Indián bölcsességek

2012.07.12 11:46

 

Előzmény..

Az IQ tesztről az indiánok

Indián mesék - A Vörös Sas Törzs dala

NLCafe - Kultúrák, ahol a nagymamákat tisztelik a legjobban


 

Kapcsolódó link..

Indián bölcsességek 

Indián horoszkóp

Indián bölcsességek 2

Indián asszonyok bölcsessége az élet titkáról

Toruk Makto: maja és más jóslatok a magar mágusokról, hunikról


 

Kapcsolódó linkek..

Indián horoszkóp

Újföldklub - Magyar nyelvű Maja naptár dekóder

Sánta Őz, sziú főnök tanításai

Hamvas Béla - A virágszedés lélektana

 

 

Az indiánok úgy gondolták és ma is úgy gondolják, hogy az ember rokona a többi élőlénynek, és nem felsőbbrendű azoknál. A természet egy nagy közösség, amelynek minden tagja - az embert is beleértve - kölcsönösen függ egymástól. Az indiánok nemcsak vigyáztak a természetre, hanem örömmel és csodálattal szemlélték annak szépségeit. Erről rajzaik, dalaik, legendáik és imádságaik tanúskodnak. Náluk a vallás nem vált el élesen az élet többi megnyilvánulásától. Ők minden jót a Teremtő ajándékának tekintenek, amiért hálásnak kell lenni és meg kell becsülni: "Mindannyian belőled származunk és hozzád tartozunk, Föld Anyánk. Tőled kapjuk az élelmet és úgy vigyázol ránk, mint a saját anyánk. Úgy kell rajtad lépkednünk, mintha minden lépésünk egy imádság lenne.



 

Indián tízparancsolat

 


1. Gondoskodj a Földről és tiszteld minden lakóját!

 

2. Maradj hű a Nagy Szellemhez!

 

3. Mutass tiszteletet embertársaid iránt!

 

4. Dolgozz az egész emberiségért!

 

5. Segíts és szeress, ahol szükséges!

 

6. Tedd azt, amit jónak gondolsz!

 

7. Gondoskodj tested és lelked jólétéről!

 

8. Erőd egy részét fordítsd a világ jobbítására!

 

9. Légy mindíg igazságos és tisztességes!

 

10. Vállald tetteid következményét!

 

 

 

Ha odafigyelsz a suttogásra nem kell kiabálást hallanod.

 

 

Ha egyszer majd magányosnak érzed magad, és szomorú leszel, nézz fel a csillagokra.
Ha egyszer zürzavar támad körülötted és semmit nem értesz, ülj le egy csendes sarokba, hunyd be a szemed, és keresd meg magadban a csillagokat.



Ha megdöglött a lovad, szállj le róla.



Állj fényben, mikor beszélni akarsz. (Varjú indián nemzet)



Evés elött mindíg legyen idöd megköszönni az ételt.
(Arapahó indián nemzet)

 


Az igazság nem történik, hanem van.
(Hopi indián nemzet)



Lopott étel sosem tesz jóllakottá.
(Omaha indián nemzet)



Kinek egyik lába egy kenuban van, másik egy csónakban, bele fog esni a folyóba.
(Tuszkaróra indián nemzet)



Sose ülj, mikor az idösek állnak.
(Krí indián nemzet)



Mindenki a saját bírája.
(Pima indián nemzet)

 


Minél többet adsz, annál több jó dolog történik veled.
(Varjú indián nemzet)

 


Nincs halál, csak világok változása.
(Duvamis indián nemzet)

 


A föld legfelsöbb törvénye a Nagy Szellem törvénye, nem az emberé.
(Hopi indián nemzet)

 


Isten szavai nem olyanok, mint a tölgyfa levelei, melyek elszáradnak, és lehullanak a földre, hanem olyanok, mint a fény, mely örökké zölden áll.
(Mohawk indián nemzet)

 


Mikor a legendák megszünnek, az álmok elmúlnak, nincs többé nagyszerüség.
(Sóni indián nemzet)

 


Ne nyugaton, de keleten keresd a fény eljöttét.
(Dakota indián nemzet)

 


Minden, amit az Erö tesz, körben teszi.
(Lakota indián nemzet)

 


Egyes felnöttek inkább gyermekekre hasonlítanak. Ök az igazi emberi lények.
(Lakota indián nemzet)

 


Emlékezz, hogy gyermeked nem a tulajdonod, hanem a Teremtö küldte ?t hozzád.
(Mohawk indián nemzet)



Mikor egy idös ember beszél, légy csöndben és figyelj.
(Mohawk indián nemzet)

 


Kinek sok gyermeke van, sok otthona van.
(Lakota indián nemzet)

 


Ahol az igazság jelen van, nincs szükség sok beszédre.
(Arapahó indián nemzet)

 


Ne járj mögöttem, nem vezethetlek.
Ne járj elöttem, nem követhetlek.
Járj mellettem, hogy egyek lehessünk.
(Jút indián nemzet)

 


Nézd fiaid és leányaid. Ök a te jövöd.
(Oneida indián nemzet)

 


Az álmok bölcsebbek, mint az emberek.
(Omaha indián nemzet)

 


Legfontosabb tanítónk a saját szívünk.
(Sájen indián nemzet)

 


Az emberek törvényei úgy változnak, ahogy a tudásuk változik. Csak a Nagy Szellem (Isten) törvényei maradnak mindig ugyanazok.
(Varjú indián nemzet)


Járj egy mérföldet a mokaszinomban...

 


Mindenhol találhatsz valami szépséget, ha keresed. Figyelj a szépségre, és ne törődj az ellenkezőjével. Ez a pozitív, szeretetteljes hozzáállás az élethez és az embertársaidhoz...része annak az isteni mágiának, amelyre megkíséreljük ráirányítani szemedet és a lelkedet. Ez segíteni fog abban, hogy mindig érezd Isten jelenvalóságát, és hogy magad is tudj élni és hatni az Isteni mágiával, amelynek csodatévő, gyógyító, megvilágosító hatása van az emberi lelkekre.

 

 

Miért vennéd el tőlünk erőszakkal azt, amit szeretettel is megszerezhetnél?

(Wahunsonacook)

 

 

A prérin születtem, ahol a szél szabadon fúj, és semmi sem áll a napfény útjába. Ott, ahol nincsenek kerítések, és minden szabadon lélegezhet. Ott is szeretnék meghalni, és nem a négy fal között.

(Tíz Medve)

 

 

Két kutya él bennem. Az egyik hitvány és gonosz, a másik jó. A gonosz folyton a jó ellen harcol. Győzni az fog amelyiknek többet adok enni.

()



Hallgass türelemmel, mert különben a saját nyelved fog megsüketíteni.
 

 

Soha ne mondj le arról a lehetőségről, hogy befogod a szádat!

(Cseroki)

 

 

Ha mondod elfelejtem. Ha mutatod nem látom. Ragadj el, és megértem.

()

 

 

Mindannyiunknak szükségünk van alázatra.

(Szók)

 

 

Ha többet adsz, többet kapsz.

(Varjú)

 

 

Messziről könnyű bátornak lenni.

(Omaha)

 

 

Nem tudod felkelteni azt az embert, aki csak tetteti, hogy alszik.

(Navaho)

 

 

 Az aki bűnt lát, és a kezét sem emeli, hogy megakadályozza, ugyanolyan vétkes, mint az elkövetők.

(Omaha)

 

 

Amikor megszülettél, te sírtál, és a többiek örültek. Éld úgy az életed, hogy amikor meghalsz, mindenki sírjon, de te örülhess!

(Cseroki)

 

 

A csendnek több jelentése van.

()

 

 

A tettek hangosabban szólnak mint a szavak.

()

 

 

A tettek hangosabban szólnak mint a szavak.

()

 

 

Ha a róka sántít az okos nyúl szaladni kezd.

(Oklahoma)

 

 


Cherokee indián tanítás - Békaverseny

Békaverseny

Egy szép napon az erdei állatok versenyt rendeztek saját szórakoztatásukra...
Építettek egy magas falat és megkérték a békákat, másszák meg. Csábító volt a fődíj, finom falatok, így hát sok jelentkező akadt a feladatra. Körbegyültek az állatok, nyúlak, medvék, rókák és farkasok, és vaddisznók. Felharsant a kürtszó és kezdetét vette a viadal. Legalább ötven béka indult neki a meredek falnak.
-Úgy sem sikerül nekik! - mondta egy nyúl. Amikor kimondta három béka le is esett a földre.
-Túl gyengék ehhez! - harsogta a medve, és tíz béka megint lepottyant a talajra.
-A békák nem is tudnak falat mászni! - nevetett a vaddisznó, erre vagy húszan zuhantak le a falról.
Ez így ment egészen addig, míg csupán csak egy béka haladt a csúcs felé. Ő viszont már majdnem felért.
-Le fog esni! - morogta a farkas, de nem így történt.
A béka felért a csúcsra. Egyedül az ötvenből, egyedüli békaként teljesítette a távot. Pedig kis vézna béka volt. Az állatok körbeállták.
-Gratulálunk, hogy sikerült épp neked? - kérdezte a róka.
-Mi a titkod? - kérdezte egy másik béka.
-Gyakoroltál? - szegezte neki a kérdést a farkas.
Csakohogy a béka csendben maradt. Ekkor döbbentek rá: a győztes béka SÜKET.
Ő nem hallotta, nem hallhatta a kétkedő, lekicsinylő és pesszimista megjegyzéseket. Csak a saját, belső hangját hallotta: Feljebb, feljebb, feljebb! - mondogatta magában.
Tudta, hogy képes rá, és nem vették el önbizalmát.
Mert lássuk be, nap mint nap találkozunk olyanokkal, akik ezt súlykolják belénk.

Tanuljunk meg a kellő időben süketté válni!

 



Cherokee Indián tanítás

Egyszer, egy idősebb Cherokee bennszülött amerikai így tanította az unokáit az élet dolgairól:
Harc dúl bennem. Egy szörny? Háborúskodás két farkas között.

Az egyik farkas képviseli a félelmet, a haragot, az irigységet, a bánatot, a sajnálkozást, a mohóságot és a kapzsiságot, az arroganciát, a gőgöt és az önteltséget, a fennhéjázást, az önsajnálatot, a bűntudatot és a bűnösséget, a neheztelést, a megbántódást, a hamisságokat, és a büszkeséget.

A másik farkas pedig a vidámságot, a jókedvet, a békességet, a szeretetet, a reményt, a megosztást és az együttérzést, a derűt és a nyugalmat, a higgadtságot, a szerénységet, a kedvességet, a jóakaratot és a jóindulatot, a barátságot, a bátorságot, a nagylelkűséget, az igazságosságot, a könyörületet és a részvétet, a bizalmat, a becsületet, a hűséget és a hitet képviseli.

Ugyanez a harc folyik bennetek is és minden emberben.

A gyerekek pár pillanatig elgondolkoztak a hallottakon, majd az egyikük megkérdezte a nagyapját:

Melyik farkas fog győzni?

Az öreg Cherokee ezt felelte: "Az, amelyiket tápláljuk."

 

 


 

Oriah Hegyi Álmodó öreg indián bölcsessége
 

Nem érdekel, hogy miből élsz.
Azt akarom tudni, hogy mire vágysz,
és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával,
Nem érdekel, hogy hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e,
hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,
az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.
Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal.
Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját,
hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,
és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal,
az enyémmel vagy a tiéddel,
Hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis
megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél,
vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk
az emberi lét korlátaira.
Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,
hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni
az árulás vádját azért, hogy ne áruld el a saját lelkedet
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is,
ha az nem mindennap szép, és hogy isten jelenlétéből
ered-e az életed.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal,
az enyémmel vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partján
és azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy "Igen"!
Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel.
Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni
egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után,
fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket?
Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában
anélkül, hogy vissz*riadnál.
Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál.
Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről,
amikor minden egyéb már összeomlott.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,
és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban.

 


Állj fényben, mikor beszélni akarsz.
(Varjú indián nemzet)



A Föld összes gyermekét szeretettel látjuk tanács tüzeinknél.
(Szeneka indián nemzet)



Evés előtt mindíg legyen időd megköszönni az ételt.
(Arapahó indián nemzet)



Az igazság nem történik, hanem van.
(Hopi indián nemzet)

 


Sose ülj, mikor az idősek állnak.
(Krí indián nemzet)

 


Mindenki a saját bírája.
(Pima indián nemzet)



Nincs halál, csak világok változása.
(Duvamis indián nemzet)



A föld legfelsőbb törvénye a Nagy Szellem törvénye, nem az emberé.
(Hopi indián nemzet)



Isten szavai nem olyanok, mint a tölgyfa levelei, melyek elszáradnak, és lehullanak a földre, hanem olyanok, mint a fenyő, mely örökké zölden áll.
(Mohawk indián nemzet)



Mikor a legendák megszűnnek, az álmok elmúlnak, nincs többé nagyszerűség.
(Sóni indián nemzet)



Ne nyugaton, de keleten keresd a fény eljöttét.
(Dakota indián nemzet)



Minden, amit az Erő tesz, körben teszi.
(Lakota indián nemzet)

 


Egyes felnőttek inkább gyermekekre hasonlítanak. Ők az igazi emberi lények.
(Lakota indián nemzet)

 


Emlékezz, hogy gyermeked nem a tulajdonod, hanem a Teremtő küldte őt hozzád.
(Mohawk indián nemzet)

 

 

Ha kivágtad az utolsó fát és megmérgezted az utolsó folyót, rá fogsz jönni arra, hogy a pénzt nem lehet megenni.
 

 

Sírva jöttél világra, s körülötted mindenki mosolygott, Úgy menj el, hogy mosolyogj és körülötted mindenki sírjon.





Aki önnön magát nem szereti, senkit sem szeret
Aki szégyenli testét, szégyell minden élő elevent
Aki piszkosnak tartja testét, elveszett
Aki a már születése előtt volt adományokat nem tiszteli,
Soha semmit sem tisztel majd igazán


Egy népet nem lehet leigázni addig, amíg asszonyainak szíve ellenáll. De
azután mindennek vége. Mindegy, bármilyen bátrak is legyenek harcosaik,
bármilyen erősek legyenek is fegyvereik.


 

Az vagy, ami az édesanyád.
A világot, s minden létező dolgot az édesanyád szemével látsz.
Amit később az apáktól tanulsz, az valami más.

A kultúrák láncolata asszonyok lánca, akik a múltat összekötik a jövővel.



Az Idő Tüze vagyok én,
Végtelen Oszlop, amely túlél a Halálon,
Egy legyőzhetetlen nép támasza vagyok.
Eltévedt harcosok Vezérlő Csillaga vagyok,
Tízezer haldokló gyermek Anyja vagyok én,
Az Idő Tüze vagyok én -
Indián Asszony vagyok!

 

 

 

https://www.indianszolasok.sokoldal.hu/idezetek

https://www.szabadsolyom.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=108:indian-boelcsessegek-&catid=61:indian

https://www.hotdog.hu/rydaa-ezoteria/idezetek/indian-bolcsessegek-1

 

 

Téma: Indián bölcsességek

Dátum: 2017.06.12

Feladó: Láng Miklós

Tárgy: Mi indiánnak a fehér ember?

Én kérek erre választ:
lang.miklos@chello.hu

Dátum: 2018.03.01

Feladó: *.*

Tárgy: Re:Mi indiánnak a fehér ember?

Nem tudom

Dátum: 2018.04.24

Feladó: Kozma Szilvia

Tárgy: Re:Re:Mi indiánnak a fehér ember?

aki elvette tőle földanyát

Dátum: 2015.06.20

Feladó: Fehér Őz

Tárgy: Ősi Bólcsességeim

Hitem

Új hozzászólás hozzáadása