Elrejtett történelem - Csíksomlyói rejtelmek
2012.07.06 10:00
Vannak a csíksomlyói kegytemplom és kolostor területén, a nagyközönség által eddig még nem ismert tárgyak és alkotások. Ezeket szándékozom napvilágra hozni abban a reményben, hogy az érdeklődőknek szellemi és lelki örömet okozok írásommal.
Közismert dolog, hogy a kegytemplom belső butarzatát, az oltárokat, Papp Miklós, brassói oltárfaragó és egyben oltárkép festő mester készítette. Ami jellegzetes benne, hogy a szószék alján ezt fel is jegyezte. Ha figyelemmel vizsgáljuk, megláthatjuk e feljegyzést: : "Készítette Papp Miklós pictor. Brassó. 1835-ben." - Gótikus templomokban látható ilyen és ehhez hasonló jel. Pl. A szószék alatt egy ablakból kikönyököl a templomtervező és építő mesterének fél szobor alakja, kezében mérő műszerekkel. Nem véletlen, hogy Papp Miklós mester ezt jól tudta. - Másik érdekesség az is, hogy a szobrász, vagy festőművész nevének monogramját elrejti valahol a készített tárgyban. (Gondolok a híres Albrekt Dürer műveire. Ha megkeressük, meg is találjuk valahová elrejtve nevének kezdőbetűit: AD.) Papp Miklós védőszentjét festette meg a Szent Ferenc oltár legfelső képében. A jótékony Szent Miklós püspök képe. Bizonyára szándékosan cselekedte.
Még egy érdekesség: Papp Miklós a szószék faragásának évszámát elrejtette a homlokzatán lévő girlandok közé. Érdemes megkeresni.(1835)
Művészeti szempontból a szószék a barokk templom egy szép, ékes bútora.
Első oldalán, középen a Szentlélek eljövetelének képe áll. Első és hátsó két-két betétjében a négy evangélista képe látható. Ajtóján Mózes bemutatja két kőtáblán Isten tíz parancsolatát, a fedélrészen pedig Szent Mihály arkangyal Isten ítéletét hirdeti ki, egyik kezében trombita, a másikban a végrehajtás eszköze: a kard.
Egy tévhitet kívánok eloszlatni: Egy érdeklődő turista kérdése: „Igaz-e, hogy nagy ünnepi alkalmakkor a Szent Mihály arkangyal trombitája megszólal, ami az orgonából kapja a levegőt?”
Nem úgy van. Nincsen semmi kapcsolata az orgonával.
A mellékoltárok főképe fölött van egy kisebb kép női szentekkel. S Apollónia, S Sára, S Juliánna, S. Erzsébet látogatása.Vajon, véletlenül festette oda az alkotó? Nagyon is tudatosan. Az oltárokat egy-egy nemes család készíttette. Hálából a család nagyasszonyának a védőszentjét iktatták arra a helyre.
A színes ablakok 1905-1911-ben készültek a grottaui (Csehország) Schlein Richard cég műhelyében. Minden színes üvegű ablak egy-egy nemesi család adománya. Helyenkint a nevük is fel van tüntetve. Pl. A Stallum feletti színes ablak alján a következő felírat áll: Készíttette Dr. Fejér Antal ügyvéd és fősyndikus és neje Száva Margit 1905. (Megjegyzem, hogy a nevezett Fejér család a kegytemplom kriptájában van eltemetve, mint a kegytemplom jótevői.) A szentélytől kezdve a következő sorrendben vannak elhelyezve a szentek képei: Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Ferenc, Szent Margit, Szent József, Kapisztrán Szent János, Szent Klára, Szent Antal. A kórusban: Szent Ágnes és Szent Cecilia.
A stallum, (Papi székek a szentélyben) önmagáról mondja el létrejöttének történetét. Íme a felírása:
S. ÁGOSTON P.
"Íly díszes létemet hálálom Csík Sz. Györgyi Vitéz Huszár Kapitán BÁLINT IGNÁCZ Urnak és Nője Nemes BORS JULIÁNÁNAK 1847."
"Íly díszes létemet hálálom Csík Sz. Györgyi Vitéz Huszár Kapitán BÁLINT IGNÁCZ Urnak és Nője Nemes BORS JULIÁNÁNAK 1847."
A papi székek hátsó támláján, középen Szent Ágoston püspök neve áll, két oldalán két diákónus domborművével. A hátépítmény tetején a szeplőtelen Szűz, angyalok társaságában látható. Papp Miklós oltárfaragó műve.
A szentély fölött van egy fából mintázott nagy koszorú. Elől felírat: 1848. A látogatók sokszor azt hiszik, hogy a forradalom emlékére készült ez a korona. Nem. A forradalomban míg egyesek harcoltak, mások dolgoztak. Ez a szám a faragás évét jelzi.
Az alábbi két felirat azok számára rejtély, akik nem ismerik a latin nyelvet:
E
(Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.)CCe MarIa pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLa LoCat.
(Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.)CCe MarIa pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLa LoCat.
A piros betűk római számokként összeadva, a diadalív építésének dátumát eredményezik (1834). Erőss József kézdivásárhelyi mester építette.
A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása, 1837-ben készült. A szobor felett latin nyelvű kronosztikon olvasható:
A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása, 1837-ben készült. A szobor felett latin nyelvű kronosztikon olvasható:
SpLenDor ab eLIsIs CeLebri reDIt arte rVInIs aeDIbVs Oh Virgo gLorIa nostra tVIs.
(Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.)
(Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.)
A pirossal írt római számok az 1830-as évszámot adják, (a tornyok építésének befejezési éve).
A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben. P. Écsy János házfőnök 1973-ban renováltatta a festést (az oszlopokat, a mennyezet mezőit és kijavíttatta a romlásokat.)
A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben. P. Écsy János házfőnök 1973-ban renováltatta a festést (az oszlopokat, a mennyezet mezőit és kijavíttatta a romlásokat.)
A szenvedő Jézus oltárképe.
A kegytemplom egyik igen jelképes butora a szenvedő Jézus oltára. Az oltárkép a vállán keresztet hordozó Jézust ábrázolja. A keresztre rá vannak írva az emberiség bűnei. Jelzi, hogy Jézus a bűnök miatt hordozta a keresztet és szenvedésével, kereszthalálával megváltotta az emberiséget. Izaiás próféta 700 évvel Krisztus előtt megjövendélte, hogy Krisztus, amikor eljön, az emberek bűneinek kiengesztelésére fog szenvedni és meghalni. (Iz. 53, 4-5,)
Témájánál fogva ezt az oltárképet nagyon szeretik a szenvedő emberek. Sokszor, hosszasan elidőznek imádkozva a szent kép előtt. Sajnos, az idők folyamán elszennyeződött a kép, s bár szakemberrel restauráltattuk, halványan látszik a kereszten a felírat. Ezért mellékelem a felírást az
alábbiakban: Kevélység, Fösvénység, Bujaság, Irígység, Torkosság.
Rágalmazás, Vakmerő ítélet, Szentségtelen házasság.
Harag, Jóra való restség, Hazugság, Tolvajság, Bálványozás, Káromkodás,
Átkozódás, Botránkoztatás.
Akarattal való gyilkosság, Természet ellen való bűn, Szegényeknek, Árváknak és Özvegyeknek nyomorgatása, Szolgáknak és munkásoknak bérek megtartása.
Renkívüli építésteknikai alkotás található a kegytemplom hajójának bolthajtása felépítésében: Fából van megalkotva, gipsz vakolattal alul-felül bevonva. Erős József kézdivásárhelyi ácsmester műve. A templomhajó hossza 40 m, szélessége 22 m., magassága 18 m. – Felmerült a kérdés, hogyan oldják meg a mennyezet szilárdságát, biztonságát anélkül, hogy a templom hajójába oszlopokat ne állítsanak föl? Ezt a kérdést oldotta meg Erős József ácsmester azzal, hogy fából alkotta meg a mennyezet bordázatát. Így a belső tér teljes terjedelmében kitáruló, zavartalan. Kérdés: hogyan viseli el a földrengést ez a mennyezet? Több esetben volt már földrengés a felépítés óta. Maga a mennyezet egyben mozgott és csak a szélein keletkezett törés, amit könnyűszerrel restauráltak az esemény után. Semmi esetre sem omlott be a fából összellított bordázat. Remélhetőleg, még sokáig el fog tartani.
Földrengés volt 1940 év őszén. Ez nagyon megviselte a kegytemplom falait. A két torony közötti falon méteres nagyságú repedés keletkezett. Azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a két torony szétesik egy újabb földrengés esetén. A ferences atyák az egész országra kiterjedő gyüjtést rendeztek a templom általános restaurálására. 1942-ben el is végezték a nagy munkálatot, amely a következőkből állt: A két tornyot külön-külön vasbeton gyűrűvel övezték körül. Ezzel összekapcsolva az egész épületet, a hajót és a szentélyt ugyancsak vasbeton gyűrűbe foglalták. Ezt pedig két helyen: Fent a fedélszék tetején és a közép részen.
A kegytemplom restaurálásának következménye képpen újra vakolták az egész épületet kivülről, különleges nemesvakolattal, amelyet azóta sem kellett újra vakolni, vagy meszelni. Ugyanezen vakolattal van ellátva a kolostor első oldala is. Még egy említésre méltó kivtelezése van a vakolatnak: fehér cementből készítették és Mária-üveg lapocskákat kevertek közéje, amely napsütésben ékesen csillog.
Van még egy falba rejtett történelem. Ez már teljes valójában rejtett tudósítás: Volt egy sima, lapos kő, amelyen ez a bevésett felírás állt: CC 1208. XVIII. századi történetírók emlegetik ezt a követ: P. Györffy Pál látta, (1730). P. Lostejner Leonárd átveszi tőle a tudósítást. Ez a felíratos kő sokáig látható helyen volt. Történt, hogy a kolostor átépítése folyamán kőműves mesterek beépítették az épület falába, ismeretlen helyre. Most már nem lehet megtalálni, hogy ismét felszínre kerüljön. Ez a tényállás. Jön a találgatás: Mit jelez ez a felírás? Honnan került ide, a csíki konvent tulajdonába?
Conventus Cisterciensium? Vagy Conventus Cikiensis? - P. Benedek Fidél Csíksomlyó (Tanulmányok) könyvében ad helyet e találgatásoknak. (163.oldal.) Ciszterciták ebben az időben nem tartózkodtak Erdélyben. Volt egy másik testület, Ispotályos János lovagok, (Johanniták) akik a rend fentartására helyenkint léteztek. Így a Hargitán is teljesíthettek szolgálatot és őket jelzné ez a felírat: CC – Commendatura Crucigerorum 1208. A sejtés szerint a Hargitáról került át a kő a nagysomlyói Kővárba, onnan meg később a ferencesek kolostorába.
Még egy passzus a kövekről: Látható a somlyói ferences kolostor folyosóján két nagyméretű faragott kő. Az egyik oszlopfő volt, valahol, valamikor. A másik oszloptő. Mindkettőn cikk-cakkos vésetek vannak, amelyek valamit jelentenek. Vécsey Gyula nyugdíjas mérnök tanulmányazta. Megállapította, hogy pogánykori szimbolikus jelzést mutatnak a kőoszlopok. Teljesebbek a jelek az oszlopfő tetején: A Napkorongot ábrázolja, benne kígyóval. A napsugarak száma a következő: belső kör 12, középső kör 11, szélső kör 23, oldalán 26 sugár. Vécsy szerint ezek jelképes (szimbolikus) számok. A napkorong a kígyóval pogánykori istenség-ábrázolás.
Honnan származnak ezek az oszlopok? Talán a Nagysomlyó hegyéről, a Sóvárból? Eredetéről nincsen semmi dokumentáció. Annyit jegyez föl P. Boros Fortunát történész, aki a kőoszlopok eredetét a XIII. századra datálja, megjegyzi hogy a XX. század elején két nagy kőoszlop található a kolostor folyosóján, melyet az udvarról hoztak be, ahol „szekérkerékvettetőnek használtak előző időkben.”
Még egy ismeretlen titkot hozok nyílvánosságra: A kegytemplom két tornyában lévő négy harang adatait. Ez annyiban elrejtett, hogy csak az láthatja meg, akinek megadatik, hogy fölmenjen a tornyokba. Bizonyára lesz olyan olvasóm, akinek számára érdekes ez a téma.
A harang létének fő célja a tájékoztatás: Él az Egyház! Itt hírdetik az evangéliumot! Hívja a vallásos embereket imára, szentmisére. Nagy ünnepek örömhírét is harangzúgás jelzi. Haláleset hírüladása ugyancsak harangozással történik. Helyenkint viharveszély esetén is meghúzzák a harangokat. Amint a népi mondás tartja: „A híveket hívogatom, halottakat elsíratom, vészfelhőket eloszlatom..”
A kegytemplom mostani harangjait Hönigh Frigyes aradi harangöntő mester készítette 1924-ben. Beszerzéséről P. Trefán Leonárd rendtartományfőnök gondoskodott. 1924 pünkösd ünnepére elvégezték a harangok felszerelését a tornyokban. Ezekkel harangoztak a búcsús keresztalják érkezésekor. Azóta is hiánytalanul használatban vannak.
A négy harang adatai a következők:
Az első a boldogságos Szűz Mária tiszteletére készült ezzel a felírással: „Csudákkal ékes somlyói Mária, Védd és segítsd székely népedet.” Súlya: 1133 kg. - Ez a harang a kettős torony út felőli tornyában van. A következő 3 harang a kolostor felőli toronyban van elhelyezve.
A második harang Jézus szent Szíve tiszteletére készült: „Jézusnak isteni Szíve, Megpróbáltatásunk nehéz idejében vezesd égi úton Szent Ferenc erdélyi fiait.” Súlya: 752,5 kg.
A harmadik harang Szent Ferenc tiszteletére lett öntve: „Szent Ferenc atyánk, nagy rendalapítónk, könyörögj érettünk.” Súlya: 339,5 kg. A negyedik harang Páduai Szent Antalhoz hív: „Csodákat, kik látni vágytok, oh jöjjetek Szent Antalhoz.” Súlya: 150,5 kg.
A harangok összhangja a következő képpen hangzik: C – Esz – G – C
A rendszer elektromos haranghúzó berendezést nyert 1974-ben. A passaui Perner cég gyártmánya. A munkálatot elvégző mérnök Karl Schuck, Temesvárról. Segítségei voltak: Csathó Miklós fiatal ember és én magam.
Első időkben, szűkség esetén eljött a Mérnök úr karbantartás végett. Majd megmutatta nekem, mit-hogyan kell kezelni, beállítani. Azóta házilag, néha képzett mester segítségével végezzük el a karbantartást. A harangok és elektromos működtető rendszerük immár 34-éve, hibátlanul üzemelnek. Hála Istennek!
(Összeállította: P. Márk József OFM)
Téma: Elrejtett történelem
Nincs hozzászólás.