Július - Szent Jakab hava
Előzmény..
https://embers-eg.webnode.hu/news/junius-szent-ivan-hava/
Július - Szent Jakab hava
Nyárhó - Áldás hava - Tehéntor (Aratás) hava
A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, "Ötödik" nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.
Bizony még a nyár legmelegebb hónapja, a július sem mentes a szélsőséges hajlamoktól. Ilyenkor kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, ám ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránktörő heves záporok, esetleg jégesők.
Mindenesetre ez az időszak már végképp a nyár legnagyobb munkájára, a gabona betakarítására összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Szép időt vártak ilyenkor, Szent Jakab havában a régi öregek, ha reggel és este a füst egyenesen magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szorgalmasan énekeltek. Bizonyosra vették a rossz idő közeledtét: ha a kakasok napnyugta után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat kiáltoztak.
Népi megfigyelések:
- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz
Jeles napok júliusban:
Margit napja (július 13.)
Henrik napja (július 15.)
A meteorológusok Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Jakab hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában az Oroszlán jegyébe lép.
Népi mondóka
Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Jó időt remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok szorgalmasan énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.
Aratási szokások:
Számos hiedelemmel és szokással – melyek vallásos jellegűek is lehettek – próbálták biztosítani a kenyérgabona betakarításának sikerét. A munkálatokat szinte minden alkalommal kalapemeléssel, fohászkodással és imádsággal kezdték. Az aratáshoz használt eszközöket a templomhoz vitték, megszenteltették. Az aratási területhez érve letérdeltek és keresztet vetettek.
Az első learatott búzaszálnak, az első kévének nagy jelentősége volt. Egészség- és termékenységvarázsló céllal ebből a baromfinak adtak.
Aki a derekára kötötte az első búzaszálat, annak később nem fájdult meg a dereka.
Szokás volt még, hogy az aratók az első kévéből megkötözték a gazdát, s ő borral vagy pénzzel válthatta ki magát.
Az aratás végén, egy kis darabon nem vágták le a gabonát, így biztosítva, hogy bő termés legyen a következő évben is.
Máshol azért hagyták lábon, hogy a madaraknak, szegényeknek is hagyjanak.
Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú, melyet általában a földesúrnak készítettek.
Az utolsó kalászból egy kis csomót mindenki hazavitt és az őszi vetőmag közé keverte.
Az aratókoszorút sok helyen a mestergerendára akasztották, majd vetéskor az ebből kipergetett szemeket keverték a vetőmaghoz.
A magának arató család nem rendezett különösebb ünnepséget. A részaratókkal dolgoztató tehetősebb gazdák azonban többségében megvendégelték a munkásokat. A nagy földterülettel rendelkező uradalmakban aratóbálokat rendeztek.
Július 2. Sarlós Boldogasszony napja
A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.
Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.
A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.
Július 20. - Illés napja
Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.
Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.
Július 22. Mária Magdolna napja
Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint és hosszú hajával Krisztus lábát törölgette. Így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Szépségvarázsló napnak is tartják
Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap, mert Mária Magdolna siratja bűneit.
Július 25. - Jakab napja
E napon áll meg a szőlő növekedése és kezd édesedni. Vámosmiskén azt tartották; hogy zabot Jakabra kell aratni, mert különben Jakab lova tapossa ki. Őrségben Jakab-nap adta alkalmát a hajdina vetésének.
Időjárással kapcsolatos jóslás:
Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcstermésre számíthatunk.
A szegedi juhászok a Jakab-napi csillagállásból következtettek a jövő évi időjárásra. Az Orion csillagkép „Szent Jakab pálcája" a horgasiaknál. A tápéiak szerint, ha napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz, ha alszél fúj - enyhe, lucskos.
Szankán azt tartják, hogy Jakab nap délelőttje a karácsony előtti, délutánja pedig a karácsony utáni időjárást „mutatja meg". Ha a Nap fényesedik ilyenkor, az hideget jelent - mondják a székelyek.
Kiskunfélegyházán és Székesfehérváron úgy tudják, hogy Jakab napján „virágzik a hó" (ha sok az égen a fehér felleg); ha délelőtt virágzik, a tél első felében, ha délután, a tél második felében lesz sok hó.
Jakab Szegeden a búza nyomtatásának első napja volt. Az asszonyok ilyenkor nem mostak; és nem sütöttek kenyeret.
Gyöngyöspatán az e napon köpült vajat orvosságnak tették el. A magyar középkorban napja nyolcaddal megült törvénynap volt. Fehér lovon küzd szentként tisztelték.
Szent Jakab a búcsújárók, a hajósok és az utasemberek védőszentje. Jele: széles karimájú kalap kagylóval.
Július 26. - Anna napja
Kedd asszonya néven is emlegetik Szent Annát, Szűz Mária anyját. A hozzá könyörgő asszonyok bizakodhatnak bőséges gyermekáldásban.
Védőszentjüknek tartják a szabók és a bányászok.
A kender nyűvését Anna napján kezdték. Ha szép idő volt, ezen a napon szedték az Anna babot. Sok helyen úgy vélik, hogy a nyitva talált ablakokon és ajtókon Anna a kötényében hordott bogarakat bedobálja
https://www.palfalva.hu/
https://www.
Téma: Július - Szent Jakab hava
Nincs hozzászólás.