Augusztus - Kisasszony hava
Előzmény..
„Szénát hordat házat rakat Kisasszony hava
És jóllakik ért gyümölcsvel ő jó kertében.”
Az augusztus régi neve a rómaiaknál "Sextilis" volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.
Az "augustus" szó voltaképpen az "augur"-ra megy vissza, vagyis a madárjósra ("avi-ger"), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szenátus "a legszerencsésebb" (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett "Kaiser", "császár" és "cár" formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a "sérthetetlen császári felség" jelzőjéül használta az "Augustus" nevet, a császárnék pedig az "Augusta" nevet kezdték viselni. A név maga mégis az "augusztus" hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.
Népi megfigyelések:
- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen
- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban
- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz
Jeles napok augusztusban:
Lőrinc napja (augusztus 10.)
Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.)
Boldogasszony másnapja (augusztus 16.)
Augusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól. A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Aranyasszony (Bőség) hava elnevezést használták augusztusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava. E hónapot a kánikula havának tartják; a Nap a Szűz jegyébe lép.
Népi mondóka
Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Közönségesen jó időre mutat, ha a juhok még estén is vígan ugrándoznak a mezőn, ha huzamosabb eső után a baglyok éjjel igen huhognak. Ha a szél a napjárást követvén változik. Ha a harmat reggel sokáig a faleveleken marad.
augusztus 10. Lőrinc napja
A lassan beköszöntő őszre utal, hogy ez a szabadban fürdés utolsó napja. A „lőrinces” dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás: ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás növények megállnak fejlődésükben, és a kígyó odvába bújik.
A nép megfigyelés úgy tartja:
Ha Lőrinc napján olyan bőségesen esik az eső, hogy a kerékvágásban megmarad, sok bor terem és sok, jó minőségű őszi gyümölcs.
augusztus 15. Nagyboldogasszony napja
Az egyház Mária mennybemenetelét ünnepli ezen a napon. A legrégebbi ún. parancsolt ünnep, mivel szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. A Boldogasszony elnevezés a kereszténység előtti istenanyát jelentheti. Sokféle búcsúnap. Van olyan település, ahol háromnapos táncmulatságot is rendeznek ilyenkor a fiatalok. Boldogasszony ágyának nevezik a gyermekágyás asszony ágyát, melyet lepedőkkel takarnak el. Szokás, hogy e napon gyógynövényeket szentelnek mg, mellyel később a betegeket füstölik. Az asszonyok számára e naptól folyóvizekben tilos volt fürödni. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. A búzát ekkor kellett szellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.
Lőrincével ellenkezően az jósolja, hogy:
ha derült az idő, akkor remélhetünk jó szőlőt, sok gyümölcsöt.
augusztus 16. Nagyboldogasszony másnapja
Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.
augusztus 20. Szent István napja
Szent István magyar király ünnepe. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret.
1818-ban első alkalommal rendeztek körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. Ezt a napot már Mária Terézia is országos ünneppé tétette. A házról házra járó lányok lisztet gyűjtöttek a legszegényebb család részére, melyből kenyeret sütöttek számukra. Sok helyen aratási felvonulással ünnepelték meg a munkák végét.
A népi megfigyelés szerint:
Ha István napján szép idő van, jó gyümölcstermést mutat.
Úgy tarják, ekkor indulnak el a gólyák vándorútjukra.
Ez a nap a málnaszedés ideje is.
augusztus 24. Bertalan napja
Sok helyen az ősz kezdő nap. Ilyenkor féregirtást, takarítást, szellőztetést tartanak.
A szűcsök és csizmadiák védőszentjének, Bertalan apostolnak ünnepe is.
A népi bölcsesség szerint, a Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.
Egy 18. századi, népi regula szerint:
Amint Szent Bertalan magát mutogatja,
az őszi idő is magát mind aszerint tartja.
https://www.palfalva.hu/
https://www.
https://hu.wikipedia.org/wiki/
Téma: Augusztus - Kisasszony hava
Nincs hozzászólás.