Miért fontos számunkra a szellemtan?

2013.01.05 11:00

 

Kapcsolódó link..

http://embers-eg.webnode.hu/news/karsay-istvan-karma-es-magvilagosodas-/

http://embers-eg.webnode.hu/ujdonsagok/paragramok-ut-az-isteni-elet-fele/

http://embers-eg.webnode.hu/ujdonsagok/paragramok-eggyevalas-az-isteni-erokkel/

Gömbszimbolika - Az örök fejlődés kozmikus útja

 

 

 

A szellemtudomány több megközelítésben járható körül. Nézzük mit ír hivatalosan a lexikon a szellemtudomány megfogalmazásáról:

 

Célja a szellemvilág tényeinek és lényeinek megismerésével az egyéni szellem visszavezetése a világszellemhez. Tudományos megismerés elveit betartva kutatja az érzékfeletti világokat. Ennek eszközei pedig az emberben kifejleszthető magasabb érzék. Három fő irányzata a rózsakeresztes, a manicheista és az antropozófus szellemtudomány.

 

A száraz szavak helyett nézzük meg a tényeket.

A szellemvilág a fizikai világ felett egy másik dimenzióban létezik. Felépítése szinte azonos a fizikai világ felépítésével.

Hermész Triszmegisztosz nagyon szépen megfogalmazta:

„Való igaz, nem kétséges és bizonyos: ami lenn van, egy és ugyanaz, mint ami fenn van, egy  és ugyanaz, mint ami lenn van. Hogy az Egyetlen csodái megvalósuljanak és ahogy minden Egyből keletkezett, az Egy elgondolásából, úgy hasonul minden létező ehhez az Egyhez, amiből származik a Nap az Atyja, a Hold az Anyja, a Föld a Dajkája. Íme Teremtő Atyja minden teljességnek, ereje végtelen, mikor anyaggá válik válaszd el a földet a tűztől, a ritkát a sűrűtől, nagy gonddal és áhítattal a földről az égbe száll és onnan a földre, útjában fenn és lenn erőit magába felvéve. Így a világ minden dicsősége a tied lesz és eloszlik mind a sötétség körülötted. Lám az erők ereje ami minden teret betölt és minden anyagot áthat: így lett a világ megteremtve, melynek számtalan csodálatos hasonmása létezik és ismétlődik az elmondott erő hatására. Miért is a nevem Háromszor Hatalmas Hermes; mert a világ mindhárom bölcsességét bírom. Vége beszédemnek a Nap működéséről.”

Joggal kérdezhetnénk, hogy miért fontos számunkra a szellemvilág és a szellemtudomány megismerése? Képzeljük el azt, hogy egy távoli utazásra készülünk, melyben elhagyjuk örökre lakóhelyünket és egy új országot választunk magunknak. Utazás előtt célszerű tájékozódni arról az országról, arról a népről ahova tartunk. Érdemes megismerni nyelvüket, szokásaikat, életüket. Miután elkerülhetetlenül egyszer meg fogunk halni, el fogjuk hagyni fizikai testünk börtönét ez az utazás elkerülhetetlen lesz a számunkra. Ha nem tájékozódunk már a határon, a „vámon” elbukunk.

Nézzük meg, hogy mit ír a Biblia erről Máté Evangéliumában::

„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;

Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.

Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.”

 

A „határon” azaz a halálon nem vihető át földi kincs, semmi ami rozsdásodik. Sok embertársunknak ez komoly problémát okoz, mert nagyon ragaszkodik a megszerzett javaihoz, komoly kötéseket hoz létre ezzel magának. Sokan ezért is nem akarnak hinni a szellemvilág létezésében, mert kényelmesebb a tudatunk elől elhallgatni, mint tudomást venni róla, elfogadni a létezését. Azt hiszik sokan, ha nem vesznek róla tudomást, akkor az nem létezik. A törvények nem betartása komoly következményekkel járhat. Azért mert nem veszünk róla tudomást az attól függetlenül még létezik. Egy egyszerű példával illusztrálva, ha valaki nem ismeri el a gravitáció törvényét, az ugorjon ki a nyolcadik emeletről és rá fog jönni, hogy a törvény igenis létezik! Csak lehet, hogy erre repülés közben fog felismerésre jutni és akkor már túl késő!

Visszatérve a „határon” (halálon) történő áthaladáshoz, a szabályokat ismerve csak szellemi kincseket lehet átvinni. Mik ezek? A szeretet és a szeretettel létrehozott állapotok, melyeket a gyakorlatban váltottunk valóra.

Mi is a szeretet? Erre szintén a Bibliában találunk Pál Apostol levelében megfelelő magyarázatot:

„Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.

És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.

És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.

A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt,

Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;

Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.

A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.

Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:

De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.

Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.

Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.

Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok”

 

Nagyon fontos a számunkra, hogy az Igét a gyakorlatba kell átültetni, a valóságban kell alkalmazni. Hiába tudja valaki a Szentírás minden sorát fejből, ha egyetlen sorát sem élte meg a gyakorlatban, ezzel az egész élete céltalanná válik vele.

Az emberi élet nagyon rövid, nincs időnk a tévutakra. Minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy fejlődésünket elősegítsük és erre a szellemvilág segítsége a legalkalmasabb. Felkészítenek minket, közlik a szabályokat a szellemi élethez, de legfontosabbat is elmondják. Azt, hogy miképpen éljük le most az életünket, mi a fontos a számunkra.

Jézus mikor lejött közénk azt mondta: „helybenhagyom a Mózesi Törvényeket, de egyet teszek még hozzá: szeressétek egymást” És ez a szeretet a feltétel nélküli szeretet. Amikor nem azért szeretem a másikat, mert szeret engem, hanem azért, mert szeretem, Szeretem akkor is ha ellenségem.. Ezzel többet tud nekem segíteni mint ártani, mert rajta keresztül lehetőséget kapok a gyakorlatban szeretetem kiterjesztésére!

Van egy zsidó közmondás: ha egy ember életét megmentetted, akkor az egész világot megmentetted vele. Szeretetünk kiáradásával nagyon sok ember életét meg lehet menteni. Nagyon fontos dolog tudni azt, hogy két ember közt a legrövidebb út a mosoly!

Természetesen nem könnyű ezt a gyakorlatba átültetni. Nagyon sok erőpróbának vagyunk kitéve, ha egyik próbán átmegyünk akkor következik a másik. Mediális úton, belső hang megszólalásával vagy intuícióval sok segítséget kapunk a szellemvilágtól. Sok esetben könyvet adnak a kezünkbe, vagy az lábaink „véletlenül” egy megfelelő tanfolyamra, előadásra visznek be. Itt kihangsúlyoztam a „véletlen” szót, mert sokan véletlennek hiszik a velük megtörténteket, de véletlenek nincsenek. Amikor a kezünkbe kerülnek a szellemi törvények valamilyen formában vagy közléseket kapunk, azok komoly előkészítő szellemi munkák eredményei, mint az sem véletlen kedves Barátom, hogy most e sorokat olvasod!

Visszatérve a kiinduló gondolatunkhoz Rudolf Steiner soraiban megtaláltam összefoglalva azt a gondolatot, hogy miért fontos számunkra a szellemtan:

 

„A szellemtan, ha valóban az emberek szívében fog élni, át fogja hidalni a
fizikai és a szellemi világ közötti kezdeti szakadékot, hogy éppen ez lesz a
szellemtannak az életben kifejtett hatása, ez lesz az értéke az életben. A
szellemtudománynak az meg valóban csak a kezdete, amikor az ember abban
latja a dolgoknak lényeget, hogy megtanuljon néhány szellemtani fogalmat és
gondolatot, például az emberi lény részeit vagy azt, hogy mi mindenben
részesülhet az ember a szellemi világból. Csak ha már tudjuk, hogy hogyan
nyúl bele a szellemtan egész életünkbe, akkor teremti meg a hidat a fizikai
és szellemi világ között, de akkor valóban, gyakorlatilag is megteremti azt.
Akkor majd nem csak passzívan viselkedünk azokkal szemben, akik átmentek a
halál kapuján, hanem aktív kapcsolatban maradunk velük, eleven
érintkezésében és tudunk nekik segíteni. Ehhez azonban szükséges, hogy a
szellemtant bevigyük az emberek tudatába, ha a világunk egészet nézzük,
ahhoz egyaránt hozzátartozik a fizikai lét és a fizikaiság fölötti szellemi
lét, s hogy az ember nemcsak azért van a földön, hogy születése és halál
között összegyűjtse saját magának a fizikai lét gyümölcseit, hanem azért is,
hogy felküldje a fizikaiság feletti világba azt, amit csak fizikai síkon
lehet megtapasztalni, ami egyáltalán csak ezen a síkon létezhet!
Itt a földi életben úgy tűnik a szellemtan csak teória, csak egy olyan
világnézet, amit az ember azért tesz magáévá, mert érdekli. Halálunk után
viszont ez az a fáklya, amely a halál és az újraszületés között bevilágítja
a szellemi világot! Aki itt a földön megveti a szellemtant, az nélkülözni
fogja ezt a fáklyát; halála és újraszületése között le fog tompulni a
tudata. Aki tehát szellemtudományokkal foglalkozik, az nemcsak elméleteket
gyárt, hanem eleven dolgok művel. A szellemtudomány úgyszólván az élet
fáklyája! A szellemi tanítások tartalma itt a földön fogalmak és eszmék
formájában jelenik meg, ezek azonban halálunk után eleven erőkké vállnak!”

 

Elnézést kell kérnem, ha sok idézetet használok fel a tanulmány összeállításához, de nagyon sokan foglakoztak szellemtannal és komoly mélységekben, így célszerű az előttem élt vagy most élő szellemtanosok munkáját is felhasználni azon  közös cél érdekében, ami az embertársaink felvilágosítását szolgálja!

 

Nagyon fontos tudni, hogy a földi életben a földi és szellemi törvényeknek kell megfelelni, a szellemi életben kizárólag szellemi törvényeknek.

Életünknek meghatározó  eleme a következő mondat.

 „Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.”

A földi törvényeknek meg kell felelni és nem szabad szellemi törvényekre hivatkozva azokat megszegni. Ha megszegjük azokat hiába várunk a szellemvilágból segítséget, a törvények megszegésének következményeit nekünk magunknak kell fizikailag elviselni. Sugallatokkal, figyelmeztetésekkel kapunk intő jeleket, de szellemi érettségünktől függ, hogy ezeket mennyire érzékeljük. Fontosabb a szellemi tudásunkat beépíteni fizikai életünkbe, de ezekre majd később visszatérek. Ilyenek például a megszállottság elkerülése, védelmek, fehér-fekete mágiák

Nézzünk egy pár nagyon fontos szellemi törvényt, amit érdemes átérezni és betartani:

 

Ne ölj.   „Aki egy embert megszégyenít úgy, hogy arcába kergeti a vért, az annyi, mintha megölte volna”. Ugye milyen könnyű „ölni”?

 

Amikor képes vagy önmagadat kedvesen és türelmesen elfogadni és szeretni, akkor könnyebb lesz másokat feltétel nélkül szeretni.

 

A Csan-Tao törvénye:

Az aggyal és vérkeringéssel rendelkező lények életének tisztelete.

A józanság megőrzése.

Az állatok és emberek bántalmazásának tilalma.

A rászedés ( becsapás ) tilalma.

A megszégyenítés tilalma.

A fölösleges beszéd tilalma.

A szenvedések csillapításának kötelessége.

A vállalt lelkigyakorlatok betartásának kötelessége.

 

Íme a legfontosabb törvény a világ összes vallásával egyezően.

Szász Ilma könyvében gyönyörű párhuzamot találtam ezekhez az írásokhoz,

( A nagy vallások végső üzenete ):

 

Konfuciusz (Beszélgetések 15, 23)   Amit  nem kívánsz magadnak, azt ne tedd másnak se.

 

Hillel (Sabbath 31a)  Ne tedd mással, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek.

 

Jézus (Mt.7 12., Lk 6 31.)  Amit tehát szeretnétek, hogy emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.

 

Iszlám ( an-Nawawri 40 Hadit 13)  Senki sem igaz hívő közületek, amíg nem kívánja testvére számára ugyanazt, amit magának kíván.

 

Dzsainizmus ( Sutrakritanga 1.11.33)  Úgy bánjon az ember a világ minden teremtményével, ahogy szeretné, hogy vele bánjanak.

 

Buddhizmus (Samyuta Nikaja V. 353.35-354.2) Ami se nem kellemes, se nem örvendetes számomra, hogy okozhatnám azt valaki másnak.

 

Hinduizmus (Mahabharata XIII. 114.8) Nem volna szabad úgy viselkednünk másokkal szemben, ahogy az nekünk magunknak kellemetlen volna. Ez az erkölcs lényege.

 

A szellemtudomány, szellemtan ezeknek a közléseknek felismerése, a tiszta forrásból történő táplálkozás, mely mindegy, hogy milyen nép – vagy vallási csoportnál van jelen, a forrás ugyanaz. A szellemtan megismerésével közelebb jutunk saját magunk és a körülvevő világok megismeréséhez, felismeréséhez. Lehetőségünk van kapcsolatteremtésre, ráláthatunk a szépségére és a veszélyességére is. Miután ami „lenn az fenn és fordítva”, így a szellemvilágban is megtalálhatók a gonosz erők, melyek gátolni akarják fejlődésünket. Ezért is fontos ezeknek az erőknek a felismerése és elkerülése. Következő írásaimban ezekről akarok beszélni és segítséget adni mindenkinek, akit érdekel a saját fejlődése, sorsa és szellemtestvérei jövője.

 

 

 írta: Karsay István

 

http://sbk.gportal.hu/gindex.php?pg=32329098

 

 

Téma: Miért fontos számunkra a szellemtan?

Dátum: 2015.11.09

Feladó: Fejes istván

Tárgy: egy gondolat

Nagyon örülök hogy meg találtam ezt az oldalt! Én mindég is éreztem amit önök le irtak ,de nem tudtam megfogalmazni. Köszönöm a szakszerű leírást! Követni fogom az oldalukat! Üdvözlettel!

Új hozzászólás hozzáadása