Metamorfózis

Minden átalakul, ahogy mondani szokták, változik az egész világ. Tavaszból nyár lesz, nyárból ősz aztán és így tovább. Szeretetből semlegesség lesz, semlegességből szeretet, vagy egészen más állapotok; harag, fájdalom, szomorúság, gyűlölet, hűvösség, hogy ne csak pozitív dolgokról írjak.

 

A belső metamorfózis azért ennél sokkal összetettebb. Sokan nem is sejtik, miért változott meg egyik embertársuk véleménye a másikról, ez sokszor a tudattalanban dől el. A kölcsönhatásokról és az egymásra ható gondolatformákról már írtam azelőtt is, ezért ezt most nem erőltettem. De ha észrevette a kedves olvasó, minden egybe fut össze és minden egymásra épülve hat. Illetve vannak dolgok, amiket nem lehet elégszer elmondani.

 

De most egy egészen más metamorfózisról akarok írni, ami irányváltoztatást jelent inkább. A gödrök kikerülését, egy egészen más szemlélet által felsejlett lehetőség kialakulását. Ha egyetlen dologban változtatunk, az sokszor kihat az egészre. Minden máshogy alakul. Csak rá kell döbbenni valamire.

 

Olyan ez, mint a tudatos álmodás. Kevesen képesek rá, néha csak véletlen rájön az emberre, de mindenképpen létező jelenség. Mikor feleszmél az ember arra, hogy valami megváltozott, rájön, hogy amit eddig hit, csak álom és illúzió volt csupán és minden szenvedélyével igyekszik beleszólni a történet alakulásába, természetesen sikerrel. Koncentrálva, nem egy pontra nézve, hanem az egészet figyelve, nehogy újra belemélyedjen az álomvilágba, vagy rosszabb, kikerülve a történetből, az elszalasztott lehetőségen mérlegeljen aztán. De mindig van új történet, új lehetőség. Az illúzió lényege pont ez, az állandóság. A lényeg csupán az, hogy felismerd ezt a szőttest és te magad sződd tovább.

 

Fel kell ébredni az álomban, hogy aztán ébren is menjen az átalakulás.

 

https://vasslajosblogja.blogspot.com/2012/05/metamorfozis.html