1. Vilt Tibor: Remete Szent Pál szobor (Archív fotó, MTA MKI Fényképtára)

Az országunk védőszentje már 545 év óta thébai Remete Szent Pál, akit most 2012. január 15-én ünnepeltünk. „Thébai Szent Pál a magyar egyházi történetírás számára is kiemelkedő fontosságú, mert a sivatagi remete őrködött az egyetlen középkori és hazai alapítású rend fölött. Remete Szent Pál kultuszát már a IV. században nyomon lehet követni. Élettörténetét görögre és koptra is lefordították, a középkor egyik legtiszteltebb szentje volt.[2]

Az egyetlen magyar alapítású rend Szent Pálról, a thébai remetéről kapta nevét. (Ld. Gyöngyösi Gergely: Pálos remete testvérek életrajzának bevezető jegyzetét; ford. P. Árva Vince). Az Érdy-kódexben a szentnek két ünnepe szerepel, a január 10-i főünnep és a november 14-én ült translatio.  Ez utóbbi annak emlékére született, hogy Szent Pál ereklyéit 1381. november 14-én a budai királyi kápolnából átvitték a pálosok Buda feletti, Szent Lőrincről elnevezett főkolostorába.

„A magyar nemzet Geniusai az ő Szentjei, akikben, mint egyedekben egyesült mindaz, ami az egész nemzetben kiváló. Amint a virágok százezreiből lesz egy csöpp méz, amint a rózsák százezreiből lesz néhány csöpp olaj. - úgy az emberek százezreiből lesz egy szent. Ez az Úristen titka, más a " hívás" és más a "választottság"; az emberek hivatalosak, a Szentek választottak. Az emberiség a "gens" és "Geniusai" a Szentek, ők a legigazibb művészet inspirálói s ezen a művészeten rajta van a halhatatlanság jegye, amint mértéke is az örökkévaló, hamisítatlan igazság. Ez a mérték azt mutatja, hogy a halhatatlan szépség az, amelyhez közelíteni annyi, mint hozzászépülni. A csillagokba érő nagyság az, amely lehajol a legkisebbhez, karjaira veszi és önmagához emeli. A jóság pedig az, amely a megváltó szeretet útján jár s így folytatja az Úr-Jézus életét a földön.”[3]

2. Remete Szent Pál története Hogyan látta a keresztények kínzását?

Magyar Anjou Legendárium. Sajtó alá rendezte: Levárdy Ferenc.

Magyar Helikon, Budapest, 1973. LV. 161. (v. 98. r.)

Remete Szent Antal 251-ben született Egyiptom Róma nevű falujában, buzgó keresztény szülőktől, akiknek Isten e világ javaiból is bőven juttatott, melyet testvérhúgával közösen osztott meg. Alig múlt el azonban hat hónap, mikor egyszer a templomban hallotta az evangélium szavait: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el amid van, add a szegényeknek és kövess engem - és kincsed lesz a mennyekben.” Úgy érezte, hogy neki szólnak Krisztus Urunk ezen szavai. Annyira hatottak lelkére, hogy eladta vagyonát. Előbb húgáról gondoskodott és a maga részét szétosztotta a szegények közt, ezután a pusztába vonult. Itt a legszigorúbb életmód mellett 105 évig élt. Ha az álom elnyomta, a csupasz földön hált. Napnyugta előtt pedig egyáltalán nem evett. Gyakran két napon keresztül is táplálék nélkül maradt. Egész éjszakákat töltött imával. A gonosz lélek sokszor, huzamosan kísértette, de ő annál állhatatosabban ellenállt neki. Életszentségének híre messze földre eljutott emiatt sokan szegődtek hozzá és letelepültek a közelében; lelkiatyjuknak választották. Ez volt az első társasremeteség, kezdetleges formája a szerzetesi közösségnek, első vezetőjük és megalapítójuk Remete Szent Antal.[4]

3. Remete Szent Pál története Hogyan vezette egy farkas  Szent Antalt Szent Pál cellájához?
Magyar Anjou Legendárium. Sajtó alá rendezte: Levárdy Ferenc.
Magyar Helikon, Budapest, 1973. LV. 161. (v. 98. r.)[5]

Remete Szent Pál Egyiptom Alsó-Thebaisz nevű tartományában született 230 körül. Itt különösen nagy szigorral hajtották végre a keresztényeket üldöző parancsot. Pál ekkor 15 éves lehetett, s mivel nem érezte magát elég erősnek a kínzások elviselésére, elrejtőzött. Sógora azonban nagy vagyonát akarta megszerezni, emiatt készült rejtekhelyét elárulni. Amikor nővére látta, hogy férjét nem tudja eltéríteni gonosz szándékától, titokban értesítette öccsét. Pál mindenét elhagyva kiment a sivatagba azzal a szándékkal, hogy az üldözés megszűntével majd visszatér. A pusztában egy barlangot talált, mellette egy pálmafa árnyékában tiszta vízforrás csörgedezett. Ezt a kellemes, csendes helyet választotta lakóhelyül és idővel annyira megszerette, hogy az üldözések lezajlása után sem tért vissza a világba. A pálmafa leveleiből készített magának köntöst, gyümölcsével táplálkozott, a forrás vize szolgált italul. Már 113 éves volt és 90 évet töltött a pusztában imádság és elmélkedés között anélkül, hogy emberrel találkozott volna, amikor remete Szent Antal Isten parancsára meglátogatta őt. Sohasem látták, mégis néven szólították egymást, és istenes beszélgetésbe merültek, amikor délfelé egy holló egy egész kenyeret tett eléjük. A holló távozásával így szólt Szent Pál: „Látod, az Úr igazán jó és kegyes, küldött nekünk eledelt! Éppen hatvan éve, hogy naponta fél kenyeret kapok. Jöveteledre Krisztus most megkétszerezte az élelmet.” Nagy hálálkodással fogyasztották el az ételt, és amikor egy kissé felüdültek, ismét hálát adtak az Úrnak és az egész éjszakát Isten dicséretében töltötték. E szent együttlét után hatodnapra szent Pál lelke hófehéren, a próféták és apostolok korában, angyalseregtől körülvéve Szent Antal szemeláttára a mennyekbe szállt.

A történetírás szerint Remete Szent Pál testét a 12. században Konstantinápolyba, majd 1240-ben Velencébe vitték; innen Nagy Lajos királyunk alatt Magyarországra hozták és a Budaszentlőrincen épült pálos zárdában helyezték el. „Szent Pál az első remete, zászlóvivője azoknak a férfiaknak, akik Krisztusért elhagyták a világot, hogy önmegtagadásban és imádságban Istennek éljenek. Csendben, magányosságban a lélek könnyebben meghallja és megérti Isten szavát.”[6] [7]

Az 1523. március 9-én kelt levél melyet a váci püspök írt Báthory István nádorhoz. Értesíti, hogy a cseheknél Carstyn várában "caput S. Pauli primi heremite" már kezei között van, hogy Magyarországra szállítsák. Remete Szent Pál testének hazaszállítási útvonala: Velence – Aquileia – Grado – Lepoglava – Csáktornya  – Zalavár  – Nagyvázsony – Veszprém – Zsámbék – Pilisjászfalú – Buda –Szentlőrinc pálos főmonostor. (Keresztesi István Pilis kutató közlése) Amikor a menet Budához ért, a zarándokok ezt a verset olvashatták a budai városkapun: „Örvend és jól jár vendég, aki jött ide: polgár;  lesz kegyelem gonoszon s várja a jót a jutalom.”[8]

Az 1557-ben „remete szent Pál napján Gyula-Fejérváran költ mentesítő leveleiken” (Oklevéltár Kolozsvár története 1870.  Jakab Elek)[9]

Az első emeleten a független magyar állam középkori történetének fontos pillanatai elevenednek meg előttünk. (Magyar Országos Levéltárnak az I. emeletén.) Az épületet díszítő szekkókat Dudits Andor készítette. Tekintsd meg e felbecsülhetetlen értékű szekkók közül a témákhoz a legfontosabbat!

4.  kép A jobb oldali szekkón Remete Szent Pál szarkofágját hozzák Nagy Lajos király trónja elé. (MOL)

A remeték szerzetesrendje kísérete, és az első remete, Szent Pál testének elhozatala a fentebb említett útvonalon. Végül Szent Pál első remete szerzetesrendje, a remetebarátok rendje virágozni és gyarapodni kezdett Magyarországon. A mondott rend ősatyjának Szent Pált tekinti.[10]

5. kép Diós-Győr (Pór Antalnál)

Szent Jeromos Pannóniai születésű, az Úr 338. esztendejében a mai Csáktornyán. Vallásos szülői nevelést kapott, nagyvilági műveltsége volt: (latin, görög). Rómában a katakombákban sokat elmélkedett, majd megkeresztelkedett, maga Liberiusz pápa keresztelte meg. Korán megismerkedett a remete élettel, majd a keleti remeteséggel barátkozott. 374-ben Antiochiában súlyos beteg lett, utána két évig igen szigorú remete életet élt. 382-ben újra Rómába ment, papként Damazusz pápa titkára lett. Latin nyelvű Szentírás-fordítást kellett készítenie a pápa megbízásából, széleskörű és hatásos lelkipásztori munkát is végzett. Igyekezett keleti mintára szervezni női szerzetesi közösségeket, emiatt irigyei támadtak, vádaskodások céltáblája lett. Egyiptomba, végül Betlehembe ment, itt kolostort épített. A Születés Barlangja közvetlen szomszédságában élt, még itt is tanult. A Szentírás fordítását Vulgata néven ma is használja az egyház. Sokat olvasott (Szent Ágoston szerint: "minden" megírt könyvet elolvasott!) Ő Remete Szent Pál életrajzírója. A Vulgatának nevezett latin Bibliafordítás készítője. Nevének jelentése a görög eredetű Hieronymusból származtatva "Szent név" illetve hagyományosan "Szent törvény", "Szépség látomása", "Beszédeket megítélő". Híres látomása az utolsó ítélet. Számos helyen tanult, végül Betlehemben telepedett meg, itt remeteként élt. A folyamatos kísértések ellen vezekléssel és szorgos tanulással védekezett. Hosszú, tanító utazások után visszatért Rómába.

6. kép JEROME (Saint), [Vitae Patrum] Vita Pauli primi eremitae; Vita Malchi monachi captivi; Vita Hilarioni)

Kemény küzdelmet folytatott a tévtanítókkal: szerzetesi életről, papi szüzességről, Szűz Mária méltóságáról, a szentek, és az ereklyék tiszteletéről, a krisztusi kegyelem szükségességéről. Töretlen szellemi erővel dolgozott, boldog volt, mert Istenért élt. Meghalt 420. szeptember 30-án. A Maria Maggiore templomban nyugszik, Rómában. A négy egyházatya egyike. Ő Szent Jeromos (Hieronymus) vitájában Jeromos Szűz Mária örökké tartó szűzességét védelmezve az unokatestvéri fok mellett érvel, (Áldott Mária Örökkévaló Szeplőtlensége) írt, csak ennek az egyetlen szónak, fogalomnak az átmagyarázása érdekében. (Adv. Helvedius). Szent Jeromos a "tenger csillagá"- nak fordítja, különös szeretettel szólítva meg a Szűzanyát: "Ave Maris Stella". Máriára nagyon illik ez a név. Jeromos ünnepe: szeptember 30.

Visszatérve  a remeték  atyjára; titkos feltételek között kötötte ki Lajos király, hogy szent Pál első remetének, kinek tiszteletére Magyarországban a pálosok szerzete keletkezett, ereklyéit melyeket akkor Velencében őriztek, neki átadják. Előzményként megígérte Lajos király, egy alkalommal  amikor Márianosztrán a pálos atyáknál látogatóban volt, ha Isten a velencei háborúban megsegíti, akkor Szent Pál testét megszerzi. Mire Lukács nevű, tiszteletre méltó öreg remete, biztosította őt Isten segítségéről; ennek jeléül rögtön egy hárscsemetét ültetett és ezt sokáig Lajos fájának neveztek.[11] „Küküllei János és egyéb történetíróink tudnak a szent ereklye áthozatalának történetéről, meg is említik azt.”[12]

A szent testét a budai királyi palotában helyezték el ideiglenesen, aztán (1381. november 14.) ünnepélyes menetben, melyet Demeter, esztergomi bíboros vezetett, átvitték azt a király által különösen kegyelt pálosok Szent-Lőrinc-i kolostorába, Buda mellett. (Chron. Budense, i. h. 333 – (Prileszky) Acta SS. Hung. I. 33.- Lajos király 1382-ben levelet írt a signoriának Velencébe, melyben egyebek közt kéri: „Velint ipsum per litteras eorum certificare de integritate corporis s. Pauli primi heremite. Nam in una manu dicti corporis tres digiti non habentur. (M. Tört. Tár, XI, 104. l.) = "Őt magát levelezésüknek megfelelően akarnák biztosítani Első Remete Szent Pál testének érintetlenségéről. Ugyanis az említett test egyik kezéről három ujj hiányzik." [13]

7.  kép Érdy-kódex (BEK gyűjteményében)

Idézzünk az Érdy-kódexből, melyet a Nemzeti Múzeumban is őriztek, (ma Budapesti Egyetemi Könyvtárban megtaláljuk) a remete szűz szent Pál kihozása történetét:

