Újszó - Virágnak világa

2016.01.03 22:15

 

Kiemelt..

Hamvas Béla - A virágszedés lélektana

Szepes Mária - A vörös oroszlán (hangoskönyv)

Gyerekszáj 3 - Gyermeklevelek Istenhez

Egy kisgyerek szemével..

Fényveled - Őszinteség

Színeshír - A hivatalos agymosás tíz pontban

Eseményhorizont - Energia szökőkutak Kunhalmokon

A Láthatatlan történet - Hamvas Béla idézetek 2

Pap Gábor - gyerekrajz - lélekrajz elemzés (részlet)

 
 

Előzmény..

Hírek.sk - Dunkel N. Norbert: szeretettel kell gyógyítani a világot!

Dunkel Norbert - „Tekintély és szakszavak nélkül élni”

Minden 10. ember balkezes! - Meglepő tények a balkezességről

Ember's-Ég - Az agresszió 1. rész Szellem: Hass!

Ember's-Ég  - Önismeret tizenvalahány(kolódó-kallódó) pontja helyett csak az az Egy:

Egy öntudatra ébredt biorobot üzenete 2.

Kedves Szülő, Nagyszülő, Pedagógus és Fanyalgó!

Magyar Királyi Hírlap - Amikor ütnek a szavak

Ember's-Ég - Egy csepp történet

 
 

Kapcsolódó link..

Pap Gábor - Csontváry Kosztka Tivadar - Zarándoklás a cédrusokhoz 1-2

Dunkel Norbert - Az ima rejtett kamrái

Ara Ruach - Sors, élet, valóság, illúzió

Relytélyekszigete - Illúzió az egész világ

Márai Sándor : Füves könyv – A lelkiismeretről

Hogyan gyógyítanak a fák?

Felhő.com - Gyógyító erő a lélek

A Jobb Agyféltekés Rajzolás Gyakorlatban



 

Erdő. A természetből eredő erő.  Az ezerféle zöld árnyalatban pompázó lombsátor rejtekén az elme kitisztul, a lélek megnyugszik. Igazi menedék, ha már fáraszt a „színház az egész világ”. Velem ez gyakran megesik, így elég sokféle-fajta „vadont” bebarangoltam már.

 

 

Szeretek növényhatározóval mászkálni, bár mostanság egyre ritkábban van szükségem segédeszközre ahhoz, hogy tudjam, mi micsoda. Úgy látszik, a sötét téli estéken annyiszor lapozgattam a színes képekkel teletűzdelt kiskönyveket, hogy belém ivódtak a virágok bájos megnevezései. A családi elbeszélések (és halovány emlékeim) szerint már kicsi koromban is érdekeltek a vadvirágok. Nemrégiben előkerült az a puhafedeles zsebkönyv, (kissé viharvert szegény, viszont digitális fotók helyett rajzolt ábrák vannak benne) melyből anno a Fekete-víz partján kikerestük azt a „sárga büdöset”. Gilisztaűző varádics. Most is úgy hangzik, akár egy varázsige, nem csak gyermeki füllel érzékeltem mágikusnak. Hát még a latin nevek! Nem igaz, hogy holt nyelv, a különféle nemzetiségű növénymániások körében még mindig ez a közös nevező. „A virágnevek a nyelvek legszebb szavai” – írja Hamvas Béla a Babérligetkönyv tizennyolcadik oldalán s én mélységes egyetértéssel bólogatok.

Kedves Béla, ki B-listázottként, mint segédmunkás is a derű földi helytartója s az őstudás nagykövete voltál… (vagy legyen a megszólítás simán csak Mester?) Sajnálom nagyon, hogy nem vagyunk kortársak. Ha lenne valamiféle dimenziókon átívelő telefonvonal, szívesen megosztanám Veled egy vadvirágos észrevételem: fájlalod, hogy a valóságban nem találtad meg a lelkedben élő eszményi nőt, akit a fehér kökörcsinhez hasonlítva Anemóna-lánynak neveztél el. Talán azért nem mutatkozott, mert megsértődött, hogy „lekökörcsinezted”, holott berki szellőrózsa ő. A neve magyarul is lágyan, nőiesen cseng, ugye? Nekem meg hízik a májam, mert ez azon ritka esetek egyike, amikor a kis zöldfülű varázslótanonc igazítja helyre mondjuk Merlint. A tévedés jogát persze fenntartom, a lírai leírás nem mindig kedvez a pontos azonosításnak. A fehér kökörcsin mindenesetre pulsatilla alba, és Magyarországon (sajnos) nem honos. (Azt is megkérdezném Tőled: merre láttad a kis fehér tavasztündéreket? Elzarándokolnék oda, akár a bakonyi hárshoz tettem, hogy lássam, merre jártál - ilyen az én rendhagyó „szellemidézésem”.)

A Morva folyó mentén kialakított tanösvény tábláinak készítőit kijavítani már mérsékeltebb szellemi extázissal járt, mégsem hagyom szó nélkül: a tündérrózsa latin nevéből (Nymphaea) felejtették ki az M-betűt, így épp a mitológiai vonatkozástól fosztották meg szegénykét. Rajta kívül sok más növény is nevében őrzi az ógörög legendák alakjait: a cickafark „idegenül” Achillea, a tavaszi hérics Adonis, az üröm Artemisia, a tőzegboglár a múzsák lakhelye alapján Parnassia. Még a szerény kis búzavirág is igazi arisztokrata dámának érezné magát, ha ismerné a „hivatalos” nevét: Centaurea Cyanus. Szűkre szabott sötétzöld ruhában, rojtos kék kalappal a fején egyre ritkább vendége az agyonpermetezett búzatábláknak. Hiába, az emberi beavatkozás nem kedvez a vadvirágos idillnek. Remekül megvannak ők nélkülünk, talán éppen ez az önállóság a legcsodálatraméltóbb bennük. Egy kert, mely nem igényel semmiféle gondozást, mégis létezik és pimaszul az arcába nevet mindazoknak, akik meg vannak győződve saját nélkülözhetetlenségükről. Ide nem kell a „teremtés koronája”: a föld táplál, az ég öntöz, a napfény éltet. A vadvirágok egy olyan világ kapujának őrzői, „hol nincs haszon, mert nem kérsz részt belőle, s a természet ura helyett maradsz a tisztelője”. Magammal viszem hát ezt a hangulatot fénykép(p)en.

 

http://ujszo.com/vasarnap/201549/olvasmany/viragnak-vilaga
 

Téma: Újszó - Virágnak világa

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása