A megbocsájtás szertartása
Van egy történet a megbocsátásról, amely Afrikából származik.
Ha valaki igazságtalanul vagy meggondolatlanul cselekszik a
dél-afrikai Babemba törzsben, azt kiállítják a falu közepére, de
semmivel sem akadályozzák meg a menekülésben.
A falu minden lakója abbahagyja a munkát, és a megvádolt személy köré gyűlik.
Azután mindenki egyenként, életkortól függetlenül elkezdi sorolni
a kör közepén álló személynek, hogy milyen jó cselekedeteket hajtott
végre élete során. Nagyon részletesen felidéznek mindent, amire csak
emlékeznek az illetővel kapcsolatban. A vádlott minden jó
tulajdonsága, jó cselekedete, erőssége és kedvessége elhangzik. A kör
minden tagja rendkívül alaposan végzi a feladatot.
Az illető minden történetét a lehető legnagyobb őszinteséggel és szeretettel mesélik
el. Senki sem túlozhatja el az eseményeket, és nem találhat ki
történeteket. Senki sem beszél komolytalanul vagy gúnyosan.
Ez a szertartás addig folytatódik, amíg a falu minden egyes lakója el
nem mondta, miért találja a vádlottat a közösség legtiszteletreméltóbb
tagjának. Ez több napig is eltarthat. Végül a törzs szétnyitja a kört,
és boldogan megünneplik, hogy az illetőt visszafogadták a közösségbe.
Ha szerető szemmel tekintünk a világra, amit ez a szertartás olyan
csodálatosan mutat be, csak újraegyesülést és megbocsátást látunk.
A kör minden tagja - ahogyan a középen álló személy is - újra
szembesül azzal, hogy a megbocsátás által megszabadulhatnak a múlttól,
és a félelmekkel teli jövőtől.
A középen álló személyt nem nevezik rossz embernek, és nem zárják ki a
közösségből. Ehelyett mindannyian újra eszükbe idézik, hogy a szeretet
ott van bennünk és körülöttünk, mindenkiben és mindenben."
Gerald G. Jampolsky - "Megbocsátás - Amit meg kell bocsátanunk
másoknak, talán önmagunk elrejtett része" c. könyvéből
Téma: A megbocsájtás szertartása
Nincs hozzászólás.