„Annak utána, mikoron irnának ezer háromszáz nyolczvanegy esztendőben, mikoron Magyarországban uralkodnék az Nagy Lajos király, kinek hagyomásából es az veneccei uraknak engedelmekből pécsi Bálint pispek es zágrábi Pál pispek egy éjjel nagy csendességgel, hogy a köznép reájok ne rohanna érötte, miért nagy böcsölettel tartják vala, hozák szent Pálnak testét két apró szentöknek testivel Magyarországban, Budának fénes királyi városában, oly nagy tisztösséggel es készölettel, oly nagy processióval es ajojtatossággal, kihöz hasonlatos soha Magyarországban nem volt; es helyheték Buda várában szent János (udvari) kápolnájában éjjel es nappal vigyázván két remete fráterek. Kinek kihozásán mondhatatlan nagy ereme vala az felséges jámbor királynak, nagy eremek vala mind teljes országbeli szegénynek bódognak; nagyobban kedég az ő remete szerelmes fiainak. Es koronkéd nagy folyamás (sereglés, tódulás) vala Krisztus Jézus szent confessorának látogatására. Kevés idő azért elmulván, az felséges király, a magyari jó uraknak tanácsokból, nagyságos tisztelendő isztragomi (esztergami) Demeter érsek, romai cardinál es gubernator, ez országnak jeles cancelláriosa, úr pápának kedég ez országra es Lengyelországra választott legátusa, kinek mikoron felséges régi Lajos király mind az urakkal látta volna tekélletes jámborságát, kéré, hogy dicsőséges remete szent Pálnak szent testét emelné fel Budáról szent János kápolnájából es vinné bódogságos szent Lőrinc martirnak egyházában Buda felett, hogy ott az ő fiai mint atyjokat, bizony tagok ő fejöket es szerelmes mestereket es tanojtványi nyílván tisztölnék, dicsérnék es éjjel nappal szenetlen szolgálnának ő neki erekkül erekké. Az felül megmondott érsek azért es legát nagy sok pispeköket es egyházi népeket egybegyüjtve, es sok szegények bódogok hozzájok gyűlvén, vevé fel a szent testet, es vivé szent Lőrinc mártirnak egyházába Buda fölött, mindszent havának tizenegyed napján, az szent Bereczk confessornak másod napján; es legati hatalmával meg es confirmálá, hogy azon napon ő szent vitelének innepét illének; kit megtartnak mind ez mai napiglan az ő szent szerzetében jámbor ősfiak.”[14]

8. kép Nagy Lajos.

(Pór Antal  Nagy Lajos 1326-1382. Budapest: Magyar Tört. Társ., 1892.)

Annyit bizonyosan tudunk, hogy Nagy Lajos király is részt vett ez ünnepélyes menetben. „Elhihetjük tehát benső káplánjának, hűséges titkárjának, utóbb életírójának, hogy vágyott már e fáradalmas életből egyesülni teremtőjével, kinek hívására csakhamar föl is cserélte e mulandó földi létet az örökké valóval.”

Lajos király meghalt Nagyszombaton, 1382. évi szeptember 10. napján, éjfél előtt, miután negyven évig, egy hónapig és huszonkét napig uralkodott. Eltemették Székesfehérvárt, az általa temetkezésül épített szent Katalin kápolnában, ugyanezen hónap 16. napján. Ez sem meglepő, hiszen Alexandriai Szent Katalin Nagy Lajos legkedveltebb szentje volt. Tiszteletére Göncben a pálosoknál monostort alapított Alexandriai Szent Katalin néven. Alexandriai Szent Katalin a tudósok védő szentje és Cotus görög király lánya volt.

Az egész Magyarország mélyen gyászolta nagy királyát és a lengyelek, hiszen Lajos lengyel király is volt. Lengyel király lévén ad területet a Nosztra-i pálosoknak újabb kolostor építésére helyet Częstochowában. A magyar pálosok alapítják, tehát, ott is az újabb kolostorukat Szűz Mária, Nagyboldogasszonyunk tiszteletének öregbitese végett.

Lajost nagynak nevezték őseink, és az utódok nem vonták meg tőle e nevet és a magyar egyház szentként tisztelte.

9. Lajos király felajánlja a Máriacelli templomot

Pór Antal: Nagy Lajos 1326-1382. Budapest: Magyar Tört. Társ., 1892.

Az is lehetett, ami nem csekély oka, amiért Nagy Lajos a nagy tudású pálosokat is különösen szerette, hiszen a könyveket is szerette és tudjuk, jeles könyvtára volt. A magyar szerzetesek életének alapos ismerője, kedvelője volt a magyar király. „A pálosok, mint akik a magyar származásuk mellett, buzgóságra nézve a karthauziakkal vetekedtek.”

Nosztra, Hont vármegyében, a szobi Dunától egy dombsorral elválasztott kies völgyben épült 1352-ben Nagy Lajos uralkodása tizedik évfordulója alkalmából, a fényes monostor, melyet Bonfinis excellentissimum-nak nevez. Szépsége vetélkedett a legszebb monostorokkal, merő csiszolt kőből készült, melyeket szintén e célra elbontott várakból hozatott a király. (Pór Antalnál) Velence két követét, Dandolo és Fantino küldötte Magyarországra, hogy jelen legyenek, amikor Lajos király megerősíti a békekötést. A király Diósgyőrt, november 26-án fogadta a velencei követséget. Körülötte voltak: a pécsi, váradi, zágrábi, csanádi püspökök, a boszniai és császmai prépostok, Cudar Péter orosz vajda, Bebek György a királyné tárnokmestere, Bebek Imre dalmát és horvát bán és más urak.

10. kép Lillafüred Palotaszálló. Az üvegablakon Nagy Lajos király fogadja a velencei követeket (Internet)

11. kép T iniciálé. Krisztus a Keresztfán

Adalékok a kételkedőknek:

A szentek első csoportja akik a hívőknek közvetlenebb példaképül szolgálhattak: ezt a fejezetet a szent remeték kezdik, főként Szent Antal és  Szent Pál a két thébai remete, Szent Antal és Szent Pál és az őket tápláló hollótörténetét  írja meg Szent Geraszimosz.

A szentek életével, tetteivel foglalkozó (hagiográfiai) művek sora a magyar szentek legendáinak megírása után sem szakadt meg, történeti és irodalomtörténeti jelentőségük a magyar nyelvűeké különösen jelentősek számunkra.

Magyar szentnek számított a pálosok névadója, az ókori legendás Remete Szent Pál, a remeteség első képviselője. A magyar pálosok és az őket erősen pártfogoló Nagy Lajos király valóságos "nemzeti" üggyé tették csontjainak a megszerzését. Ezeket az ereklyéket előbb Bizáncban őrizték, ahonnan a velenceiek 1240-ben városukba vitték; innen szerezte meg őket maga Lajos király, az 1381. évi torinói békekötés egyik titkos pontja alapján kényszerítve a köztársaságot azok átadására. Az ereklyéket nagy ünnepélyességgel szállították Budára, majd a budaszentlőrinci pálos főmonostorba. Ez adott alkalmat a Historia de translatione Sancti Pauli Thebaei cognomento primi eremitae (Az első remetének nevezett Thébai Szent Pál áthozatalának története) című hagiográfiai munka tartalmazza. Az ereklyék történetét a művelt – biztosan a királyi kancelláriához tartozó – egyházi ember írhatta, ünnepélyes stílusban, a világi pompa iránt sem érzéketlenül. Nemcsak a szent dolgoknak tanúsít figyelmet, hanem a földi szépségnek is: Buda fekvését, az ereklyéket tartalmazó láda művészi kivitelét, az áthozatalt végrehajtó Alsáni Bálint püspök beszédének a stílusát nem mulasztja el magasztalni. A Translatiónak és a nagy remete legendájának az alapján később, a 16. század elején, Hadnagy Bálint magyar pálos szerzetes írta meg Remete Szent Pál életét a már nyomtatásban is kiadott munkájában (Krakkó 1507). Remete Szent Pál életrajzai: Egyedülvalóságnak ékessége, azaz Tebais-béli Dütsőséges Szent Pál pátriárkának, remeték fejedelmének és mesterének élete és halála, mellyet az anyaszentegyház doktora, Szent Jeronimus megírt. Nagyszombat, 1754. továbbá a Decus solitudinis sive vita et obitus gloriosissimi patriarchae divi Pauli Thebaei eremitarum principis et magistri. Tyrnaviae 1734. Letenyei János: Első remete Szent Pálnak Szent Hieronymus írásából, többnyire ugyan ezen Szent atyának tulajdon szavaival magyar versekbe össze szedett élete. Péts 1786.

12. kép Remete Szent Antal története. Hogyan jött egy ördög? Magyar Anjou legendárium.  Sajtó alá rendezte: Levárdy Ferenc. Magyar Helikon, Budapest, 1973. XLVI. 141.(v. 87. r.)

Remete Szent Pál kortársát, aki az első szent remetét, Isten sugallatát követve, rövid idővel halála előtt magányában föl is kereste. Őt magát Remete Szent Antalt tekinthetjük a szerzetesélet első szervezőjének.[15] Remete Szent Antal ma főleg arról ismeretes, hogy az orbáncot gyógyítja. Ez többnyire a streptococcus haemolyticus okozta emberi orbánc és az erysipelas különböző formáit (egyszerű, hólyagos, elhalással járó, visszatérő, futó, feneketlen, tarjagos, folyosó, szent János tüze) nevezi el a népi gyógyászat.[16]  Ezen túl ismeretes a sertésorbánc (ez a erysipelothrix rhusiopathiae okozta erysipeloidot) is ezzel a névvel tették ismerté a szakkönyvek. A különböző eredetű, de külseje alapján nagyon hasonlónak vélt betegségeket is így nevezték.  Ma jól dokumentálható írásos emlékeinkben a Szent Antal tüze névvel találkozunk Melius Herbariumában (1587) „erysipelas, azaz cangraena, azaz ignis sacer, azaz Szent Antal tüze”, itt már a „tüzes orbánc” név is szerepel. Az orbánc név egy 16. sz. elejéről származó latin nyelvű receptben is előfordul: „Ad Orbantz…”

13. kép  Január 15. Remete Szent Pál  napja és Johannes Calybita. In: Szep Ajtatosságokkal tellyes könyvben

14. Kép Szep Ajtatosságokkal tellyes könyv, melly deák nyelven Officium Rakoczianum Mondatik. Isten imádására… nyomtaott Budán, Nottenstein János Györgynél 1730.

Remete Szent Antalt a középkorban főleg a háziállatok, köztük a disznók védőszentjeként tisztelték az ebben a korban szinte gyógyíthatatlan betegség, a sertésorbánc, orbánc. Ennek a kultuszát, páduai Szent Antalé erősen kiszorította. A páduai Szent Antal tiszteletét a jóval későbbi szentet, a Franciaországban 1095-ben alakult antonita betegápoló rend honosította meg hazánkban. A középkorban és még később is, a nem kellően tisztított gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag járványszerű – valójában tömeges mérgezés: ergotizmus (ignis sacer) – megbetegedés fordult elő.[17]

15. kép Remete Szent Pál, Petőfiszállás-Pálosszentkút üvegablak

A magyar alapítású középkori szerzetesrendnek a rendalapítója Özséb esztergomi kanonok 1250-ben egy pilisi barlangba vonult 6 társával és a köréje gyűlt társakkal megalapította a pilisi Szent Kereszt kolostort. Ma Pilisszántó. 1308-ban Gentilis bíboros, pápai követ engedélyezte számukra Szent Ágoston regulájának használatát. 1304-től központjukat a budaszentlőrinci kolostorba helyezték át. IX. Gergely pápa közvetlenül a szentszék alá rendelte őket. 1381-ben I. Lajos Velencétől megszerezte Remete Szent Pál ereklyéit, amelyet Budaszentlőrincen helyeztek el. A rend tagja volt a bibliafordító Báthory László (†1456), a híres prédikátor Csanádi Albert (†1492) és rend történetét 1530 után megíró Gyöngyösi Gergely rendfőnök is. „Mivelhogy pedig II. Lajost Csehországban is királynak hítták, annálfogva Prágába is elvitték a királynét, és ott is megkoronázták nagy ünnepségek mellett.”

„A cseh rendek nem szavaztak meg ez alkalommal hűbért a királynénak, hanem ahelyett megajándékozták a királyt Szent Pál koponyájával, mely nagybecsű ereklye az ideig Prágában őriztetett. S miután megtudták, hogy a nagy apostol egyéb csontmaradványai a budai pálosok kolostorában őriztetnek, annálfogva a kiegészítő koponyát is odaajándékozták, amiért a király elengedte nekik a felesége hűbérét… Szent Pál feje megérkezésére azután nagy ünnepély rendeztetett a budai pálosok kolostorában, mely e dicsőséges ereklye teljes birtoka után valamennyi rendbeli kolostor központjává emelkedett. S ez ünnepélyre Fráter György is lejött Borsodból.”[18]

Őraljaboldogfalván (= Sântamaria - Orlea) a templomban érdekes középkori falfestmény-maradványok láthatók, amelyeket Rómer Flóris fedezett fel a mészréteg alatt, de akkor még a feltárására nem került sor. Ezt Möller István végezte el 1908-ban. Meglepő felfedezés: az ott lakó nép kiszúrta a szentek szemeit, mivel „amelyik községnek szemes szentjei vannak, annak határát elveri a jég”. A falfestmények felismerhető részei: egy kereszt, valamint a szegényeknek alamizsnát osztó Szent Erzsébet, Szent Erzsébet halála, Remete Szent Pál, lovon ülő szent. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 45/50.; Szőnyi: i.m. I. 160.; V. Drăguţ: i.m. 210, 230, 231, 262/60, 264/109.) A falfestmények korát 1311–1400 közötti évekre helyezik. (V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.) Erre adat a második freskóréteg alatt talált felirat: „Dedicata pro honore Beate Marie Virginis Anno Domini MCCC UNDECIMO” (1310) (Entz G.: Művészettör. Értesítő 1958, 249.)[19]

16. kép Remete Szent Pál története

Hogyan temette el Szent Pált két oroszlán Szent Antallal?

Magyar Anjou Legendárium.

Sajtó alá rendezte: Levárdy Ferenc.

Magyar Helikon, Budapest, 1973.LV. 161. (v. 98. r.)

„Boldog Özséb, ez a szent ember, remete, pap, emelte
Itt a Keresztnek tiszteletére ezt a monostort,
Jöttek is ide hozzá a Testvérek seregestől
S elhagyva a magányt kezdtek közös életet élni.
Innen terjedt szét a világra Remete Szent Pál
Rendje, amelynek hófehér a ruhája s a lelke.
Nagy folyamok is ilyen kicsi forrásból fakadoznak.”

17. kép Enesei kereszt: Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! (Fotó: Veér Lajos)

Két breviárium készült Remete Szent Pál transzlációjának ünnepére (nov. 14.) a szerkesztett lectiója amely tartalmában az 1454-es szöveg hosszabb, a XVI. századi rövidebb, tartalmuk, mondanivalójuk közös: a szent életét, az ereklyéinek történetét beleszőve az előadásba, a hazaszállítással kapcsolatos magyar vonatkozásokat is elbeszélik. (Chronicon Hungaricum de Ludovico rege. 42. c. I. G. Schawdtner, Scriptores r. hung. vet. ac genulni, 194.)

Az Érdy-kódexszel már régóta és sokan foglakoztak, s a különböző nézeteket Áldássy Antal és Kelényi Ottó foglalták össze. Kelényi szerint volt egy XIV. századból származó latin kézirat a Szent magyarországi átvitelének történetéről, melyet  még a XVII. század közepén ismertek ezt Gamas SJ. másolta le az Acta Sanctorum számára (1663). (Lásd: Acta Sanctorum: 1643. évi kiadását és a Ed. novissima, Joannes Bollandus, Jeab Baptiste Carnandet, Daniel van Papenbroeck, Godefridus Hansenius, L. M. Rigollot, Palmé, 1887. 62 kötetben)

Ipolyi Arnoldtól az Acta Sanctorium Antverp. 1643. Tom. „Az „Acta Sanctorum" szövege is, s az 1454-i breviárium lv-ián egy ismeretlen kéz (úgy látszik helyesen) jegyezte meg a következőket: „Ex huius (ti. editionis) breviario descripsit RP Joannes Gamans SJ históriám translationis.” In: Ipolyi Arnold: Kisebb munkái. Töredékek, 1887.

A pálos évkönyvek is 1381-ben, bőven megemlékeznek arról, hogy a Nagy Lajos király Velencéből megszerzett Remete Szent Pál ereklyét Budán a királyi házi kápolnába teszik közszemlére.

Regina Patroa Ungariae

18. kép Szep Ajtatosságokkal tellyes könyv, melly deák nyelven Officium Rakoczianum Mondatik. Isten imádására… nyomtaott Budán, Nottenstein János Györgynél. 1730.

Nagy Lajos királyunk gondoskodása azonban nemcsak a szent ereklyék megszerzésére terjedt ki, hanem annak megállapítására is, hogy az ereklyék csakugyan Remete-Szent-Pál ereklyéi. (Áldássy Antal: Alsáni Bálint bíbornok 1903. 135. p.)

19. kép Alsáni Bálint sírköve. Bálint bíboros püspök sírköve a Mittheilungen XVI-ik kötetéből.

„Remete-Szent-Pál ereklyéinek átszállításáról (Toldy Ferenc: A magyar irodalom története II. kiad. 168. p.) „Item petit dominus rex, quatenus velint ipsum per litteras eorum certificare de integritate corporis” (Magyar történeti életrajzok: a Magyar Tudományos Akadémia és a … 1903.)

A Szent Kereszt remetéit főként 1381 után kezdik Szent Pálról elnevezni, ekkor ugyanis I. Lajos király Velencében megszerezte Remete Szent Pál ereklyéjét és ezt a budai Szent Lörinc-kolostorban helyeztette el. (Communicationes archeologicae Hungariae, Népművelési Propaganda Iroda, 1993.)

Valószínű, hogy e hiányt átadásánál nem konstatálták, mert 1382-ben Lajos király azzal a kéréssel fordul a velencei köztársasághoz, hogy tenne bizonyságot írás útján Remete-Szent-Pál testének azonosságáról, miután annak egyik kezéről .. (Magyar Történeti életrajzok: Volume 19, Part 1. Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Történelmi Társulat – 1903.)

