Közmukik

2014.04.03 15:53

 

Kapcsolódó link..

Orditok - Száz év az őrültek házában

Utazó angyalok

Egy kisgyerek szemével

Megbocsátás

Az IQ tesztről az indiánok

Közmuki vagyok. Természetesen van hosszabb nevem is: szociális közmunkaprogramban résztvevő dolgozó. De ezt lusták végigmondani az adminisztrátorok az irodán, így lettem közmuki. Az előző életemben biológiát tanítottam egy bel budai gimnáziumban. A mostani életemben növényeket gondozok a parkban. Mert a munkanélküli központban az irodista kislány szerint ezek a dolgok közel állnak egymáshoz.

 

 

Amúgy nagyon kedves volt, leültetett, kikérdezett és valódi lelkesedés látszott rajta, hogy végre valakit megfelelő helyre tud berakni. Hiszen a biológia a növényekkel is foglalkozik, vagyis én jól fogom érezni magam parkgereblyézés meg sövénymetszés közben. Kedvesen buzdított, hogy figyeljek oda a csoporttársaimra, mert a többiek biztosan nem konyítanak a növénygondozáshoz. Csak bárgyún mosolyogtam rá és bólogattam. Olyan érzés volt hallgatni a szavait, mint amikor az egyik tanítványom leírta a dolgozatában, hogy a nem ivarérett állatok ivartalanul szaporodnak.

Ugyanezzel a bárgyú mosollyal húztam be neki a karót. Lehet, hogy ez a karó dolog is eszébe jutott a kis adminisztrátornak. A tanár karókat oszt, a kertész karókat dugdos, akkor van közös metszete a két munkának. Máskülönben, jól érzem magam a parkban. Az orvosom egyébként is tanácsolta, hogy mozogjak többet a levegőn, az rendbe hozza a vérnyomásomat és a cukromat, amire nem tudok gyógyszert szedni, mert nem tudom kifizetni. Mindketten tudjuk, hogy maximum a kedélyállapotomon javíthat a levegő, de a hasnyálmirigyem ettől még nem fog inzulint termelni. De legalább ezek között a gyönyörű virágok között fogok kómába esni.

Szóval, dugdossuk a palántákat a földbe és hallgatom ahogy a két lány beszélget velem szemben palántázás közben. Mondja az egyik, hogy van egy remek új sampon, ami belülről tölti fel élettel és vitaminnal a hajszálakat és ő már most érzi, hogy a haja mennyivel erősebb. A másik egyből izgalomba jött és arról mesélt, hogy olvasta a neten, hogy ha gyakran vágja a haját attól gyorsabban nő. Nem tudtam megállni, hogy ne szóljak bele. Elmondtam, hogy a hajból csak a fejbőrben levő rész, a hajhagyma, ami élő szövet, maga a haj szaru és nincs az az isten, ami élettel töltené fel és felesleges bele a vitamin, mert nincs amit táplálhatna.

A kis barna nő nagyon csúnyán nézett rám és látszott rajta, hogy egy szavam se hiszi. A másik már nem is hagyta, hogy elmeséljem, hogy a haj hossza genetikailag meghatározott és legfeljebb az változik, hogy a hajhagymák a test fizikai állapota szerint éppen milyen terhelést bírnak, de a hajvágás ezt nem befolyásolja. Rövidebb haj kevésbé húzza a hajhagymákat, ez igaz, de a hajvágástól nem nő gyorsabban.

Hátat fordítottak nekem és pusmogva a másik ágyást kezdték palántázni. Szóltam, hogy nem a színterv szerint haladnak, de a magasabb, lófejű lány csak morgott egyet, hogy „hallgasson tata, mert megbánja”.

Másnap meglepetés ért, mert behívattak az irodába és a kis adminisztrátor lány, aki korábban olyan kedves volt, borús szemmel fogadott. Hellyel se kínált és vörösre festett, hosszú körmeivel idegesen piszkálgatta az asztalra kiteregetett papírokat.

Azt mondta, hogy a munkatársaim feljelentettek, hogy zaklatom őket és, hogy összeférhetetlen vagyok. Ráadásul, akik zaklatással vádoltak azok nők, vagyis mindenképpen kínos a dolog. Érti ő, hogy magányos vagyok, de ez nem az a hely ahol az ilyesmit kiélhetem, és nem kell mindjárt azt gondolni, hogy egy nálam iskolázatlanabb fiatal nőnek nincs meg a magához való esze és majd pont egy ilyen öreg közmuki ölébe hull. Szóval, áthelyeztek.

Most utcát seprek. Ketten vagyunk a Bélával. Béla virológus és korábban ő is a parkban dolgozott, de amikor elmesélte, hogy nem virágokhoz ,hanem a vírusokhoz ért akkor a többiek félrehúzódtak és nem mertek a közelében lenni, mert ki tudja miféle nyavalyákat szedett össze élete során.

Úgy dolgozunk, hogy az út két oldalán seperjük a járdát, aztán a villamosmegállóban középen találkozunk. Olyankor beszélgetünk kicsit, aztán a következő megállóig átgondoljuk a felvetett problémát. Most éppen a molekuláris genetikáról tart előadást, aztán én beszélek Mendel örökléstanának cáfolatáról. Béla bevállalta, hogy holnapra megírja a tematikát a Nagykörútra.

 

Forrás