Fényveled - Őszinteség

2014.02.02 17:15

 

Kapcsolódó linkek..

http://embers-eg.webnode.hu/news/embers-eg-felemelt-fejjel/

http://embers-eg.webnode.hu/news/impressziok-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/szutrak-tanitasok/

http://embers-eg.webnode.hu/news/egy-kedves-tortenet-/

embers-eg.webnode.hu/news/embers-eg-egy-csepp-tortenet-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/minden-s-egre-nez-o/

http://embers-eg.webnode.hu/news/forr-a-dalom-3/

http://embers-eg.webnode.hu/news/dontesek-a-dualizmus-vilagaban-/

http://embers-eg.webnode.hu/news/buddha-14-figyelmeztetese/



 

szeretet.gif

 

Egy  látomás. A  nedves földből apró, üde zöld ember fejű hajtások bújnak elő. Gyönyörű napsütés, szikrázó kék ég. A pici hajtások nyújtóznak az ég felé.  Élvezik az életet. Ez, egy SZER-ETET alapú, őszinte világ. Mindenki éli VILÁGát, s együttes létezésük érleli életük gyümölcsét. A hajtások fejecskéi számára ez egy ismeretlen valóság. Ők nem ehhez vannak szokva, az emberek világából gyűjtöttek tapasztalatokat, s most elképzelhetetlen gyönyörűséggel élik meg, hogy lehet szabadon élni. Nincsenek korlátok, hisz nincsenek ármányok, féltékenység, kapzsiság. És nincs félelem. Végre őszintén élhetnek.

 „Hogyha egyszer majd, hazudni nem kell végre többet, sem magunknak, sem a külvilágnak….”

 Miért hazudunk?

Akkor hazudunk, amikor valamit el akarunk mások elöl titkolni. Ha tehát a hazugság okát keressük, akkor annak az eredőjét  kell feltárnunk elsőként, hogy miért titkolunk bármit embertársaink előtt….no igen…a meglepiken kívül…:o)

- Valami megtörtént, és félünk a következményétől. Ez lehet a büntetéstől való, de  akár a történtek másra gyakorolt hatásától való félelem.

Egy tulajdonságunkat szégyelljük, ezt nem akarjuk, hogy észre vegyék, félünk, hogy mi fog történni velünk, ha kiderül.

Mi gondolunk valakiről valamit, s félünk, hogy megsértjük vele, ha elmondjuk neki. És itt mindegy, hogy ítéletet, vagy véleményt mondunk a másikról, mert félünk, és valljuk be nem ok nélkül, hogy az illető  egykalap alá veszi e két dolgot, pedig nagyon nem mindegy, hogy őróla állítok valamit, vagy saját értékrendemben helyezek el valamit, s erről beszélek, hisz az rólam szól.

Hazudunk akkor is, ha nem tudunk nemet mondani, s inkább letagadunk valamit. Megint a félelem a valódi ok.

Hazudhatunk féltésből, birtoklási vágyból….ismét  a félelemre visszavezethetőek.

 Félünk, és szégyenkezünk és ítélkezünk, és ítélettől tartunk.  Hazudunk embertársainknak olyan okokból, amelyek sokkal inkább rólunk szólnak, mint a külvilágunkról.  Hazudunk, mert nem tiszteljük meg magunkat sem és a másikat sem az őszinteség lehetőségével. Hazudunk, mert fájnak a sebeink amiket kaptunk, és nem akarunk újabbakat kapni. Hazudunk, mert tudjuk, hogy a másiknak is vannak sebei, nem akarunk fájdalmat okozni. Hazudunk…hazudunk…és hazudunk, s közben csodálkozunk, hogy egy hazug világban élünk.

 Legyen vége a hazugságnak! Őszinte világban szeretnék élni!

Őszinte életet akarok élni. Önmagamat felvállalni, elsősorban önmagam előtt. Ha valóban ismerem magam, akkor tudom csak szeretni magamat, az összes hibám ellenére, elfogadni és a SZERetni. Ha ez megvan, akkor mondhat bárki, bármit rólam, nem ingok meg önmagam SZERetetében. Akkor már nem kell félnem, nem kell elfednem önmagam mások elöl, nem kell bujkálni, rejteni milyen is vagyok. Ha SZERetem magam, ki merek állni a világ elé, felvállalom EZ VAGYOK ÉN, AKI VAGYOK! Végre őszintén. Végre félelmek nélkül.

Sebeimet  begyógyítom, hogy bármilyen hatás ér ÉN legyek az, aki erre válaszol, ne a fájdalmaim, sérelmeim. Észre veszem (az eszemre, az eszembe veszem),  hogy nincs szükség semmilyen vértre, manipulációra, hazugságra ahhoz, hogy SZERetve legyek. A bizalmam  a mindenségben, Istenben akik én is vagyok, tehát önMAGamban helyre áll. Megbízok embertársaimban. Tudom, hogy nem bántani akar, bármit is tesz, azt értem teszi, hisz az én világom szereplője. Tudom nem gondol rólam rosszat, nem fél tőlem, hisz ő is SZEReti magát, így ő is őszintén éli az életét….

 

…Ez, egy SZER-ETET alapú, őszinte világ…. Nincsenek korlátok, hisz nincsenek ármányok, se  féltékenység, se kapzsiság. Az egykori hajtások erdővé nőtték ki magukat, gyümölcseik boldogan kacsintanak egymásra. Őszintén.

 

http://www.fenyveled.eoldal.hu/cikkek/irasaim/oszinteseg.html