Jó tudni, ha megállít a rendőr…(Romániában)

2014.06.05 12:53

 

Kiemelt..

Betyársereg - Ilyet sem olvasunk minden nap

Szabad Riport - Magyarország magyarok nélkül – migrációs stratégia

Pap Gábor - A bűntudat keltés avagy a pszichopata szellemisége

 
 

Előzmény..

Magyarellenesség - Az erdélyi utasnak nem jár a magyar szó


 

Kapcsolódó link..

Világok - Ezek szerint mégis csak különleges a Magyar gén?

Itt az új rend: Városi karnevált vert szét a rendőrség Szombathelyen – Frissítve

Tuholep, a fáraó - A Végső Árulás avagy az élet közelről..

Kitiltották a magyar zászlót a szolnoki sportcsarnokból az izraeliek elleni mérkőzésen


 


Kis Júlia ügyvéd, Jogaink Egyesület
 
 

Több emberrel előfordul, hogy ha az utcán közlekedik és rendőrt lát – akár gyalogosként, akár gépjárművezetőként –, gyorsabban kezd verni a szíve, ingerültté válik és magában azt hajtogatja:

„Remélem, nem állít meg, nem akar tőlem semmit.”

Pedig bizony sokszor megállít olyan esetekben is, amikor tisztában vagyunk azzal, hogy nem követtünk el szabálytalanságot. Ez a frász részben annak tulajdonítható, hogy az emberek többsége nincs tisztában jogaival, nem tudja, ilyen helyzetben mit tehet, mit mondhat, mit kérhet, hogyan viselkedjen és egyáltalán mi történhet vele.

 

http://morfondir.ro/kepek/pressalert.ro.med2.jpg

 

Az alábbiakban röviden összefoglalom a legfontosabb tudnivalókat. Vegyük sorra, melyek a jogaink és kötelességeink ezekben a helyzetekben.

  • A rendőrnek joga van megállítani, akár gyalogosként, akár gépjárművezetőként közlekedünk.
  • Ha megállít, jogunk van megkérdezni, hogy mi okból tette.
  • Mindenekelőtt, a rendőrnek kötelessége bemutatkozni, ha ezt nem teszi, rá lehet kérdezni – neve, rangja, beosztása. Kérhetjük, hogy az igazolványát is mutassa fel.
  • Kötelesek vagyunk felmutatni a rendőrnek a személyi igazolványunkat. Azonosításunk érdekében akkor is közölnünk kell az adatainkat, ha a személyi igazolványunk nincs nálunk.
  • Ha a fenti kötelességnek nem teszünk eleget, bekísérhetnek a rendőrségre amiatt, hogy igazoljanak, és ellenőrizzék az adatbázisban, hogy nem szerepelünk-e a keresett vagy a körözött személyek között. Bekísérhetnek az őrsre akkor is, ha az ellenőrzést nem lehet a terepen végezni, csak a rendőrség székhelyén. Ha valaki nem hajlandó igazolni magát, az szabálysértésnek minősül.
  • Ha ilyen esetben önszántából nem megy be az illető a rendőrségre, akkor kényszerintézkedéseket is alkalmazhatnak (bilincs, spray, gumibot).
  • A személyi igazolványt a rendőr nem veheti el, távozáskor vissza kell adnia.
  • A rendőrrel nem szabad alpári hangnemben beszélni, nem szabad sértegetni vagy káromkodni, ez szabálysértésnek minősül.
  • A rendőrt nem szabad fenyegetni vagy megütni, ez hatóság elleni bűncselekménynek minősül.
  • A gépjárművezetőknek pontosan be kell tartaniuk a rendőr utasításait, ellenkezőleg a jogosítványt harminc napra bevonhatják.
  • A rendőrnek – indokoltan – jogában áll a gépjárművet (átvizsgálni), kérésére a csomagtartót is fel kell nyitni, ellenkező magatartás szabálysértésnek minősül, és akár a jogosítvány kilencven napra való bevonásával járhat.
  • Ha valaki nem ismeri a román nyelvet, anyanyelvén is beszélhet a rendőrrel. Ilyenkor fordítót kell alkalmazni az ügyben, az államnak kötelessége tolmácsot biztosítani. Olyan településeken, ahol a lakosság több mint 20%-a  valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, olyan rendőröket is alkalmazni kell, akik ismerik a kisebbség nyelvét.
  • Szabálysértés esetén, ha a szabálysértést megállapító jegyzőkönyvet az elkövető nem írja alá, harminc napon belül kiközlik (hazaküldik). Ha az elkövető úgy  gondolja, hogy jogtalanul büntették meg, jogában áll és lehetősége van a jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos kifogásait előterjeszteni, amelyeket a rendőr köteles jegyzőkönyvbe venni.
  • Abban az esetben, ha valaki szabálysértés vagy bűncselekmény tanúja, köteles együttműködni a hatóságokkal, a rendőr kérésére meg kell adnia a személyes adatait és az elérhetőségét.
  • Ha valakit bűncselekmény gyanúja miatt bekísérnek a rendőrségre, mielőbb tudomására kell hozniuk a gyanú tárgyát. Ezután kihallgatásra kerül sor, és ekkor joga van a hallgatáshoz (azaz, hogy ne mondjon semmit). A hallgatást nem lehet ellene felhasználni. Ilyen esetben ugyanakkor az illetőnek joga van ügyvédhez:  az ügyvédjével korlátlanul felveheti a kapcsolatot vagy hivatalból kirendelt ügyvédet kérhet.
  • Ha valakit a kihallgatás után őrizetbe vesznek, az csak ügyvéd jelenlétében történhet, és a rendőrségnek kötelezően értesítenie kell az őrizetbe vett által megjelölt személyt.


http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Jo-tudni-ha-megallit-a-rendor8230-1227?fb_action_ids=10203841577821655&fb_action_types=og
 

Téma: Jó tudni, ha megállít a rendőr…(Romániában)

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása