Nevess együtt az állatokkal!

2014.07.03 21:51

Kapcsolódó:

Bölcs történetek

Gyerekszáj 3 - Gyermeklevelek Istenhez

Gyerekszáj :) - ki a kurva ?

Egy kisgyerek szemével..

Gyerekszáj 2.

Mivoltma - A 30 legjobb válasz okostojás gyerekektől

Cicarajz elemzés

Gyerekek és állatok

 

 

Nevess együtt az állatokkal!

 
 

“Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.” 

Az idézet a valaha élt egyik legnagyobb nevettetőtől, Charlie Chaplintől származik.

 

nevetes2

Márpedig ha ő azt mondja, hogy nevetni kell, mi elhisszük neki. De vajon nevetünk-e eleget egy 

nap? A sok gond, probléma, rohanás közepette jut-e idő arra, hogy szívből, jóízűen kacagjunk?

Pedig azon túl, hogy a jókedv hatására felszabaduló boldogsághormonok (endorfin) kellemes 

hatnak a közérzetre, a nevetésnek számos jótékony élettani hatása is van. 

Íme néhány:

- erősíti az immunrendszert;

- csökkenti a stresszhormonok és „rossz” koleszterin szintjét;

- növeli a védő hatású koleszterin szintjét;

nevetes3

- csökkenti a feszültséget,

- segít kilábalni a lelki mélypontokról, így megóv a krónikus betegségektől,

- hatására kevesebb kortizol és dopamin nevű hormon termelődik, amelyek így kevésbé gátolják az immunrendszert, vagyis a sokat nevető emberek ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben.

 

nevetes1

Érdemes tehát tudatosan is jókedvűen ébredni, és ha napközben probléma adódik, mosolyogva továbblendülni rajta. Ha felbosszantanak, két mély levegővétel után kedvesen, mosolyogva válaszolni. Tanácsos jókedvű emberek társaságát keresni, hisz a nevetés ragadós és ugyanígy visszafelé is: ha a barátunk, társunk, kollégánk szomorú vagy netán mérges, nevettessük meg, az eredménnyel mindenki jobban jár.

Nem hiszitek? A cikkben található képeket végignézve biztos, hogy mindenkinek mosolyra görbül a szája. Merthogy nemcsak mi, emberek tudunk jókedvűek lenni, hanem az állatok is képesek rá.

 A NEVETÉS JÓTÉKONY HATÁSAI

A nevetésnek biológiai, érzelmi, gondolkodásbeli és társadalmi összetevői vannak, szabályozása mögött bonyolult agyi mechanizmusok állnak. Egyre több vizsgálat eredménye utal arra, hogy a nevetés - szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásai következtében - fontos szereppel bír általános egészségi állapotunk és közérzetünk megőrzésében is. Valóban fogyhatunk azzal, ha vidámak vagyunk és sokat nevetünk? Erősebb lehet a védekezőképessége a kórokozókkal szemben annak, aki általában jókedvű? Mi az oka annak, hogy a rendszeres kacagás jót tesz az ereink állapotának?

Feszültségoldás nevetéssel

A nevetés legfőbb szerepe, egyben egészségünkre gyakorolt legjelentősebb jótékony hatása a feszültség- és stresszoldás. A kutatók szerint lehetséges, hogy a vidámság egyfajta pajzs a külvilág felé: "boldog állapotban" az agy másképp reagál a különböző ingerekre, és ezáltal a mindennapi élet apróbb kellemetlenségeinek és terheinek jelentőségét is kisebbíti. Így az emiatt kiváltott élettani reakciók sem válnak olyan súlyossá. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy a nevetés hatására fájdalomcsillapító hatást és örömérzetet okozóhormonok, úgynevezett endorfinok szabadulnak fel jelentősebb mennyiségben az agyban.

Aktív izommozgás
A nevetés során ráadásul testünk és arcunk számos izma megfeszül, pulzusunk és vérnyomásunk jelentősen megemelkedik. Emellett légzésünk is gyorsabbá válik, így szöveteink oxigén-, és tápanyagellátása is fokozódik. Egy amerikai vizsgálat szerint az evezőgépen végzett 10 perces edzés hatására elért szívritmusgyorsulás mindössze 1 percnyi kiadós kacagással elérhető. Biokémiai vizsgálatok igazolják továbbá, hogy a humorra fogékonyabb emberek szervezete ellenállóbb a különféle kórokozókkal szemben.

A tartós stressz esetén nagyobb mennyiségben termelődő, az immunrendszer működését gátló hormonok - kortizol, dopamin - fokozott lebontása és csökkent képződése révén ugyanis a sokat nevető emberek ellenállóbbak a vírusos és bakteriális fertőzésekre is.

Sok nevetéssel az érszűkület ellen
A sok nevetés ereink állapotára is jó hatással van. Ennek bizonyítására egy amerikai vizsgálat részeként két videoklipet, egy humorosat, illetve egy felkavaró hangulatút játszottak le 20 egészséges önként jelentkező számára. Mindkét produkció megtekintése után megvizsgálták a résztvevők ereinek működését, különös tekintettel az ereket bélelő hámszövet, az úgynevezett endotélium állapotának alakulására. A vizsgálat eredményei szerint 20 esetből 16-ban a nyugtalanító film megtekintése után jelentősen - átlagosan 35 százalékkal - csökkent a véráramlás ezekben a szövetekben.

A mulatságos, nevettető klip végén azonban a 20 vizsgált személyből 19 esetében tapasztalták az érfalakban áramló vér mennyiségének számottevő - átlagosan mintegy 22%-os - növekedését. Az ereket bélelő hámszövet megfelelő állapota alapvető fontosságú az érszűkület kialakulásának megelőzése szempontjából. Az érfal egészségének megőrzése, a vér normális áramlásának fenntartása nagy jelentőséggel bír a szív-és keringési betegségek megelőzésében.

Napi 15 perc vidámság, évi két kilogramm fogyás
Egy másik kutatási eredmény szerint napi 10-15 perc kacagás segítségével egy kis szelet csokinak megfelelő energiamennyiséget "dolgozhatunk le". A Vanderbilt Egyetem munkatársai baráti párokat kértek fel a vizsgálathoz, és kettesével egy olyan szobában ültették le őket, amely dekorációját tekintve egy olcsó szállodai szobára emlékeztetett. (A helyiség valójában metabolikus kamra volt, amely több fiziológiai mérés elvégzésére is alkalmas.)

Az érintetteknek természetesen nem mondták meg, hogy mi a vizsgálat valódi célja - a kutatók nem akarták, hogy alanyaik erőltessék a nevetést, mert az meghamisította volna eredményeiket. Csak annyit közöltek a résztvevőkkel, hogy a különféle videobejátszások megtekintése közben jelentkező érzelmi reakciókat vizsgálják.

A metabolikus kamra a videobejátszások alatt mérte az alanyok által belélegzett oxigén és kilélegzett szén-dioxid mennyiségét - ebből lehet a legbiztosabban következtetni a felhasznált energia értékére. Ezenkívül vizsgálták az érintettek szívfrekvenciájának és vérnyomásának változását, valamint mikrofonnal fel is vették a nevetéseket. A résztvevőket felszólították, hogy ne beszéljenek, ne mozogjanak, csak dőljenek hátra kényelmesen, és nézzék a kisfilmeket. Először egy unalmas, angol tájképeket bemutató filmet vetítettek, ez alatt rögzítették a nyugalmi anyagcserére vonatkozó értékeket. Ezután öt - egyre viccesebb - 10 perc hosszúságú filmbejátszás következett, miközben szintén vizsgálták a fenti paramétereket. Kiderült, hogy nevetés közben az alanyok 20 százalékkal több kalóriát égettek el, mint az unalmas filmbejátszások közben. Összesítve a vizsgálat adatait elmondható, hogy napi 15 perc nevetés segítségével évente akár két kilogrammot is fogyhatunk.

A nevetés a génekben van?
Egy japán vizsgálatsorozat szerint a nevetés és a féktelen jókedv kialakulását, tartósságát is befolyásolhatják génjeink. A kutatók ugyanis összesen 23 olyan gént találtak, amelyek aktivitását a jókedv fokozza, illetve amelyek a nevetés hatására aktiválódnak. Ezek közül 18 az immunrendszerre, a sejten belüli jelátviteli folyamatokra, illetve a sejt osztódási ciklusára hat, a maradék öt gén funkciója egyelőre nem ismert. A vizsgálat készítői szerint nem kizárt, hogy hamarosan orvos is elrendelheti szórakoztató műsorok nézését, hallgatását.

Agyunk is a nevetést részesíti előnyben
A nevetés pozitív hatásait bizonyítja az is, hogy agyunk is ezt a cselekvésformát részesíti előnyben, és inkább az ezzel összefüggő érzéseket tárolja a negatív élményekre adott válaszokkal szemben. Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, egy kísérlet résztvevőinek agyát mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) vizsgálták, miközben különböző zajokat játszottak le nekik. Ezek között volt nevetés, illetve egy tipikus vidám ünnepi összejövetel során rögzített hangok, valamint kellemetlen hangok is, mint például egy ember segélykiáltása vagy sírása.

Minden zörej kiváltott valamilyen választ az agy azon területén, amely többek között az arcizmok mozgatásáért is felelős. A kutatók azt tapasztalták, hogy a nevetésre kétszer olyan erősen reagált az agy, mint a kellemetlen zörejekre. A kutatócsoport ebből azt a következtetést vonta le, hogy a pozitív érzelmek "fertőzőbbek", mint a negatívak. A vizsgálatból kiderült, hogy a nevetési mechanizmus az agyban szinte automatikusan működik, az pedig már régebb óta ismert, hogy az emberek hajlamosak utánozni egymást: akik már régebb óta közeli kapcsolatban vannak valakivel, hajlamosak öntudatlanul a másikhoz illeszteni gyakran használt gesztusaikat, de akár még a szóhasználatukat is.

A gyermeki mosoly az édesanyák doppingszere
Egy a napokban megjelent amerikai tanulmány szerint a csecsemők nevetése jótékony hatással van az édesanyákra azáltal, hogy a gyermeki mosoly látványára azok az agyterületek aktiválódnak fokozottan, amelyek a pozitív érzelmi reakciók kialakításában alapvető fontosságúak. Dr. Lane Strathearn és kollégái a vizsgálat során 28 édesanyának 5 és 10 hónapos csecsemők fényképeit mutatták meg. (A fényképek az édesanyák saját gyermekét is ábrázolhatták nevető, illetve szomorú vagy síró helyzetben).

A vizsgálat közben funkcionális mágneses magrezonancia vizsgálatot (fMRI) végeztek az orvosok annak megállapítására, hogy a különböző képek látványának hatására az édesanyák mely agyterületei válnak aktívabbá. Az eredmények szerint amennyiben az édesanyák saját gyermekükről mosolygós vagy nevetést ábrázoló fényképet látnak, akkor azokon az agyterületeken nőtt meg a véráramlás, amelyek a dopamin nevű ingerületátvivő-anyag termelését végzik. Ennek a vegyületnek a nagyobb mennyiségű felszabadulása pedig pozitív érzelmi reakciót és fokozott örömérzetet vált ki. Ezzel szemben a szomorú kisbabák fényképeinek bemutatásának hatására nem tapasztalatak hasonló jellegű agyi aktivációt az orvosok.

A mosoly értéke:
Semmibe se kerül, de sokat teremt. Gazdaggá teszi azokat akik kapják, és nem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. Egy pillanatig él csak, de emléke néha örökké megmarad. Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki nem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle. Táplálja a jóakaratot az üzleti életben, boldogságot teremt az otthonban, és mindenütt a barátság biztos jele. Pihenés az elfáradt embernek, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak, és a természet legnagyszerűbb ellenszere a bajokkal szemben. Nem jelent földi javakat senki számára, nem lehet megvenni, elkérni, kölcsön adni vagy ellopni - csak önként lehet odaadni.Ha valaki túl fáradt ahhoz, hogy mosolyogni tudjon, akkor legalább te nézz rá derülten.

Senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak aki maga már nem tud mosolyogni. Ha megakarod kedveltetni magadat az emberekkel, akkor MOSOLYOGJ!

Forrás:

sokszinuvidek.hu

http://www.nicelife.hu

Téma: Nevess együtt az állatokkal!

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása