Nem írtál még az idén, érdeklődnék hát mi hír van felétek?
Én az idei nyarat ismét Budapesten töltöttem, és most is nagyon jól éreztem itt magam. Ez a nyár is csodálatosan telt el!
A légkör néhány nagyon forró napot leszámítva végig kellemesen meleg volt,
mind az utcán, mind az új bárokban, amiket szerte a belvárosban nyitottunk... (kac-kac, nyilván érted mire gondolok)
Nagyon szeretném, ha most már tényleg eljönnél egyszer meglátogatni itt minket. Hidd el, most már teljesen otthon éreznéd itt magad! A belváros átalakításában minden 110%-ban a tervek szerint halad. A multi-kulti jegyében, a brassói aprópecsenyét például lecseréltük gyros-tálra, a csípős gulyást édes-savanyú levesre, lángos helyett pedig burritó-kat szolgálunk fel. A belváros utcáin idén nyáron már szinte nem is lehetett hallani magyarul beszélő egyedet. Komolyan beszélek!
Ez mondjuk nem is olyan meglepő... hiszen az elmúlt egy-két évben olyan jó tempóban haladtunk a tervvel, hogy lassan már buszjegyre is csak a külföldinek futja errefelé.
Énszerintem ha nyár este kijössz a szállásodról, már nem is kell aggódnod, hogy magyarokba futsz...
Apropó szállás... ha majd jössz, mindenképpen azt ajánlom, hogy a nemrég újjáépített Boscolo szállodánkban szállj meg. Hidd el nekem, nem fogod megbánni!
Csak vess egy pillantást a homlokzatra! Hát nem gyönyörű? Ahogy a kis patásaink hordozzák a fényt? Este, kivilágítva persze még ennél is szebb!
 |
| Boscolo, New York Palace, lobby |
 |
| szabadkőműves kötény páholyszimbólumokkal |
No de a lobbiba belépve viszont már garantálom neked, hogy teljesen otthon fogod érezni magad! Hát nem kiköpött az otthoni páholy?
Egyébként már majdnem kész vagyunk a bennszülöttek teljes átprogramozásával. Rögtön látni fogod, ha jössz. Szinte gombnyomásra működnek...
A tervező mérnökök, akiket itt találtunk, képzeld, még a francia kollégáikat is lekörözték ezzel a műalkotással.
Ezt nézd! Nem semmi, ugye? Még a legapróbb részletekre is figyeltek...
Még a napsugarak is ott vannak, ahol kell, a csúcskőből sugározva kifelé.
A kivitelezőket természetesen most sem fizettük ki. Hadd legyen ez a híd minden szempontból az országuk méltó szimbóluma.
Te, képzeld, ezek már az ellen se szólnak semmit, ha 5-ször annyiba kerül náluk egy hídfelújítás, mint bárhol másol a világon. Hát nem fantasztikus? Látod már, miért mondom mindig, hogy jól fogod érezni itt magad?
Lényegében azt csinálunk itt, amit csak akarunk, és utána még az orruk alá is lehet dörgölni az egészet, olyan vakok mint egy... nem is tudom... mint egy vakond?!
Tudom, megint kárörvendő vagyok. De ez után a sok munka után kell egy kis szórakozás, nem igaz?
Most nézd meg ezt a hidat! Például erre, a felújítás leple alatt, odaraktuk nekik a képükbe Jákimot és Boázt, közéjük pedig egy kőszobrot, ami a leláncolt szentkoronájukat ábrázolja. Ezek meg ott ácsorognak, nézegetik, fényképezik a két oszlop között a koronát, és egyik nem kérdezi meg, hogy ugyan miért van leláncolva... No de várjál....
Mindezt úgy, hogy a híd közepén, ahogy állnak, ha átnéznek a két oszlop között, a leláncolt korona mögött épp a parlamentjük épületét látják. Magát az eszközt, amin keresztül ténylegesen leláncoltuk őket. Most mondd, hogy nincs humorérzékünk!
Most mit mondjak... Néha azért kicsit hiányzik, hogy semmilyen ellenállást nem tanúsítanak...
Bezzeg a régi szép időkben... Emlékszel? Amikor egész királyságokat kellett megdöntenünk, forradalmakat kellett kirobbantanunk! Azért azok sokkal izgalmasabb idők voltak, mint terelgetni ezt a bégető nyájat...
No de ne érts félre, nem panaszkodni akartam. Hisz hamarosan felvirrad a mi napunk, és beköszönt az ezer éves "aranykor", amiért már oly sok generáció óta küzdenek őseink... és hogy épp mi leszünk a nemzedék, amelyik elvégezheti az utolsó simításokat a nagy művön... Azért ez elképesztően jó érzés, nem igaz? Mesterünk sem lesz hálátlan, érzem.
Gyere hát el, és látogass meg minket... lehetőleg minél előbb!
Az események felgyorsultak. Bulizhatnánk kicsit valamelyik szőröstül bőröstül felvásárolt belvárosi gangosházunkban...
tudod... mielőtt még felhelyezzük a csúcskövet...
Budapestről, 2012 augusztus 27.