden fontos tápanyag megtalálható. Sok vitamin, ásványi anyag és nyomelem: A- (béta-karotin), B1-, B2- és C-vitamin, de kalcium, vas és foszfor is. Különösen fontos a szőlő magas káliumtartalma. A kálium vízhajtóként hat, így elősegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken keresztül.
Különösen fontos a szőlő magas káliumtartalma. A kálium vízhajtóként hat, így elősegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken keresztül.
A szőlő ezen kívül gyümölcssavat, szőlőcukrot és pektineket tartalmaz, ami a rostanyagokhoz hasonlóan gondoskodik a jó emésztésről. A piros szőlőben ezen kívül cserzőanyag is van, ami hatással van a bélnyálkahártyára. Az ún. flavonidok – főleg a piros szőlőben találhatók – jó hatást gyakorolnak a szívre, az érrendszerre, és segítenek az érelmeszesedés kialakulásának megakadályozásában is.
A felsorolt értékes anyagok, a 80%-os víztartalom és az alacsony energiatartalom (100 g – 74 kcal) ideális kúragyümölccsé teszik a szőlőt. Ha jót akar tenni szervezetével, egyen egy héten keresztül minden nap egy kiló szőlőt. Próbálja meg egyszerűen beépíteni normális étrendjébe: egye müzlihez, tízóraiként, desszertként vagy salátában. Ügyeljen arra, hogy közben sokat igyon: szénsavmentes ásványvizet vagy gyógynövényteákat.
Az értékes tápanyagokat akkor őrizheti meg teljesen, ha a szőlőt frissen, héjával és magjával együtt fogyasztja. A szemeket mindig alaposan mossa meg, és óvatosan törölje szárazra! A szőlő nagyon finom müzliben, salátában, savanyú káposztával, sajthoz és a sütemények tetején is.
Apró szemek a selymes bőr szolgálatában
A boltok polcain sorakoznak a szőlőből készült kozmetikumok, ami nem is csoda, ha arra gondolunk, hogy a benne található hámlasztó anyagok és antioxidánsok hatására a bőr selymessé, feszessé válik, gyümölcssavainak köszönhetően pedig fényes lesz. Jótékony hatását mi is élvezhetjük, ha nagyjából egy maréknyi szőlő szemet villával összetörünk - persze magozás után - és felvisszük arcunkra. Magjának olaja is szépít: építőleg hat bőrünk sejtmembránjaira, melytől javul általános életereje.
A legapróbb részéig értékes!
És, ha már a magoknál tartunk, érdemes megjegyezni a vérnyomásra és magas koleszterinszintre gyakorolt pozitív hatását. Pár éve amerikai kutatók klinikai kísérlettel igazolták, hogy a szőlőmag-kivonat jó a metabolikus szindrómában (magas vérnyomás, hasi elhízás, magas koleszterin- és vércukor szint) szenvedőknek.
Fontos!
A szőlő gyümölcshúsában rejlő apró magvak miatt fogyasztása epebetegeknek, gyomorbetegeknek és gyulladásos bélbetegségben szenvedőknek panaszt okozhat.
A szőlő ezen kívül gyümölcssavat, szőlőcukrot és pektineket tartalmaz, ami a rostanyagokhoz hasonlóan gondoskodik a jó emésztésről.
A piros szőlőben ezen kívül cserzőanyag is van, ami hatással van a bélnyálkahártyára. Az ún. flavonidok – főleg a piros szőlőben találhatók – jó hatást gyakorolnak a szívre, az érrendszerre, és segítenek az érelmeszesedés kialakulásának megakadályozásában is.
Szőlőmag olaj
Pár éve amerikai kutatók klinikai kísérlettel igazolták, hogy a szőlőmag-kivonat jó a metabolikus szindrómában (magas vérnyomás, hasi elhízás, magas koleszterin- és vércukor szint) szenvedőknek. A hidegsajtolással kinyert szőlőmag-olaj gazdag bioaktív, antioxidáns anyagokban, bioflavonokban, telítetlen zsírsavakban, linolsavban (az F vitamin egyik alkotója) klorofillban, könnyen emészthető és koleszterinmentes.
Antioxidáns hatású, védi a sejtek genetikai anyagát a káros hatások ellen. Az E vitaminban különösen gazdag olajok közé tartozik. A szőlőmagvak gazdagok procyanidinokban. Ezek a flavonoidokhoz tartoznak, amelyek az anthocyanokkal (aromaanyagok) állnak rokonságban. A procyanidin a C- és B-vitamin, valamint a béta-karotin mellett ma a legismertebb gyökfogó, tehát antioxidáns.
Szőlő felhasználása
Az értékes tápanyagokat akkor őrizhetjük meg teljesen, ha a szőlőt frissen, héjával és magjával együtt fogyasztjuk. A szemeket mindig alaposan mossuk meg! A szőlő nagyon finom müzliben, salátában, savanyú káposztával, sajthoz és a sütemények tetején is.
Télire pedig a legfinomabb a gesztenye
Hamarosan sült gesztenye illata lepi el a belváros utcáit. Nem csak finom, fogyasztása szívnek és léleknek is egyaránt jót tesz.
A tél közeledtével előszeretettel veszünk sült gesztenyét az utcai árusoktól, holott egész évben érdemes lenne fogyasztani. A gesztenye rendkívül jó hatással van az emberi szervezetre. Emberi fogyasztásra kizárólag a szelídgesztenye alkalmas.
100 g szelídgesztenye számtalan vitamin és ásványi anyagot tartalmaz:
30 mg C-vitamin
250 mg B2-vitamin
0,32 mg B6-vitamin200 mg B1-vitamin
7,5 mg E-vitamin
553 mg kálium
8 mg magnézium
1,2 mg vas
0,2 mg réz
90 mg foszfor
A szelídgesztenye gazdag összetevői révén az emberi szervezetre is jótékony hatással lehet:
görcsoldó, antioxidáns, csökkenti a gyulladást és a vizenyőt, véd a vizenyő kialakulása ellen, erősíti és javítja az érfalak rugalmasságát és tonizálja a visszereket, köptető és mikroba elleni hatású
Nálunk is kapható már hazai és import gesztenye egyaránt. De magunk is szedhetünk, de vigyázzunk, mert csakis a szelídgesztenye alkalmas az emberi fogyasztásra. Ügyeljünk a tárolására is, mert a gesztenye hamar kiszárad, és úgy már ehetetlen lesz. A gesztenye frissességét úgy a legegyszerűbb ellenőrizni, hogy vizet teszünk egy nagyobb tálba és egyszerűen beledobjuk őket. Amelyik nem süllyed el, azt egyenesen dobjuk a kukába.
Sülve-főve gesztenye
Leginkább sütve vagy püré formájában szoktuk enni, de a gesztenyét is el elég változatosan el lehet készíteni. Lehet belőle például, krémleves, sült húsok tölteléke, sütemény, salátákba is tehetjük, de sokan mézet, lekvárt, vagy sört készítenek belőle.
Hamarosan sült gesztenye illata lepi el a belváros utcáit. Nem csak finom, fogyasztása szívnek és léleknek is egyaránt jót tesz.
A tél közeledtével előszeretettel veszünk sült gesztenyét az utcai árusoktól, holott egész évben érdemes lenne fogyasztani. A gesztenye rendkívül jó hatással van az emberi szervezetre. Emberi fogyasztásra kizárólag a szelídgesztenye alkalmas.
100 g szelídgesztenye számtalan vitamin és ásványi anyagot tartalmaz:
30 mg C-vitamin
250 mg B2-vitamin
0,32 mg B6-vitamin200 mg B1-vitamin
7,5 mg E-vitamin
553 mg kálium
8 mg magnézium
1,2 mg vas
0,2 mg réz
90 mg foszfor
A szelídgesztenye gazdag összetevői révén az emberi szervezetre is jótékony hatással lehet:
görcsoldó, antioxidáns, csökkenti a gyulladást és a vizenyőt, véd a vizenyő kialakulása ellen, erősíti és javítja az érfalak rugalmasságát és tonizálja a visszereket, köptető és mikroba elleni hatású
Nálunk is kapható már hazai és import gesztenye egyaránt. De magunk is szedhetünk, de vigyázzunk, mert csakis a szelídgesztenye alkalmas az emberi fogyasztásra. Ügyeljünk a tárolására is, mert a gesztenye hamar kiszárad, és úgy már ehetetlen lesz. A gesztenye frissességét úgy a legegyszerűbb ellenőrizni, hogy vizet teszünk egy nagyobb tálba és egyszerűen beledobjuk őket. Amelyik nem süllyed el, azt egyenesen dobjuk a kukába.
Sülve-főve gesztenye
Leginkább sütve vagy püré formájában szoktuk enni, de a gesztenyét is el elég változatosan el lehet készíteni. Lehet belőle például, krémleves, sült húsok tölteléke, sütemény, salátákba is tehetjük, de sokan mézet, lekvárt, vagy sört készítenek belőle.
A leveleit és a magjának héját előszeretettel használják szépségápolási termékek és fényvédő szerek alapanyagaként is. Az eszcin jótékony tulajdonságait már pár szóban feljebb megemlítettük. Egészségünk mellett azonban szépségünkre is pozitívan hat, mert csökkenti a narancsbőrt.
Nem mindenkinek jó:
mivel a plazmaproteinhez kötődő eszcin más gyógyszerek megkötését akadályozhatja, vadgesztenyelevélből készült teát vese- és májbetegségek esetén, valamint várandósság és szoptatás ideje alatt ne fogyasszunk!
És az alap: bőséges mennyiségű, tiszta víz, igyunk naponta 2-3 litert, akkor is ha teázunk vagy gyümölcsleveket, leveseket is fogyasztunk.
Jó egészséget kívánunk mindenkinek!
Jó egészséget kívánunk mindenkinek!