December - Karácsony hava (Télelő - Álom hava - Istenfiak (Tárkányok) hava)
Előzmény..
https://embers-eg.webnode.hu/news/november-szent-andras-hava/
„December hava igen szeret kövér disznókat
Az jövendő nyárra besózza szalonnájokat.”
December már igazi téli hónap, amelyet a karácsonyra való felkészülés jellemez. A mind rövidebbé váló nappalok, és a hosszabbodó, sötét éjszakák kedveznek a titokzatosságnak, a rejtelmes jóslatoknak, köztük az időjóslásnak is. A meteorológusok Télelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Álom havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Istenfiak (Tárkányok) hava elnevezést használták decemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Karácsony hava. 21-ével elkezdődik a csillagászati tél. A Nap a Bak jegyébe lép.
A latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: "tizedik". Mikor Numa a januárral és februárral megtoldva tizenkét hónapot csinált, akkor december a végére szorult az évnek. Nagy Károly szent hónapnak nevezte el decembert a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhitatos szívek örömnapjaiból állnak. Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit (már akiknek jutott belőle). December első ünnepét a hónap első napjaiban tartották meg köszönetnyilvánításképpen Bona Dea (a "Jó Istennő") tiszteletére.
Népi megfigyelések:
- ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős
- téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz
- fehér Karácsony, fekete Húsvét
- lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés
- meleg Karácsony, hideg tél
- ha Karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha északnyugati szél fúj emberhalál, ha déli szél fúj betegség, ha északi szél fúj, akkor pedig jó esztendő várható
Jeles napok decemberben:
Elza napja (december 01.)
Szent Borbála (december 04.)
Miklós napja (december 06.)
Ambrus napja (december 07.)
Mária napja (december 08.)
Luca előtti nap (december 12.)
Luca napja (december 13.)
Tamás napja (december 21.)
Szenteste (december 24.)
Aprószentek (december 28.)
Szilveszter (december 31.)
Népi mondóka
A Lucának híres napja
A napot rövidre szabja.
Téli mennydörgés,
Meglesz jó termés.
Zöld karácsony rossz,
Fehér húsvétot hoz.
János-nap ha borús,
A termés igen dús.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Ha december elején és végén és egész januárban langy idő van, a tél márczius végéig betart. Ha karácsonyig szakadatlanul hideg van, akkor fel szokott engedni. Hideg december korai tavaszt és jó esztendőt jövendöl. Ha ősszel sok köd volt, most sok havat lehet várni.
december 6. Szent Miklós napja
Legendák szólnak Miklós püspök csodáiról, jótékonyságáról. A Miklós-napi ajándékozásnak vannak paraszti hagyományai.
Ismert volt a Miklós-járás, mely eredetileg középkori diákhagyomány volt. Európa szerte elterjedt, hogy Miklós püspök az ünnep előestéjén kíséretével együtt betér olyan házakba, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazza, vagy virgáccsal fenyegeti őket, illetve sokszor kíséretében lévő ördöggel fenyítteti.
A Miklós-napi tréfás gyóntatás is középkori diákhagyományból ered.
Falvainkban a Mikulás-napi ajándékozás szokása általában a 20. század első évtizedeiben városi hatásra terjedt el.
Szent Miklós püspököt a pékek, gabonakereskedők, halászok, révészek, vízimolnárok, diákok, eladólányok, polgárvárosok, polgárok patrónusaként tisztelték. Személy és családnevek őrzik emlékét.
A miklós-napi időjárás mutatja meg, mi várható karácsonykor.
december 13. Luca napja
A keresztény hitéért halt vértanút, Szent Lucát a keresztény egyház nem tartja történeti személynek. A bűnbánó utcanők, a varrónők, a vakságban szenvedők és a szembetegek patrónusa.
A naptárreform előtt – a Gergely-naptár életbe lépése, azaz 1582 előtt – Luca napjára esett a napforduló. Ilyenkor volt a leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a nappal.
Maga a Luca név a latin lux: fény szóval áll kapcsolatban.
A legszigorúbb dologtiltó nap a nőknek, mivel a gonoszjáró napon mindenhol boszorkányok leselkednek.
Ekkor kezdik készíteni a Luca-széket, amire a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok.
Fiatal legények házról-házra járva „kotyolnak”, megvarázsolják a tyúkokat, hogy tojók legyenek, és sok termékenységre, bőségre utaló kívánságot mondanak. Többnyire szalmát, esetleg fadarabot vittek magukkal. Erre rátérdelve adták elő termékenységvarázsló, mágikus szövegüket:
„Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!
Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,
Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda,
Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzük legyen, mint a pelyva,
Annyi csirkéjük legyen, mint a fűszál,
Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!
Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!”
„Heverő legyen tyúkjuk, lúdjuk,
borjazzon meg a tehénjük,
csikózzon meg a lovuk,
fiazzon meg az asszonyuk,
vas legyen fazekuk
cin legyen tányérjuk!
A lánynak szép mátkát,
a legénynek azon szerint,
Dicsértessék az Úr Jézus!”
Köszöntőjükért tojást kaptak, ám ha nem került elő az adomány a jókívánságokért, akkor fenyegetőztek:
„Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!"
A lucázó fiúknak azért is örültek, mert úgy tartották, ha ezen a napon fiú érkezik elsőként a házhoz, szerencse kíséri a tyúkokat.
Luca napját gonoszjáró napnak tartották. Ekkor ugyanis – a hagyomány szerint a bűbájosok, boszorkányok nyugodtan tevékenykedhetnek, megronthatják az embert, állatot. Védekezésül Luca előestéjén ablakot, ajtót zárva tartották, hogy a gonosz ne tudjon bemenni. Néhány vidéken fokhagymával keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, így védekeztek a rossz, ártó hatalmak ellen. Közben ezt mondogatták:
„Luca, Luca, távol légy!”
Eltették a seprűket is, hogy ne tudjanak ezen nyargalni a boszorkányok.
Nem szabadott ilyenkor semmit, így pénzt sem kiadni a házból, sem kérni, nehogy a boszorkány kezébe kerüljön, s bajt hozzon a házra.
Különféle jóslások is kapcsolódtak e naphoz.
· lucapogácsa: - akinek a pogácsáján a toll megperzselődött sütés közben, annak ez közeli halált jelzett.
- a pogácsába férfi neveket tartalmazó cédulákat sütöttek, Kinek milyen név van a pogácsájában, olyan nevű lesz a férje.
· lucacédulák: 12 cédulára férfi neveket írtak. Minden nap egyet a tűzbe dobtak. Amelyik karácsonyra, utoljára maradt, az mutatta a jövendőbeli nevét.
· lucakalendárium: a Luca-nap és karácsony közötti 12 napon jegyezni kell az időjárást. Ez mutatja meg a következő év hónapjainak időjárását.
· lucabúza: Luca-napján a gazdasszony tányérba, meleg helyre tette a magvakat és rendszeresen locsolgatta. Egyes helyeken gyertyát, vagy mécsest is tettek a növekvő búza közelébe. Ha a szemek karácsonyra szárba szökkentek (30-40 cm-re) ezt jó jelnek tekintették a következő év búzatermését illetően.
Szokás volt még ezen a napon a Luca-alakoskodás is. Fehér lepelbe öltözött lányok vagy asszonyok, arcukat belisztezve, vagy fehér tüllel borítva, lisztbe mártott seprűvel sepregettek. Fakanállal, meszelővel ijesztgették a lányokat, gyerekeket. Kikérdezték, imádkoztatták őket s aki jó volt, az ajándékot kapott, almát, diót. A háziak arcát is „megmeszelték” az egyedül, vagy csoportosan járó alakoskodók, hogy arcukon ne legyenek kiütések.
A legények több vidéken tréfából kicserélték a kapukat, a tetőre felvitték szétszedve a szekeret, majd a gazdák bosszúságára ott összerakták.
Advent
Advent (adventus Domini) az Úr eljövetele, a várakozás, a reménykedés ideje, a karácsonyra való készülődés időszaka.
Karácsony előtti 4. vasárnapon kezdődik és december 24-ig tart. Régen böjtöltek ilyenkor, ezért néhol kisböjt, adventböjt néven is nevezték.
Advent Krisztus-váró hangulatát alapvetően meghatározták a hajnali misék, (rorate, angyali mise, aranyos mise). Erdélyben azt tartották, hogy a hajnali mise alatt minden ajtót, ablakot, különösen ólat be kell zárni, mert ilyenkor a boszorkányok állati alakban a harangozás elől a házakba, ólakba húzódnak és ott kárt tesznek..
Az Ipoly vidékén tudni vélték, hogy az elásott pénz adventben tisztul.
Advent idején tilos volt a zene, a tánc, a zajos mulatság.
december 24-25. Karácsony
Karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. Hagyományainak eredete régmúlt időkre nyúlik vissza,
Az ehhez kapcsolódó legismertebb népszokás a betlehemezés, mendikálás, mely dramatikus formában adja elő a szent család szálláskeresésétől a Napkeleti Királyok látogatásáig a cselekményeket.
December 24-én nem végeztek mezei munkát. A férfiak felseperték az udvart, bekészítették a tűzrevalót, az asszonyok sütöttek, főztek. Ekkor készítették a karácsonyi asztalra kerülő „jézuskenyeret”, „jézuskalácsot”. A délután már az ünnep kezdete volt.
Karácsony éjszakájához kapcsolódó szokások, hiedelmek:
· A víznek gyógyító és varázserőt tulajdonítottak. Különleges italként fogyasztották, életvízként. Hatását azzal fokozták, hogy pénzt, almát tettek bele, hogy szerencsések, egészségesek legyenek. Ebből ivott, ebben mosdott a család.
· Az éjféli misére nyírfaseprű fáklyákkal vonultak, ostort pattogtattak, lövöldöztek. Néhány vidéken a mise alatt, a templomkertben zajt csaptak, hogy távol tartsák a hívekre leselkedő, ártó szellemeket.