Az Remete Szent Pál fzerzette ennek a' Királynak idejében kezde ... Ennek idejeben hoztákbé Velenezéból Magyar Orfzágban a' Remete Szent Pal teilét, és azt helyhefzteték Szent Lorinez (Pethő Gergely 1729.)

A Szent Pál utcában álló „pálos nagy ház” a rend budai rezidenciájává vált, ahol egy ideig Remete Szent Pál ereklyéjét is őrizték, ... Lakókra utaló adat található Hadnagy Bálint Remete Szent Pál csodáiról írt munkájában is. (Századok, 2007.)

Nagy örömet okozott Lajos királynak, ki ez időben a hit örök vígasztalásait mindinkább kereste, hogy Velencze Remete-Szent Pál ereklyéit Alsáni Bálint és Horváti Pál püspökök által neki ajándékozta. (Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története 1895.(Lásd: A magyar nemzet története I-X. Szilágyi Sándor (szerk.) Athenaeum Irod. és Nyomdai Rt., 1895. Kiadás éve: 1895, 1896, 1897, 1898.), és a Pór Antal-Schoenherr Gyula: Az Anjou ház és örököse (1301-1439.) Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 1895.

Felele Tamas, és monda néki: En Uram, és én Iftenem. Monda néki Jéfus : Mivel hogy láttal engem Tam'ás, hittel: bóldogok ja kik nem lácták és hittek. Remete Szent Pál napján. (Az evangeliomok es epistolak, mellyeket esztendö által olvastat az ... 1698. p. 356.)

20. kép Mátyas király győzelmet arat a törökön Remete Szent Pál közbenjárására

Basics Beatrix 2001: Német rézmetszet: Mátyas király győzelmet arat a törökön Remete Szent Pál közbenjárására = Deutscher Kupferstecher: König Matthias besiegt die Türken mit Hilfe von Paulus dem Einsiedler In: Zombori István-Cséfalvai Pál-De Angelis: A magyar kereszténység ezer éve Hungariae Christiane Millenium, Bp., és a Magyar Tudományos Akadémia, 2004. Acta ethnographica Hungarica: Volume 49.)

Szent Pál ereklyéinek 1381-es Magyarországra hozataláról: P. Matthiae Fuhrmanni Anonymi Hungarici: Historia de translatione Sancti Pauli Thebaei cognomento primi eremitae, Pest, 1799.

Ugyancsak Nagy Lajos, alatt épült a város közepe táján remete Szent Pál tiszteletére a Szent Pál temploma, mellytöl az utcza is „paulinus utczának neveztetett. — Ezen a hajdankorban létezett egyházaknak ma már csak történeti emlékük ... (Palugyay Imre: Magyarország történeti, földirati s állami legujabb leirása, I-IV. Pest, 1852. )

21. kép Részlet Nagy Lajos síremlékéből (Pór Antalnál)

22. kép Anonymi Hungarici: Historia de translatione Sancti Pauli Thebaei cognomento primi eremitae, Pest, 1799. p. 48.

23. kép Bollandus J:  Acta Sanctorum: Januarius, Historia Translationis, Ex fide digno codice desripta Gomassio Joanne JS közlésében, 1643. p. 568.

24. kép Remete Szent Pált ábrázoló zárókő Budaszentlőrincről Budapesti Történeti Múzeum. Főszerkesztő: Buzinkay Géza. Corvina, Budapest, 1995. 55. old.

Fotó: Bakos Ágnes - Tihanyi Bence

„Járjunk búcsút nemzeti Szentjeinkhez avval a lélekkel, mely egyedül méltó hozzájuk. Lélekkel, mely őket keresi, hogy megismerje és megszeresse. Lélekkel, mely hozzájuk imádkozik s a mindennapi életben is, mint eszményeket, őket követi. Az egész középkoron át a magyar nemzet megragadó bensőséggel ragaszkodott Szentjeihez. A Boldogasszony után mindjárt nemzeti Szentjeink következnek, akikről remek himnuszokat énekelt, neveiket lángoló imádságba foglalta, mert bennük látta vallásos és nemzeti eszményeit. A Boldogasszony s nemzeti Szentjeink tisztelete által volt hazánk a legnagyobb és a legsúlyosabb ország veszedelmek idején is megmutatta Isten, mit tesz ö a nemzetért, ha vannak a nemzetnek Szentjei.

Járjunk búcsút oltáraikhoz, gyújtsuk ki az emlékezés örökmécsét, hogy enyhe fényénél Szentjeinkhez hazataláljunk. ”[20]