Fényveled - Koppány és Gyula megcsinálta a trianoni helyzetet.../Pap Gábor előadásából/

Amikor István „ezt a mumus szerepét eljátssza alapvetően két ellenféllel kell megküzdjön. Az egyik Koppány, a másik Gyula. Most nem lebecsülendő Ajtony szerepe sem, de alapvetően ez a két irányultság van. Namost, hogy szokták ezt méltatni?

Gyuláról feltűnően keveset beszélnek. Tehát ilyet én még nem hallottam, hogy ÚGY OSZTJÁK MEG a jelenlegi magyarságot, hogy innen idáig ugye a Gyulások, innen idáig meg az Istvánosok. De olyat már igenis hallottam, hogy, hogy innen idáig Koppányosok, innen idáig pedig Istvánosok. S jobb, ha tőlem tudják, hogy magukat is osztályozzák így. Mindenkit! Nem kérdezik meg, hogy mi a véleményük, mert a mit a hangulat jelentések közölnek „ igen! ott nagyon mosolygott! „ ugye? Akkor ő már csak Koppányos lehet. Ő meg Istvános. Tehát be vagyunk iktatva egy megfelelő rublikába. Ebből ugye azt gyaníthatnánk, hogy a fő konfliktus itt van. De nem itt volt a fő konfliktus. Pontosan ugyanolyan erővel jelentkezett a Gyula kontra István konfliktus.

Na most erre mondhatjuk: - igen, de a Koppány azért sajátos, mert Koppány pogány volt, Szt. István pedig keresztény. Itt a lényeg. Tényleg? Milyen ügyes! Nem bizonyítaná véletlenül, hogy Koppány pogány? Nem kéne véletlenül ezt mégis alátámasztani? Attól, hogy ő a Paganos nevet kapta – a paganos-nak sem pogány az alap szava, hanem a pagos, azt jelenti, hogy fal u.- a paganos azt jelenti, hogy falusi, vidéki paraszti stb. tehát semmit nem mondott. Körülbelül azt mondta, hogy paganos azt körülbelül azt jelenti, hogy (nem értem sajnos, hogy itt mit mond Gábor, minden bizonnyal egy jelen kori két párt híveire utal)……., tehát egy népis-urbánus kettősségben………pontosan ennek megfelelő kettősség volt. Hát ne felejtsük, itt alig találtak fel valamit ebben a században, ezek mind-mind-mind örökletes kettősségek. Tehát amit erről a kérdésről nagyon kell tudni, hogy a paganussá nyilvánítás egyáltalán nem azt jelentette, hogy ő pogány volt, végül is mi fog bizonyítani? Hát az fog bizonyítani, hogy a birtok testén belül egyértelműen datálható templomok az ő uralma alatt alapítottak, vagy nem. Na, mit tetszik tippelni? Alapítottak, vagy nem? Hát bizony alapítottak. És ha ezek után megkérdezzük, hogy mekkora volt az ő birtok teste, akkor általában esnek ki a padból, és közlik, hogy Somogy ország. Tényleg? Akkor mit kezdjünk egy Zalakoppánnyal? Mit kezdjünk egy Bakonykoppánnyal? Szó sincs róla!

Az más kérdés, hogy Somogyban esetleg intenzívebben őrzik az emlékét. De vajon miért? Még senki nem érdeklődött utána? Tehát, hogy félre értés ne essék, van egy olyan kutató, akit nemzetközileg jegyeznek, úgy hívják, hogy Erdélyi Balázs, a tapolcai múzeum igazgatója, elhoztam azt a kis füzetkét, amiben először az idevágó eredményeit ismertette, hát nehogy azt higgyük, hogy ez Magyarországon jelent meg. Magyarul jelent meg, de Nagyváradon. Pedig ő itt él. Mindig is itt élt. S ha valaki azt hinné, hogy a legelnyomottabb a magyar az nem Magyarország területén van, akkor az okuljon ebből a példából. Ugyanis a legelnyomottabb a magyar jelenlegi Magyarország területén. S most megint gondoljuk arra, hogy amíg a „sorfalba beállt ellenfél” a saját mezét viseli. Erdélyben a saját mezét viseli, a Felvidéken a saját mezét viseli. Délvidéken azt viseli. Ausztriában azt viseli. És ha valaki Erdélyben magyar, 3 éves korában kapja az első pofont, amiért magyarul szólal meg a lépcsőházban. No de én 33 éves koromban jöttem rá, hogy előtte minden pofont azért kaptam, mert magyar vagyok, de egyet se …. Hát vigyázzunk, mert óriási a ….és azért egyelőre még mi segítjük őket, és nem ők bennünket. Tehát mi azon túl, hogy az országból mindet, ami mozdítható, már kivittek, és folyamatosan visznek, mi még a saját zsebünkből is adunk a maradékból. Az erdélyieknek természetesen, és jó szívvel. Namost ez fordított irányban nem nagyon csörgedez. Nem is várható el természetesen, de azért vigyázzunk, mert rajtunk legalább háromszoros iga van. És ebből az egyik az, amit tudatilag építenek be. Ez a legveszélyesebb. Tehát egy Koppány birodalom területén egy Erdélyi Balázs sorozatban tárt fel olyan emlékeket, épített, és keresztény templom emlékeket, amik az ő datálási módszerével, amit mindenütt a világon használnak – nálunk is ismerik, maradjunk ennyiben – sorra mutatja ki, hogy ezek a Szt. Istváni térítést megelőző korból származnak, tehát abból az időből, amikor itt a Dunántúlon egy folyamatosan továbbélő keresztény avar uralom volt . És maga a Koppány név, akárcsak a Gyula – írja ő – az nem keresztnév, hanem méltóság volt. Ez ……tehát a nagy kán névnek a  nem is nagyon torzul változata. Namost ő ezt nyelvészekkel egyeztette. Én nem tudom olyan kedvesen ironikusan elmondani, ahogy ő, hogy ez már az első kanyarban kiderült, hogy nem nyelvészeti kérdés. Tehát aki nyelvészeti irányból közelítette a kérdést, az azt mondja: semmi akadálya, természetesen. Nade a legtöbb nyelvész nem ilyen irányból közelíti, hanem elindul a vezérhangya, hogy most mi-mindent kell átírni, ha én erre igent mondok?! Nagyon sok mindent. Kétségtelen nagyon sok mindent. Ugyanis az a helyzet, hogy ez a méltóság valóban a Dunántúl nagy részén uralkodott, keresztény volt, alapított templomokat, jól datálható alappal, amik ma is megvannak, és egy nagy baja van! Ugyanaz a nagy baja volt, mint Gyulának. Aki szintén keresztény volt és ezért nem beszélnek róla. A neve szintén méltóság nevet jelent, és abból lett később keresztnév. Tehát mi volt velük a baj? Ugyanaz a baj volt.

Hol volt a dunántúli Koppány birtok kereszténységének központja? Ezt nagyon pontosan tudjuk Két részre volt osztva, volt egy északi rész, ez Győr központú volt a legvalószínűbb feltételezések szerint. A másik pedig valahol –hát ez Erdélyi Balázs szerint – Tapolcán volt ez a másik központ. Az egyiket, az elsőt passaui bencések térítették, tudjuk, tehát ez nem kérdés! Ez nem feltételes módban van! A másikat pedig a salzburgi érsekség. Más-más volt a jogköri viszonyuk, és mind a kettőt a s salzburgi érsekség próbálta a hatáskörébe vonni. Ezek mindketten a Kárpát-medencén kívüli szellemi központtól függtek. Namost mi a helyzet Gyulával? Hol volt az ő kereszténységének a központja? Most sürgősen, ha már Szt. Istvánt szentté avatta a pravoszláv egyház, azért gyorsan azt a ...t is szentté avatta, akit Gyula hívott be, hogy a bizánci kereszténységet elterjessze a saját területén. Namost ennek hol volt a központja? Konstantinápolyba. Tehát mi történt? A kedves két –hogy mondjam – ellenálló, ugye Koppány és Gyula megcsinálta a trianoni helyzetet. Érthető? Tehát ha én a szakrális központot kihelyezem a Kárpát-medencéből két perc alatt politikailag is kettészakad. Tehát még mielőtt nagyon megtapsolnánk Koppányt, azért vegyük már ezt is észre! És Szt. Istvánnak sikerült nem egészen egy évtized leforgása alatt elérni, hogy a magyar kereszténység önálló egység lett a kereszténységen belül, a központja a Kárpát-medencében volt, és a magyar király, a mindenkori teljesen különleges státuszt élvezett az összes keresztény király között, ugyanis egyedül őt minősítette a pápa apostolnak. Nem apostolinak, hanem apostolnak. Máig sem, egyetlen más királyt sem.

„….éppen ez mentette meg a magyarságot, nagyon jó okunk van föltételezni, hogy éppen a nem judeokrisziánizmusnak áldozott meg úgy, hogy az fönt tudjon maradni MÁIG. Miért mondom, hogy máig? Azért mert a népművészetben egészen napjainkig él. A festett kazettás mennyezetek művészetében egyik napról a másikra újjá tudott éledni. Hogy képzeljük el azt, hogy aminek a gyökerét is kiszaggatták, az majd egyik pillanatról a másikra, amikor kap egy megfelelő szabadság fokozatot, akkor az majd az egész Kárpát-medencét be fogja hinteni beszédes képjelekkel, egybehangzóan. A legkeletibb csücskétől a legnyugatibbig. Tehát ő (Szt. István) igenis megmentette ezt a műveltséget.