· Házasságvarázslás is fűződik karácsony éjjeléhez. Az eladó lányoknak az éjféli misére készülődve egyes helyeken olyan gyertya mellett kellett öltözködni, amelyik már világított egyszer lakodalomban a menyasszonynak. Más vidékeken a misére hívó harangszó alatt megrázták a gyümölcsfát, hogy annyi kérőjük legyen, amennyi gyümölcsöt terem a fa.
· A hiedelem azt tartotta, hogy az éjféli mise alatt megszólaltak az állatok, kibeszélték gazdájukat. Ezért itatójukba piros almát, zöld petrezselymet tettek, hogy azok egészségesek legyenek.
A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvene-ötvenes éveiben városon jelentkezett először.
December 25-én van a téli napforduló. E napon áll meg a nappalok rövidülése, s újra hosszabbodnak. Jelentette ez a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a halál felett is.
Karácsony és újév között járnak házról-házra a regösök. Fiatal fiúk csapata zajkeltő eszközökkel „kísérve”, ősi elemeket tartalmazó rítusénekeket énekeltek. Szent István szolgáinak mondták magukat, a csodaszarvasról énekeltek, kopott ruhákban, bocskorban jártak.
December 25-e is időjárásjósló nap:
ha ezen a napon borús az idő, esik, havazik – akkor jó nyár, bő termés lesz
ha süt a nap, akkor rossz nyár, rossz termés várható
A népi regula szerint:
„Sötít karácsony, világos pajta,
Világos karácsony, sötít pajta.”
december 26. István – december 27. János napja
E két névnap különös jelentőséggel bír a magyar nép számára. A karácsonyi ünnepekkel való kapcsolódásukon túl Istvánra, az első vértanúra és Jánosra, a szeretet apostolára is emlékeztetett. Ismerősök, rokonok csoportosan mentek köszönteni.
„Adjon Isten áldást, békességet,
E házban mindenkinek örvendetességet!
Elgyüttünk mi István (János) első estéjire,
Kigyelmeteknek ha nem vagyunk terhire.
Elmondhatjuk-e?”
Ha a kérdésre a háziak beleegyezőleg válaszoltak, akkor közös köszöntőt mondtak.
Pl.:
„Engedje meg az Isten,
hogy sok István (János) napját érjen a jövőben.
Legyen annyi pénze, akárcsak a köles,
gabonája, búzája legyen egy öles!
Legyen messze földön híres a jószága,
áldja meg az Isten minden bő áldása.”
János napján szokás volt a bor megáldása. A középkorban bent a templomban ittak a hívek a szentek tiszteletére. Később ezt a bor megáldása váltotta fel. Minden család vitt bort a templomba, s ezeket a pap megáldotta. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg embert és állatot gyógyítottak vele, öntöttek belőle a boroshordóba, hogy ne romoljon meg a bor. Fölhintették vele a házat, a borospincét, hogy a gonosz lélek szándékától megoltalmazzák. Szentelt borral kínálták meg az útra kelőket is.
János evangelista tiszteletére szokássá vált a borral való köszöntés, eláldás, áldomás. Az együtt vigadók az utolsó pohár bort Szent János áldásának nevezték. A távozók és a házát, pincéjét bezáró gazda ezt mondta:
Szent János áldás maradjon a hajlékon is, meg az elmenőkön is!”
december 28. Aprószentek napja
Heródes betlehemi tömeges gyermekgyilkolása során kivégzett kisdedek ünnepe. Elevenen élt a bibliai történet az aprószentek-napi szokásban, melyet vesszőzésnek, korbácsolásnak, suprikálásnak is hívtak. Valószínű azonban, hogy a vesszőzés rítusa inkább a pogány termékenységvarázslás emléke.
A mondókák a kelések, betegségek elűzésére szolgáltak:
„Szófogadó, jó légy
Ha lenek küldenek, főnek menj,
Ha főnek küldenek, lenek menj,
Ha vízért küldenek borért menj,
Ha borért küldenek, vízért menj,
Egészséges légy, friss légy, keléses ne légy!”
december 31. Szilveszter napja
Az év legvidámabb éjszakája az első évezred végén élt Szilveszter pápa ünnepe. Az év végi mulatozást már a rómaiak is megtartották december 27-én, a híres Szatumáliákon.
Ezen az éjszakán eltemetik az óesztendőt és különböző varázslásokkal, praktikákkal igyekeznek megtudni, hogy mit hoz az Újév. Legismertebb az ólomöntés, amikor a frissen öntött ólom formájából jósolnak.
A szilveszteri szokásokban különösen fontos szerepe a zajkeltésnek van, melyet neveznek kongózásnak, csengetésnek, pergőzésnek, nyájfordításnak is. Az volt a cél, hogy az állatok felébredjenek, és a másik oldalukra forduljanak. Úgy vélték, hogy ezzel biztosíthatják az állatok egészségét és szaporaságát.
A szilveszter ma is a legkedveltebb, legvidámabb és legzajosabb ünnepek közé tartozik.
https://www.palfalva.hu/
https://www.
hu.wikipedia.org/wiki/December
Téma: December - Karácsony hava (Télelő - Álom hava - Istenfiak (Tárkányok) hava)
Nincs hozzászólás.